Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. december 18., szerda Farilják a nap-nemei alapszerződést Külügymlnisztérluml sajtótájékoztató Budapest (ISB — D. Á.) — A Külügyminisztérium üd­vözli és az új egységes, de­mokratikus Európa megte­remtésében történelmi jelen­tőségűnek tartja az Európai Közösség maastrichti csúcsér­tekezletén létrejött megálla­podást az Európai Unió lét­rehozásáról — mondta saj­tótájékoztatóján Herman János külügyi szóvivő. — Ez minőségileg új sza­kaszba vezeti át a tagálla­mok szoros együttműködését. Az unió meghatározza kon­tinensünk politikai, gazda­sági és biztonsági kapcsola­tainak rendszerét. Megterem­tésével növekszik az Európai Közösség képessége arra, hogy támogassa a kontinens keleti felében bekövetkezett változások nyomán kibon­takozó átalakulást. Az unió­ról szóló szerződés értelmé­ben a kontinens bármely ál­lama, amelynek kormányza­ti rendszere a demokratikus elveken alapul, az unió tag­ja lehet. E héten sor kerül a ma­gyar—német alapszerződés parafálására. Jeszenszky Gé­za külügyminiszter decem­ber 18—19-én utazik Bonn- ba. A szerződés aláírása Kohl kancellár tervezett bu­dapesti látogatásakor várha­tó. Az időpont még egyezte­tés alatt áll. Magyarország kezdettől fogva támogatta a cionizmust a fajgyűlölettel azonosító 1975-ös ENSZ-határozat el­törlését. Az idei közgyűlésen Antall József miniszterelnök beszédében megerősítette ezt az állásfoglalást, s rámuta­tott: a cionizmus a zsidó nép önrendelkezésének, állam- alapításának filozófiája, így az ENSZ-határozat a zsidó nép alapvető jogait kérdő­jelezi meg. Magyarország üdvözli a határozat hatályon kívül helyezését. Pártatlan vagy független legyen? Médiatörvény—továbbra is elnapolva A Parlamentben december az új ipari és kereskedelmi Elhunyt Vas István Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Vas István Kossuth-díjas költő, a Magyar írószövetség vá­lasztmányi tagja és a Ma­gyar PEN Club elnöke december 16-án, hosszan tartó súlyos betegség után, 81 éves korában el­hunyt. Temetéséről később in­tézkednek. Magyar Írószövetség Magyar PEN Club Meggyorsult a őönlésőizatal A Parlamentből jelentjük Budapest (KM — Kovács Éva) — „Megfelelő stílusban és hangulatban” — mondot­ta Antall József miniszterel­nök az ellenzék jeles képvi­selőjének, Tölgyessy Péter­nek a keddi költségvetési vi­tában kifejtett hozzászólása kapcsán, arra utalva és an­nak örülve, hogy a kor­mánypártok és az ellenzék végre megfelelő hangnemben vitatkozik. Az SZDSZ — akárcsak a többi ellenzéki párt — bi­zony, alaposan leszedte a keresztvizet a kormány által benyújtott tervezetről. Hozzunk döntést gyorsan, mihelyt csak lehet, vallják a kormány képviselői, hiszen erre, mármint a gyorsaságra más, jóval több pénzből gazdálkodó parlamentek ese­tében is bőven akad példa. Egyébként is szorít az idő, felelőtlenség lenne az orszá­got költségvetés nélkül hagy­ni. Vélemények, érvek és el­lenérvek csatáztak a keddi munkanapon, s aki a hozzá­szólókat hallgatta, csak kap­kodta a fejét. Kényszerhely­zetben készült a dokumen­tum, a lehetőségek végesek, a szakemberek a lehető leg­jobb megoldásokra töreked­tek — hangzik az egyik ol­dalon. Nem veszi figyelembe a realitásokat, dilettáns, szá­mos ténnyel nem kalkulál, úgy rossz, ahogy van — vall­ják a másikon, miközben mindannyian tudják, az or­szág jelenlegi helyzetében csak nagy fantáziával kép­zelhető el ideális költségve­tés. Jó vagy nem jó, ezen lehet vitatkozni. Az viszont tény, hogy az idő sürget, ezen már az sem segít, ha eldől az a nem kevés időt