Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
1991. december 18., szerda HATTER Kelet-(VI ags a rország 3 Ami kéne, ha véna Bank, autópálya, kutatóközpont Balogh József Nyíregyháza (KM) — Ha valamilyen rangsor készfii az ország megyéiről, mi, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyeiek mindig valahol a 17—18— 19. helyen vagyunk. Van azonban olyan terület is, ahol az élbolyban tanyázunk, például a települések vagy a lakosság számában. A 228 falunk-városunk, a hatszázezret meghaladó népességszám azonban nemcsak azt mutatja, hogy sok a kis falu, hanem arra is utal, hogy a történelem során nem úgy alakult e megye településszerkezete, ahogyan kellett volna. Van ugyan már 10 városunk, ám sok nemrég kapta meg a városi rangot és így még nem alakulhatott ki egy olyan szerkezet, hogy nagyjából minden kisebb körzetnek természetes központja legyen. Városhiányos terület maradt a Nyíregyháza— Nyírbátor tengely és a Kis- várda—Fehérgyarmat tengely közötti , terület, s ha szervezőerőben pótoltak is valamit a megfelelő elosztású nagyközségek, nem tudták betölteni a városhiány okozta réseket. Mert a városok foglalkoztatási vonzerőt jelentenek, korszerűbb infrastruktúrát feltételeznek. Jelenleg több olyan erőteljesebben fejlődő településünk van, amelyből a későbbiekben város lehet, például Bak- talórántháza, Ibrány, vagy Nagyhalász. A gond azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a státus és a dinamikusabb fejlesztés finanszírozási háttere távolabb került egymástól. Talán a felzárkóztatási kormányprogram ezen is segít majd, ha nem is közvetlen, direkt formában, de a hátrányok mérséklése a vonzerő növelésével jár. Ami a regionális terület- és településfejlesztési programot illeti, hangsúlyos helyet kapott benne a környezetvédelem is, noha ez az a terület, amit a legkönnyebben le lehet törölni egy terület fejlesztési tervéből. Igaz, hogy nálunk nincsenek a Borsod megyét szennyező hatalmas gyárkémények, de van Tisza- vasvári Alkaloida, van Sza-, mos, amely a szomszédos Romániából hozza a szennyet és a közműolló nyílásával egyre több település talaja szennyeződik, s lejut a szeny- víz a rétegvízig is. Ezért nagy jelentőségű, hogy a kormány ígéretet tett arra, hogy a támogatások összehangolásával nagyobb figyelmet szentel a csatornázottságnak. Mert van mit megvédenünk, van féltenivalója a környezetvédőknek. A Bátorligeti ősláp, a szatmár-bere- gi természetvédelmi terület különleges kezelést kíván, s megszabja a területfejlesztés lehetőségeit is, hiszen ezeken a területeken nem végezhetők olyan beruházások, amelyek káros hatással lehetnek a védendő környezetre. Amennyire vágyunk a közlekedés felgyorsítására szolgáló autópályákra, annyira félnek tőle a környezetet óvó emberek, mert ha nyomban el is készülne mellette a védősáv, akkor is lenne bizonyos fokú káros hatása a környezetre. Sok mindenről volt már szó e sorozat előző két részében is, de az intézmény-infrastruktúrákról nem, pedig egyetlen program sem működhet megfelelően, ha ez az oldala nincs kiépítve. Milyen hiányok vannak? A felsőfokú képzéshez szakkönyvtárhálózatra van szükség, ösztönözni kell a helyi kiadásokat, s meg kellene oldani a műszaki-technikai, a közgazdasági-pénzügyi képzést. A kutatókat az nyugtatná meg, ha létrejönne a Magyar Tudományos Akadémia Északkelet-Magyarországi Regionális Kutatóközpontja, ha bővülnének az agrárkutatás lehetőségei különösen az alkalmazott agrártechnológiák ■ területén, ha kialakulna az egészségügyi vizsgáló és kutatólaboratóriumi hálózat. Kellene bank a regionális fejlesztésekhez, egy export- iroda a kelet-nyugati kereskedelem szervezéséhez és a szomszédos kapcsolatok ápolására szlovák, ukrán, román, esetleg lengyel konzulátusi képviselet. A megye regionális terület- és településfejlesztési programját készítői úgy igyekeztek összeállítani, hogy az- egyrészt támpontokat adjon a részletes feladatokat és megoldásokat jelentő projektek létrehozásában, másrészt tisztázza a legfontosabb koncepcionális kérdéseket, a régió területfelhasználási motívumait, a térségi összefüggéseket, illetve ezek konzekvenciáit. Remélhető, ezek hasznosak voltak a kormány rövid távú, s hasznosak lesznek a közép, illetve hosszú távú intézkedéseiben, terveiben meghatározott feladatok meghatározásához, s segítenek a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásában. (Vége) • Városjelöltek • 0 környezet védelmében • Tisztázni a koncepciékat Tárca ombolkodjunk már! öl- Mm tözünk rétegesen, mert ráfázunk — és ha nem vagyunk képesek gondolkodni — akkor legalább gom- bolkodjunk. Ez, vagy valami hasonló jár az eszemben, miközben bejön a Stohanek és rámszól, ne mozduljak. Arra is felszólít, nézzek merően a szemébe és kitalálja a gondolatomat: — Nyomd meg a gombot, kapsz egy libacombot — mondja. — Nafene — esik le az állam — ördöge van, valóban a gombra gondoltam. Maga tényleg gondolatolvasó, mitöbb jövőbe látó. Nem volt ott véletlenül Pécsett a jövőbelátók randevúján? — Azok kóklerek és pan- cserek. Tenyérjósok, kártyavetők, csigahimbálók és szélhámosok. Én viszont gondolatolvasó vagyok és múlt- balátó. Van rá egy fogadásom, hogy most arra gondol, hogy főz egy jó erős feketét és bár sajnálja tőlem, de merő udvariasságból megkínál. Tévedett a szomszéd! Teát főzök és nem kínálom meg. De azért megissza. Az enyémet. Így hát még egy teát főzök és körbe kacagom, mert mi értelme a múltba látásnak. Idézem a költőt: — „A múltbanéző csupa sebet lát, csak jajpanaszt, könnyeket...” — Meg gombokat. — Tessék? — Ez az átka a technikának — mondom és mégiscsak főzök kávét, és mégiscsak megkínálom a Stoha- neket, hogy legyen türelme végighallgatni. — Jól hallotta. A múltkori parlamenti ülésen azt mondta az egyik fideszes a másik fideszesnek, fidelsz. Fidelek — mondta a megkérdezett, és nézték, hogy egy képviselő úr, mintha zongorázna, úgy nyomkodja a hiányzó képviselő társai gombjait. Pár nap múlva a fideszes fi- delők q múltba néztek és felidézték a szavazási csalást, azóta is tart a perpatvar és a múltba nézés. A fideszes állitjc, ki- kit és mit hogyan gombolt. Kávézás közben elmagyarázom a házi gondolatolvasónak, ha nem komputerizál- ják az Országházban a szavazást, akkor most nincs gomb és gond. Ha kézfeltartással szavaznának az urak, akkor nehezen lehetne csalni. Mindenkinek csak két keze van. Esetleg három-. Két valódi, meg egy műkéz. 5 tahanek rám néz, azt mondja egyetért, de most már elég a dumából. Tegyem azt amire gondolok. Azt teszem. Kitöltők egy-egy kupicával és nem gondolok arra, hogy mennyire utálom a technikát és Stohaneket. Arra sem gondolok, hogy törvénybe kellene iktatni szavazáskor — egy-egy képviselő maximum- három gombot nyomhat. És vegyék fel a ház szabályába, hogy a FIDESZ ne fideljen. Hv■ nanak szemet. Csökken lövőre már piaci a lakáskamat Budapest (MTI) — A lakosság — a kamatok beszámítása nélkül — jelenleg 75,2 milliárd kedvezményes — 3,5—14 százalékos — kamatozású lakáskölcsönnél tartozik az Országos Takarékpénztárnak, s ez körülbelül 780 ezer számlát jelent. Az ügyfelek hamarosan néhány olyan befizetési lapot kapnak postán a takarék- pénztártól, amelyeken az összeg nincs kitöltve. Az OTP ugyanis arra számít, hogy sokan egy összegben szeretnének megszabadulni a kölcsöntartozástól. Ez az év végén általános tapasztalat. Egy kísérőlevélben egyébként a szükséges tudnivalókat is közük az ügyfelekkel. Az érdekeltek bizonyára pontosan emlékeznek a tavaly január elsejétől életbe lépett változásokra, mivel azonban ezek meglehetősen bonyolultak voltak, érdemes felfrissíteni az ismereteket. A betétkamat-emeléssel ösz- szefüggő Választási lehetőségek száma tulajdonképpen 3 volt. Az első variáció szerint a 0—3,5 százalékos kamatú kölcsönök kamata 15 százalékra növekedett. A második esetben a tartozás felét az állam elengedte, a maradékot viszont a lakáshitelek mindenkori, változó kamata terheli. Ez a kamat jelenleg 32 százalék. Az OTP úgy érzi, hogy nincs itt az ideje a kamat- változtatásnak, hiszen a lakosság is arra számít, hogy nemsokára elérkezik a kamatcsökkentések ideje. A banki kamat tehát jövőre is valószínűleg 32 százalék marad, a 15 százalékos kamat mértékéről viszont az Országgyűlésnek kell döntenie. A változtatás azonban egyelőre nincs napirenden. Surján-korszak Tóth Kornélia smét fellángolóban a vita az abortusz körül. Az Alkotmány- bíróság néhány passzust ellentétesnek nyilvánított a joggyakorlattal. Törvényi szabályozást sürgetnek a képviselők. Kedd reggel Surján miniszter úr lépett a nyilvánosság elé a televízióban és azt fejtegette, hogy nemzeti és sorskérdésről van szó és hogy ez sokkal több, mint egy nő, egy asz- szony ügye. Megkockáztatta azt is, hogy kerüljön bármennyibe az országnak az el nem vetélt nemzedék világrajövetele, nekünk minden anyagi és szociális terhet vállalnunk kell. Végül láthattunk a képernyőn egy töprengő nőt, aki azért protestált, mert szerinte egyedül a szülőképes korban lévő hölgyeket nem kérdezik meg erről. Nyilvánvaló mindenki előtt, hogy rendkívül összetett kérdés az abortusz, nem lehet csak a magyarságot fél szívre, a szociális ét anyagi gondokat ismerő józan észre apellálni. A törvényi szabályozás viszont — ismerve a parlamentben a koalíció által fontosnak minősített kérdést — nem lehet kétséges. Most már csak az marad nyitott, hogy a már megszületett gyermekek, a családok ezreinek megélhetési gondjai, a szülés elemi joga is a mérleg egyik serpenyőjébe kerül-e vagy az elfogyás rémével ijesztgetett magyarságtudatunk befolyásolja-e jobban a képviselőket, ha a törvény dönt az abortuszról. r 'szharang kongatása helyett jó lenne megnézni a civilizált államok gyakorlatát ebben a kérdésben, nehogy a hírhedt Patkó-korszak után újabb névvel fémjelzett, családpártinak mutatkozó, de emberellenes időszakot jegyezzen fel a legesleg- újabbkori hazai történelem. Tetőcsendélet Kommentár__________ r Átmenet Csikós Balázs gmokan a szövetkezeti Sm átmeneti törvényt — amely most van a Parlament előtt — egy technikai törvénynek, mintegy a kárpótlási törvény „végrehajtási utasításának” degradálják. Ez látszólag így tekinthető — mondtOjU múlt héten Nyíregyházán egy magas rangú kormánytisztviselő az Agrárszövetség fórumán, de ha tartalmát, hatását vizsgáljuk, mindjárt nagy jelentőséget kap. Amíg a kárpótlási törvény a benyújtott igények alapján előreláthatólag húszmilliárd körüli értékű vagyont érint, ugyanakkor az átmeneti törvény 400 milliárdos szövetkezeti vagyonról, 800 ezer ember érdekében nyújt eligazítást. A beterjesztett törvény- javaslat súlyát igazolja az a 300 módosító javaslat is, amelyek az országgyűlési bizottságok asztalán várnak elbírálásra. Az elfogadás, a törvényre emelés előtt teljes biztonsággal nem lehet nyilatkozni, néhány ponton azonban a bizottságok már egy véleményen vannak. A termelőszövetkezeti vagyon teljes nevesítésre kerül. Amikor a szövetkezetben maradó tag megkapja a részét, utána a közgyűlésen dönthetnek, hogy képeznek-e közös vagyont. A földnevesítésben a szövetkezeti tagok elsőbbséget élveznek. Ez olyan szövetkezetben mérvadó, ahol a földterület állami kisajátítással (utak, ipartelepek, tavak létesítése stb.) oly mértékben csökkent, hogy csak a tagok vagy még azok sem kaphatják meg volt földjük mennyiségét, ilyen esetben sem az alkalmazottak, sem a privatizációra várók nem kaphatnak földet. Ha az árverésre kijelölt földre nem jelentkezik elegendő vevő — a jelenlegi álláspont szerint — a maradék visszaszáll, á szövetkezetre, amit a tagokra nevesítenek. 4 z átmeneti törvényt 1993. március 31-ig kell végrehajtani. Remélhetőleg a már késésben lévő elfogadást sokáig nem halogatják, mert különben kapkodás vagy újabb határidő-módosítás lesz. A nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat ebben az évben 8550 tonna dohány felvásárlását tervezte. A Virginia dohány, ami 5740 tonna már mind raktáron van, a nagylevelűt pedig jelenleg bosszú sorokban hozzák a termelők. HARASZTOSl PÁL FELVÉTELE
