Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28 / 303. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. december 28., szombat STOCKHOLM: A SAS légitársaság utasszállító repülőgépé­nek roncsai, miután a december 27-i felszállását követő­en motorhiba miatt kényszerleszállást kellett végrehajta­nia. A fedélzeten levő 122 személy közül egy súlyosan, 20 pedig könnyebb sérülést szenvedett. MTI — TELEFOTÖ Szigorúan ellenőrzött jövedelmek Adókedvezmények megvonásáról döntött az Országgyűlés Budapest (MTI) — Az Or- szágyűlés döviddel kilenc óra után kezdte meg téli rendkí­vüli ülésszakának hatodik ülésnapját. A Parlament a nap folyamán lezárta a szö­vetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az át­meneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vi­táját, a határozathozatalra várhatóan szombaton kerül sor. Ezt követően a T. Ház mó­dosította az adózás rendjéről szóló törvényt. Fodor Gábor (Fidesz) kezdeményezésére a képviselők név szerint sza­vaztak. A szavazás eredmé­nye: 170 igen, 108 nem és öt tartózkodás. Az elfogadott módosítás lényege, hogy szélesíti az adóhatóság ellenőrzési jogkö- - rét. A jövedelmek szigorúbb ellenőrzése érdekében az adóhatóság a korábbinál sokkal szélesebb körben kö­telezővé teheti a vagyonnyi­latkozat-készítést. Átmeneti rendelkezésként 1992-ben általános kötelező vagyon­nyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik 1988. január 1-je óta személyi jövedelem- adó fizetésére voltak kötelez­ve. Ez várhatóan biztosítani fogja a jövedelmek ponto­sabb számon tartását. Jövő­re minden vállalkozónák kell adóbevallást készítenie függetlenül attól, hogy kelet- kezifk-e adókötelezettsége, vagy nem. Súlyosbodtak az adóbevallás és az adó befi­zetésének elmulasztásával járó bírságok. Kora délután elfogadta az Országgyűlés a társasági adóról szóló törvényt, amely 1992-ben felváltja az eddig alkalmazott vállalkozási nye­reségadózási jogszabályt. Az új törvény szerint a vállal­kozásoknak adóköteles nye­reségük után 40 százalékos adót kell fizetniük 1992-ben. Az új jogszabály az adóked­vezményeket fokozatosan megszünteti. így jövőre már nem kapják meg az újonnan alakuló magyar tulajdonú társaságok az eddigi három­éves adókedvezményt és a vegyes vállalatok is csak 1993. deoember 31-ig szerezhetnek jogot a jelenlegi szabályok szerinti adókedvezményekre. Néhány kivételtől elte­kintve, mint például az amortizáció és a céltartalék- képzés, az új számviteli rendszer alapján számítják adóalapjukat a vállalkozók. A korábbiaknál gyorsabb mértékben lesznek majd le­írhatók a befektetések. Szi­gorodtak viszont az ala­pítványi és közérdekű célra fordított összegek leírható- ságának föltételei. Délután a képviselők bi­zottságokban folytatták a munkát. Az adótörvények­hez, illetve a jövő évi költ­ségvetéshez benyújtott mó­dosító indítványokról dön­töttek. Szombaton az Ország- gyűlés reggel kilenc órától plenáris ülést tart ismét. Egységesül a komái polkái hatten Az Anlall-kabinet a választási ciklus derekán Krecz Tibor Budapest (ISB) — Az új év kezdetére alighanem lezárul a négyéves választási időszak jelentős szakasza, s a parla­menti ellenzék leszámolhat azzal az ideával, hogy még 1994 tavasza előtt kormány­zati pozícióba kerülhet. A kommün utáni első polgári kormány politikai tekintet­ben kényelmesebben kezd­heti 1992-őt, mint ahogyan másfél éve munkához látott, vagy ahogyan évet indított tavaly januárban. 