Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
4 Kelet-Magyarország 1992. február 5., szerda Külpolitikai jegyzet Kárpátalja státusáról Gyürke László m mkrajna Legfelsőbb Táti nácsa (parlamentje) törvénytervezetet fogadott el Kárpátalja különleges önkormányzati adminisztratív területéről. Arról, amire a terület lakosságának több mint 80 százaléka voksolt a tavaly december 1-jei referendumon. Persze, mivel javaslatról van szó, ez még nem végleges törvény, de érdemes néhány pontjáról szólni. A törvényjavaslat kihangsúlyozza, hogy Kárpátalja Ukrajna elidegeníthetetlen része, nem tartozhat semmilyen más állami, illetve közigazgatási képződményhez. Igen fontos momentumnak tartom az l. rész 4. cikkelyét, amely kimondja: „Kárpátalja közigazgatási-területi berendezkedésének megállapítása hatalmi szervének illetékességébe tartozik. Azokon a helyeken, ahol egy tömbben élnek nemzetiségi csoportok, az adott helység állampolgárai többségének akaratából megfelelő nemzetiségi közigazgatási-territoriális egységek alakulnak”. Miért fontos ez? így válik alkotmányjogilag megvalósíthatóvá a magyar autonóm körzet. A magyarság, és más nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges, hogy „Az állami nyelvvel egyenrangúan használatosak a lakosság nemzetiségi csoportjainak nyelvei”. Csak a cikkely kiegészítése nem egészen világos számomra, ami így szól: „Használatuk rendjét Kárpátalja állam- hatalmi szervei állapítják meg”. Hogy is van ez? Egyenrangú, de azért a rendjét valakik, a hatalom gyakorlói állapítják meg? Igen fontos, s azt hiszem, számunkra lényeges, hogy a gazdálkodásba, a pénzügyi és hitelviszonyok kialakításába Kárpátalja be kívánja vonni a külföldi tőkét. így például külföldiek is nyithatnak majd bankszámlát akár hazai, akár külföldi valutában, közös bankintézmények, értéktőzsdék, hitelforrások létrehozása. Az sem elhanyagolható, hogy Kárpátalja természeti kincseinek kiaknázása nem történhet központi utasításra, mint a volt Unióban. Különös gondot fordítanak a környezet- és természet- védelemre. ami bizony a huszonnegyedik órában történt. Persze, egy sor kérdésben a Kijevtöl való függőség megmarad. De talán a rég óhajtott különleges gazdasági övezet e törvényi javaslat) alapján létrejöhet, ami megyénk számtalan gazdálkodó, kereskedelmi szervezete számára sem mellékes. Szabolcs és a kamionlokáit Nyíregyháza (KM — Cse- lényi) — Mint köztudott, a tranzitdíjak jelentős emelése miatt Görögország határánál a magyar kamionokat blokád alá vonták. A hirek szerint a helyzet az érintett gépkocsivezetők számára egyre elviselhetetlenebb, mert például az autók fűtése akadozik. Ez azért is gond, mert éjjel a levegő hőmérséklete mínusz 6 fokra is lehűl. A fuvarozók nyugtalanok, ugyanis a járművek többségében romlandó élelmiszerek vannak és nem tudni, a kárt ki téríti meg. A súlyos probléma ldhat-e megyénk nemzetközi áruforgalmára? — erről érdeklődtünk. — Jelenleg a kritikus térségben egyetlen kamionunk sincs — tájékoztatott Vad Zsolt, a Szabolcs Volán Vállalat illetékes irodájának vezetője. — Egyik partnerünk éppen a blokád beállta előtt ajánlott számunkra két fuvart, melyet — mintha a bajt megéreztük volna — nem vállaltunk el. Természetesen amíg a Görögország körüli szállítási viszonyok nem rendeződnek, arra nem indítunk járatokat. A legfrissebb fejleményekről a Volán Egyesülés budapesti nemzetközi osztályától értesültünk. Elmondták, a Volán Egyesülés a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének a blokádban érintett valamennyi Volán-gépkocsivezető nevét és jármüvének rendszámát megadta. Számukra a Máltai Szeretetszolgálat segítségével élelmiszert, gyógyszert és ivóvizet küldtek. Az irodában a sofőrökkel beszélgettünk. Györkényi András kamion-gépkocsivezető korábban Görögországba már több alkalommal vitt árut. A kialakult helyzet előtt ő‘ is értetlenül áll. — Eddig nem volt gond, sőt a magyarokat a görög határnál és a belső vámvizsgálatnál is rugalmasan kezelték. Meg nem erősített hírek szerint a magyar parlament döntésére válaszként a görögök hasonló mértékű útadó bevezetését fontolgatják, melyet a magyar és a cseh fuvarozókra rónának ki. Ha bekövetkezne, az a költségeinket annyira megnövelné, hogy Magyarországnak piackiesést okozna. — A kollegák teljesen váratlan szituációba kerültek — vélekedett Nagy János. — Tudniillik, a blokád miatt a kocsik mozgása gátolt, ezért a fűtőanyagot (gázolajat) valószínűleg meglehetősen távolról kannával kell vinniük. De úgy hallottuk, a görögök a magyar kollegáikkal szolidárisak. A sofőrök úgv gondolják, a tranzitdíjemelést fokozatosan kellett volna végrehajtani és a görög állammal egyeztetni. Korábban a németek is csináltak hasonlót, de azt az érintettekkel időben közölték. (A döntést később visszavonták.) A Volán sofőrjei szerint a görög ka- mionosoknak a saját kormányuknál kellett volna tiltakozniuk, nem a magyar gépkocsivezetőknek „betartani”. A „pilóták” elmondták, nemrégen Olaszországban és Franciaországban is álltak egy napot. Erre az ottani vámhivatal alkalmazottainak létszámcsökkentés miatti figyelmeztető sztrájkja kényszerítette őket. * Athénban 18,00 órakor szünetet tartottak a kamionüggyel kapcsolatos magyar— görög tárgyalásokon, s a görögök „időt kértek” a magyar indítvány tanulmányozására. A tárgyalások ezután folytatódnak. A görög.fuvarozók csak a hűtött terű .magyar kamionok, azaz a hússzállítók út- jából hárították el az akadályt, s engedélyezték átkelésüket határon be és ki. A többi kamionnak viszont nem. A határon tartózkodó magyar megfigyelők jelzése szerint 18,00 óráig két magyar kamion kelhetett át a görög határon. TÚL A MEGYÉN Törvény az iparjogvédelemről Budapest (MTI) — A Parlament tegnapi ülésén személyeskedésekkel tarkított napirend előtti felszólalások, s viták után törvény született kivételes és sürgős eljárású tárgyalás után az ipar- jogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról. Határozattal rendelkeztek a társadalmi, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek és az egyházak költségvetési támogatásának bizottsági előkészítéséről, s elfogadták a bizottság javasolt összetételét. Megkezdődött az általános vita a semmisségi törvényről, azaz az 1963—89 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények semmissé nyilvánításáról; részletes vitára bocsátották a két társadalombiztosítási törvényjavaslatot, s folyatták a Munka Törvény- könyvéről szóló törvényjavaslat általános vitáját —, melyet nem zártak le. Sadí és kalapács ítélteit sas? London (Reuter) — Az orosz parlament különböző bizottságait egyéb bokros teendőiken kívül most főképp az foglalkoztatja, milyen legyen az új kétfejű sas, vagyis az országcímer az eddigi sarló-kalapácsos embléma helyett. A fő gond az, hogy a történelmi jelvényből újjászületendő sas eredetileg igen agresszív külsejű volt, és most semmiképpen sem akarnak a cári imperializmusra emlékeztetni — jelenti a The Daily Telegraph című brit lap Moszkvából. Ukrajnában nn lesz alom Helmut Kohl német kancellár kedden Bonnban fogadta Leonyid Kravcsuk ukrán elnököt. Bonn (MTI) — Németország számít arra, hogy Ukrajna közdeműködik a nukleáris technológia illegális exportjának megakadályozásában — jelentette ki hétfőn este Richard von Weizsäcker német államfő a Leonyid Kravcsuk ukrán elnök tiszteletére adott vacsorán. Kravcsuk röviddel a díszvacsora előtt érkezett Bonnba, rövid látogatásra. Richard von Weizsäcker mondatával azokra a nyugati aggodalmakra utalt, hogy a volt Szovjetunió atomarzenáljából eszközök kerülhetnek a nemzetközi feketepiacra, s azokat atomfegyvergyártási programon dolgozó országok szerezhetik meg. A német államelnök üdvözölte Ukrajnának azt a szándékát, hogy területéről eltávolíttatja mind a harcászati, mind a hadászati nukleáris fegyvereket. Felülvizsgálják a távfűtés díját Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Megszületett a döntés: felülvizsgálják a távhőellátás sokak szerint csillagászati magasságokba járó árát. Igaz, egyelőre csak egyetlen településen, Dombóváron, ám a határozat értelmében ez a város valószínűleg csak az első lesz a meglehetősen hosszú sorban. A probléma súlyára jellemző, hoigy az utóbbi időben egyre több lakó kereste meg panaszával az ország- gyűlési képviselőjét. A parlament gazdasági bizottságának múlt heti ülésén már jó néhány honatya csatlakozhatott a Demokrata fórumos dombóvári képviselő, Horváth Lajos javaslatához. Sőt, Szűcs István, a gazdasági bizottság titkára bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum (MDF) mémöktago- zata is vizsgálja a problémát, de egyelőre munkatársunk érdeklődésére sem árult el többet. A Horváth-féle indítványt támogató, nagyrészt kormánypárti képviselők szerint a távhőszolgáltatók a díjemelések révén fedezik pazarlásaikat, s a lakók pénzén sokszor például sportöltözőket is fűtenek. Igazságtalan ez, hogy emelik az árakat, s eközben pazarlóan bánnak a távhővel. Meg kell vizsgálni tehát a távhő árának az ösz- szetételét, s minden idegen költséget le kell vonni belőle! Ma ugyanis „szabad a gazda” s a szolgáltatók úgy emelik az árakat. ahogyan nekik tetszik. Kif ejtették: túlságosan magasak az állandó költségek, ezért az egész közüzemi szolgáltatási rendszert át kellene vizsgálni, s érdemben kellene tárgyiajlni az energia felhasználásának hatékonyságáról is. Példaként az Európai Közösséghez tartozó országokat hozták fel, amelyekben 50 százalékkal kevesebb energiát „fogyaszt” a kommunális szféra. A vizsgálat mellett felhozott érvekből mindenesetre kitűnt, hogy egyelőre kevés tárgyi ismerettel rendelkeznek a képviselők. Előfordulhat tehát az is, hogy most túlságosan felcsigázzák az embereket, s később kiderül, nincs is sok lehetőség a takarékoskodásra, illetve az árcsökkentésre. Erre figyelmeztettek a szabad demokraták is akkor, amikor elmondták, hogy a távhő árából csupán 20 százaléknyi ez a rész, amelyet a szolgáltatók befolyásolni tudnak. Hiszen az erőművektől már eleve drágán kapják a hőt, s így nem valószínű, hogy „csodákra lennének képesek” az ár kialakításakor. Különösen nem egy olyan időszakiban, amikor évről évre csökken a távhő állami támogatása. Tavaly 15 milli- árddal faragta le, az idén pedig durván 18 milliárd forinttal csökkenti a költség- vetés e szolgáltatás támogatását. Ráadásul egyetlen vizsgálatból sem szabad általános következtetéseket levonni, mert egy dombóvári szolgáltató és egy kelet-magyarországi cég között óriási különbségek vannak. A vállalatok nem egyformán gazdálkodnak, s míg az egyik esetben még ma is lehet csökkenteni a költségeket, addig a másiknál már nem. Csökken a benzinfogyasztás Budapest (MTI) — Januárban 9 százalékkal kevesebb benzin fogyott, mint az elmúlt év első hónapjában. Gázolajból és a tüzelőolajból ennél is nagyobb mértékben, 20 százalékkal csökkent a forgalom. A MÓL Rt.-nél a következő hónapokban sem várnak jelentősebb forgalomemelkedést, mert mint ismert, éppen az idegenforgalmi szezon kezdetén, május l-.jén további 4,10 forinttal növekszik a motorbenzin árában lévő fogyasztási adó, ami kihat az árakra. Ezen kívül a tervek szerint ekkor lép be az 50 filléres környezetvédelmi díj is, noha erről még nincs parlamenti döntés. További árnövelő hatás lehet az, ha az idén is — az általános gyakorlat szerint — a motorbenzin világpiaci ára az idegenforgalmi szezon elején növekszik. Az elmúlt évben egyébként 15 százalékkal csökkent a benzinforgalom az 1990-es esztendőhöz képest. Közélet Szocialisták a mezőgazdaságról Az agrárágazat gondjait érintő nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe a Szocialista Párt nyíregyházi elnöksége, melyben — többek között — hangsúlyozzák: Magyarországon az agrárágazatban általános ágazati válsághelyzet alakult ki, amely egyaránt kiterjed az ágazat politikai (éleződő feszültségek, különösen a kárpótlási és szövetkezeti kérdésekben), gazdasági (értékesítési és pénzügyi), valamint társadalmi (munkanélküliség, szociális biztonság elvesztése) területeire. A válság átfogó kezelésére azonban nem került sor. E- helyett elkezdődött az ágazat 1991. évi teljesítményeinek hangzatos dicsérete anélkül, hogy a teljesítmények árát, a mögöttük lévő áldozat nagyságát, a termelőalapok kényszerű felélésének tényét tudomásul vették volna. Az infláció, a túlzott elvonások, a piachiány és más okok következtében a vidéki társadalom többségének tartalékai kimerültek, s nyomasztó hatással van rájuk a kiszolgáltatottság érzése. Irreálisak a kormány költség- vetési törvényben foglalt számításai — amelyek szerint az ágazat 1992-ben 14 milliárd forint ágazati nyereséget produkál —, amelyet a valóságos helyzet tényei egyáltalán nem támasztanak alá. Az ágazatban nem a nyereségtermelés növekedésének, hanem a veszteség növekedésének a kilátásai nagyobbak. A Szocialista Párt, a vidék és az agrárágazat reális helyzetét figyelembe véve, most újból nyomatékosan felhívja a figyelmet az agrárágazat rendkívül válságos helyzetére, amelyből a kiutat a kormány hathatós beavatkozása nélkül, átgondolt és hatékony válságkezelő program nélkül nem lehet biztosítani. A Szocialista Párt a kárpótlási törvény végrehajtása során a szövetkezetek és a kárpótlásra jogosultak közti megegyezéssel történő rendezést tartja elérendő célnak. Alapvető jelentősége van a végrehajtásban részt vevők higgadt és egymás érdekei iránt toleráns magatartásának, valamint a hivatalos szervek pártatlanságának. A szövetkezeti átalakulást szabályozó törvény ugyancsak tele van a társadalmi békétlenség, a hosszú évekig elhúzódó bírósági pereskedés, a bizonytalanság elhúzódásának és a hátrányos megkülönböztetés igazságtalanságának veszélyeivel. A Szocialista Párt ezért a törvény végrehajtása során azt a felfogást és magatartást támogatja, amely a jogszabályi rendelkezésben nem a szövetkezetek felszámolásának, hanem a piacgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodó, korszerű szövetkezetek létrehozásának eszközét látja. A döntést a szövetkezeti tagokra kell bízni. Érzékenyen érinti az agrárgazdaságot ebben az évben a csődtörvény életbeié* pése. A Földművelési Minisztérium becslése szerint kb. 400 gazdaság kerül csődeljárás alá. A tömeges csődeljárás megoldhatatlan feladat elé állítja a bíróságokat és továbbgyűrűző hatásuk megrendíti a hitelező bankokat és más gazdasági szervezeteket. Károsultjai' lesznek azonban a szövetkezeti tagok is, akik a nevesítés során hiába válnak a szövetkezeti vagyon rájuk eső részének tulajdonosaivá, a felhalmozódott adósság következtében azonnal el is vesztik tulajdonukat. Már régóta válságkezelő program keretében kellett volna e tartozások jelentős részének törléséről, illetve csökkentéséről, átütemezéséről gondoskodni. A jelenlegi helyzetben is csak ebben az irányban lehetséges a csődeljárást levezetni. Világosan látni kell, hogy a magyar agrárgazdaság a maga exportorientált termelésével nem kívánatos a ti- zenkettek szövetségében, ahol a mezőgazdasági terme- -lés 20°/0-kal haladja meg saját szükségleteiket. Mégis be kell. látni, hogy nincs más lehetőségünk, mint vállalni a versenyt e közösség termelőivel. Ennek azonban nem az a módja, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel tovább sújtja az amúgy is jnár padlón lévő agrárgazdaságot, hanem az, hogy elősegíti annak versenyképessé válását.
