Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-21 / 44. szám
1992. február 21., péntek HÁTTÉR Kélét-Magyarország 3 Üvegbe zárt milliók Hetven év Kisvárdán Nábrádi Lajos Kisvárda (KM) — Ai ízléses címkével ellátott tömény- és üdítő italok világ- színvonalon készülnek. Az óriás tartályokból, modern gépsorokról lekerült áru munkát és megélhetést biztosít ötszáz embernek. Újabban nyolc település veszi hasznát az itteni munkának. Persze nem mellékes a vállalati és az állami haszon sem. Február közepétől különösen zajlik itt az élet. A változások korát éli az éppen most 70 éves Kisvárdai Szeszipari és Üdítőipari Rt. Pár éve a korszerű üzemben sokat tudó nyugati gépsorokat látunk, itt jön le a sor végén a világhírű Coca- Cola. Ízesítők, gyökerek Az udvaron zsákokat raknak teherautóról. Mindegyikben gyökerek, ízesítő anyagok. Csőkígyók, műszerek, itt az italkészítés „boszorkánykonyhája”. .. Egy helyen látványos üvegbe palackozott yiszkit készítenek elő moszkvai'szállításra. Korszerű orvosi rendelőt is látunk a coláüzem mellett, vigyáznak az itteniek egészségére. A rendelő előtt műemlék jellegű harangláb vonja magára a tekintetet. Tetszik ez a hely a leendő külföldi befektetőknek is. Február 12-e mérföldkőnek számít a hét évtizede fennálló üzem életében. Első ülését tartotta a részvénytársaság igazgatósága. Ügyvezető igazgató lett Szilágyi László,' elnöknek választották meg dr. Oláh Albertet, Kisvárda polgármesterét. A változásokról, tervekről szóló tájékoztatást Szilágyi László egy kis üzemtörténettel kezdi: 1922-ben részvénytársaságként alakult a cég, aztán különböző szervezeti formában működött. Az Állami Vagyonügynökség jóNagy üzem a colasoron. BALÁZS ATTILA FELVETELE váhagyásával ez év januárjától megint részvénytársaságként működnek, így készülnek a jeles évforduló idei megünneplésére. Tulaldonosllsta Már a múlt évben elkezdték az átállást, közben számítógépeket állítottak az irányító és adminisztrációs munka szolgálatába. Saját kezdeményezésre alakultak részvénytársasággá az ÁVÜ hozzájárulásával. 98 százalékban tulajdonos lett az Állami Vagyonügynökség. Két százalékig tulajdonos az a nyolc önkormányzat — köztük Kisvárda és Vásáros- namény —, amelynek területén az Rt. működik. Az alaptőke 10 százalékáig kedvezményes dolgozói részvények vásárlására van lehetőség. A közeljövőben külföldi szakmai befektetőket várnak Kisvárdára. örvendetes, hogy többen érdeklődnek, részben azért, mert a kisvárdai hazánk második legnagyobb szeszipari vállalata. Piaci és földrajzi helyzete kedvező. Ahogy beszélgetünk, meg- csörren az igazgató telefonja: egy holland cég magyar- országi képviselője üzleti információt közöl. Az Igazgató egy színes prospektust mutat. Ebből is kiderül, hogy az utóbbi évek fejlesztésének, kísérletezéseinek eredményeként immár 38 féle italt készítenek itt. Termékeiknek eddig csak tíz százalékát exportálták, most növelni akarják ezt az arányt. Céljuk még,a kulturált szeszfogyasztás népszerűsítése. , , Feltételek önálló exporthoz Az itteni dolgozók bére szabolcsi viszonylatban jó. Ezért is kérdezzük Krak Miklós raktári dolgozót, a helyi szakszervezeti bizottság tagját: mi a véleménye a dolgozói részvényekről. Mint mondja, a fizikai dolgozók kissé kétkedve fogadják a változásokat, óvatosan tekintenek a jövő felé. De többen — ő is — elkezdték a takarékoskodást, hogy tudjanak vásárolni. Jó osztalékot, jó tulajdonosi szemléletet várnak. Dr. Nagy Sándor kereskedelmi igazgató arról szól, hogy a viszkijükkel országos kiállításon díjat nyertek, a Coca-Cola cég az itt készült üdítőt Kelet-Európa egyik legjobb üdítőjének értékelte. Az önálló exportáláshoz most teremtjük meg a feltételeket. Ukrajnát és Romániát máris megcéloztuk, a nyugati piacot pedig a nyugati szakbefektetők határozzák meg. Tárca Biorépa .'.ii'AlU! Balogh Géza «lem tüdőm, háttóttákre. Iwf már arról, ‘ hogy ä hús mérgpzö,, as tojás időzített Ibomba{\\q. dig..., hát i az kererry az'ör-‘ dög legnagyobb bosszúja! Nem én állítom mindezt — hiszen nekem Ima is a körömpörkölt, meg az arasznyi vastag szalonnadarab jelenti az élet netovábbját — hanem a modern kor táplálkozástudósa. Szerintük délig legfeljebb gyümölcslevet, pár karika paradicsomot, néhány káposztalevelet vehet magához az ember. Tizenkettő körül aztán már meg lehet terhelni a gyomrot, akár egy egész fej salátát, karalábét is megkockáztathat bárki. Kipróbáltam. Mit mondjak ...? Két nap múltán visszatértem a csirkepör- költhöz, a zsírban tocsogó marhaszeletekhez. Amivel természetesen nem azt akarom mondani, hogy la fűevők megerőszakolják a természet évezredek során kialakult rendjét. Már csak azért sem mondhatom mindezt, \mert egészen közeli ismerőseim között is vannak vegetáriánusok, félig vegetáriánusok, s láss csodát, élnek és virulnak, összehasonlíthatatlanul jobb a közérzetük Ima, mint húsevő korukban. Jó ideje már saját lapjuk is van, ahol receptek töm- kelegét frözlik. Az izük? — «hát azis^em ltudom, de a látványuk;' az 'elkésziveit ételek fényképe pazar. Néha, mikor megfekszi a gyomromat a itöltött, karaj, kézbe veszem fezekéi az újságokat, s eltűnődöm, holnaptól nem kéne-e mégiscsak áttérni a korszerű táplálkozásra. Csak az a baj, hogy ezek az újságok minduntalan el is riasztanak ettől. Figyelmeztetnek, vigyázzunk a piacon, merj a retken, a répán, a paprikán, az uborkán annyi io vegyszermaradék, hogy az egy fél páncélos- dandár ledöntésére is elég. Ám a múltkor megnyugtattak, olvastam egy hirdetést. Valami (biomérnök biorépát ajánl, kilónként alig száz forintos áron, ami ugye igazán csekélység, hát még akkor, ha tudjuk, hogy a sárgarépát sem mások, mint maguk a taljándörögdi asz- szonykórus tagjai kapálták. r ermészetesen veszek belőle, s ha ízlik, magam is megpróbálkozom a termesztésével Csak egy gondom van, a szabolcsi asszonykórusok többsége nyugdíjasokból áll Márpedig ha én felfogadom valamelyiket, akkor kikötöm: maximum húszévesek lehetnek majd a répaegyelőim. Tájmúzeumsors Kölese (KM — M. K.) — Évekkel ezelőtt „esemény” volt, amikor Kölesében Bihari Lajos kovácsmester múzeumalapításra szánta rá magát. Vagyonkáját sem sajnálva vásárolta össze a Ti- Száháton élőktől a még fellelhető régi bútorokat, használati eszközöket. Az új iskola átadásával üressé vált a Túr partján lévő régi evangélikus. iskola. Megyei szakemberek segítettek a berendezésben, s a helyi tanácsiak a működtetésben. A múzeumteremtő kisiparos elhalálozását követően felesége vállalta az „ERDÖ- HÁTI TÁJMÚZEUM” üzemeltetését. Az ablakban elhelyezett tájékoztató tudatta: hol, kit keressen a régiségek megtekintésére vágyó kíváncsi. Szerény tiszteletdíjat is juttat az önkormányzat a múzeum őrének. Most azonban költözni kényszerül a Tájmúzeum, más célokra hasznosítják az épületegyüttest. Abban mindenki egyetért: a főleg Bihariék gyűjtötte, emberöltőket idéző tárgyakat kár lenne elkótyavetyélni. A polgármesteri hivatal művelődési házához tartozik gazdaságilag a Tájmúzeum, s elképzelhető, hogy a végleges megoldást is így lehet majd megtalálni. Dömping Balogh József mt em tudom igaz-e még iw a szám, hogy ma 41 w ezer ember dolgozik a megye mezőgazdaságában és 12 ezer az élelmiszeriparban. Jó két hete, hogy Szénégető László, a megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője mondta el Budapesten egy nemzetközi saj ■ íótájékoztatón, de azóta elfogadták a szövetkezeti, az átmeneti törvényt, így az is lehet, hogy még nagyobb a különbség a három évvel ezelőtti 78 ezres számhoz képest, és elképzelhető, hogy már nem 24 ezer a mezőgazdaságból munka- nélkülivé vált emberek szá- ma. sem. Milyen sors vár ezek után a mezőgazdaságból élőkre, a földekre, s a föld adta termésre? Nem könnyű megválaszolni, s hogy mégsem kell elkeserednünk, arra a legnagyobb garancia: a parasztember soha nem tudott munka nélkül élni, s akkor is szívét, lelkét vitte a földbe, amikor bizonytalan volt, hogy szüret, betakarítás után mit kap érte. Most az átalakulás, a visszaszervezödés idején vajon reménykedhetnek-e abban, hogy pénzük nélkül is korszerűsödhet a mezőgazdaság? Azt mondta el az újságírók kérdéseire válaszolva a hivatalvezető, hogy igen. Mert a külföldi tőke érdeklődése változatlan, befektetési lehetőség pedig több kínálkozik, mint valaha. Ha csak azt nézzük, hogy almaültetvényeink harmada elöregedett, korszerűtlenné vált, hogy három- százezer tonna kapacitású lényerő berendezésünk már nem elegendő, s ha kicserélik az ültetvényeket, még nagyobb lesz a hiány; ha azt nézzük, hogy szilvából, meggyből, cseresznyéből, dióból jóval nagyobb a ‘piac, mint amennyit a gyümölcstermelők felkínálnak, a zöldségtermesztésben is több a lehetőség, mint amennyit kihasználunk, már bőséges kínálatot jelent a külföldieknek. Pedig ezzel nincs vége a sornak, hiszen tág teret kínál az öntözésfejlesztés, a lerobbant hűtőtárolók felújítása, a biotermesztés, de megmagyarázhatatlan, miért nincs egy cigarettagyára e megyének, amikor itt terem a dohány körülbelül hetven százaléka, hogy a le- hetőségdömping teljes legyen: Nem elhanyagolható hasznot ígér az erdőtelepítés és a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelem sem. A tőke ideáramlása tulajdonképpen elkezdődött. Sokan tudják, hogy hozzáláttak egy háromezer vagonos hűtőház tervezéséhez, amely Napkoron épül fel, de sokan találkozhattak olyan üzletemberekkel, akik leállított, csődbe ment ipari üzemek helyén akarnak a mezőgazdasági termékek feldolgozására élelmiszeripart létrehozni. Ezért nem kell attól tartani, hogy ha az egyéni gazdálkodás felülmúlja majd mennyiségben és minőségben a nagyüzemi gazdálkodást, akkor a megtermelt értéknek nem lesz piacú. II UTÁSZ is nitnág Debrecen (KM — R. J.) — Részvénytársasággá alakult a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat február 19-én Debrecenben. A bonyolult va- gyonátcsoportosítás, -összevonás, privatizációt követően ezekben a hetekben sorra alakultak meg a tröszti vállalatokból létrejött részvénytársaságok. A Magyar Villamos Művek Rt. konszern és az Állami Vagyonügynökség 50—50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik a megosztás szerint. A TITÁSZ Rt. 34,1 miüió forintos alaptőkével kezdi meg működését, 5 fős igazgatóság irányításával. Az Igazgatóság elnökévé dr. Vik- mon Andrást, az MVM Rt. főosztályvezetőjét választották, a TITÁSZ Rt. vezérigazgatójává Pogány Jánost nevezték ki. KOMMENTÁR ___________ Korlátok Réti János 4 Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az országban nyilvántartott közel 50 ezer (1991. év végi szám) gazdasági szervezet több mint 95 százaléka kft. Elgondolkodtatónak tartom, hogy ezek szerint a vállalkozások abszolút többsége csak egy meghatározott, precízen korlátolt mértékig vállal felelősséget saját tevékenységéért. Vajon mi végből az eleve kinyilvánított, mi több, cégérként hirdetett kishitűség? Talán az új iránti bizonytalanság, vagy az átmenet velejárójaként kifejlődő önvédelmi reflex, netán az ugyanebből eredeztethető bizalmi vákuum okozza, hogy eleve kételkedünk, mert kételkedhetünk üzleti, gazdasági partnereinkben, saját vállalkozásunk sikerében, sőt nem ritkán magunkban is. Mindebből nem a vállalkozók megbízhatóságát, vagy önbizalmát keveslem, hanem inkább az egymás iránt, egymás ügyei iránt megnyilvánuló hitet, és természetesen a felelősséget. Elvégre most már — papíron legalábbis — senki nem akar kárt okozni a másiknak, hiszen az egyúttal a saját veszteségét is jelenti, áttételesen. Nemrégiben valamelyik községünk önkormányzata egy beruházás versenytárgyalására a pályázók "közül kft.-tői kapta a legjobb ajánlatot. A testület ennek ellenére kevésnek találta megrendelése értékéhez képest a felelősségvállalás mértékét és nem a javukra döntött. Lehet, bölcsen cselekedtek, lehet, hogy nem. A magam részéről hiszem, hogy a bizalom teremt önbizalmat, az önbizalom sikert, ami aztán mindkettőt képes tovább növelni. Egészen a korlátlan felelősségig, a korlátlan lehetőségek között. NézőjDoní)