felemésztő, szintén keddi vita, amely ar­ról szólt, valójában ki is húzta eddig az időt? Ki mi­att mentek el súlyos napok és hetek, ki volt az, aki az expo, a kárpótlás, a 1II/III és egyéb dolgokban rétes­tésztaként kezelték a napi­rendet ... Nincsenek könnyű helyzet­ben a honatyák. Több kötet maga a költségvetés, melyet bizony tényleg- későn nyúj­tott be a kormány, ráadásul még a legutóbbi időkig is érkeztek hozzá ötletek. Nem csak a vélemény, tisztázni való is rengeteg van tehát, így aztán csak nehezen érvé­nyesülhet a szándék, mely az ország sorsát szem előtt tart­va, mielőbbi megoldást java­sol. Senki nem tagadhatja, gazdálkodni csak abból le­het, ami van, s egyáltalán nem könnyű ott, ahol a le­hetőségek végesek. Az ország helyzete nem az utóbbi két év ügye. A munkanélküliség, a piac beszűkülése, az ipar egyes területeinek válsága nem az elmúlt huszonnégy hónapban kezdődött, gyöke­rei sokkal mélyebbre nyúl­nak vissza. Az sem tagadható ugyanakkor, hogy az alapok lelkiismeretes megtárgyalá­sára valóban kevés az idő. Ezért is lenne fontos, hogy a képviselők most már min­den percet kihasználva, a mellékvágányra vezető vitá­kat kerülve, csakis a lényeg­re koncentráljanak. így sem lesznek könnyű helyzetben, nem alhatnak sokat, de leg­alább munka végeztével el­mondhatják: „megtettük, amit megkövetelt a haza ...” 17-én esküt tett Szabó Iván miniszter. MTI — FOTO Költségvetési vita Budapest (MTI) — Töl­gyessy Péter, az SZDSZ elnö­ke az javasolta kedden dél­előtt, hogy a jövő évi költ­ségvetés általános vitáját ad­dig ne zárják le, amíg min­den felszólaló el nem mondja véleményét. Időt kért arra is, hogy a képviselők elkészít­hessék módosító indítványa­ikat. Ügy érvelt: a kormány a tervezetthez képest Jjésőbb nyújtotta be a jövő évi költ­ségvetés törvénytervezetét, így az ellenzéknek is időt kell adni, hogy megfelelően áttanulmányozhassa e vaskos anyagot. Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője egyetértett azzál, hogy minden jelentkező el­mondhassa véleményét, ám ellenezte, hogy a vitát elna­polják. Azzal vádolta az el­lenzéket: meg akarják aka­dályozni, hogy időben meg­szülessen a jövő évi költség- vetés. Ha ez így történne, ve­szélybe kerülhetne az or­szág pénzügyi stabilitása. „Nem fenyegettem meg a túszt" Ezt vallja a postarabló Nyíregyháza (KM — N. L.) — Kedden a megyei bíróság Nyíregyházán folytatta a nyíregyházi postarablással kapcsolatos ügy tárgyalását. Mint arról lapunkban több­ször is beszámoltunk, Juhász Csaba és Gabulya Attila nyíregyházi fiatalemberek fegyverrel felszerelkezve hatmillió forintot raboltak a „nagy” postáról, majd egy túszt ejtettek és elmenekül­tek. A keddi tárgyaláson a me­gyei bíróság újabb tanúkat hallgatott ki. Kihallgatták azokat, akik a rablás idején a posta épületében ügyfél­ként tartózkodtak. Meghall­gatta a bíróság azokat a rendőröket is, akik lövéseket adtak le és azokat is, akik gépkocsin üldözték a pos­tarablókat. A másodrendű vádlott Gabulya Attila azt vallotta: „Nem fenyegettem meg a túszt”. A rendőrök és a postán tartózkodó tanúk viszont egybehangzóan állí­tották, hogy Gabulya ezt ki­áltotta: „Ne lőjetek, mert megölöm a túszt. A bíróság csütörtökön foly­tatja a tárgyalást. Ünnepi MÁV-menetrend Nyíregyháza (KM) — Az év végi ünnepi forgalom­ban a személyszállító vona­tok december 20-án, január 3-án pénteki, december 21- én, 24-én, január 4-én szombati, december 22-én, 29-én, január 5-én vasárna­pi, december 23-án, 30-án, január 6-án hétfői, decem­ber 25-én, 26-án, január 1- jén munkaszüneti napi, de­cember 27-én, 28-án, 31-én, január 2-án munkanapi me­netrenddel fognak közle­kedni. Egyes személyvona­tok azonban nem indulnak, de ezekről részletes tájé­koztatást kaphat bármely utazó az állomások infor­mációs irodáinál, illetve a személypénztáraknál. Meghalt Tamási Eszter Meghalt Tamási Eszter, a közismert és közkedvelt tévébemondónő. Hosszú, súlyos betegsége után egy ideig még szerepelt a kép­ernyőn, aztán búcsút kel­lett mondania a nyilvá­nosságnak. A nézők a ma­gyar televíziózás óta is­merték és szerették öt. Budapest (ISB — D. Á.) — Bár több alkalommal is részt vettünk a parlament sajtó­albizottságának ülésén, ott olyan hosszadalmas és apró­lékos munka folyt, hogy ez ideig nem tudósítottunk a médiatörvény „állásáról”. A közelmúltban került kezünk­be a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslat 2. szá­mú tervezete, s így elérke­zettnek láttuk az időt arra, hogy e tárgykörben is cik­kek szülessenek. A javaslat információival felvértezve kerestük Balázsi Tibort, a sajtóbizottság elnö­két. — A második számú ter­vezetben foglaltak már nem aktuálisak — válaszolta min­denek előtt. — A folyamatos viták során kialakult újabb álláspontok már a hármas számú tervezetbe kerülnek. Az pedig még csak készülő­ben van. — Pedig értesüléseink szerint már közel voltak a végső törvénytervezethez. Mikorára várható, hogy a kormány elé tudják terjesz­teni? — Háromnegyed éve ezzel foglalkozunk. Nagyon sok pontból áll ez a törvény. A több mint száz paragrafuson nagyon alaposan végigme­gyünk. A múlt héten a ká­beltelevíziózás kapcsán is fel­merültek olyan fejlemények, amelyek tovább húzzák az időt. Már nem merek idő­pontot mondani. Sajnos, a fokozott tempójú munka el­lenére sem sikerült az év vé­gére a kormány elé terjesz­teni a törvényt. — Nem tudnak a pártok megegyezni ? — Erről szó sincs. Nem azon múlik a gyorsaság, hogy a sajtóbizottságban mi­lyen politikai viták dúlnának. Természetesen megvannak a markáns véleménykülönbsé­gek egyes kérdésekben, de nem sok ilyen probléma van. A vitatott pontokat egyéb­ként — éppen jó szándékun­kat deklarálva — félretettük, s folyamatosan végezzük az aprómunkát. A legvégén pe­dig jönnek majd azok a kér­dések, amelyekben meg kell egyezni. — Sok ilyen gyűlt már ösz- sze? Hármat felsorolok: a Rá­dió és a Televízió Hivatal el­nökének kinevezési kérdése, az igazgatótanács szerepvál­lalása, illetve a vezető sze­mélyek kinevezése. Vagy ott van a kábelügy, amely során alapvető koncepcionális kér­déseket kell megbeszélni — de ebben nem politikai né­zetkülönbségről van szó. — Hol érhetők tetten a po­litikai különbözőségek? Az ellenzék arról beszél, hogy a kormánykoalíció hatása alá kívánja vonni a két médiát. Ez lenne a konfliktus lénye­ge? — Szó sincs róla. Megköze­lítésbeli a különbség. Az el­lenzék azt mondja, hogy a közszolgálati médiának füg­getlennek kell lenni. Szerin­tünk pedig pártatlannak. — E filozofikus mélységű probléma lényegét megérthe­ti-e az átlagember? — A pártatlanság annyiban más, mint a függetlenség, hogy talán ebből nem rekesz- tődik ki bizonyos értékköz­vetítési kötelezettség. Mi azt mondjuk: az írott sajtóban máris érvényesül a pluraliz­mus, a két média esetében viszont a pártatlanság, a tár­gyilagosság lehet a cél. — A közvélemény számára a legfeltűnőbb a két intéz­mény alelnökeinek kinevezé­si hercehurcája volt. Mi a helyzet most ezzel kapcsolat­ban? — Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem le­het akadálya a kinevezések­nek. E kérdésben sajnos nem jól egyeztettünk. Igaz, a rádió elnöke még azt megelőzően nem egyeztetett, amikor az intendánsait kinevezte. A TV-nél már közel vagyunk a konszenzushoz, hiszen az in­tendánsok szinte azonosak az alelnökjelöltekkel. De vár­hatóan rövidesen megoldód­nak a problémák. A sajtó­albizottságban folyó munka légköre legalábbis erre utal. Kisgazdaálláspontok Hi tetteket akarunk — mondja a 33-ak szóvivője, Ómolnár Miklós Budapest (KM — Kovács Éva) — Jó ideje annak, hogy a kisgazdapártban a civako- dás, a legitimitás fölötti harc uralkodik. Nemrég a párt hivatalosan is két táborra szakadt, a parlamenti képvi­selők között azóta sem csi­tult a vita: ki az igazi kis­gazda, ki képviseli a párt tagjainak érdekeit? Be lehet-e mindezeket bi­zonyítani, s kit tarthatunk végül is igazi kisgazdának? — tettük fel a kérdést Úmolnár Miklósnak, a har­minchármak, a párt szóvivő­jének. — Hogy ki az igazi kis­gazda, nehéz megmondani, még nehezebb bebizonyítani. Tény, mindkét tábor a legi­timitásért küzd. Az biztos, annyi ígéret, annyi felelőtlen kijelen­tés elhangzott már, hogy a továbbiakban csak konkrétumok segíthet­nek. Mi harminchármán ezt a célt tűztük magunk elé, s számunkra mindegy, hogy kis-, vagy nagybetűvel írjuk a párt nevét. A döntő az lesz, hogyan veszünk részt a törvényalkotásban. Gondol­jon bele: a reprivatizációra a parlamentben eleinte senki nem gondolt, s ma már kár­pótlásról beszélhetünk! Igaz, vannak buktatók, de a párt kiverekedte, amit akart! Mi riasztgatás, félelemkeltés he­lyett tetteket akarunk. Leg­frissebb példánk erre, hogy a napokban, december 10- én felszólítottuk a kormányt, azonnal vonja vissza a föld­adótervezetet. Már csak azért is, mert a jövő év lesz az, amikor a kárpótlást végre­hajtják, létrejönnek az új tí­pusú szövetkezetek és szá­mos magángazdálkodó kezd új életet. Ha mindezekhez még a földadó is hozzájön­ne, súlyos pluszterhet jelen­tene számukra. Tárgyaláso­kat kezdtünk a pénzügymi­niszterrel, akitől határozot­tan kértük, töröljék az új adótervezetben az 500 ezer forint fölötti adókedvez­mény megvonását. A legvégsőkig elmenve tiltakozunk az ellen, hogy a gazdálkodók hát­rányos helyzetbe kerül­jenek. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ter­melők a felhasznált gázolaj­ból visszakaphassák az út­adót. Erre az illetékesektől ígéretet is kaptunk. — Önök nemrég S .abolcs- Szatmár-Beregben jártak. Ott tartottak nagygyűlést, ahol Torgyán József ország­gyűlési képviselő. Mi volt a találkozó célja? — Nemcsak Szabolcsban, más megyékben is tartot­tunk gyűléseket, az elmúlt tíz napban összesen huszon­hármat. A tiszabecsi rendez­vényt. Irényi Zoltán botpalá- di kisgazda szervezte. Az ő nevének említése azért fon­tos, mert két évvel ezelőtt, a választások idején jelentős szerepet vállalt a párt szer­vezésében, s ma úgy látja, mi, a harminchármak já­runk a helyes úton. Szá­momra a tiszabecsi rendez­vényen nyilvánvalóvá vált: az embereket nem lehet to­vább maszlagokkal etetni, konkrét tetteket várnak. Jól­esett, hogy a koalíciós pár­tok képviselői is eljöttek, és kinyilvánították, hogy a szélsőséges indulatok — származzanak bármely ol­dalról, idegenek a koalíció­tól. Megerősödött bennem, hogy ma a leghangosabbak és a legcsendesebbek is ugyanazt akarják: mi­előbb kilábalni a bajból. Más kérdés, hogy gyűléseink szervezőjét, így Irányi Zol­tánt is táviratban értesítet­ték, kizárják a pártból. Sőt, nemcsak őt, a részt vevő töb­bi kisgazdát is. Ha tréfálni lenne kedvem, azt monda­nám, lassan megalakulhat a kizárt kisgazdák pártja ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom