Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

HATTER Kelet-Magyarország 3 1992. január 6., hétfő Alacsonyan repült a tévé Tlszabercelen majdnem betelt a pohár... Varga Lajos (balról) es Szabó Gabor: Az ügyben abszo­lút ártatlanok vagyunk. A szerző felvétele Máthé Csaba Tiszabercel (KM) — A te­lepvezető dühösen lépett be a diszpécserszobába, annyit kérdezett, jó-e a tévéműsor, majd választ sem várva fel­emelte a készüléket és föld­höz vágta. A televízió dara­bokra tört. • A főnök ekkor sarkon fordult és kiment. Az ügyeletes jelentette, a főrendész pedig kivizsgálta az esetet. Az üzemigazgató a telepvezetőnek és a két ügyeletes vízműgépésznek írásbeli figyelmeztetést adott, — majd néhány hét múlva pénzjutalmat. E kettő nem igazán fér meg egymás mellett és szintén szokatlan, ha egy üzemben a cég tulaj­donában lévő tévét így egy­szerűen földhöz vágják. Va­jon miért, ennek jártunk utána. Letört díszfák Tiszabercelen jégbordák között „sikókázunk” az au­tóval, majd egy rövid féke­zés után fél métert csúszva parkolunk le Szabó Gábor portája előtt. A házigazda és munkatársa, Varga Lajos az ominózus eset mellékszerep­lői voltak, akik szerint ez az eset már meghaladta a tű­rőképességük határait. A fű­tött szobában már bővebbet tudunk meg a Tisza menti Regionális Vízmű tiszs bércé- li telepén történt tévétörés­ről. — Egy szombati napon voltunk szolgálatban — kez­di Szabó Gábor —, amikor Hajnal Béla telepvezető be­jött a diszpécserszobába, megfogta a tévét és a föld­höz vágta. Lukács Zoltán rendész és Nagy Lajos üzem- gépvezető az eset után ki-: jött Nyíregyházáról a telep­re. Később megtudtuk, *a te­lepvezető azért lett mérges, mert állítólag a tehenek be­jöttek a kapun belülre, le­törték a tujafát, ő pedig az állatok miatt nem tudott köz­lekedni az autójával, előbb el kellett kergetni őket. Sze­rintünk az állatok nem is voltak benn a telepen, így akarják szépíteni a dolgot. — A vizsgálat végén ért­hetetlenül írásbeli figyel­meztetést kaptunk — foly­tatja Varga Lajos —, pedig abszolút ártatlanok vagyunk. Nem is tudták megindokol­ni. Valami nem stimmelhe­tett, mert novemberben, amikor a vízmű II. lépcsőt a szakminiszter adta át, pénz­jutalmat kaptunk. A kettő nem vág össze. Becsületbe lázol ? — Hogy lehet telepvezető az, aki ilyeneket csinál? — teszi fel a kérdést Szabó Gá­bor. — Tíz éve, amióta te­lepvezető, több mint 20 em­bert engedett el teljesen in­dokolatlanul, ő javasolta, a főnökség aláírta a papírt. A barátait, rokonait vetette fel, soknak teljesen más a szak- képzettsége, mint ami a víz­műhöz szükséges. Nem lehet vele semmit megtárgyalni, soha meg nem hallgatja az embert, amit ő kijelent, an­nak úgy kell lenni. Akit pe­dig ő kinézett magának, úgy látszik, most minket, annak nincs megállás, az előbb- utóbb menni fog. — Belegázol az ember be­csületébe — sorolja tovább Varga Lajos — szakmailag olyan kijelentéseket tesz, amelyek megkérdőjelezhetők És ezzel a tévéösszetöréssel pedig betelt a pohár. Már a szolnoki központot is kértük, vizsgálja ki az esetet, mert nem hagyjuk annyiban az egészet. A vízműtelepen a telepve­zetőt a diszpécserszobában találjuk, majd az irodájában eleveníti fel az esetet. — A szarvasmarhák be­mentek a védterületre, en­nek megakadályozása a szolgálat feladata lett volna. Előbb megpróbáltam az álla­tokat elhajtani, majd amikor ez nem sikerült, dudáltam, de ezt az ügyeletes nem hal­lotta. Amikor bementem az épületbe, Szabó és Varga a diszpécserszobából jöttek ki, ahol előzőleg tévét néztek. A tévét valóban ledobtam, de a kárt azóta megtérítettem. Az eset a műszakváltást köve­tően háromnegyed órával történt. Az eltelt idő egyik szolgálat részére sem lett volna elegendő ahhoz, hogy a telepet áttekintse (példa erre egy szennyvízszivattyú ..üresjárás” miatti leégése; Seres Ernő 5 zép az élet. Ma már három kéményseprő­vel találkoztam. Sze­rencsém lesz. Szép az elet. Ma bemondta a rádió, hogy ezentúl havonta két­szer lesz hatos lottó sorso­lás. Nyerni fogok. Szép az élet... illetve, mi a fenét akar már megint tőlem ez a Stohanek. Vigyorog es mondja: — Búék! — Bánja a fene — mon­dom én — bújjék ahova akar, de engem hagyjon békén. Van nekem elég ba­jom. Felemelték a benzin árát, drágább az újság, a tej és vegye figyelembe, hogy gyógyszeren élek. — Hülyeség — legyint Stohanek — egyen húst, kenyeret, igyon sört, bort, pálinkát, higgye el, egész­ségesebb táplálkozási mód annál, hogy folyton csak gyógyszert zabái. Külön­ben is 1992 nehéz év lesz. Ahol csak tud, spóroljon az ember. Éljen maga is taka­rékosan. Ne költsön feles­legesen gyógyszerre. — Nagyokos maga, Sto­hanek úr. ■— Az túlzás. Nem va­gyok nagyokos, csak okos. Üjévkor fogadalmat tettem. Ezentúl takarékosan fogok élni. Főleg a pénzzel fogok takarékokodni... Stohaneknek van egy bá­jos vonása. Fölöttébb naiv. A pénzzel akar takarékos­kodni. De hogyan? Miután tudom, hogy soha nincs pénze, kíváncsian kérde­zem: — Hogy akar maga ta­karékoskodni, maga balfá­cán. hiszen egy petákja sincs. Takarékin — Na és. Nem a pénz a fontos, hanem a szándék. Ha ezentúl bemegyek egy üzletbe azzal a szándék­kal, hogy veszek valamit, mielőtt megvenném azt a valamit, gondolkodni kez­dek. Azon gondolkodom, hogy valóban muszáj ne­kem ma kenyeret, tejet, sót és cukrot vennem? Minél tovább gondolkodom, annal inkább rájövök. Hogy nem muszáj nekem se kenyeret, se tejet, se sót, se cukrot venni. Nem kényszerít rá senki. Ezekután nem is ve­szek semmit. — De hiszen akkor éhen hal. — Már miért halnék éhen? Ilyen finom kakaót és sima kalácsot mint amit maga ad, sehol sem lehet kapni. Ami igaz az igaz, nálam tényleg jó a kakaó, meg a kalács, és szeretem is néz­ni, ahogyan ez a Stohanek úr zabái. Azt is szeretem, ahogy két harapás között Kazinczy-díjas szép ma­gyarsággal tovább okit a takarékosságról. — Takarékoskodom az energiával. Otthon nem fű­tök, hiszen itt meleg van. Takarékoskodom a telefon- költséggel. Minek telefonál­ják hazulról, amikor itt is van telefon. Továbbá nem tartok magamnál pénzt, mert elkölteném, elhagy­nám, ellopnák. Egyszóval vigyázok a pénzre. Takaré­kossági okokból nem ké­rek kölcsön pénzt mert még megadnám. Okos. Kezdek büszke len­ni a szomszédomra. Sőt el­határozom, hogy támoga­tom az ipsét a takarékos­ságban. Mától kezdve nem fog nálam reggelizni, ebé­delni, nem fog tőlem tele­fonálni és kölcsönt sem adok neki. Szeretem és tisztelem az erős akaratú embereket. Bár én tudnám megállni, hogy miután 10 százalékkal emelték a gyógyszer árát, messze ív­ben elkerülöm a gyógyszer- tárakat. 5 ajnos én nem vagyok jellem. Nem vagyok képes rá, hogy meg­vonjam magamtól a Korin- fárt, altatót, a nyugtatót. Különben is csodálatosan szép a gyógyszerésznő. Sze­retem nézni, látni, hallani. Zene a fülemnek, amikor azt mondja: 820 forintot tetszik fizetni. aznap reggel történt, fél nyolckor). Kevés olyan mun­kahely van, ahol tévét lehet nézni, de nálunk sem a munka rovására, hiszen az itteni selejt akár tragédiához is vezethet. — A telep több mint tíz éve folyamatosan változik, épül, most valósult meg a végleges technológia, számí­tógépes irányítás, melyet a tárca minisztere ünnepélye­sen helyezett üzembe. Eb­ben a munkában sokan el­fáradtunk, az eset az üzem­behelyezést megelőzően két héttel történt. — Az eltelt tíz évben a te­lepen fegyelmit senki nem kapott, nem bocsátottunk el senkit, viszont italozás miatt közös megegyezéssel megvál­tunk néhány munkatársunk­tól. A dolgozók nagy része igen jól kvalifikált, több szakmával rendelkező. Igaz, hogy van köztük két közvet­len rokon, akik a legjobbak közé tartoznak és remélem, vannak már barátaim is. A rendet, fegyelmet tőlük meg­követelem, az itt dolgozók többsége ezt el is fogadja. Szabó Gáborral már né­hányszor volt gond, többek között van olyan munkatár­sa, akivel évek óta nem be­szél, a szolgálatot egyedül a szomszédja, Varga Lajos vállalta vele. Amit a két munkatárs ezen felül állít, megalapozatlan, jobban örül­nék annak, ha a munkájuk­kal foglalkoznának. Bem bizonyítható Tóth József üzemigazgato szerint nem bizonyítható egyértelműen, a telepen be­lül voltak a tehenek, vagy sem, de úgy érzi, az érin­tetteknek kijárt az írásbeli figyelmeztetés. Abban vi­szont lojális volt, hogy . ezek után jutalmat adott nekik, mert a beüzemelés során jól dolgoztak. A Szabó és a Haj­nal közötti korábbi konflik­tusról tudott, de utána úgy érzékelte, a kedélyek meg­nyugodtak. Ezt a vitát minél előbb le akarják zárni, mert a munka rovására megy. összeférhetetlenségről még nincs szó, de a hangulaton — csakúgy, mint a telepen átfolyó vizen — „tisztítani” kell. De mi legyen az új té­vével: lehet nézni vagy nem? Bankszaporulat Nyíregyháza (KM — GY. L.) — Az IBUSZ Bank Rt. tavaly július elsején kezdte meg tevékenységét Nyíregy­házán, Mátészalkán és a két határállomáson: Záhonyban és Gsengersimán. Kalotai László ba nkf iók - iga zga tótó 1 affelől érdeklődtem, a vi­szonylag új bank hol tart, miben különbözik az eddig már ismert pénzintézetektől. — 1991 júliusától foglalko­zunk devizaszámla-vezetés­sel, hitelkártya-forgalmazás­sal, valamint valuta vételé­vel- és eladásával. A pontos­ság kedvéért hozzá kell ten­nem, hogy a két határállo­máson kirendeltségünk csak valutavétellel foglalkozik. Jelenleg folyik a számító- géprendszer telepítése Máté­szalkán, s ezáltal teljes körű banki tevékenységet tudunk folytatni. Az első negyedév­ben új szolgáltatásokkal bő­vül tevékenységi körünk: folyószámla-vezetéssel. be­tétgyűjtéssel. hitelügvekkel, átutalási betétszámla-veze­téssel. Érdekesség még. hogy devizaszámla-nyitásnál nincs megszabott értékhatár. S tegyünk még hozzá két fontos információt: az IBUSZ Bank szombaton is délig tart nyitva, s az ügyfél a számlájáról az ország bár­mely IBUSZ Bankjában kér­het lehívást. Belehúzni, m kiengedni? Kállai János J anuár. Nekirugasz­kodások, tervek és fogadalmak sora, hogy most aztán másképp, mostantól gyökeresen ... Persze, mindettől a világ nem fordul ki a sarkából, hiszen az életünket-mun- kánkat meghatározó folya­matok nem az év első nap­jával kezdődtek. Bizonyos események pedig — mint pl. a félévzárás az iskolák­ban vagy az érettségire- felvételire készülődés — éppen évenkénti ismétlő­désük folytán teremtenek a változások közepette is ál­landóságot. A pályaválasztás nem könnyű feladat. Hosszadal­mas mérlegelést igényel, és erről is mostanában kell dönteni. Mert a felvételi keretszámok továbbra sem garantálják mindenkinek a zöld utat. És, maradva egy most végző középiskolás példájánál: a felvételiig még eleget kell tenni né­hány „apróságnak”: ered­ményes félév és év vége, és az érettségi. Bár ez utóbbi­ra sokan csak a vállukat rándítják. Több felsőokta­tási intézmény pedig nem felvételizett, csupán felté­telekhez köti a „belépés" jo­gát. Szóval: vannak a la­zításra, leengedésre csábító momentumok! Azért nem árt óvatosnak lenni! Azaz: okos idő- és erőbeosztással a finisben is tanulni. Mert a konkuren­ciaharc nem zárul le az egyetemre-föiskolára való, szerencsés bekerüléssel! Sőt! Régen nem igaz már — szerintem: sohase volt az — a mondás, hogy csak be kell jutni, és aztán már az Isten sem menthet meg a diplomától. Nem! A fel­sőoktatási intézmények — éppen a tömegesebb felvé­tel negatívumait mérsék- lendö — igenis szelektál­nak, az első év sokfelé a „nagy kiszórások” idősza­ka. És aki már most, kö­zépiskolásként ellezserkedi a tanulást, aligha tud majd ott megkapaszkodni. A le­állni, „megpihenni” készü­lő diák tehát — merengve elképzelt, könnyű sikerei­nek délibábjain — ezt is ve­gye fontolóra, így, január táján. Gépírók lesznek A Fehérgyarmati Városi Muvelodesi Központ — bevételeit gyarapitandó— rendszeresen szervez gépíró-tanfolyamo­kat. Ez évben már a VMK mechanikus írógépeivel, s az emeleti helyiségek egyikében vezeti Pásztor Gyuláné az ok­tóberben kezdett és eíöreláth atólag májusig tartó foglalko­zásokat. Gyügyétől Tiszabecsig, Tisztaberekig vannak részt­vevők, zömük azonban fehérgyarmati. Több munkanélküli, de képesitésnélküli pedagógus, egészségügyi dolgozó is van a csoportban. molnár károly felvétele Kommentár ____________ Móni meg, ha kellek. Galambos Béla E lismerésre méltó és az ágazat életképessé­gét bizonyító az a teljesítmény, amit a ma­gyar mezőgazdaság a poli­tikai csatározások középet­te — sőt azok ellenére — is képes volt produkálni a múlt évben. Az eredmények mögött azonban súlyos, mélyülő gondok is meghúzódnak, amelyekről beszélni szüksé­ges és amelyeket orvosolni kell a kormányzatnak. Kü­lönösen, ha el akarja kerül­ni, hogy az olyan válságos helyzetű régiókban, mint amilyen Szabolcs-Szatmár- Bereg megye is, végsősoron tömegével szűnjenek meg mezőgazdasági munkahe­lyek ennek az évnek a vé­gén. 1991-et úgy zárta a me­zőgazdaság, hogy miközben a költségei negyven száza­lékkal emelkedtek, válto­zatlanok maradtak a felvá­sárlási árak. Ráadásul ezek­hez a viszonylagosan zsu­gorodó bevételekhez sem jut hozzá megfelelő időben az agrár termelő szféra az egész magyar gazdaságot már közismerten bénító pénzügyi gondok miatt. Or­szágosan három-négyszáz mezőgazdasági üzem zárta a múlt esztendőt jelentős veszteséggel, amelyből bi­zony ötven-hatvan a me­gyénkben található. .A csődbe jutott üzemek felszámolásával egyidejű­leg emberek ezrei válnak munkanélkülivé, elveszítve azt az igen kevéske, de leg­alább biztos havi jövedel­met, amivel a család, a háztartás működőképessé­gét fenn tudták úgy-ahogy tartani. Ezeknek, az ágazat­ból felszabaduló, mondjuk ki, ott feleslegessé vált em­bereknek a további sorsá­ról a kormányzatnak lesz a kötelessége gondoskodni. Ugyancsak meg kell találni — amint azt a földművelés­ügy egyik vezető tisztvise­lője nyilatkozta — annak a módját, hogy a továbbra is a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak nevetségesen alacsony — 4—6 ezer forin­tos — havi jövedelmét, a minimálbér szintjére kiegé­szítsék. Éreztetni kell vég­re a parasztsággal s min­denkivel, aki valamiképpen az élelmiszer-termelésből veszi ki a részét, hogy a tevékenységükre szükség van. A hátrányos helyzetű megyékben pedig meg kell teremteni azt a kedvez­ményrendszert, amely se­gítségével egyáltalán foly- tathatóvá válik a gazdálko­dás. Néző^oní:

Next

/
Oldalképek
Tartalom