Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

Mennyi szép hölgy! Igazán nem érthető a férfiak egy bizonyos csoportja Második képünk Marijke Anadót ábrázolja, aki sok műsornak, közöttük a Kis Első képünk Uschi Glast mutatja be az RTL en vasárnap 0.30 órakor látható sztárok című sorozatnak a műsorvezetője Csütörtökön 20.15-kor vizsgáz­filmben tatla az új játékshow résztvevőit Harmadik képünk megint színésznőt mutat be, Sonja Ziemannt, aki az RTL-en pénteken éjszaka 3.25-kor kerül a néző elé. A film egy festőnőről szól. aki elvesztette szeme világát, és nincs pénze a szükséges műtéthez Negyedik fotónk ismét egy csinos és kedves műsorvezetőt mutat be Mar­garethe Schreinemakers személyében. Ő új, élő heti magazint vezet a SAT-1-en, amely szerdánként 22.25-kor kezdődik 1992. JANUÁR 25-31. Mi a kedvenc műsora? Sass Sylvia operaénekesnő: — Az esti híradót mindig megnézem, s utána várnám a kellemes kikapcsolódást elősegítő, szórakoztató fil­meket, melyektől felüdül az ember. Véleményem szerint a másnapi munkán érezhető az előző esti jó műsor ha­tása. Érdemes lenne egyszer ilyen felmérést is készíteni. Meglepő eredmény születne. Kétségtelenül szükség van vitaműsorokra is, de én azo­kat későbbre helyezném, a Miként a néző maga is szemtanú rá: a televíziót ál­talában a sorozatok éltetik. Azok a szerteágazó történe­tek, amelyek tematikájuk ré­vén megfelelő vonzerővel bírnak, vagyis ha lehetséges, mindennap, ugyanabban az időben képernyő elé ültetik a nagyérdeműt. Attól függően persze, hogy egy adott tár­sadalomban, közönségi kör­ben a televíziózás milyen színvonalon áll, mennyi az adásidő, miként alakul a mű­sorszerkezet, a gazdasági háttér mit és mennyit tud nyújtani, s főként az adott műsorcsatora milyen műkö­dési filozófiát követ A Magyar Televíziónak — miként tudjuk — anyagilag nem éppen irigylésre méltó a fő műsoridőt a kikapcsoló­dásnak szentelném. Lehet, hogy nem mindenki ért ve­lem egyet, ez az én „műsor­politikám". Érdeklődéssel várom vi­szont újabban a Most című, fiataloknak szóló adásokat; nagyon tetszenek. A mű­holdas programok közül az olasz RAI adásait nézem, ezenkívül még három olasz magánadó is bejön nálunk. Főként a nyelvgyakorlás, de helyzete. Jelenleg két rend­szeres sorozatra futja, A Szomszédokra és a Família Kft.-re. Igaz, ez utóbbi mint a megjelölésből is kitűnik, való­jában „szponzorihletésű", tel­jesítménye annak megfelelő Az epizódok majdnem és leginkább a megrendelésre készülő tartalmi összefüg­gést variálják, s így aligha felelnek meg annak a mini­mális műfaji követelménynek, amely még ebben a szem­léletben is kötelező. A Szomszédok már karak­teresebb vagy legalábbis úgy tűnik, hogy az. Jobb híján persze ez az ötlet is állan­dóan „földközelben" repül. leginkább a napi események, a hangulati, közérzeti indula­tok sodorják, s olykor egy­nem utolsósorban a Milánói Scalából közvetített opera- előadások miatt nézem eze­ket az adásokat A Sky-on viszont van egy tündéri so­rozat, melynek „főszereplője" egy Alf névre hallgató plüss­figura, „őt" is nagyon sze­retem. Rádiót nemigen van időm hallgatni, ám ha mégis, akkor a Bartókra kapcsolok. K. I egy epizód alig több a pusz­ta illusztrációnál. Ennek el­lenére, vagy lehet, éppen ezért, a közönség szereti, várja, nagy a nézettsége. Okkal, hisz a fordulatokban, a szövegezésben s egyálta­lán a megjelenítésben önma­gára és problémáira ismer. A „műholdak" valósága azonban gyakorlatilag bizo­nyítja: a tévésorozatok ma­napság más súllyal esnek latba, mint azt a mi hazai gyakorlatunkból gondolnánk Hogy csak egyet említsünk: az RTL Plusban folynak a viták a nagy amerikai soroza­tok megvásárlásáról és pár­huzamos bemutatásáról. En­nek — mint mondják — óriá­si a költsége, ám a nézett­sége is, ami segít a meg­oldásban. A hirdetést ugyan­is a nézettség nemcsak él­teti, hanem tarifálísan is meg határozza A számla tehát ki­egyenlítődik. Bennünket — s ne tekint­sük ezt iróniának — ilyen ve­szély sajnos nem fenyeget. A szegény ember vízzel főz elve alapján meg kell eléged­nünk az olcsóbb jogdíjú, te­hát rég lefutott szériákkal, vagy ha már azokra sem fut­ja, a harmadosztályú filmecs­kékkel, amelyekbe a tévé költségvetése nem rokkan bele. Viszont marad a re­mény: egyszer azért ennél csak jobb lehet... Boda István A sorozatok és a televízió A magyar tévé kettes műsorán futó német sorozat, a Testestől, lelkestől csütörtökön 19.00 órakor nézhető A HÉT SPORTKÖZVETÍTÉSE: A műkorcsolyázó EB Ismét gyönyörködhetünk a szép és ügyes hölgyek és férfiak, színes kűrruhák forgatagában. Kedden kez­dődik a műkorcsolyázó Európa-bajnokság. A verseny különös helyzetben kerül sorra, közvetlenül megelőzi az 1992-es albertville-i téli olimpiát. Meglepetések lehet­nek abban, hogy nem minden versenyző indul el, lesz, aki fő célja, az olimpia mellett elhanyagolhatónak te­kinti. A többiek viszont valóban kitesznek magukért. Hiszen éppen az Európa-bajnokság mellékes jellegéből fakadóan elképzelhető, hogy nem nyomasztja annyira a versenyzőket a győzni akarás terhe. A nevezők között szerepelnek az Európa-bajnoki cím védői is. Hárman közülük, Viktor Petrenko, Klimova és Ponomarenko a harmadik Európa-bajnokság küszöbén áll. Ugyancsak címvédő, és indul is a franciák tizennyolc éves színes bőrű versenyzője, Surya Bonaly A versenyeken — amelyek programját a megfelelő adásnapokon közöljük —, most már megszokottnak mondható a háromfordulatos ugrás, de néhány versenyző négyet is fordul. Ha ebben nem is lesz előrelépés, biztosak lehetünk benne, nagyobb teljesít­mény szükséges az érmekhez, mint az eddigi Európa- bajnokságokon. Sajnos, a magyarok korábbi érmes sikereiket nem­igen ismétlik meg, de az Engi-Tóth páros jól szere­pelhet. Egyre dinamikusabb zenére táncolnak, újszerű kűrjük nagyon jó összhangban van a zenével. Igaz, a műkorcsolyázás pontozásos sportág, teljesítményük megítélése végső soron a bíráktól várható. 9- i-

Next

/
Oldalképek
Tartalom