Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
äMisia kérdések Seres Ernő A kárpótlási törvényt idén követte a szövetkezeti és az átmeneti törvény. Ezzel kezdetét vette az az igazságtétel, amely az elmúlt negyven évben felgyülemlett tulajdonosi sérelmeket kívánja orvosolni. A tulajdonviszonyok rendezésében a szövetkezetesítéssel kárvallottak részaránya a legnagyobb. Ez kitűnik abból a korábban elhangzott rádiónyilatkozatból is, amely országos ösz- szesítésre vonatkozott. Összesen 827 505 kárigény (egység - csomag) érkezett a kárrendezési hivatalokhoz, ezen beiül az ,,F” lap (termőfölddel kapcsolatos kárügy) meghaladja a 3 milliót. Mi a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjével, Sveda Bélával a megyét érintő kérdésekről beszélgettünk. > Mindenekelőtt arra szeretnénk választ kapni, hogy az országoshoz viszonyítottan a megyében hány egységcsomag érkezett és ebben milyen arányú a termőfölddel kapcsolatos kárpótlási ügy? — Mielőtt a számokat közölném, szeretném megjegyezni, hogy nagyon helyesnek bizonyult a törvényhozók döntése, miszerint az eredeti 90 napos terminust a kárigény- bejelentésnél egy hónappal, december 16- ig meghosszabbították. A 90 nap nem bizonyult elegendőnek a szükséges bizonylatok beszerzéséhez. Bizonyítja ezt, hogy 1991. november 14-ig a megyei kárrendezési hivatalhoz csak 10 678 kárigény (egységcsomag) érkezett, amelyben 31 860 volt a termőfölddel kapcsolatos. A meghosszabbítást követő december 16-ig a beérkezett egységcsomagok száma 56 409, ezen belül a termőfölddel kapcsolatos „F” lap 204 636. Minden egységcsomagban átlagosan négy kárigény a termőföldre vonatkozik. Nálunk a csúcs, hogy van olyan egységcsomag, amelyben 300-nál több az „F” lap. > Az egységcsomagokat, illetve kárigényeket, amennyiben a bizonylatok hiányosak is voltak — hogy jogvesztés ne történjen — be lehetett adni és el kellett fogadni. Sok az olyan egységcsomag, amely bizonylati hiánypótlást igényel? kárpótlás kérdőjelei — Nagyon sok. Az adatlapokat az érintettek helyesen töltötték ki, de a kitöltöttek több mint 50 százaléka okirathiányos. Mi az egységcsomagokat és az adatlapokat folyamatosan dolgozzuk fel, és az ügyfeleket az okirat hiánypótlására felszólítjuk. A feldolgozás és felszólítás folyamatosan történik, így senki se nyugtalankodjék, hogy az ügyével nem foglalkozunk, ha késve kap értesítést. > A kárpótlásban, illetve a kárrendezésben vannak határidős feladatok. Február 17- ével értesíteni kellett a termelőszövetkezeteket, nagyüzemeket, hogy területükre, szántóföldre és erdőre, mekkora aranykorona-értékben jelentettek be kárpótlási igényt. — Ez valóban így van. Az ön- kormányzatokat körlevélben február 6-án értesítettük a helyi érdekegyeztető fórumok megalakításáról. A fórum megalakítását az igénybejelentők vagy a termelőszövetkezet legkésőbb február 29-ig kezdeményezhetik. Az ön- kormányzat kötelessége a bejelentéstől számított 15 napon belül a fórumot létrehozni. A fórum munkájában az önkormányzat, a részaránytulajdonnal bírók, a szövetkezet képviselője és a képviselő-testület által megválasztott 3—11 kárpótlási igény- bejelentő vesz részt. A termelő- szövetkezetnek kötelessége a fórumnak a földalapok elkülönítésére vonatkozó tervezetet megküldeni. A fórum érdekegyeztető munkájával kapcsolatos véleményem, hogy hasznos lenne a megegyezés, hiszen ha jogvitára kerül sor (városi, megyei bírósági eljárásra), úgy a kárpótlással kapcsolatos árverés kitűzése évekig elhúzódhat., . Ami az aranykorona- mennyiségre vonatkozó értesítést illeti, késve kaptuk az adatokat, de február 15-én, szombaton és 16-án vasárnap is dolgoztunk. Az értékről 1992. február 17- én ajánlott küldeményben értesítettük a mező- gazdasági nagyüzemeket. >- Az országban, mint arról már fentebb szó volt, 3 millió az „F” lapos, meglepő viszont: az adatlap kitöltésekor mindössze 12 487-en jelezték, hogy mezőgazdasági vállalkozók kívánnak lenni. Szabolcs-Szátmár-Beregben mi a helyzet?-i- Az arányokat tekintve a megyében is ennek alapján ítélhetünk. Az 56 ezerből 1000-1500 fő kíván mezőgazdasági vállalkozó lenni. De ez nem azt jelenti, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkező személy vagy személyek nem tartanak igényt a földre, nem licitálnak majd, tehát részükre nem kell földalapot elkülöníteni. Az, aki az „A" lapon jelezte, hogy vállalkozni kíván, az kifejezte szándékát, hogy az árveréstől számított 30 napon belül az adóhivatalnál mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik. A szándéknyilatkozat különböző előnyökkel és kötelezettségekkel jár. Egy példával élek. A kárpótlási jegyet 200 ezer forintig deg- resszió alkalmazása nélkül mindenki megkapja. Ezen felül deg- resszíve csökken az értékhez viszonyított kárpótlás. 300 ezer forint után már csak 250 ezer forint lesz. Aki viszont vállalkozik, az megkapja a 250 ezer forint kárpótlási jegyet, plusz utalványban az 50 ezer forintot. Ez már földművelésre kötelez! Az utalvány felhasználható gép, egyéb eszközök vásárlására. > Mennyi a kárpótlási „F” lapok alapján összesített aranykorona-érték? Lesz-e elegendő termőföld a licitáláshoz? — Az összesítés szerint az „F” lapokra jutó kártérítési ösz- szeg aranykoronában 1535 millió forint. Jellemző, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akiknek a kárpótlási jegye meghaladja a 200 ezer forintot. Ami pedig a földalapot illeti, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban van annyi föld, amely a kárpótlási igények kielégítéséhez, a licithez elegendő. Még abban az esetben is, ha a törvény szerint valaki kárpótlási jogával, jegyével élve nem ott kéri a földjét, ahol azt eredetileg elvették, hanem a jelenlegi lakóhelyén. Például Nyíregyháza, Kis- várda vagy más városok környékén. A törvény három lehetőséget biztosít a földvásárláshoz a licit alapján. Első, ahol a földet eredetileg elvették, második: ahol a volt tulajdonosnak január 1-jén téesztag volt, vagy ahol a volt tulajdonosnak 1991. június 1-től állandó lakhelye volt. Egyébként a földdel kapcsolatos kárigény több mint 50 százaléka megyén kívülről érkezett és nehezen tudom elképzelni, hogy közülük sokan jönnének ide földet vásárolni. Feltételezésem igazolja, hogy a kárpótlási jegy többféleképpen felhasználható. A földvásárlás, a licit csak egy lehetőség, a kárpótlási jegy felhasználható állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására — az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítésekor fizetőeszközként, névértékben. Egzisztenciahitelről szóló jogszabály alapján hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylés esetén a kárpótlási jegyet saját erőként kell figyelembe venni. A kárpótlási jegy alapján életjáradék is folyósítható. Egyszóval nem mindenki fog földet vásárolni, licitálni. > Licitnél a kárpótlási jeggyel egy aranykoronára az árverés 3 ezer forintnál kezdődik. A minimális licitár 500 forint. Mikor kezdődik a licit és kapott-e már kárpótlási jegyet valaki? — Véleményem szerint (ha az érdekegyeztető fórumok jól működnek, a táblákat a tsz-tulajdoni földről kijelölik) az árverés nyáron, vagy ősszel elkezdődik. Az árverést mi vezetjük, a birtokba adás közjegyző jelenlétében történik, a földmérés ingyenes, a tulajdonjog-bejegyzést a földhivatal végzi, ennek illetéke, az új tulajdonost terheli. Az első kárpótlási jegyek átvételére várhatóan március végén kerül sor, s valószínű, hogy annak forgalmazásával az OTP-fiókok lesznek megbízva. ► Köszönöm a válaszait. A TARTALOMBÓL: • Milyen pályát válasszak? • A kultúra ünnepe • Válóper Őrben • Filmszemle után •in. t iV»Ví r*iVj Három cica Németországból telepedett át yíregybá- zára ‘Ursula ‘Tföing festőművész. A festészet mellett szívesen készít metszeteket, illusztrációkat, rajzokat. íIobb könyvben is meg- találHatóak, a rajzai. Cjyakran kalandozikL el a gyermekek, mesevilágába, képzeletgazdag munkái sok. gyermeket örvendeztettek, meg. Rendszeresen részt vesz a különböző szabolcsi tárlatokban, és 31Németországban is volt már több kiállítása. jönne a vendég, de... Balogh Géza ' letképes e megyénkf— ben a falusi turizmus? Jó ideje folyik már erről a vita a szakemberek és laikusok között, ám az mindeddig eldöntetlen maradt. Az igenre voksolók indokai: a Felső-Tisza-vi- dék csodálatos tájaira megfelelő menedzselés, propaganda nyomán százszámra lehetne csalogatni az ismeretlen tájakra vágyó nyugati turistákat: az itteni olcsó szálláshelyek nagy vonzerőt gyakorolnának a hazai turistákra is, akik vagy megunták már a Balatont, meg a tengerpartot, vagy pedig nincs pénzük egy európai körútra, de a szabolcsi, szatmári árak még őket sem vágnák földhöz. Kedves, egyszerű emberek, tiszta vizű folyók, a kertekben permetmentes szilva, alma, jó levegő... Kell-e nagyobb csáberő? Kell bizony! — állítják a kételkedők. Többek között telefon — lehetőleg távhívásra alkalmas — orvos, gyógyszertár, étterem, fürdőszoba, angolvécé..., mert ha a nyaralók arra is vágynak, hogy minél közelebb legyenek a természethez, azért a többségük nem hajlandó lemondani a civilizáció vívmányairól. Ha netán megbetegszik a gyermek, helyben szeretné beszerezni az orvosságot, ha netán szatmári töltött flekkenre éhezik, nem akar ötven kilométert kocsikázni, ha tisztálkodni akar, inkább választja a fürdőszobát, mint a lavórt. E feltételeknek pedig ma még kevés település felel meg a megyében. Tegyünk hát le úgy, ahogy van a falusi túrizmusról? A józan, megfontolt vélemények szerint ez esetben is, valahol középen van az igazság. Vagyis: nagy lehetőségekkel rendelkezik környékünk, de csodára nem számíthatunk, a közeljövőben nem fog özönleni hozzánk se a kül-, se a belföldi ven dég. Ám ez nem jelentheti azt, hogy eleve le kell mondanunk a vendégfogadásról. Igaz, nemigen gazdagodik meg ebből a többség, azért tisztességes jövedelemre lehet szert tenni. Kevesen tudják, hogy a két világháború között virágzott hazánkban a falusi turizmus. Aztán jött a világégés, az embereket a nagy orosz mezőkre, meg a lengyelországi síkságra vitték a vonatok. Majd következett a háborús romok eltakarítása, a rendszerváltás, az újjáépítés, a „vas és acél országának" megteremtése. a családok túlnyomó többsége még' csak gondolni sem merhetett a nyaralásra. Majd. amikor konszolidálódott a helyzet, az állam vette kézbe az üdültetést, hosszú ideig el sem tűrték az egyéni kezdeményezéseket. Később, persze, oldódott a szigor, ám akkor is csak néhány felkapott környéken, mint a Balaton, a Dunakanyar, kezdtek szaporodni azok a porták, ahol turistákat fogadtak. Talán mondanunk sem kell, Szabolcs, Szatmár s Bereg nem tartozott e területek közé. Hivatalos statisztika nem áll ugyan a rendelkezésünkre, de talán nem túlzunk, amikor azt állítjuk, hogy száznál minden bizonnyal kevesebb család élt megyénkben tavaly is a falusi turizmus nyújtotta lehetőségekkel. Hosszas tanulmányt érdemelne az okok feltárására. Csak jelzésszerűen néhány. A megye majdnem tökéletes elszigeteltsége, ahonnan információ se ki, se be. Csupán néhány megszállott országkóborló ismeri e tájék érintetlen természeti értékeit, az emberek kedvességét. Az infrastruktúra hiányosságairól már szóltunk, de itt kell megkockáztatnunk azt az állítást is, miszerint a megyében is hiányzik még egy olyan szervezet, mely ósz- szefogná a hajlandóságot mutató falusi porták gazdáit, s azok ajánlatával ország-világ elé lépne. zerencsére némi moz- O golódásnak azért tanúi vagyunk. Néhány egyéni kezdeményezés már a múlt évben is történt, most, a napokban pedig vagy harminc érdeklődő jött el Nyíregyházára, ahol eldöntötték: megalakítják a Tisza—Túr Egyesületet. A tervek szerint néhány ezer forintot kellene majd befizetni a tagoknak, s ennek fejében az egyesület megpróbálja összehozni a vendéglőst a vendéggel, ami ma még igencsak akadozik. Ha siker koronázná erőfeszi- tésüket. nagy szolgálatot tennének e mostohán bánt, de páratlanul szép vidék lakóinak. Rájuk férne már egy kis siker... Ursula Híöitia rajzai
