Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

Kettős portré egy színészházaspárról Lázár Kati és Jordán Tamás Budapest (MTI-Press) — Pá­rosuk majd két évtizede úgy ösz- szetartozó, hogy színpadi szere­peik szerint alig-alig voltak part­nerei egymásnak. Amikor Lázár Kati naívakorú, karcsú, tempera­mentumos, izgató, akkor Jordán Tamás Don Quijote és Szókra­tész. Különböző helyszínek és különböző színházak, tizennégy éve Kaposváron. Jó szerepek, sikerek, szakmától és közönség­től egyaránt. A szerepkörök, az általuk képviselt figurák egy pro­dukcióba ritkán férnek bele. Ők azonban együtt vannak, teljes különbözőségben is valami na­gyon is egyfelé vivő módon. Hitet és erőt adnak. Színpadi jelenlé­tük a szerepen túl is mindig je­lent valamit, mert agyuk, szívük megőrizte a hajdanvolt Egyetemi Jordán Tamás a „gyerekekkel’ Lázár Kati portréja Színpad, a Nemzeti Stúdió a Huszonötödik Színház, no és Kaposvár mérföldkövet jelentő előadásait. Ez évadtól új helyszínen újat kezdtek. Á Merlin Színházban Kati tanít, Tamás pedig igazgató. LÁZÁR KATI: Nagyon szere­tek játszani, mert akkor föl va­gyok mentve az élet alól. Szere­tek színpadon lenni, mert akkor semmifajta feladat vagy kötele­zettség nincs, arftit el kell lát­nom, legyen az háztartás, amit pocsékul végzek, gyerekneve­lés, amit szívvel, de rosszul csi­nálok, bármi. Én a színpadon föl­mentést kapok. A nézőtéri csend mindenért kárpótol, amikor ér­zem, hogy figyelnek, érzem, hogy egy hullámhosszon va­gyunk. Jordánnal mi egymáshoz ido­multunk. De nehogy azt higgye valaki, hogy ez felhőtlen dolog! Nem tudom, hogy mi kell ahhoz, hogy együtt maradjunk. De ez nem olyan, mint a mesében Phi­lemon és Baucis. Nem. Nem is tudok ilyen házasságról, mint a miénk. Egyféleképpen gondolko­dunk, de elég erőszakos vagyok én is, meg ő is. Ellenünkre va­gyunk együtt, s egymás ellenére vagyunk jók. Van köztünk szö­vetség és van rivalizálás is. Pél­dául amikor engem rendezett Tamás, vitatkozott velem, hát gyűlöltem érte, és kitaláltam, hogy rossz, amit mond. De végül is olyan helyzetbe hozott, amit mástól nem kaphattam volna meg. így született életem egyik legnagyobb alakítása. Az ilyen hosszú együttélés lemondással jár. De mindig le­mond az ember valamiről. § Természetes életmód \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'wxs: Gyógyvízkúra FRANKL ALJONA FELVÉTELEI Megkaptuk a Merlint. Jelen pil­lanatban ott tartunk, hogy itt van­nak ezek a tehetséges, ügyes gyerekek, akik az alapokról kez­dik, akiket nekünk kell segíteni abban, hogy alkotó emberek le­gyenek. Próbáljuk a Két veronai nemest, s ha Isten segít, akkor egy lüktető, erős, jó, igaz elő­adást csinálunk. JORDÁN TAMÁS: Ha kívülről nézem, erősen tagolható sza­kaszokból áll az életem. Az egyik dolog szülte a másikat. Amit most csinálok, az is folyta­tása valaminek. Nagyon nagy szerencsével lehetőséget- kap­tam, hogy többé-kevésbé azt csinálhassam, amit igazából szeretek. A sors igazán nagyon jól bánt velem: kezdettől fogva, mindig olyanokkal hozott össze, akiktől nagyon sokat tanulhattam, akikre felnézhettem. Ennek ellenére vagy éppen ezért a gyerekekkel úgy szeretnék foglalkozni, ahogy szerettem volna, ha velem pró­bálnak és dolgoznak. Azért is szeretnék tanítani, mert vala­hogy úgy érzem, hogy most a színházban túlságosan nagy szerepet kap az illusztráció, a jelzés, és kevés a színpadon tör­ténő megélés, átélés, a belső dolgok közvetítése. Katival van valami közös eszményképünk, aminek lényege a belülről való kiindulás. Szeretnénk, hogy a gyerekek együtt legyenek, egymásért lé­tezzenek. A színház csapatmun­ka. Nekünk ehhez a feltételeket kell megteremteni, a szellemisé­get, a légkört kialakítani, észre­vétlenül, hogy mindez megszü­lessen. A gyógyvizek külső és belső kúrákra egyaránt alkalmasak. Sok gyógyforrás vizét palackoz­zák, mert meghatározott beteg­ségek esetén gyógyító, beteg­ségmegelőző vagy fájdalomcsil­lapító hatásúak. A gyógyvizek ásványanyag­tartalma magas. Legfontosabb anyagok a vas, jód, kén, fluorid. Különböző gyógyvizeket isme­rünk, melyek gyomor- és bélpa­naszok, emésztési rendellenes­ségek, gyulladásos betegségek, vese- és hólyagbántalmak ese­tén vagy ezen betegségek meg­előzésében fontos szerepet ját­szanak. Jó hatásúak a gyógy­vizek máj- és hasnyálmirigy-be­tegségeknél, szabályozzák a gyomorsavtermelést, anyagcse­rebetegségeknél, mint például cukorbaj vagy köszvény, ki­egészítő kezelésként alkalmaz­hatók. ' A gyógyvíz tehát bizonyos ér­telemben gyógyszer. Hogy mire vagy mi ellen jó a szóban forgó gyógyvíz, azt mindig megtaláljuk a palack feliratán. Pontosan fel van itt tüntetve az összetétel, hogy milyen ásványi anyagokat tartalmaz, és a használati javas­lat. Ajánlatos azonban gyógyvíz- kúra megkezdése előtt az orvos tanácsát kikérni. Miért akarom ezt a közösséget verejtékkel létrehozni? Azért, mert olyan boldogtalan az egész színházi világ, a színésztársada­lom. Boldogtalanok vagyunk, annyira fogyóban vannak az ün­nepnapok. Ezeket az ünnepna­pokat valahogy meg kell szerez­ni, mert elvesztek, csak a hét­köznapok, és azokból is csak a rosszak, vannak. Egymásra va­gyunk utalva és egymásnak kell örömet és boldogságot szerezni. Az élet önzés. Én azért próbálok koncentráltan a színpadon, hogy a partnerem jobb legyen, mert ha ő jó, akkor én még jobb leszek. Ez az önzetlenségnek látszó önzés mozgatója a dolgoknak. Nekem érdekem, hogy a körülöt­tem élők minél boldogabbak le­gyenek, akkor lehetek én is bol­dog. . : • A gyerekeket háromszázhúsz jelentkezőből választottuk ki és hat hétig felvételiztettük őket, kerestük azokat, akikkel évekig együtt tudunk dolgozni, velük összekötve életünket, mert az a színház, amit mi szeretnénk, az nagyon kötött életformát jelent, olyan, mintha szerzetesrendbe léptek volna. Tizenötöt akartunk fölvenni, de végül is tizenheten vannak. Jó bemenni közéjük, jó összenézni velük. Rajtunk kívül sok tanár tanít itt. Olyanokat kerestünk, akik szakértelmük mellett életmódjuk­kal, világnézetükkel, lényükkel is képviselnek valami fontosat. Kik ők? Györgyfalvai Kati, Pintér Tamás, Réz Pál, Fehér György... A Merlin befogadó színház, kétszáz személyes nézőtérrel. Olyan előadásokat szeretnék, amelyekben minimális a hazug­ság. Most én nem a politikára gondolok, nem az emberi viszo­nyok, kapcsolatok kisebb-na- gyobb hazugságaira, hanem arra, hogy a művészet hazudik. A művészet közlés, van, akinek közölnivalója van, és vannak, akik kíváncsiak rá, s eljönnek meghallgatni. A színház mindaz, amit az ember megélhet saját magából, de nem mesélheti el, mert nincs’helye sem barátság­ban, sem szerelemben. Ha való­ban van véleménye a dolgokról, akkor ahhoz nem kell semmiféle praktika, mesterkedés, illusztrá­ció, hanem valami, ami lehetővé teszi, hogy igazat mondjon. S ez a színház. Ez a legfontosabb. Érdekességek innen-onnan A cigarettázás szokását , 1831 -ben figyelte meg Egyiptomban egy európai utazó. A katonák a kanócos puskáikhoz kiosztott papír­hüvelyekbe dugdosták bele a dohányt, s elsőként fújták a füstöt cigarettastílusban. Az első „cigaretteket” a franciák kezdték gyártani 1844-ben. Német földön csak 1862-ben kezdődött a cigaretta sorozatgyártása egy drezdai dohánygyár- I ban. A tengerentúliak eb­ben a „versenyben” lema­radtak: az USA-ban a ciga­rettagyártás időpontja: ; 1865. Velence lakossága az : utóbbi négy évtizedben a felére csökkent. Lakásgon­dok miatt elsősorban a fia- . falok hagyják el a várost, mert a lakhatás költségei csillagászati összegekre rúgnak. Igen sok gazdag olasz és külföldi tart fenn | lakást presztízsokokból, s ez a jelenség is magasan tartja a lakásárakat. Velen­ce lakóinak huszonöt szá­zaléka hatvan év feletti. Az élelmiszerboltok száma a történelmi városközpont­ban az utóbbi másfél évti­zed során a felére csök­kent, a magas szállítási költségek miatt az élelmi­szerárak száz százalékkal magasabbak, mint az or­szág más városaiban. Kevesen tudják, hogy a „szíjat hasítok a hátadból” nyelvi kifejezés a régi ko­rok egyik durva testi fényi- . tésének az emlékét őrzi. A szíjhasítás valamikor bün­tetés volt, méghozzá a ki­végzés, a hajálbüntetés kínját fokozta. Úgy hajtőt- | ták végre, hogy a halálra­ítélt hátát késsel két vagy három helyen párhuzamo- J san behasították, és a köz- v tűk keletkezett hosszú bőrcsíkokat fogóval hirtelen lerántották. E kegyetlen ■ kínzás! mód már csak nyel-j vi fordulatainkban, népme- % séinkben él; állítólag e bün­tetést Mária Terézia korá- , ban már nem alkalmazták. Galeotto Marzio olasz humanista többször járt ha­zánkban, nagyrabecsült tu- dós vendége volt Mátyás király udvarának. Sokat írt rólunk, magyarokról. Még az étkezési szokásainkat is feljegyezte. íme, néhány érdekes megfigyelése: „Szokásuk a magyarok­nak, hogy négyszögletű asztalok mellé ülnek le i enni, és minden ételt már­tásban tálalnak. A fiatal ; liba, kacsa, a kappanok, | fácánok, foglyok, seregé­lyek, aztán a borjú-, bá-1 rány-, gödölye-, disznó- és vaddisznóhúsok meg halak mindegyike a maga külön mártásában úszik és fűsze- reződik. Az is szokás, hogy valamennyien egy tálból kapnak, és senki sem használ villát, mikor a fala­tot fölemeli vagy a húsba harap. Mindenki előtt van valami kenyérféle, a közös tálból kiveszi azt, ami tet­szik, majd falatokra vágva, I . ujjaival emeli szájába. ” J| ..____________________J Börtönmúzeum a San Quentinben 0\[e ingereid a nőt, fia... Budapest (MTI-Press) — „Ha megérintik a búzakalászt, oda a termés. Ha bort fejtenek, az ital megecetesedik. Ha belépnek a temp­lomba, az ördög is követi őket." Akikről szó van, nem boszorkányok a múltból és nem is ufóval érkeztek közénk a XX. század végén. Bíró­sági érvként hangzott el Angliában és Itáliában — menstruáló asszo­nyok védelmében. Jogász idézte a néphagyományt az ítélet kiszabá­sa előtt. Nos, a „menstruációt megelőző tünet", szakorvos érvelésé­ben súlyos börtöntől mentett meg egy londoni tisztviselőnőt, bebizo­nyítván, hogy a vita hevében azért szúrta meg kollégáját az asztalán lévő papírvágó késsel, mert a havi ciklus kezdete ingerlékennyé tette. Egy másik brit hölgy, mindössze egy év börtönnel (és a jogosítványá­nak bevonásával) megúszta, noha megölte a szeretőjét. Az ügyészt meggyőzte a védelem: a hölgy a,,premenstruációs szindróma" hatá­sa alatt cselekedett. Olaszországban a Legfelsőbb Bíróság foglalt állást egy munkajogi vitában, nevezetesen abban, hogy joga volt-e otthon maradni N. kisasszonynak, mert görcsei voltak, és nem egy­szerűen csak lógott a munkából, mint ahogy a főnöke állította. Az állásfoglalás példaértékű: azért, mert a nők eddig nem hivatkoztak erre az ismétlődő „hátrányra", nem érv, ugyanis — éppen a közhie­delem kialakult megbélyegzésétől tartva — kénytelenek voltak arra ügyelni, hogy a környezetük ne is tudja, hogy mikor nem lenne sza­bad bort fejteniük, megérinteni a virágot vagy éppen a búzakalászt, sőt, belépni a templomba... (MTI-Panoráma) — Munkára fogott elítéltek az utolsó simítá­sokat végzik a híres-hírhedt amerikai börtönben, a San Quentinben (Kalifornia állam) lé­tesülő múzeumban, amely be­mutatja majd annak a büntetés­végrehajtó intézetnek a történe­tét, ahol Amerika leghíresebb bűnözői közül számosán rabos­kodtak. A néhány hónapon belül megnyíló múzeum „egy köpés- nyire” van a siralomháztól, ahol jelenleg mintegy háromszáz ha­lálra ítélt várja kivégzését gáz­kamrában. Látható lesz majd a múzeum­ban egy „gázkamramodell”, to­vábbá számos börtöncella mása — az 1800-as évek közepének „patkánylyukaitól" egészen nap­jaink televízióval felszerelt, de azért rács mögötti hálóhelyisé­géig. Történelmi fényképfelvéte­lek ezreit tekinthetik meg a mú­zeum látogatói, elsárgult bírósá­gi jegyzőkönyveket, kéz- és láb­bilincseket, s minden egyéb esz­közt, amelyet valaha a kaliforniai bűnözők megfékezésére hasz­náltak. Nemkülönben megtekint­hetik azokat a gyilkos fegyvere­ket is, amelyeket elítéltek készí­tettek toliakból, írógépalkatré­szekből és jegyzettömbök fém­mel erősített borítóiból. A San Franciscótól 24 kilomé­terre északra levő San Quentin, Kalifornia állam legrégibb börtö­ne 1852-ben épült. Addig hajó­kon helyezték el az elítélteket. A múzeum valószínűleg legna­gyobb érdeklődésre számot tartó termeiben a börtönt megjárt hír­hedt bűnözők emlékével talál­kozhatnak a látogatók. Az első elítéltek közt volt a „Fekete Sza­káll” néven ismert Charles Boul­ton, a hírhedt vonatrabló, aki 1858-ban került a San Quentin- be és Henry Plummer, a gyilkos­ság vádjával elítélt seriff. Ot egy idő múlva szabadon engedték, de kicsivel később más bűncse­lekmény vádjával Montana ál­lamban halálra ítélték és fel is akasztották. Az utóbbi idők hírhedt bűnözői közül a San Quentinben tölti büntetését Sirhan Sirhan, Robert Kennedy gyilkosa (1968) és Charles Manson, aki szektájá­nak több tagjával együtt 1969- ben meggyilkolta Sharon Tate színésznőt, nyolc másik ember­rel együtt. Ma a San Quentinben mintegy 5600 elítéltet tartanak fogva és Kalifornia állam azt tervezi, hogy a közeljövőben további kétezer­rel növeli a férőhelyet. További érdekessége lesz a múzeumnak, hogy bemutat újsá­gokat, amelyeket az elítéltek szerkesztettek, akik közül nem egy befutott író lett — természe­tesen szabadulása után. Egyi­kük, Ernest Booth például, akit fegyveres rablásért ítéltek el, büntetésének letöltése után for­gatókönyvíró lett Hollywoodban. 1942-ig akasztottak a San Quentinben. Akkor tértek át a gázkamrára. (A Reuter alapján) DOC HOLLYWOOD A vidéki élet­nek is megvan­nak a maga elő­nyei... Ezt azonban jó alaposan meg kell ma­gyarázni dr. Benjamin Sto- ne-nak (Michael J. Fox) a fiatal kozmetikaise- bész-aspiráns- nak, aki éppen reménybeli hol­lywoodi állása felé szaggat 56- os Porsche Speedstarjával. A Sors azonban néhány kidön- tött karó formá­jában beleszól életébe. Ezeket a fadarabokat ugyanis vidéken kerítésnek hív­ják, ráadásul egy kisváros — valami Grady, hallott róla valaki? — bírójának tulajdonát képezik, így hősünk megfeneklik és ve- zeklésként helyi praktizálás- ra kényszerül. (Biztos, ami biz­tos, néhány lelkes ottani autóra­jongó gyönyörű sportkocsiját is szétszedi egy kis időre...) Dr. Stone hát — tehet mást? — nap közben ellátja a körzeti orvos teendőit, este pedig keser­ves képpel sétálgat paraszolven­ciaként kapott disznójával. Egy gyönyörű reggel azonban felbuk­kan előtte élete értelme (Julie Nancy Lee (Bridget Fonda) és Hank (Woody Harkelson) a filmben Warner) és egy csapásra meg­változtatja nézőpontját, de úgy látszik, a hölgy elkésett. Vesze­delmesen közeleg a szabadulás órája, a dokit pedig várja Holly­wood... Főszereplők: Michael J. Fox, Julie Warner, Barnard Hughes. Fényképezte: Michael Chap­man. Zene: Carter Burwell. Ren­dezte: Michael Caton-Jones. (INTERCOM) Magyarországi bemutató január 24. Fiatal milliomosok klubja Moszkva (AN) — A közelmúlt­ban alakult meg a fiatal milliomo­sok oroszországi klubja Moszk­vában. A társadalmi szervezet alapítója tíz magánszemély, akik különféle, szabad gazdasági szférákat képviselnek, mint pél­dául bankügyletek, tőzsde vagy különféle kereskedelmi közpon­tok. Az alapítótagok életkora 21 — 32 év. Az új klub azokat tömöríti, akik otthonosak a piac, a pénz világában, fontos kérdésekben döntésképesek, s nem félnek a kockázattól. A klubnak 35 éves korig szov­jet és külföldi állampolgár egy­aránt tagja lehet, aki minimum egymillió rubellel rendelkezik. A belépő összeg 500 ezer rubel vagy ennek megfelelő valuta. A nemzetközi gyakorlatnak megfe­lelően itt sem feltétel a tagok bankszámlájának bemutatása, vagy bármely személyi tulajdon- forma igazolása. A klubtagok meggyőződése, hogy csupán közös erőfeszíté­sekkel tudják megvédeni magu­kat. Az alapítók szándéka szerint egyfajta szakszervezeti külde­tést is betöltenek. Céljuk: megál­lítani a jogellenes üzleti tevé­kenységeket. Széles körű jóté­konysági akciókat is terveznek. Öt fő területen kívánnak tevé­kenykedni — támogatják a temp­lomokat, az öregek otthonait, a beteg gyermekeket, a szülő­otthonokat, s céljuk a humánus állatvédelem is. A klubalapítók meggyőződése, hogy éppen a fiatal üzletemberek a legalkalmasabbak arra a külde­tésre, hogy az országot kivezes­sék a szociális és gazdasági vál­ságból. Ó Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES január 21., kedd Új film

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom