Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
1991. november 7., csütörtök OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Jó topot IdpónimJcf „Tejúti” buktatók Javaslatok olcsóbb árra Szájától a falatot Tisztelt Főszerkesztő Űr! Egy igen közérdekű problémával kapcsolatosan kérem a segítségét. Sajnos az utóbbi időben igencsak gyakori esetté vált az alkoholizmus. Családok mennek tönkre, élnek rettegésben és nélkülöznek, mert a család valamelyik tagja, vagy talán mindkettő alkoholista. Én nem tudok róla, hogy bárki is foglalkozna ezekkel az „emberekkel”; ha egyáltalán még annak lehet nevezni őket. Valamikor, régen a rendőrség járta a szórakozóhelyeket, kocsmákat, .és ha valakit olyan állapotban talált, ami már a kulturált ivás mértékét meghaladta, akkor vagy elvitték a kijózanítóba, (természetesen saját költségén) vagy jobbik esetben (ha az illető még beszámítható volt) hazaküldték. De nemcsak a rendőrség igyekezett a szórakozás kulturált formáját megtartani, hanem az a bizonyos szórakozóhely vezetője is, például ittas embert nem szolgáltak ki. Sajnos azonban a mai szórakozóhelyek, kocsmák magánkézben vannak, és ezek az emberek nem igen foglalkoznak azzal, hogy milyen áron gazdagodnak meg, hogy hány száj elől veszik el a falatot, és hogy hány ember — gyerek él miattuk rettegésben. Talán nem ártana, ha elővennék a lelkiismeretüket és elgondolkodnának azon, milyen nagy hibát követnek el azzal, ha lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy a fizetésük és az „eszük” nagy részét az ő segítségükkel herdálhassák el- Egy kis odafigyeléssel talán lehetne ezeket az „újgazdagokat” (vendéglősöket, kocsmárosokat) ellenőrizni, alkalmakkor akár büntetni is. És, hogy mi a kérésem?! Az, hogy talán ezzel az újságcikkel sikerül elindítani valamit, valami olyat, ami az embert ismét emberré, a családot családdá tehetné. Megérné. Nem?! Tisztelettel: P. M. kisvárdai olvasó Eláraszt mindent Ha valaki mostanában estefelé a Csaló-közben vagy a környéken sétál, döbbenten veszi tudomásul, hogy a közben, úgy közép tájon elviselhetetlen bűz terjeng. Mindez a szennyvízátemelőnek tulajdonítható, amely amúgy szemérmesen megbújik az erdő szélén. Hogyan is kezdődött? Valamikor régen, talán a hetvenes évek elején, amikor az a néhány két-, háromszintes ház épült, amelyek most a Tamási Áron, Schmidt Mihály, Gádor Béla és Lengyel utca mentén fekszenek, ezek szennyvizének az elvezetésére telepítettek egy átemelőt. (Legalábbis akkor így mondták.) Aztán jöttek a bővítések. A föld alatti csővezeték lefektetésekor széles sávot vágtak az erdőbe. Hogyan engedhette ezt meg az erdő- gazdaság? Most már ott tartunk — ahogy ez ilyenkor lenni -szokott —, hogy hiába volt minden engedmény, a szennyvíz — vagy, ha az nem, a bűze — eláraszt mindent: beszivárog a lakásokba, végigleng az utcákon, tereken — nincs menekvés! Az ott élők egyre sötétebben látnak: hátha egyszer az egész erdőt elfoglalja a szennyvízátemelő. Á. I. Nyíregyháza A válasz LEVÉL A FŐPOLGÁRMESTERTŐL. Egy nagy- kállói asszony Demszky r'*bor főpolgármesterhez ’let; szívleljék meg „yét, hisz amint uején Kálló, most ..azank eshet el a fejlődés esélyétől, ha ezt a lehetőséget elmulasztjuk. Íme a nagykállói asszony levele — amelyet eljuttatott szerkesztőségünknek is: (csak a publikáláshoz szükséges javításokkal). Tisztelt Polgármester úr! Először is bocsánatot keil kérnem, hogy drága idejét zavarom, de nem bírom tovább magamban tartani a világkiállítással kapcsolatos javaslatom, amin azt hiszem, elgondolkodhatna. Én nagykállói lakos vagyok, ebben a csóró Szabolcsban, és most leírom az elődeink történetét. Úgy 200 évvel ezelőtt, amikor a vasutat Szabolcson keresztül vezették, az itteni földesurak a vasutat nem engedték a földjükön keresztül vezetni, így Nyíregyháza, egy pár házból álló kis település okosabb volt, és ők megengedték- Nézze meg a Polgármester úr, hogy mi lett Nyíregyházából, és hol maradt Nagykálló? És a nagy- kállóiak azóta is átkozzák az ősöket, amiért azt a lehetőséget elszalasztották. Azt hiszem, elgondolkodhat Tisztelt Polgármester úr, hogy miért írtam ezt a levelet önnek, ha egyáltalán eljut Önhöz. Azért, hogy a jövendő nemzedék áldani, vagy átkozni fogja a nevét és ahelyett, hogy csak a párttal törődnek — ami pedig egyáltalán nem fontos, vagyis minden párt: 0 — inkább az ország jövendő nemzedékeivel törődnének. Maradok tisztelettel: egy olyan asszony, akinek eddig sem sok jó jutott, de legalább az unokámnak. jobb életet szeretnék. Aláírás, név, pontos cím. A levélíró nevét és címét, személyiségének védelmében nem hozzuk nyilvánosságra. Mellékeljük Demszky Gábor főpolgármester válaszát. íme: Tisztelt xx-né. Köszönöm levelét, melyben ismerteti véleményét, kifejti álláspontját. Kívánok önnek sikereket és jó egészséget. Dátum, aláírás. Ezt azért már el lehet tenni emlékbe: nem mindenki kap ilyen levelet a főpolgármestertől. Vagy ilyet kap mindenki? Visszaél vele TISZTELT SZEKESZ- TŐSÉG! Kérem, hogy az újság hasábjain tájékoztassanak arról, hogy miért pont az alacsony jövedelmű embereket sújtja minden új rendelkezés és törvény. Főként a segélyezetteket. Ha már egyszer rákényszerítettek arra, hogy a fizetésünk mellett segélyt is kérjünk, és a gyermekeinkkel abból éljünk, akkor ne kötelezzenek még hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben vagyunk. A tej jeggyel való visz- szaéléseket miért a vásárlónak kell lenyelnie? A becsületes boltos miért rágja mások szemetét? Miért nem azt a kereskedőt sújtja a rendelet, aki visszaél vele? Miért nem rónak ki arra a vállalkozóra 50 ezer forint pénzbírságot és iparengedély megvonást, aki visszaél vele és pálinkát ad tejjegyre. Valamikor a Szovjetunióból olvastunk olyan híreket a Kelet-Magyarország hasábjain, hogy egyszázharmincezer rubelt sikkasztott egy áruház vezetője és agyonlőtték. Június előtt azt hír esztelték, hogy minden állami és magánbolt-köteles beváltani a tejjegyet, most pedig 5—10 haszonleső kisiparos miatt 5— 10 000 ember nagyítóval keresse, hogy hol veszik el tőle a 20 forintos tejtermékjegyet. Nézzék meg a 0128501 számú vásárlók könyvi bejegyzést. Most 1991-ben a hatalmaskodni akarók, vagy a kicsiny magyar nép demokráciáját éljük? Követelem, hogy a ténylegesen dolgozó kétkezi munkásokra és segédmunkásokra is odafigyeljenek. Nekünk se pártunk, se rendes érdekképviseletünk, se fizetésünk nincsen. Sokaknak több a munkanélkülisegély, mint nekünk az éhbér. Követelem, hogy levelem az újság hasábjain megjelenjen. Amennyiben nem közük, számomra egyenértékű azzal, hogy egyetértenek a 20 forintos tejjegy 10—15 forintos értékben való pálinkára cserélésével. Én is megiszom a magam részét, de szívesen feláldozom néhány napom kereskedelmi ellenőrzésre a „tejjegyet piára féláron” jelszóval dolgozó kereskedők és gyermeküket meglopó emberek ellen. Köszönöm türelmüket. Tisztelettel: Wermerer István Nyíregyháza A tej belföldi értékesítésének nehézsége főképpen gazdasági eredetű, de nemcsak az. Bár nagyobbrészt a vásárlók csökkent fizetési képessége, de a termelők és forgalmazók passzivitása is közrejátszott ebben. Mit tehet a termelő, a tejipar és a kereskedelem az értékesítés fokozására? Például az eladási helyek számának növelése (nyerstej vonatkozásában) és a csomagolás elhagyása. A kiméréses árusítás ugyan visszalépést jelent, de gazdaságilag indokolt. Van rá igény. A tasakos tej árának jelenleg is körülbelül 14%- át a csomagolás teszi ki. Lehetőség van egészségügyi engedély kérése mellett a kistermelőnek és termelőközösségeknek közvetlen a lakosság részére történő értékesítés. Erre a városban csak a nyáron történt kísérlet. A Damjanich utcai ABC- ben árusítottak nyers tejet egy nyugati típusú automatából. Amíg 10 forintért árusították literjét, volt rá vevő, de 19 forintért már alig fogy. Az üzlet illetékesei arról tájékoztattak, hogy a magas bérleti díj miatt így ráfizetéses és be fogják szüntetni ezt az árusítási formát. Sajnos a gépbe csak egy ritkábban használt befőttes üveg fér bele. így a vásárlónak még ebből át kell önteni a saját edényébe. A Piacfejlesztési Alapítvány pályázatot hirdetett március 13-i beküldési határidővel zárt rendszerű tejadagoló tervére. Valószínű, ennek eredményeképpen már gyártják is, mert a fenti intézmény hirdetett is tejadagolókat megvételre 100—180 ezer Biztos, ami biztos? A Kelet-Magyarország október 9-i számában olvastam a gépjármű-biztosításról. Erről a témáról nekem is van véleményem, és kérem önöket ennek közlésére. Nyírlugoson lakó, egyedül élő II. fokú rokkantnyugdíjas ember vagyok. Van egy Trabant Hycomatom, amelyre ez év június 19-én megkötöttem a kötelező biztosítást a Hungária Biztosítónál, július, augusztus és szeptember hónapokra. Július 10-én cseresznyeszedésnél eltört egy gerinccsigolyám és kórházba kerültem. Augusztus 10-ig feküdtem kórházban Debrecenben, majd szeptember 10-ig a Debrecenben lakó lányaim lakásán lábadoztam az első kórházi 'kontroliig. Akkor hoztak haza ismét Nyirlu- gosra. Itthon a Trabantot használni még nem tudtam, (más sem használta, a garázsban volt) csak szeptember 17-én mentem el vele a körzeti orvosig és vissza. Ezt egy hét múlva megismételtem. Közben a Hungária Biztosító által megküldött csekkre befizettem a következő három hónapi biztosítást. Október 4-én jutottam el Nyírbátorba a biztosítóhoz, hogy tisztázzam a kialakult helyzetet, miszerint majdnem három hónapi biztosítási díjat szerintem jogtalanul vett el tőlem a biztosító. Én ugyanis nem voltam olyan helyzetben, hogy rendezhettem volna a Trabant forgalomból való kivonását, hiszen még mozogni is képtelen voltam. A biztosítónál nagyon udvariasan és egyetértőén közölték velem, hogy sajnos, ők nem tehetnek érdekemben semmit és még „Jogtalan haszon 99 TISZTELT FŐSZERKESZTŐ ŰR! Az újságokban megjelent „Szabolcshő jogtalan és harácsoló pénzszerzése” témájú cikkekben közöltek alapján az alábbi számításokat végeztem el, melyet kérek lapjukban a nyilvánossággal közölni: 10 emeletes, 87 lakásos bérház kettő szoba + étkezős lakásában lakom családommal. A lakás alapterülete 54 nm, ez megszorozva a 2,63 m-es belmagassággal 142 légköbméter. Ennyit számláz felénk a SZABOLCSHŐ is a fűtési szezonban. Ez a légköbméter vonatkozik a lakóhelyiségektől ajtóval elkülönített előszoba, fürdő -f- WC helyiségekre is, pedig ezekben fűtőtestek sincsenek. Az így jogtalanul leszámlázott 20,8 légköbméter a felemelt fűtési díjjal 6 hónapos fűtési szezonban 2106 forint lakásonként. Az épület 87 lakásából 44 db a hasonló 2 + étkezős, ami egy szezonban 95 304 forint jogtalan hasznot jelent a SZABÓI, CSHŐ-nek! A 43 db 2 szobás lakásnál is hasonló a bevétel, ami eg£ db 87 lakásos épület esetében kb. 190 ezer forint, mely az utcában levő 7 db hasonló épület esetében 1 millió 330 ezer forint. Hát mi ez, ha nem harácsoló — jogtalan haszonszerzés? (Azt is figyelembe véve, hogy Nyíregyházán hány lanom. is Olló forintért. Árban még ez sok. Szerintem sokkal csobban és e mellett konstrukció előállítható. (Fél automata.) A csomagolási költség végső soron a kannás tej értékesítésével is kiküszöbölhető. U. i.: a kannát a tejipar díjmentesen elmossa. Tudomásom szerint ezzel a lehetőséggel egyedül a Stadion utcai 23. sz. ABC-ben élnek. Valószínű a nagyobb munkaráfordítás miatt zárkóznak ez elől a boltok. A tejmennyiség-felesleg levezetésére szolgálhatnak még a kis gyártásköltségű tejtermékek is. Például a tehéntúró, gomolya, gomolyatúró. Sajnos az üzletekben a go- molyából, gomolyatúróból elég kevés talál gazdára. Valószínű a relatíve magas áruk miatt A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Tejipari Vállalatnál tájékoztatásuk szerint a múlt évihez viszonyítva az eladott tej menynyisége több mint 20%- kal csökkent. A túró, vaj, tejföl, ömlesztett sajt eladása kis mértékben nőtt. A második negyedévben viszont már a tejföl forgalma kisebb mértékben csökkent. Ezen termékek kereslete szerintem a magas húsáraknak tulajdonítható. E lap közlése szerint augusztusban a Megyei Agrárkamara keretén belül Tejtermelők Tagozata - alakult meg azért, hogy a termelők érdekeit képviselje a tejfelvásárlási szerződések kialakításában. Vajon felvetődött-e a termelt tejmennyiség egy részének közvetítő nélküli értékesítése? Dr. Dóránt Pál Nyíregyháza, Ungvár s. 4. toy Iái lencséért jobban is jártam, hogy nem vonattam ki a forgalomból a Trabantom, mert az eljárás még többe került volna, mint a biztosítási díj. Végtelenségig felháborodtam, hogy igaz lett amitől féltem. Az, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Ügy látszik nem a biztosítás a lényeg, hanem az, hogy fizessünk, adózzunk így is. Miért nem lehet havonta fizetni a biztosítást, ha már kötelező a biztosítás? Miért kell a forgalomból való kivonás költségeit, az utánajárás tortúráját vállalni a biztosítottnak? Ha ez nem így lenne, akkor nem történt volna meg az, hogy majdnem három hónapi biztosítási díjat tett zsebre a „biztosító” csak tőlem, jogtalanul. Keserű János rokkantnyugdíjas Nyírlugos, Katona J. u. 36. sz. kásnál jár el hasonlóan a SZAVICSAV akkor, amikor a lakások bérlőinek többségében létminimum alatti jövedelme a megélhetést sem tudja már biztosítani.) Kérem a Főszerkesztő Urat, szíveskedjék tanácsot adni, hogy milyen szervhez lehet fordulni, hogy ez és hasonló kizsákmányolási állapot megszűnjön. Segítőkészségét ezúton is köszöFenyvesi Zoltán nyugdíjas Nyíregyháza, Toldi u. 62. V/40. (A fenti magánszámítást —, mint az egész problémát — az illetékes vállalat figyelmébe »ajánljuk. Válaszuknak szívesen helyt adunk. A szerk.) Tudósítás jelent meg arról, hogy elkelt a Pál Gyula-terem. „Győzött a pénz. Ezen elgondolkodom. 1. Vajon a 203 négyzetméter alapterületű helyiség többszöri meghirdetése előtt nem lehetett pontosan megmérni a terem nagyságát és 128 négyzetméter helyett a valódi nagyságát meghirdetni? Nem mindegy, hogy az évi bérlet 2 millió 436 ezer forint, vagy 1 millió 536 ezer. Egymillió ma még pénz. Bizonyára más is pályázott volna, nemcsak a jól értesültek. 2. „A felmerült aggályokkal kapcsolatban a polgármester megnyugtatta a jelenlévőket: a művésztársadalom ellenérzéseivel szemben az önkormányzat vállalja a felelősséget.” — olvashattuk. Nem a művésztársadalom ellenérzéseivel szemben kell a fele-- lősséget vállalni, hanem az itt lakó állampolgárok és az eljövendő nyíregyháziakkal szemben, hogy elherdálták egy tál lencséért azt, amit az előző társadalmi rend értékként létrehozott. Hárommillió ugyan . mit számít e város költségvetésében? Várom, hogy mikor hirdetik meg a Móricz Zsigmond Színházat és a megyei könyvtárat — „bármilyen szakhatóságok által engedélyezett célra.” 3. Véleményem szerint nem a 128 négyzetméter üzlethelyiség talált gazdára, hanem a város megszüntette egy országosan ismert kulturális intézményét. Végezetül megjegyzem, hogy a történelem nem jegyezte fel sem az önkormányzat, sem a polgármester nevét — vagy csak ej- marasztalólag — 1640—16ß9 között, Amszterdamban, de minden gimnáziumban tanítják szerte a világon, hogy ez időben ott élt és alkotott Rembrandt. Tóth Sándor szobrász