1992 kezdetén a miniszter- elnök valószínűleg elégedett: kormányának parlamenti többségé oly mértékben stabilizálódott — köszönhe­tően a nem elmérgesedett MDF-kongresszusnak, a kis­gazda 33-ak vokshűségének, a kereszténydemokraták ál­landósult csendességének —, hogy kormányválság már csak mint egy általános bel­politikai felfordulás részje­lensége merülhet fel. Olyan helyzetben, amit egyetlen fe­lelős politikai tényező sem kíván. A koalíció három párt­jának akkora a parlamenti többsége, hogy belső bomlás nélkül semmiféle alkotmá­nyos eszköz nem áll rendel­kezésre a végrehajtó hata­lomból való kimozdításuk­hoz. Sajátságos, hogy ez az ér­tékelés egyidejűleg hangoz­hat el a következő megálla­pítással: a kormány koalíciós jellegének emlegetése ez év­től puszta politikai szövegpa­nelnek tekinthető, mert a végrehajtó hatalmat birtokló közeg nem felel meg a pár­tok koalíciós együttműködé­seként leírt intézménynek. A lehetséges koalíciós for­mák (választási és kormány­zati) közül választási szövet­ség 1990 elején nem alakul­hatott Magyarországon, hisz előzőleg kiesett egy em­beröltő, mely a szemlé­letmód és a pragmatikus cselekvés hagyományo­san rokon vonásai alap­ján összehozhatott volna legalább két pártot. A kormányszövetség a tör­vényhozási szavazattöbbség megszerzésére, a szövetsége­sek programjainak összeil­lesztésére, az így kialakult kormányprogram végrehaj­tásában történő megállapo­dásra, a kormánytisztségek elosztására, a közös tevé­kenység ellenőrzési' rendsze­rének működtetésére irányul. Az MDF, az FKGP és a KDNP erre vállalkozott, de tizenkilenc hónap után ki­mondható: nem alkotnak koalíciót! Több helyütt taglalt, az érintettek által sohasem cá­folt tényként kezelhető mo­mentum, hogy nem létezik olyan dokumentum, amely a kormánypártok együttműkö­dését annak komolyságához illő részletességgel rögzítené. Ez vélhetőleg az MDF domi­nanciájának tudható be. Ez a párt 40 százalékos válasz­tási sikert ért el, partnerei meg sem közelítették ezt az arányt. A kormány tevékenységé­ben egyébként is az MDF je­lenti a legfontosabb erőteret. Itt zajlott először a Bőd Péter—Rabár, a Rabár —Kádár Béla, majd a Kádár—Kupa, a Kupa— Baráth Etele különmér- kőzés. E körben hullámzik a ma­gyar diplomácia irányítása a Jeszenszky-minisztérium és a Kodolányi-titkárság között. Ebben az erőtérben esett ál­dozatul az első eredményes monetáris politikát vivő bankelnöik, akinek távozását talán kissé felszínesen indo­kolták: egy charta-aláírásnál többet nyomhat a latba az, hogy az MDF vezérkarában megfogalmazódott, engedni kell a nadrágszíjon, megcsa­polható az a bizonyos va­lutatartalék, indítható a gaz­dasági növekedés! E feltéte­lezést Szabó Iván „frissmi­niszter” tevékenysége erősít­heti meg, vagy cáfolhatja. A miniszterelnök megta­lálta a hangot saját pártja különböző áramlataival, még Csurka Istvánt is képes kompromisszumainak nyil­vános vállalására késztetni. A „33 kisgazda” pénzügymi­niszteri asszisztenciával ab­ban a sZíhbén tűnhet fel, mintha' pénzt', csikarna ki' a földművelők' számára; a KDNP: néma mint a hal. A kormánytöbbség biztos. Ajánlatos azonban számba venni két tényezőt. Az egyik a társadalmi támogatottság kérdése, amire nincs válasz. A választók csak most kez­dik megismerni a pártok iga­zi arcát, tartózkodók, véle­ményüket óvatosan fogal­mazzák. Egyetlen politikai erő sem jósolhatja saját elő­retörését és diadalát. A má­sik probléma az átalakulás közben nélkülözhetetlen, részle­teiben is harmonikus program, a kormány- program, illetve annak BiqllléW* .............. >lsrfflÉi9 Kupa-programot szo- ’.kás említenr, melynek végre­hajtása a saját ütemétől is 60 százalékkal elmaradt. Az ünnep buktatói Késett a kenyér, ébredés a kijózanítóban Nyíregyháza (KM — D. M.) — A mérsékelt hideg idő, a napsütés széppé, han­gulatossá tette a karácsonyt. Sokan kihasználták a lehe­tőséget — a húsz-harminc centiméteres havat — és sí­elni, szánkózni vagy kirán­dulni mentek. A MÁV-nál a három nap alatt nem tapasztaltak zsú­foltságot. A hóesés — első­sorban a váltók állítási ne­hézségei miatt — okozott pár perces késést a menet­időben. Csendesen telt a szeretet ünnepe a Volánnál is. Külö­nösebb problémát nem je­lentett az időjárás nehézsé­geinek leküzdése, mindössze pár perces menetidőcsúszás volt a jellemző. Gond vi­szont, hogy többen nem tá­jékozódtak a buszok pontos indulásáról és emiatt rekla­máltak. Év végével kapcso­latban is érdemes megje­gyezni, hogy 31-én (kedden) szombati menetrend szerint, de este 6 óra után Nyíregy­házán az 5-ös, a 8-as és a 12-es buszok, helyközi jára­tokon pedig csak az emlí­tett időpontig közlekednek a járművek. Sokan az utolsó pillanatok­ra halasztották a bevásár­lást. Gondot csak az jelen­tett, hogy a nagyobb mérté­kű felvásárlás miatt 10—30 percekre egy-egy egységben elfogyott a kenyér. De a sütőipar folyamatos szállítással igyekezett meg­oldani az átmeneti hiányt. Más kérdés, hogy ez sok vá­sárlónak bosszúsággal járt. A tűzoltóságon is csende­sen zárultak az ünnepek. Sze­rencsére nem kellett a már „hagyományos” fenyőtűzhöz sem kivonulni. Eseménydús ünnepet zárt viszont a rend­őrség. Karácsonykor is több betöréshez, illetve rendkívü­li halálesethez kellett kivo­nulni és intézkedni. A megyei kórházban meg­tudtuk, a szokottnál is keve­sebb volt a betegforgalom. Megúsztuk jelentősebb bale­set nélkül és a már ilyenkor „jellemző” késelések is sze­rencsére, elmaradtak. Az ün­nep ártalmaihoz tartozott, hogy az alkoholfogyasztás és a bőséges étkezés miatt, meg­szaporodtak a vérzéses meg­betegedések és a hasi pana­szok. Az időjárási front kö­vetkeztében pedig nőtt a ke­ringési zavarokkal küszkö­dök száma. S a két nap alatt mindössze négyen ébredtek a kórház kijózanítójában. 1991 „legjei” megyénkben Cselényi György Előttem a Kelet-Magyar­ország idei számai. A több száz újságnak jobbára csak a címoldalát futottam át, s a következőkben néhány ese­ményt, „leg”-et egy-két szó­ban megpróbálok felidézni 1991-ből. I. 3: Az év első munka­napján, január 2-án hajnali öttől hét óráig sztrájkoltak a mozdonyvezetők. I. 5: Megyesi Józsefet meg­választották a megyei köz­gyűlés elnökévé. I. 22: Január 18-án 23,35 és 23,50 óra között többen Nyíregyházán és annak von­záskörzetében (Tiszabercel, Nagytanya, Gávavencsellő, Nagyszállás) mintegy 500— 1500 méter magasságban kö­rülbelül 50 méter hosszú és 3 méter széles, henger alakú, és erős rózsaszínű fényt árasztó ismeretlen test hangtalan, de nagy sebessé­gű repülését látták. Ezzel egy időben a tárgy felett és előtt néhány méterre egy fe­héren villogó, gömb alakú valami haladt, s a telefoná­lók úgy érezték, mintha az a nagyobb tárgy mozgását irá­nyítaná. I. 26: Siklós Csaba közle­kedési és hírközlési minisz­ter Nyíregyházán járt. A tárgyalásain szóba került a nyíregyházi MÁV Állomás várható rekonstrukciója, konkrétan peronátalakítás és aluljáró-építés. I. 29: A nyíregyházi köz­gyűlés úgy határozott: 1991- ben nem vet ki a lakosságot sújtó helyi adót. I. 31: Tej jegy a rászoru­lóknak. A Népjóléti Minisz­térium és a Földművelési Minisztérium döntése alap­ján tejjegyutalványt kapnak a szociális szempontból leg­hátrányosabb helyzetben lé­vők. „ II. 2: A szegedi Csillag “í'egyházból egészségügyi gyógykezelés címén kienged­tek egy többszörösen bünte­tett, 30 éves férfit. A Sár­kány becenevű illető Nyír­egyházán különböző idő­pontban és helyeken két nőt követett, akiket ok nélkül brutálisan megtámadott és bántalmazott. A veszélyes bűnöző elfogására nagy rend­őri erőket mozgósítottak, me­lyek akciója sikerrel járt. II. 13: Kisgazdából nemzeti radikálissá vált. emberek egy csoportja az újfehértói Lenin Tsz földjéből jókora terüle­tet önkényesen kimért magá­nak, de e tekintetben nem maradt érintetlen a Vörös Hajnal Tsz határa sem. II. 21: Megyénkben és az ország más táján is olyan hí­rek kaptak lábra, hogy a ha­tártól 350 km-re Ukrajnában atomerőmű-baleset történt. A megyei polgárvédelmi pa­rancsnokságon elmondták, a műszerek nem mutattak a megszokottnál nagyobb hát­térsugárzást. II. 26: Február 25-én meg­szűnt a Varsói Szerződés ka­tonai szervezete. II. 27: Február 26-án reg­gel a Tiszavasvári Alkaloida főbejáratától nem messze egy nőt holtan találtak, aki bűncselekmény áldozata lett. A riporternek a hölgy egyik rokona elmondta: a tiszavas­vári halottlátó a tragédia be­következtét az öccsének meg­jósolta. III. 14: Március 16-tól dr. Hajzer László Szabolcs-Szat- már-Bereg megye új rend­őr-főkapitánya. III. 28: összedőlt a tisza­vasvári Szakmunkásképző Intézet területén építendő tornaterem és városi sport- csarnok tartószerkezete. III. 29: Március 28—29-én Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke megyénkben járt. IV. 11: A II. világháború utáni legnagyobb szériájú könnyű repülőgépek össze­szerelése és gyártása valósul meg Nyíregyházán. IV. 24: Megkíséreljük von­zóvá tenni a térséget — nyi­latkozta lapunknak Antall József miniszterelnök. IV. 26: Levelek és Apagy között kigyulladt egy sze­mélyvonat. Ugyanezen nap krónikája, hogy Tiszabecsnél a folyómederben szenzációs hajóleletre bukkantak. A szakember véleménye szerint a 12 méter hosszú, 1,5—2 mé­ter széles csónaktest legalább 650 éves tölgyből készült. IV. 29: Április 26-án Pócs- petriben kitört tömegvereke­dés során egy rendőr meglőt­te Sándor György neves Kick-boksz versenyzőt. V. 3: Földosztás Kállósem- jénben. A kárpótlási törvény megszületésével egy időben 300 hektár földet osztottak ki Kállósemjénben. V. 27: Május 26-án Antall József miniszterelnök fel­avatta a Hősök emlékművét Nyíregyházán. Az eseményen részt vett a kormány több tagja is, akik a nap további részében megyénk felzárkóz­tatásának lehetőségeiről foly­tattak megbeszélést. VI. 4: Megnyertük a PHA- RE-programot, s megyénk­nek 54 millió forint vissza nem térítendő hitelt szavaz­tak meg.. . VI. 7:, Nyíregyháza is belé­pett a vásárvárosok sorába: június -6-án a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban megnyi­tották á Kelet—Nyugat Expo ’91 kiállítást és vásárt. VI. 20: Június 19-én 15 órakor a záhonyi határátke­lő helyen Viktor Silov tábor­nok, a Magyarországon állo­másozó Déli Hadseregcsoport parancsnokának személyében az utolsó szovjet katona is elhagyta megyénk, illetve ha­zánk területét. VI. 24: Június 23-án pót- székekre is szükség volt a nyíregyházi református temp­lomban, a Magyar Reformá­tusok II. Világtalálkozója je­gyében megtartott istentiszte­leten. VII. 9: A Budapesten jú­lius 1-jén megtartott Semmelweis-ünnepségen két nyíregyházi mentősnek, Oláh Béla szakápolónak és Kalen- da Sándor gépkocsivezetőnek az olasz „II Samarintó Bizott­ság” köszönetét mondott és egyben felvette őket tagjai sorába. VIIL 21: Augusztus 20-án II. János Pál pápa megyénk­be látogatott, s több mint negyedmillió ember előtt be­szélt, köztük mintegy száz­ezer határainkon túlról érke­zett zarándokhoz, fölemelve szavát a kisebbségek jo­gaiért. Országos, sőt nemzet­közi szempontból is kiemel­kedett a pápa máriapócsi programja. Kérte a Szent Szüzet, hogy mindenkit ösz­tönözzön a kölcsönös megér­tésre és a gyümölcsöző együttműködésre. Síkra szállt a nemzet, a társadalom meg­újításáért, valamint a családi élet megszilárdításáért. Kije­lentette: a katolikus egyház visszavonhatatlan döntéssel elkötelezte magát az ökume­nikus mozgalomban. VIIL 23: A rendőrség el­fogta azt a két fiatalembert, akik augusztus 14-én este a Nyíregyházi 1. sz. Postáról több millió forintot elrabol­tak. A helyszínről a lövöldö­zés után egy túszt is maguk­kal vittek. DL 3: Szeptember 2-án Va­ján felavatták Európa egyik legkorszerűbb almalésűritő üzemét, amely évi 120 ezer tonna alma feldolgozására al­kalmas. X. 8: Október 7-én nemzet­közi megállapodás keretében német katonatisztek a nyír­egyházi Damjanich laktanyá­ban látogatást tettek. X. 14: Október 13-án világ- háborús emlékművet avattak Nagyecseden és Nagy kálid­ban. X. 26: Október 25-én meg­nyitották az Észak-magyar­országi Regionális Munkaerő­fejlesztő és Átképző Központ megyénkbeli kirendeltségét. XL 18: Egy fiatalember megölt egy lányt a Mezőgaz­dasági Főiskola gólyabálján. Az elkövető rendőrkézre ke­rült. XL 25: Meggyilkoltak egy taxisofőrt Nyíregyházán. A rendőrség a tetteseket néhány nap múlva elfogta. XII. 7: December 6-án a négy nyíregyházi főiskola a képzés színvonalának emelé­séért" és a térség felzárkózta­tása érdekében egyesületet alapított. Képtávírón érkezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom