Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 21., péntek Tizennégymilliánl a hídra Döntött a kormány Budapest (MTI) — A kor­mány csütörtöki ülésén meg­vitatta a szaktárcának a lágymányosi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat megépí­téséről készült jelentését, s úgy foglalt állást, hogy a Budapest közlekedését nagy­mértékben javító beruházás­nak mihamarabb meg kell valósulnia. Juhász Judit, a kormány szóvivője elmondta, hogy a közlekedési nagyberuházást íolyóáron — tehát már a várható inflációt is belekal­kulálva — 13 milliárd 865 millió forintra tervezik. Eb­ből 11 milliárd 378 milliót az állami költségvetés fedez; a fennmaradó summát a fővá­rosi önkormányzat állja. A tervezetet sürgősséggel az Országgyűlés elé terjesztik. A hidat és az úthálózatot a tervek szerint 1995-ben ad­nák át a forgalomnak. A kormány döntött számos olyan jogszabály-módosítás­ról is, amelyek célja, hogy, kordában tartsák az úgyne­vezett nem lakás céljára szolgáló helyiségek elszaba­dulni látszó bérleti díjait, így például a kormány most megerősítette, hogy az úgy­nevezett előprivatizációban az érintett üzletrészek bérle­ti jogát megszerző vállalkozó jogutódnak tekintendő. A tulajdonos önkormányzatok ugyanis gyakran úgy vélték, hogy az üzletrész privatizá­lásával a korábbi jogviszony megszűnt, és ezért a győztes vállalkozóval új bérleti szer­ződést akartak kötni, termé­szetesen borsos díjszabással. A kormány megvitatta a helyi önkormányzatok idei címzett és céltámogatásáról készült tervezetet is. A ta­valy nyáron a parlament elé került támogatási irányelv- tervezethez igazodva az ön- kormányzatok összeállították „kívánságlistájukat”. Esze­rint összesen 3404 igénylés futott be központi támoga­tásra az önkormányzatoktól, csaknem 41 milliárd forint értékben. Ezek közül válo­gatva a Belügyminisztérium — együttműködve más szak­tárcákkal — 2488 igény telje­sítését javasolta 25 milliárd 200 millió forint összegben. Ebből 10,1 milliárd jutna a címzett támogatásokra. 15,1 milliárd pedig a céltámoga- • tásokra. A folyamatban lé­vő beruházások zökkenőmen­tes finaszírozása érdekében a kormány sürgős és kivéte­les eljárást kérve terjeszti az Országgyűlés elé a tör­vényjavaslatot. Mindemellett április végéig készül egy újabb előterjesztés is, amely két új támogatási cél igény­listáját állítja össze. Erre kerülnek a középiskolai tor­naterem-építésre és a kollé­giumi ellátás fejlesztésére kért összegek. Támiiatás munkahelyteremtésre A foglalkoztatási alap felhasználásáról Budapest (ISB) — 1991- ben a foglalkoztatási alap decentralizált részéből — 2,6 milliárd forint felhasználá­sával — mintegy százezren részesültek valamilyen fog­lalkoztatáspolitikai támoga­tásban. Több mint 26 ezren vettek részt átképzési tanfo­lyamokon, vagy egyéni át­képzésben, tíz százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. A foglalkoztatási alap de­centralizált részének több mint egyharmadát — 971 millió forintot — a munka­helyteremtő beruházások tá­mogatására fordították, s ezzel mintegy 9000 munka- nélküli álláslehetőségét biz­tosították. Megyei hatáskör­ben történő korengedményes nyugdíjazásra tizennégy me­gyében összesen 3918 esetben került sor. A foglalkoztatási alap köz­ponti keretéből 11' foglalkoz­tatási és 6 képzési pályá­zatot finanszíroztak. A mun­kaerőpiaci bizottság és a képzési tanács 300 pályáza­tot tartott érdemesnek a tá­Köxélet A többség akarata Feldarabolta áldozatát A BMW-n bukott le Tisztelt dr. Takács Péter és dr. Szilassy Géza! Nem értjük a reagálásuk­ból kisütő indulatot, ilyen indulatokra nem is vála­szoltunk volna, ha felszólí­tást nem kapunk. Nem értjük, hogyan lehet egy olvasói levelet összeke­verni két önkormányzati frakció állásfoglalásával. Nem mi írtuk azt, hogy „mi­lyen jogon” alkotnak Önök véleményt. Indulataik célt tévesztettek. Nem gondoljuk, hogy Nyír­egyházán mi őrizzük a böl­csek kövét. Nyilvánvalóan szeretnénk, ha a város két egyéni kerületben választott országgyűlési képviselője be­folyna ügyeink intézésébe, felhívná figyelmünket olyan problémákra, amelyek nem, vagy nem megfelelő súllyal lettek a nyíregyházi önkor­mányzat által kezelve. Még jobban örülnénk an­nak, ha észrevételeiknek a nyíregyházi közgyűlés előze­tes vitáiban, nem pedig utó­lag Budapestről adnának hangot. Ami pedig az „ön­zést” illeti, nekünk Uidomá- sul kell vennünk a városla­kók többségének akaratát (mint például a „kozák-lo­vas” esetében). Emellett ter­mészetesen az 56-os forrada - lom és szabadságharc emlé­kének is eleget teszünk, em­lékmű állításával. Bízva abban, hogy a vé­leménycserében nem akadá­lyozzák meg Önöket indula­taik : Seszták Oszkár önkormányzati képviselő FIDESZ Budapest (MTI) — Felda­rabolva találták meg a bú­várok Szolnokon, a cukor- gyári tóban azt a férfit, aki még 1991. november 11-én tűnt el budapesti lakásáról. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság csütörtöki tájé­koztatóján elmondták: a 26 éves Jónás Mihály az emlí­tett napon azzal az akkor még ismeretlen férfival tá­vozott a VI. kerületi. Király utca 8. sz. alatti garázsból, aki újsághirdetésre jelentke­zett és meg akarta vásá­rolni BMW gépkocsiját. A „vevő” — Kiss Mihály, aki 1990 végéig rendőr volt — azt mondta: a vételárért kért 2,4 millió forintért Szolnokra kell utazniuk. Bu­dapestet elhagyva, Ecser tér­Az a dolgunk, hogy megvalósítsuk programunkat Kónya Imre nyilatkezata a Kelet-Magyarországnak mogatásra, összesen 800 mil­lió forint erejéig. Ezzel 14 ezer munkanélkülinek bizto­sítottak képzési és célirányos foglalkoztatási lehetőséget. A többlettámogatások túlnyo­mó részét a legkedvezőtle­nebb foglalkoztatási helyzet­ben lévő területek nyerték el. Borsod megye a jóváha­gyott támogatások több mint 20 százalékát kapta, de je­lentős összeggel tudta ki­egészíteni saját decentralizált keretét Szabolcs-Szatmár- Bereg és Békés megye is. ségében Kiss Mihály meg­állította az autót, Jónás Mi­hályt kiszállásra kényszerí­tette, majd önvédelmi pisz­tolyával — amit leszerelése­kor megtartott — hátulról fejbe lőtte. A tettes a holt­testet a csomagtartóban he­lyezte el, s hazautazott Szol­nokra. November 13-án Kiss Mihály bárddal felda­rabolta áldozatát, s az em­beri maradványokat téglane­hezékekkel bedobálta a cu­korgyári tóba. Egy közúti rutinvizsgálat során — még decemberben a rendőrök felismerték a keresett BMW-t, s Kiss ké­sőbbi vallomása nyomán — hazugságvizsgálóval is „fag­gatták” megtalálták Jónás szétdarabolt testrészeit. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum ország- gyűlési képviselője a múlt hét végén nagygyűlés szóno­ka volt Nyíregyházán. Az MDF parlamenti frakciójá­nak vezetője ezután sajtótá­jékoztatót tartott, ahol a nagygyűlés jelentőségére utalva hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Foglyok Szövetsége itt, Kelet-Magyarországon példa értékű jó együttműkö­dést valósított meg. Az MDF és a parlament kormányzati többsége egyértelműen elkö­telezett a történelmi igazság- tétel mellett — amely e két szervezet alapvető célja —, így ez az ilyen egymásrata- iálást és elkötelezettséget is egyértelművé teszi. — Azt hiszem — folytatta Kónya Imre —, hogy valóban sokat késett a parlament a személyi kárpótlás kérdésé­ben, de ez nem jelenti azt, hogy közben nem történt sok minden. Nem szabad elfelej­teni, hogy 200 ezer ember kap jelenleg is ötszáz és négyezer forint közötti havi nyugdíjkiegészítést, és ez 2 milliárd 400 ezer forintot je­lent a költségvetésnek. — Különösen azok a káro­sult idős emberek érzik úgy, hogy nem történt semmi, akik joggal igényelnék, mi­nél előbb történjék róluk gondoskodás. Az a két tör­vény, ami a parlament előtt van, egyrészt az 1939 és ’49 közötti időszakkal kiegészíti és teljessé teszi a vagyoni kárpótlás kérdését, másrészt rendezi a személyi kárpót­lást, kiegészítve a nemzeti gondozásról szóló törvényja­vaslattal, amit most készül benyújtani a kormány. A gazdasági lehetőségekhez, az ország teherbíró képességé­hez mérten, azt hiszem, ma­ximális mértékű kárpótlást sikerül nyújtani azoknak, akik a legtöbbet szenvedtek. — Meg kell mondjam, hogy a nyíregyházi meghí­vásnak azért is örültem, mert ennek az igazságtétel­nek része az is, hogy igazsá­got kell tenni az elmaradott térségek felzárkóztatásában! Az elmúlt rendszer ebben az ügyben is nagy-nagy igaz­ságtalanságot hagyott maga után. A keleti országrészek teljesen leszakadtak egyrészt a nyugati országrészekkel, másrészt Budapesttel szem­ben. Ezek olyan különbsé­gek, amelyeket nehezen le­het, sőt egyik napról a má­sikra lehetetlen kiegalizálni, de erre megvan a törekvés a kormányzópártokban. — Ezt igazolja a kormány kihelyezett ülése, az ennek nyomán született kormány­határozat, amely összefoglal­ja a teendőket. Ennék végre­hajtása elkezdődött. A tájékoztató után Kónya Imre arra a kérdésre, hogy milyen jövőt jósol a kor­mánykoalíciónak azok után, hogy Torgyán József beje­lentette: február 29. után ki­válnak a koalícióból, — töb­bek között azt mondta: — Semmi sem fog történni február 29-én, amit Torgyán József a harag napjaként emlegetett, mert a kisgaz­da képviselők elkötelezettek ázol? mellett az értékek-mel­lett, amelyeken a koalíció alapul. Itt egymáshoz kö­zel álló értékeket képvi­selő pártok léptek koalí­cióra. Mely értékek ezek? A nemzeti múlthoz való kö­tődés és ez nem valamiféle konzervativizmust, hanem erős nemzeti elkötelezettsé­get, kereszténydemokrata ér­téket, polgári értéket jelent. A pártok között természete­sen e programban van némi különbség, de ha ilyen nem lenne, akkor egy párt len­nénk. Köztudomású, hogy az alapvető különbség a repri­vatizáció és a privatizáció kérdésében volt a Ma­gyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt között, de úgy hiszem, hogy ezt egy jó kompromisszumban sike­rült feloldani. A hátralévő kérdésekben semmiféle mar­káns különbséget nem fede­zek föl a két párt program­ja között. — Nincs racionális indo­ka, hogy fölbomoljék a koa­líció. Ugyanakkor egyes ese­tekben hangsúlybeli diffe­renciák mutatkoznak. Ezek érvényre juttatása azonban kormánypárti pozíciókból lé­nyegesen egyszerűbb, mint ellenzéki pozíciókból. Ezzel nem azt mondom, hogy az ellenzék javaslatait nem fo­gadjuk el, de olyan súlyos ellenzéki javaslatot, amivel a kormányzópártok nem ér­tenek igazán egyet, azokat elutasítjuk. A Független Kisgazdapárt például a me­zőgazdasági magántermelők esetében azt a bizonyos adó­mentes sáv emelését tudta érvényesíteni. De a kárpó­toltak esetében a kimérés költségét — ami komoly költség — is magára vállal­ta a kormány. A kérdések általában a racionalitás alapján dőlnek el a politi­kában, legalábbis hosszú tá­von és ezért vagyunk mi nyugodtak. Felvetettük: a közelmúlt­ban lezajlott FIDESZ-kong- resszuson sok bírálatot ka­pott a koalíció, a kormány, az MDF és személy szerint Kónya Imre is. Fodor Gá­bor hírhedtnek nevezte dol­gozatát, mondván: e dolgo­zat szellemében egyre mere­vebb és agresszívebb maga- biztossággal erőltetnek ke­resztül ideológiai alapokon nyugvó javaslatokat. — Megszoktuk már, hogy a FIDESZ keményen, hatá­rozottan fogalmaz és látunk most egy olyan folyamatot, hogy — nyilvánvalóan az SZDSZ belső problémái mi­att — a FIDESZ az ellenzék vezetőjévé tör előre, vagy legalábbis erre törekszik és nyilván úgy ítélik meg, hogy ezt a kormánnyal szembeni határozott fellépésben kell érvényesíteni — mondta vá­laszában Kónya Imre. — A stílus és a tartalom között különbséget kell tenni. Mi éppen ezért nyilatkoztunk úgy a parlamentben elhara­pódzó és általunk nem kí­vánatosnak vélt stílus miatt, hogy ezekre nem kívánunk a jövőben sem reagálni. — Ha a politikai tartalom az lenne a FIDESZ-nél, hogy szemben állnak azzal a határozottabb politikával, amit egyébként az én dol- go^atpm jelez, akkor azt na­gyon sajnálatosnak tarta­nám. Ügy gondolom, az a határozottabb politika, amit számunkra a többség jelent, lehetővé teszi, hogy nem kö­tünk kompromisszumot az alapvető kérdésekben. Ne­künk az a dolgunk, hogy megvalósítsuk a programun­kat. Azért, hogy szeressenek bennünket, s hogy jól nyi­latkozzon rólunk Fodor Gá­bor úr, nem fogunk komp­romisszumot kötni, s ez a kormány négy évig fog kor­mányozni. A koalíció a prob­lémák ellenére négy évig — ha nehézségek közepette is —, de viszonylag stabilan fennmarad. Tehát a válasz­tásokra kell koncentrálni, ebből pedig az következik, konstruktív magatartást folytatnak. A látszatok, a külsőségek nem fognak be­folyásolni bennünket. Igenis észre fogjuk venni, melyek azok az ésszerű, megvaló­sítható elképzelések, amelyek a programjainkkal nem üt­köznek és ezek megvalósítá­sán együtt fogunk működni. Fejlesztési alapítvány helyi kezieméiyezések segítésére — Milyen célokkal indul útjára az alapítvány? — A kérdésre dr. Vékony Miklós képviselő válaszol. — Ügy találtuk, ma nin­csenek meg azok az intéz­mények, amelyek egy-egy terület fejlesztését átfogják. Kellő információk hiányá­ban a vállalkozók bizonyta­lanok, befektetési lehetősé­geik szűkösek. Alapítvá­nyunk nem csak a lehetősé­gekről, a meglévő tényekről is információt ad. Teszi ezt azért, hogy a vállalkozások a lehető legeredményesebbek legv, iiék a megyében. Mint ismeretes, a kormány az el­múlt év végén Szabolcs- Szatmár-Bereg felzárkózta­tásáról szóló határozatot ho­zott, ez pedig nem csak a kormánynak, hanem a me­gyének is jelent feladatokat. Az sem titok, hogy a prog­ram csak a helyi kezdemé­nyezőkészség kibontakozta­tásával valósítható meg. Az általunk létesített alapítvány ehhez próbál segítséget nyúj­tani. Annál is inkább, mert úgy láttuk, jelenleg sem az önkormányzatok, sem a fel­adat koordinálásával megbí­zott Köztársasági Megbízot­ti Hivatal sem tud egy olyan mélységű és napi feladatot jelentő programot elvállal­ni, ami ezt a felzárkóztatást eredményesen szolgálja. Az alapítvány lényege ezért olyan területfejlesztési ügy­nökség kialakítása, amely magas színvonalú szakértői háttér megteremtésével kije­löli a gazdaságfejlesztés irá­nyait, s meghatározza a ten­nivalókat is. Valójában ösz- szekötökapocs a központi ál­lamigazgatási szervek és a helyi szervezetek között. — Kikből áll majd ez az ügynökség? — A kuratórium huszon­kilenc fős, elnöke Für Lajos. A héttagú ügyvivő testület ügyvezető igazgatója Zolnai Gábor nyíregyházi lakos, négy diplomával rendelkező számítástechnikai műszaki szakember. A szakértői há­lózat megbízásos alapon mű­ködik majd, de szükséges­nek látszik egy olyan szak­értői csoport felállítása is. melynek tagjai a megye egészét, helyzetének alaku­lását folyamatosan figyelem­mel kísérik, elemzik, a főbb kérdésekben pedig javasla­tokat dolgoznak ki. — A terv szép, a cél ne­mes, kérdés: pénz lesz-e majd elég? — Az alapítvány folyama­tos működése érdekében tér mészetesen megfelelő finan­szírozásra is szükség van. Az indulótőkét, mely jelké­pes összeg, a tíz MDF-es megyei képviselő adta össze, számláját azonban bárki gyarapíthatja, ha célunkkal egyetért. A szimbolikusnak nevezhető indulótőke örö­münkre máris szépen gya­rapszik. Ez ideig a Külker és a Mezőbank jelezte ko­moly összeg átutalását, de várjuk a további jelentkező­ket, támogatókat, az önkor­mányzatokat és a gazdálko­dó szervezeteket is. — Hol jelentkezzenek azok, akik az alapítvány révén remélnek támogatást? — Az alapítvány címe: Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Szervezetének kialakítá­sa, technikai felszerelése az elkövetkező hetekben várha­tó, de máris várjuk a fenti címen az érdeklődőket. Sze­retnénk számukra gyakorlati segítséget nyújtani. Célunk, hogy azok a központi költ­ségvetési támogatások, illet­ve kedvező hitelkonstrukci­ók, amelyek a kormányprog­ram keretében rendelkezés­re állnak, valamennyi érde­kelthez eljussanak, s tudat­lanság, vagy az információ hiánya miatt ne maradjanak kihasználatlanul. Az alapít­vány konkrét támogatást kí­ván nyújtani szakmai pályá­zatok elkészítésében is. Azt szeretnénk, hogy részben a költségvetésből, részben más forrásokból a lehető legna­gyobb mértékű tőke áramol­jon Szabolcs-Szatmár-Bereg- be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom