Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. január 24., péntek Külpolitikai jegyzet Megosztó, vagy egyesítő voksok Máriás József A miről azt hittük, hogy viszonylag könnyű, most, menet közben, rá kell jönnünk, hogy ép­penséggel nehéz, hogy bizo­nyára sok meglepő dolgot tartogat számunkra. E mondattal nem találós kérdést kívánok megfogal­mazni, hanem a romániai helyhatósági választásokat, annak kibontakozását érzé­keltetni. Miért gondoltuk, hogy könnyű lesz? Erre engedett következtetni az 1990 má­jusi parlamenti választás, erre a múlt évi alkotmány­referendum, melyeken a magyarság majdhogynem egy emberként állt az RMDSZ mögé, válaszolt annak felhívására, tanúsá­got téve önnön erejéről. S most mégis miért a ta­lányos megállapítás? Mert most más helyzet állt elő. Ugyanis az a három képvi­selő és egy szenátor, aki megyénk magyarságát kép­viseli a parlamentben, illet­ve a szenátusban — lé­nyegében jelképes szimbó­lum, olyan személy, akit az egyszerű ember alig ismer, de mivel az ö nevében van ott, az ő nevében szól or­szág-világ előtt, nos, őmellé oda kell állni. Úgyszintén a referendum ügyében is. Csakhogy most — helyha­tóságról lévén szó — más az ábra. Noha az ügyrend ugyanaz volt — közvéle­ménykutatás, RMDSZ-ülé- sek sora, javaslattétel —, a reagálás távolról sem egy­értelmű. Hisz a polgármes­ter már a falu, a város em­bere, akivel nap mint nap dolgunk akad, aki a gazda­sági élet, a közélet napszá­mosa, aki személyes isme­rős, akivel a választó is egyenrangúnak tartja ma­gát. Innen adódik, hogy az RMDSZ (helyenként a Né­met Demokrata Fórum) minden jó szándéka, meg­fontoltsága mellett ellenje­löltek színezik az első sza­bad választás palettáját, vagy ha nincs is olyan, esetleg a jelölt személy nem örvend egyöntetű helyes­lésnek. Azt kérdeznék, miért is siránkozok én ezen? Győz­zön a jobbik, győzzön az, akinek világosabb, erede­tibb, hasznosabb program­ja van, szebb a szava, meg- nyerőbb a modora, hatáso­sabb a fellépése. Igenám, de a mi esetünkben ebből — igen sok esetben — az is adódik, hogy míg ők ket- ten-hárman egymással ver­sengve megosztják a hely­ség magyarságát, egy neve­tő harmadik befuthat a cél­ba. Arról nem is szólva, hogy akad olyan helyzet, amikor a jelölt iránti ellen­vagy rokonszenv a szava­záson való részvételt befo­lyásolhatja, vagy ami még annál is rosszabb, voksuk- kal az ellentábort erősítik. A realitás a kelleténél több kérdőjelet támaszt. Érezzük, tudjuk, tapasztal­juk: a demokrácia akkor válik valós értékké, ha él­ni tudunk vele, ha a cso­portérdek, az egyéni, sze­mélyes ambíciók nem ho- mályosítják el az általános, a közös érdeket. 1989 de­cembere előtt a megye négy városában s ötvenhat köz­ségében alig akadt két-há- rom magyar nemzetiségi vezető. Itt az alkalom, hogy a magyar többségű helysé­gekben végre a soraikból kikerülő vezető ember in­tézhesse, irányíthassa sor­sukat, sorsunkat. 1992. február 9-e alkal­mat, lehetőséget kínál erre. Iskolatűz után Újfehértón Nagyobb volt a füst, miot a láng Szerencsére nem fújt a szél! A leégett épületrészben szü­netel az ételmelegítés. harasztosi pál felvétele Üjfehértó (KM — Kállai) — Tűzesethez riasztották ja­nuár 22-én 9 és 10 óra kö­zött a nyíregyházi tűzoltó­kat. Az újfehértói 2. sz. Ál­talános Iskola legújabb épü­letrészének a tetőszerkezete — eddig ismeretlen okok mi­att — kigyulladt és mintegy ötven százalékban leégett. A kárt — egyelőre még nem szakértői felmérés alapján — mintegy száznyolcvan­kétszázezer forintra becsü­lik. Mint ahogyan az iskola igazgatója Somosi Antal el­mondott tűzkárt szenve­dett melegítőkonyhai rész­nek közös tetőtere van egyes osztálytermekkel is, ezért kellett a lángok terjedését mielőbb megakadályozni. A szervezett és gyors beavat­kozásnak köszönhetően, sze­mélyi sérülés nem történt — — a gyerekeket viszont az­napra hazaküldték. A taní­tás január 23-án zavartala­nul indulhatott. A tanulók étkeztetését a várhatóan ha­marosan elkezdődő és gyor­san befejeződő helyreállítási munkák megtörténtéig az 1. sz. Általános Iskolában old­ják meg. Betöltött tisztségek Kormányszóvivői tájékoztató Budapest (MTI) — Ma­gyarország kéri felvételét a fejlett európai országok ipa­ri és csúcstechnológiai együttműködési programjá­ba, az Eureka-ba. A kor­mány megbízta Pungor Ernő tárca nélküli minisztert az ezzel kapcsolatos hivata­los teendőkkel, a csatlako­zási dokumentum aláírásával és hazánk képviseletével. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökeként pedig a kabinet felkérte a minisz­tert, hogy jelölje ki az Eu­reka vezető szerveiben a ma­gyar képviselőket — jelen­tette be László Balázs szóvi­vő a csütörtöki kormányülés szünetében tartott tájékozta­tón, ismertetve az eddig meghozott döntéseket. Az aktuális személyi válto­zásokkal és az ezzel össze­függő hatásköri módosítá­sokkal ugyancsak foglalko­zott ülésén a kormány — vette át a szót Juhász Judit szóvivő. Felmentették Botos Katalint tárca nélküli mi­nisztert, ennek következté­ben a Bankfelügyeleti Bi­zottság elnöki, az Ifjúságpo­litikai kabinet elnöki tisztsé­géből, s megszűnik tagsága a Gazdasági Kabinetben. Ezzel egyidejűleg kinevezték az Állami Bankfelügyelet el­nökévé. A kormány felmentette pénzügyminisztériumi politi­kai államtitkári tisztségéből Szabó Tamást, s kinevezte tárca nélküli miniszterré. Feladatkörébe tartozik majd a kormány privatizációs stratégiájával és végrehajtá­sával összefüggő teendők el­látása, a kormányzati priva­tizációs tevékenység össze­hangolása, emellett az állam vállalkozói vagyona vonatko­zásában is gyakorolja a szá­mára külön megállapított jo­gokat. A miniszterelnök végezetül javasolja a köztársasági el­nöknek, hogy a Pénzügymi­nisztérium politikai államtit­kárává január 27-i hatállyal nevezze ki Pongrácz Tibort, aki a jövőben az Állami Va­gyonügynökség igazgatótaná­csának elnöki tisztét is be­tölti. , Az említett Humánpoliti­kai Kabinet létrehozásáról ugyancsak csütörtöki ülésén döntött a kormány. A mun­kaügyi, a népjóléti, a műve­lődési és közoktatási, a pénz­ügyi, a belügyi, a környezet- védelmi és területfejlesztési minisztereket, az ifjúságpo­litikai titkárságot felügyelő politikát államtitkárt, a szo­ciális válságkezelő program kormánybiztosát, valamint az érdekelt tárca nélküli mi­nisztereket tömörítő testüle­tet a humán szféra védelmé­ben, a kormányzati munka összehangolására hozták lét­re. A kormány elfogadta a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium javaslatát, miszerint — a végleges környezetvédelmi törvény megszületéséig — módosítsák a veszélyes hul­ladékok keletkezéséről és ár­talmatlanná tételéről szóló tízéves minisztertanácsi ren­deletet. Döntöttek a Nemzeti Sportuszoda ügyében is: a kormány engedélyezte, hogy magyar—amerikai vegyes vállalat alakuljon az uszoda helyrehozatalára és egy hoz­zá kapcsolódó szálloda építé­sére. A Császár fürdő felett épülő szálloda bevételeit az amerikai fél kapja. Hátrányos helyzet az Men Sziics M. Sándor az egyházi rádióadásokról Budapest (KM — Kovács Éva) — E héten a Parla­mentben napirend előtt szót kérők között volt Szűcs M. Sándor megyénk MDF-es képviselője, aki az egyházi rádióadások témájában kért szót. Szenvedélyes felszóla­lását az a száz aláirás is erő­síti, amelyet képviselőtársai körében mondandójának tá­mogatására a parlamentben gyűjtött. — Tarthatatlan, hogy a rádió elnöke az egyházi adá­sokat hátrányos helyzetbe hozta azzal, hogy azokat a Kossuth adó URH-sávjára helyezte át, megfosztva ezzel több száz ezer embert a műsor hallgatásától. Felháborítónak tartottam azt a választ, me­lyét kifogásaink ellen a rá­dió elnöke fogalmazott. Va­lami olyasmit mondott, hogy aki nem tudja fogni az URH-t, vehet új rádiót. A válasz lehetetlenségét bizo­nyítja az a több tíz ezer lét­minimum .alatt élő szabolcsi ember, akinek anyagi hely­zete az új rádió megvételét semmiképpen nem engedi meg. A határon túli magya­rok vagy az országunk leg­távolabbi falvaiban élők is hátrányos helyzetbe kerül­tek ezáltal. Sértett Gombár Csaba másik megjegyzése is, amelyben kijelentette, hogy a helyzeten legfeljebb április 1-jétől lehet változtatni. Fur­csának találom a késői dá­tumot, mert más ügyekben a Magyar Rádió ennél jóval gyorsabban cselekszik. Saj­nálatosnak tartom, hogy a rendszerváltozás második évében még mindig ilyen gondokkal küszködnek. Vállalkozó kiállítók Az I. Megyei Vállalkozói Napon rangos kiállításokat ren­deztek. Több megyei és országos cég hozta el legújabb ter­mékét az egynapos nyíregyházi bemutatóra. A márkás személygépkocsik sorában a Volvo, az Alfa Ro­meo. Fiat mellett bemutatták a legújabb Renaultokat is. Megyénkben is rövidesen használható lesz a vesten rádió- telefon. — Biztonsági zárak, vagyonvédelmi eszközök gaz­dag kínálata volt látható. A számítástechnika legújabb csodái a vállalkozásokban is nélkülözhetetlen ma már. elek emil felvételei Traklorkínálat Járadék a kárpótlási jegyből Február derekán parlamenti döntés Budapest (ISB — Krecz) — Az Országgyűlés rövidesen napirendjére tűzi azt a tör­vényjavaslatot, melynek el­fogadása után lehetőség nyí­lik a kárpótlási jegyek élet­járadékra történő átváltásá­ra. A lehetőséggel csak a kárpótlásra jogosult legalább 65 éves személyek élhetnek. Ismeretes, hogy az első kárpótlási törvény végrehaj­tása abba a szakaszba ju­tott, melyben megkezdődött a kárpótlási jegyek kibocsá­tása. A törvény lehetőséget biztosított arra, hogy a kár­pótoltak a jegyeket akár a havi megélhetés kiegészíté­sére is fordíthassák, de en­nek szabályait még nem ké­szítették el. A kormány az elmúlt év decemberében vég­legesítette, a parlamentnek tárgyalásra beterjesztette azt a törvényjavaslatot, amely a kárpótlási jegyek életjára­dékra váltását szabályozza. A javaslat csak azon, sa­ját jogon kárpótlási jegyet szerzett személyek számára biztosítja a lehetőséget, akik 1991. december 31-ig betöl­tötték a 65. életévüket. Á kormány azért szabta a kor­határt, mert vélelmezi, hogy az említett életkor fölött már nem várható el általá­nosan a megszerzett vagyon versenyképes kezelése, e kor­osztály számára kell lehető­séget nyújtani a járadékszer­zésre. A járadék iránti igényt a Társadalombiztosítási Fő­igazgatósághoz kell majd be­nyújtani. A határidő: a kár­pótlási jegy átvehetőségéről szóló határozat kézhez véteie után legfeljebb 90 nap. A főigazgatóság dönt a kérelem felől, s ha minden feltétel adott, akkor nem tagadhatja meg a járadék folyósítását. Az erről született döntés után, 60 napon belül á fő- igazgatóság átveszi a kár­pótlási jegyeket, s az ezek átvételét követő további 90 napon belül megkezdi a já­radék utalását, természete­sen — akár a nyugdíj ese­tében — a járadék-jogosult­ságot kimondó határozat megszületéséig visszamenőle­gesen. Az életjáradék nem »tö­kölhető, és mentes lesz a iö­vedelemadó alól. A járadék mértéke egy nem egyszerű számításon alapszik. A szá­mítás során figyelembe ve­szik a járadékra jogosult életkorát, az általa megszer­zett kárpótlási jegyek ösz- szegét. (A törvény megalko­tása után megismertetjük ol­vasóinkat a végleges számí­tási móddal.) Egy példa a tervezetből: egy 70 éves fér­fi 100 ezer forint névértékű kárpótlási jegy után az idén havi 848 forint járadékot húzhatna, egy 65 éves nő szintén 100 ezer forintnyi jegy után az idén havi 531 forintnyi járadékot kapna. A javaslat parlamenti vi­tája a tervek szerint még januárban megkezdődik. Nyíregyháza (KM) — Hol­landiából származó, felújí­tott mezőgazdasági gépek kizárólagos hazai forgalma­zását kezdte meg a január elején megalakult nyíregy­házi Agroned Kereskedelmi, Szolgáltató és Gépgyártó Kft. Amint azt Béres István ügyvezető igazgató a tegna­pi üzletpolitikai tájékoztatón elmondta, a vállalkozást a világhírű holland Cebeco- Kereskedőház, céghitel for­májában finanszírozza. A hazai fizetőképes keres­letet ismerve, egyelőre ol­csóbb, általuk korábban megvásárolt, de kevésbé korszerű Belorusz traktorok és munkagépek teljes skálá­ja érkezik folyamatosan Hollandiából a Pazonyi úti raktárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom