Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-21 / 44. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 21., péntek Tizennégymilliánl a hídra Döntött a kormány Budapest (MTI) — A kormány csütörtöki ülésén megvitatta a szaktárcának a lágymányosi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat megépítéséről készült jelentését, s úgy foglalt állást, hogy a Budapest közlekedését nagymértékben javító beruházásnak mihamarabb meg kell valósulnia. Juhász Judit, a kormány szóvivője elmondta, hogy a közlekedési nagyberuházást íolyóáron — tehát már a várható inflációt is belekalkulálva — 13 milliárd 865 millió forintra tervezik. Ebből 11 milliárd 378 milliót az állami költségvetés fedez; a fennmaradó summát a fővárosi önkormányzat állja. A tervezetet sürgősséggel az Országgyűlés elé terjesztik. A hidat és az úthálózatot a tervek szerint 1995-ben adnák át a forgalomnak. A kormány döntött számos olyan jogszabály-módosításról is, amelyek célja, hogy, kordában tartsák az úgynevezett nem lakás céljára szolgáló helyiségek elszabadulni látszó bérleti díjait, így például a kormány most megerősítette, hogy az úgynevezett előprivatizációban az érintett üzletrészek bérleti jogát megszerző vállalkozó jogutódnak tekintendő. A tulajdonos önkormányzatok ugyanis gyakran úgy vélték, hogy az üzletrész privatizálásával a korábbi jogviszony megszűnt, és ezért a győztes vállalkozóval új bérleti szerződést akartak kötni, természetesen borsos díjszabással. A kormány megvitatta a helyi önkormányzatok idei címzett és céltámogatásáról készült tervezetet is. A tavaly nyáron a parlament elé került támogatási irányelv- tervezethez igazodva az ön- kormányzatok összeállították „kívánságlistájukat”. Eszerint összesen 3404 igénylés futott be központi támogatásra az önkormányzatoktól, csaknem 41 milliárd forint értékben. Ezek közül válogatva a Belügyminisztérium — együttműködve más szaktárcákkal — 2488 igény teljesítését javasolta 25 milliárd 200 millió forint összegben. Ebből 10,1 milliárd jutna a címzett támogatásokra. 15,1 milliárd pedig a céltámoga- • tásokra. A folyamatban lévő beruházások zökkenőmentes finaszírozása érdekében a kormány sürgős és kivételes eljárást kérve terjeszti az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. Mindemellett április végéig készül egy újabb előterjesztés is, amely két új támogatási cél igénylistáját állítja össze. Erre kerülnek a középiskolai tornaterem-építésre és a kollégiumi ellátás fejlesztésére kért összegek. Támiiatás munkahelyteremtésre A foglalkoztatási alap felhasználásáról Budapest (ISB) — 1991- ben a foglalkoztatási alap decentralizált részéből — 2,6 milliárd forint felhasználásával — mintegy százezren részesültek valamilyen foglalkoztatáspolitikai támogatásban. Több mint 26 ezren vettek részt átképzési tanfolyamokon, vagy egyéni átképzésben, tíz százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A foglalkoztatási alap decentralizált részének több mint egyharmadát — 971 millió forintot — a munkahelyteremtő beruházások támogatására fordították, s ezzel mintegy 9000 munka- nélküli álláslehetőségét biztosították. Megyei hatáskörben történő korengedményes nyugdíjazásra tizennégy megyében összesen 3918 esetben került sor. A foglalkoztatási alap központi keretéből 11' foglalkoztatási és 6 képzési pályázatot finanszíroztak. A munkaerőpiaci bizottság és a képzési tanács 300 pályázatot tartott érdemesnek a táKöxélet A többség akarata Feldarabolta áldozatát A BMW-n bukott le Tisztelt dr. Takács Péter és dr. Szilassy Géza! Nem értjük a reagálásukból kisütő indulatot, ilyen indulatokra nem is válaszoltunk volna, ha felszólítást nem kapunk. Nem értjük, hogyan lehet egy olvasói levelet összekeverni két önkormányzati frakció állásfoglalásával. Nem mi írtuk azt, hogy „milyen jogon” alkotnak Önök véleményt. Indulataik célt tévesztettek. Nem gondoljuk, hogy Nyíregyházán mi őrizzük a bölcsek kövét. Nyilvánvalóan szeretnénk, ha a város két egyéni kerületben választott országgyűlési képviselője befolyna ügyeink intézésébe, felhívná figyelmünket olyan problémákra, amelyek nem, vagy nem megfelelő súllyal lettek a nyíregyházi önkormányzat által kezelve. Még jobban örülnénk annak, ha észrevételeiknek a nyíregyházi közgyűlés előzetes vitáiban, nem pedig utólag Budapestről adnának hangot. Ami pedig az „önzést” illeti, nekünk Uidomá- sul kell vennünk a városlakók többségének akaratát (mint például a „kozák-lovas” esetében). Emellett természetesen az 56-os forrada - lom és szabadságharc emlékének is eleget teszünk, emlékmű állításával. Bízva abban, hogy a véleménycserében nem akadályozzák meg Önöket indulataik : Seszták Oszkár önkormányzati képviselő FIDESZ Budapest (MTI) — Feldarabolva találták meg a búvárok Szolnokon, a cukor- gyári tóban azt a férfit, aki még 1991. november 11-én tűnt el budapesti lakásáról. A Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki tájékoztatóján elmondták: a 26 éves Jónás Mihály az említett napon azzal az akkor még ismeretlen férfival távozott a VI. kerületi. Király utca 8. sz. alatti garázsból, aki újsághirdetésre jelentkezett és meg akarta vásárolni BMW gépkocsiját. A „vevő” — Kiss Mihály, aki 1990 végéig rendőr volt — azt mondta: a vételárért kért 2,4 millió forintért Szolnokra kell utazniuk. Budapestet elhagyva, Ecser térAz a dolgunk, hogy megvalósítsuk programunkat Kónya Imre nyilatkezata a Kelet-Magyarországnak mogatásra, összesen 800 millió forint erejéig. Ezzel 14 ezer munkanélkülinek biztosítottak képzési és célirányos foglalkoztatási lehetőséget. A többlettámogatások túlnyomó részét a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetben lévő területek nyerték el. Borsod megye a jóváhagyott támogatások több mint 20 százalékát kapta, de jelentős összeggel tudta kiegészíteni saját decentralizált keretét Szabolcs-Szatmár- Bereg és Békés megye is. ségében Kiss Mihály megállította az autót, Jónás Mihályt kiszállásra kényszerítette, majd önvédelmi pisztolyával — amit leszerelésekor megtartott — hátulról fejbe lőtte. A tettes a holttestet a csomagtartóban helyezte el, s hazautazott Szolnokra. November 13-án Kiss Mihály bárddal feldarabolta áldozatát, s az emberi maradványokat téglanehezékekkel bedobálta a cukorgyári tóba. Egy közúti rutinvizsgálat során — még decemberben a rendőrök felismerték a keresett BMW-t, s Kiss későbbi vallomása nyomán — hazugságvizsgálóval is „faggatták” megtalálták Jónás szétdarabolt testrészeit. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum ország- gyűlési képviselője a múlt hét végén nagygyűlés szónoka volt Nyíregyházán. Az MDF parlamenti frakciójának vezetője ezután sajtótájékoztatót tartott, ahol a nagygyűlés jelentőségére utalva hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Foglyok Szövetsége itt, Kelet-Magyarországon példa értékű jó együttműködést valósított meg. Az MDF és a parlament kormányzati többsége egyértelműen elkötelezett a történelmi igazság- tétel mellett — amely e két szervezet alapvető célja —, így ez az ilyen egymásrata- iálást és elkötelezettséget is egyértelművé teszi. — Azt hiszem — folytatta Kónya Imre —, hogy valóban sokat késett a parlament a személyi kárpótlás kérdésében, de ez nem jelenti azt, hogy közben nem történt sok minden. Nem szabad elfelejteni, hogy 200 ezer ember kap jelenleg is ötszáz és négyezer forint közötti havi nyugdíjkiegészítést, és ez 2 milliárd 400 ezer forintot jelent a költségvetésnek. — Különösen azok a károsult idős emberek érzik úgy, hogy nem történt semmi, akik joggal igényelnék, minél előbb történjék róluk gondoskodás. Az a két törvény, ami a parlament előtt van, egyrészt az 1939 és ’49 közötti időszakkal kiegészíti és teljessé teszi a vagyoni kárpótlás kérdését, másrészt rendezi a személyi kárpótlást, kiegészítve a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslattal, amit most készül benyújtani a kormány. A gazdasági lehetőségekhez, az ország teherbíró képességéhez mérten, azt hiszem, maximális mértékű kárpótlást sikerül nyújtani azoknak, akik a legtöbbet szenvedtek. — Meg kell mondjam, hogy a nyíregyházi meghívásnak azért is örültem, mert ennek az igazságtételnek része az is, hogy igazságot kell tenni az elmaradott térségek felzárkóztatásában! Az elmúlt rendszer ebben az ügyben is nagy-nagy igazságtalanságot hagyott maga után. A keleti országrészek teljesen leszakadtak egyrészt a nyugati országrészekkel, másrészt Budapesttel szemben. Ezek olyan különbségek, amelyeket nehezen lehet, sőt egyik napról a másikra lehetetlen kiegalizálni, de erre megvan a törekvés a kormányzópártokban. — Ezt igazolja a kormány kihelyezett ülése, az ennek nyomán született kormányhatározat, amely összefoglalja a teendőket. Ennék végrehajtása elkezdődött. A tájékoztató után Kónya Imre arra a kérdésre, hogy milyen jövőt jósol a kormánykoalíciónak azok után, hogy Torgyán József bejelentette: február 29. után kiválnak a koalícióból, — többek között azt mondta: — Semmi sem fog történni február 29-én, amit Torgyán József a harag napjaként emlegetett, mert a kisgazda képviselők elkötelezettek ázol? mellett az értékek-mellett, amelyeken a koalíció alapul. Itt egymáshoz közel álló értékeket képviselő pártok léptek koalícióra. Mely értékek ezek? A nemzeti múlthoz való kötődés és ez nem valamiféle konzervativizmust, hanem erős nemzeti elkötelezettséget, kereszténydemokrata értéket, polgári értéket jelent. A pártok között természetesen e programban van némi különbség, de ha ilyen nem lenne, akkor egy párt lennénk. Köztudomású, hogy az alapvető különbség a reprivatizáció és a privatizáció kérdésében volt a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt között, de úgy hiszem, hogy ezt egy jó kompromisszumban sikerült feloldani. A hátralévő kérdésekben semmiféle markáns különbséget nem fedezek föl a két párt programja között. — Nincs racionális indoka, hogy fölbomoljék a koalíció. Ugyanakkor egyes esetekben hangsúlybeli differenciák mutatkoznak. Ezek érvényre juttatása azonban kormánypárti pozíciókból lényegesen egyszerűbb, mint ellenzéki pozíciókból. Ezzel nem azt mondom, hogy az ellenzék javaslatait nem fogadjuk el, de olyan súlyos ellenzéki javaslatot, amivel a kormányzópártok nem értenek igazán egyet, azokat elutasítjuk. A Független Kisgazdapárt például a mezőgazdasági magántermelők esetében azt a bizonyos adómentes sáv emelését tudta érvényesíteni. De a kárpótoltak esetében a kimérés költségét — ami komoly költség — is magára vállalta a kormány. A kérdések általában a racionalitás alapján dőlnek el a politikában, legalábbis hosszú távon és ezért vagyunk mi nyugodtak. Felvetettük: a közelmúltban lezajlott FIDESZ-kong- resszuson sok bírálatot kapott a koalíció, a kormány, az MDF és személy szerint Kónya Imre is. Fodor Gábor hírhedtnek nevezte dolgozatát, mondván: e dolgozat szellemében egyre merevebb és agresszívebb maga- biztossággal erőltetnek keresztül ideológiai alapokon nyugvó javaslatokat. — Megszoktuk már, hogy a FIDESZ keményen, határozottan fogalmaz és látunk most egy olyan folyamatot, hogy — nyilvánvalóan az SZDSZ belső problémái miatt — a FIDESZ az ellenzék vezetőjévé tör előre, vagy legalábbis erre törekszik és nyilván úgy ítélik meg, hogy ezt a kormánnyal szembeni határozott fellépésben kell érvényesíteni — mondta válaszában Kónya Imre. — A stílus és a tartalom között különbséget kell tenni. Mi éppen ezért nyilatkoztunk úgy a parlamentben elharapódzó és általunk nem kívánatosnak vélt stílus miatt, hogy ezekre nem kívánunk a jövőben sem reagálni. — Ha a politikai tartalom az lenne a FIDESZ-nél, hogy szemben állnak azzal a határozottabb politikával, amit egyébként az én dol- go^atpm jelez, akkor azt nagyon sajnálatosnak tartanám. Ügy gondolom, az a határozottabb politika, amit számunkra a többség jelent, lehetővé teszi, hogy nem kötünk kompromisszumot az alapvető kérdésekben. Nekünk az a dolgunk, hogy megvalósítsuk a programunkat. Azért, hogy szeressenek bennünket, s hogy jól nyilatkozzon rólunk Fodor Gábor úr, nem fogunk kompromisszumot kötni, s ez a kormány négy évig fog kormányozni. A koalíció a problémák ellenére négy évig — ha nehézségek közepette is —, de viszonylag stabilan fennmarad. Tehát a választásokra kell koncentrálni, ebből pedig az következik, konstruktív magatartást folytatnak. A látszatok, a külsőségek nem fognak befolyásolni bennünket. Igenis észre fogjuk venni, melyek azok az ésszerű, megvalósítható elképzelések, amelyek a programjainkkal nem ütköznek és ezek megvalósításán együtt fogunk működni. Fejlesztési alapítvány helyi kezieméiyezések segítésére — Milyen célokkal indul útjára az alapítvány? — A kérdésre dr. Vékony Miklós képviselő válaszol. — Ügy találtuk, ma nincsenek meg azok az intézmények, amelyek egy-egy terület fejlesztését átfogják. Kellő információk hiányában a vállalkozók bizonytalanok, befektetési lehetőségeik szűkösek. Alapítványunk nem csak a lehetőségekről, a meglévő tényekről is információt ad. Teszi ezt azért, hogy a vállalkozások a lehető legeredményesebbek legv, iiék a megyében. Mint ismeretes, a kormány az elmúlt év végén Szabolcs- Szatmár-Bereg felzárkóztatásáról szóló határozatot hozott, ez pedig nem csak a kormánynak, hanem a megyének is jelent feladatokat. Az sem titok, hogy a program csak a helyi kezdeményezőkészség kibontakoztatásával valósítható meg. Az általunk létesített alapítvány ehhez próbál segítséget nyújtani. Annál is inkább, mert úgy láttuk, jelenleg sem az önkormányzatok, sem a feladat koordinálásával megbízott Köztársasági Megbízotti Hivatal sem tud egy olyan mélységű és napi feladatot jelentő programot elvállalni, ami ezt a felzárkóztatást eredményesen szolgálja. Az alapítvány lényege ezért olyan területfejlesztési ügynökség kialakítása, amely magas színvonalú szakértői háttér megteremtésével kijelöli a gazdaságfejlesztés irányait, s meghatározza a tennivalókat is. Valójában ösz- szekötökapocs a központi államigazgatási szervek és a helyi szervezetek között. — Kikből áll majd ez az ügynökség? — A kuratórium huszonkilenc fős, elnöke Für Lajos. A héttagú ügyvivő testület ügyvezető igazgatója Zolnai Gábor nyíregyházi lakos, négy diplomával rendelkező számítástechnikai műszaki szakember. A szakértői hálózat megbízásos alapon működik majd, de szükségesnek látszik egy olyan szakértői csoport felállítása is. melynek tagjai a megye egészét, helyzetének alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, elemzik, a főbb kérdésekben pedig javaslatokat dolgoznak ki. — A terv szép, a cél nemes, kérdés: pénz lesz-e majd elég? — Az alapítvány folyamatos működése érdekében tér mészetesen megfelelő finanszírozásra is szükség van. Az indulótőkét, mely jelképes összeg, a tíz MDF-es megyei képviselő adta össze, számláját azonban bárki gyarapíthatja, ha célunkkal egyetért. A szimbolikusnak nevezhető indulótőke örömünkre máris szépen gyarapszik. Ez ideig a Külker és a Mezőbank jelezte komoly összeg átutalását, de várjuk a további jelentkezőket, támogatókat, az önkormányzatokat és a gazdálkodó szervezeteket is. — Hol jelentkezzenek azok, akik az alapítvány révén remélnek támogatást? — Az alapítvány címe: Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Szervezetének kialakítása, technikai felszerelése az elkövetkező hetekben várható, de máris várjuk a fenti címen az érdeklődőket. Szeretnénk számukra gyakorlati segítséget nyújtani. Célunk, hogy azok a központi költségvetési támogatások, illetve kedvező hitelkonstrukciók, amelyek a kormányprogram keretében rendelkezésre állnak, valamennyi érdekelthez eljussanak, s tudatlanság, vagy az információ hiánya miatt ne maradjanak kihasználatlanul. Az alapítvány konkrét támogatást kíván nyújtani szakmai pályázatok elkészítésében is. Azt szeretnénk, hogy részben a költségvetésből, részben más forrásokból a lehető legnagyobb mértékű tőke áramoljon Szabolcs-Szatmár-Bereg- be.
