Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

1991. november 4.. hétfő HATTER Kelet-Magyarország 3 Falu a város szívében... EÜad(hat)atlan porták, csüggedt lakók Bojté Gizella Nyíregyháza (KM)'— Dim- b es-dombos fölálltakon 209 éves házak fogadják a város zajos világából menekülőt. A d ül ed ezé házak gazzal be­nőtt portái magányos tanyák hangulatát idézik. Az elha­nyagolt táj azonban nagyon is élő, hiszen közel száz csa­lád lakik Nyíregyháza bel­városában a Holló és a Só­lyom utcán, ök mindannyi­an hadban állnak a város vezetőivel. Falu a város szí­vében- . Építési diktatúrának neve­zi Molnár József azt az eljá­rást, amelyet velük szemben folytat a polgármesteri hiva­tal. Nemrég hatvan aláíró egy kérelmet írt, azonnali intézkedést követelve a te­rület ügyében. Tudniillik már évtizedek óta nem ad­nak nekik építési engedélyt, hivatkozva arra, hogy az ál­talános rendezési terv sze­rint teljesen átalakítják a környéket. Az építkezés le­hetőségét éppen nem zárja ki a tervezet, viszont olyan feltételeket állít, melyek az itt lakóknak megoldhatatla- nok. A tilalom miatt pedig nem vállalják házuk felújí­tását, karbantartását, mert ezzel fölösleges költségekbe vernék magukat. M kap mattat? A múzeumfalunak is beil­lő lakóterület állaga viszont napról napra romlik. A kis­kertek végében udvari WC-k díszelegnek. Szennyvízcsa­tornába ugyanis nincs be­kötve az utca, így a lakók kénytelenek voltak emésztő­gödröket építeni. Igaz, a gáz­hálózat is csak néhány mé­ingyenes tanfolyam Nyíregyháza (KM — D. M.) — A Szaboics-Szat- már-Bereg megyei Mun­kaügyi Központ vállal­kozó pénzügyi ügyinté­ző, idegennyelvi levele­ző, devizabank ügyinté­ző, ügyintéző titkár szakirányokban érettsé­gizett munkanélküli fi­atalok (nemcsak pálya­kezdők) részére szervez tanfolyamot. A kurzus elvégzése után a hallga­tók országos érvényű bi­zonyítványt kapnak. Je­lentkezési határidő no­vember 20. a területileg illetékes munkaügyi ki­rendeltségeken. ' A tan­folyam ingyenes, az uta­lási és szállásköltségeket is megtérítik. tanítók Kárpátaljáról Nyíregyháza (KM—B. E.) — Negyven kárpátaljai ta­nító vesz részt ezen a hé­ten megyénkben pedagógiai továbbképzésen, és ismer­kedik az új módszertani kí­sérletekkel, a megyei pe­dagógiai intézet meghívásá­ra és több megyei iskola vendégeként. Tanulmányút- j ükhöz kapcsolódva tart az intézetben előadást Ve- kerdi Tamás tudományos kutató az Országos Közok­tatási Intézet, majd no­vember 8-án Kuti Gusztáv- né, a Fővárosi Pedagógiai Intézet képviseletében. A nyilvános előadások fél li­kőr kezdődnek. terrel odébb fekszik, de ide ebből se jutott. Az építési ti­lalom feloldása mellett a la­kók másik nagy kérése tehát a közművesítés lenne, de a költségek viseléséhez nem akarnak hozzájárulni. — A lehetőségeink nagyon korlátozottak — válaszolt a beadványra Romanovits Ist­ván, Nyíregyháza Polgár- mesteri • Hivatal Városfej­lesztési Iroda vezetője. — A rendezési terv szerint átala­kítás rövid távon nem vár­ható, s a tulajdonosoktól csak akkor tudjuk megvásá­rolni az ingatlanokat, ha a vételi ajánlat az önkor­mányzatnak kifejezetten kedvező. Nekem a város ér­dekét kell nézni, s úgy fo­gunk sakkozni, hogy a város jól járjon. Természetesen le­hetőség szerint figyelembe vesszük az érintettek érde­keit, annál is inkább, mert jogszabály írja elő, hogy va­lamilyen kompenzálást kell találnunk olyan esetekben, ahol a város érdeke miatt kisebb közösségek korlátoz­va vannak ingatlanuk hasz­nosításában. Vesztegzár alatt A lakók viszont nem tö­rődnek bele vesztegzár alatti sorsukba. Keresnének olyan vállalkozót, aki rendelkezne annyi tőkével, hogy a terüle­tet átépítené és közművesí- tené, mert az önkormányzat­nak valóban nem lesz rá pénze. Ez a vállalkozó azon­ban csak álom marad. Az elmúlt napokban a vá­rosfejlesztési bizottság öt tagja és Felbermann Endre alpolgármester személyesen győződtek meg arról, hogy valójában hogyan is élnek itt a családok. A házak nagy része egy- szoba konyhás. Az idősebbek már nem nagyon kívánkoz­nak máshol lakni, persze, nekik is terhet jelent cse­répkályhával fűteni. A fiatal Varga házaspár viszont bár­hova elköltözne, csak lakha­tó és egészséges házait talál­nának, mert a mostani ott­honukat erős dohos szag le­begi be. A tető is beázik, hiába költenek annyit a fel­újításra. Sürget az Idi Dósáékhoz a víz sincs be­kötve, a vályogból készült ház előtt egy kecskelábú asztal áll. Ruhaszárító köte­lek között jutunk be az elő­szobába, ahol szintén meg­üti orrunkat a nedves, dohos levegő. Az utcán egyébként több helyen olvasható: „Ez a ház eladó.” Dehát kinek kell olyan terület, ahol tilos épít­kezni és közművesítés sincs, pedig ezek az ingatlanok egy vagyont érhetnének, hiszen a város központi részén fek­szenek. A polgármesteri hivatal képviselői a helyszíni bejá­rás tapasztalatai után azt látják elfogadható megol­dásnak, ha a részletes ren­dezési tervet minél előbb módosítják úgy, hogy az ut­cák maradjanak meg eredeti vonalukon és a módosított tervnek megfelelően épít­kezni lehessen. Aki pedig nem kíván ebbe belevágni, az adhassa el ingatlanát olyan áron, amelyből egy másik lakást tud vásárolni. A közművesítést pedig az építkezőkkel együtt szeretné megoldani a város. Csak az idő sürget, emberi körülmé­nyeket várnak az állampol­gárok ... Szűz telefonok Kisvárda (KM. — K. D.) — A Magyar Távközlési Válla­lat és a Műszertechnika kép­viselőivel találkoztak Kisvár- da és Vásárosnam ény kör­zetének polgármesterei, illet­ve megbízottaik a napokban. A téma a telefonellátás hely­zete, illetve a fejlesztési irá­nya volt. Köztudott, hogy ez a tér­ség az országos átlaghoz vi­szonyítva is nagy hátrány­ban van, többnyire „csupán” órák kérdése, míg létrejön a telefonkapcsolat két tele­pülés között. Ez pedig még hátrányosabb helyzetbe so­dorja az ott ólöket, gátolja a vállalkozások létrejöttét, megakadályozza a tő!ke ide­telepítését TÁRCA r eréz napján jó kezdeni a szüretet — tartót-, ták a . régiek. E nap valamikor szüretkezdő nap volt, s mikor eljött, már készen állt minden: a szerszámotf, az edények és a kedv, ami ugyancsak szükséges kellék a szőlő­szedéshez. Serkenthető — a szőlő kiforrott lenével, borral. Mivel érdemelte ki Teréz, hogy szüretkezdő nappá lett a nevenapja? Nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy sok nagyhírű asszonyt ne­veztek így. Közülük egyre utal az anekdotaszerű tör­ténetke is. Bevonulás után az őrvezető ismerkedvén új alárendeltjeivel, megkérde­zi: — Mely város Magyaror­szág fővárosa? — Budapest! — felelik az újoncok. — Ki volt Mária Terézia? — mondja a nehezebbnek szánt kérdést az őrvezető. A Magyar Távközlési Vál­lalat Debreceni Igazgatósá­ga képviseletében Bárány Endre igazgató ismertette el­képzeléseiket. Partnerük ki­létét fel nem fedve utalt ar­ra: ez a térség még „szűz te- ' rület”, ennél fogva különö­sen alkalmas a legkorszerűbb fejlesztésre, nem véletlen a külföldi tőke érdeklődése. Egy üzleti, illetve megvalósítha­tósági terv elkészítésén dol­goznak, s ha ez elkészül, meg­ismertetik az önkormányza­tokkal, kik részvényesei lehet­nének a kivitelező részvény- társaságnak, mely akár né­hány hónapon belül megala­kulhat, s 1993 végére, 1994 elejére itt is készen állhat az automata rendszer. Másfél év kell tehát ahhoz, hogy ki­Hosszú csend a válasz. — Krisztus Urunk any­ja — feleli végül egy. baka. A szüret szóra legelőször a szőlő szedésére gondo­lunk. Egy héber hagyo­mány szerint a szőlő az Edenkertből származik, hi­szen a szőlőbogyóból erjesz­tett italban együtt van jó és rossz. Ugyanis nincs még egy olyan ital, ami oly sokféleképp hatna az emberre, mint a bor. Benne jelen van mindkét teremtő­erő: a jóra vivő és a bűnbe rántó. Csaknem minden kultúra a bort a vérrel társítja, és azért az élet és halha­tatlanság jelképe. Tart né­mi rokonságot a szerelem­Galambos Béla B ajban vannak a megye iparialma feldolgozó üze­mei. Napokon belül vé­ge az idei szüretnek s a várakozáson aluli termések, no meg a minden korábbi­nál nagyobb külföldi keres­let miatt jószerével nem maradt lének való alma a kertekben, amit felvásárol­hatnának. Alapanyag hiá­nyában egy olyan ritkán előforduló helyzetben nem tudják majd gyártókapaci­tásuknak a lehetőségeit ki­használni, amilyen tán még sosem adódott, ugyanis a „csillagos égbe” szöktek a világpiaci almasűrítmény - árak. A régi reflexek működ­tek a feldolgozóipar részé­ről, amikor a szüret elején alacsony árakat kínáltak, s adminisztratív módszerek­kel igyekeztek a határokon belül tartani a léalmát, amelyért már akkor is lé­nyegesen jobb árat ígértek a nyugati kereskedők. Ki is váltották a termelők jo­gos felháborodását, mert ez nem igazán volt nevez­hető valódi piaci magatar­tásnak. Megyei politikusok is közbenjártak azért, hogy. végül is eltörölték a kivi­teli korlátozást és végre jól Zsákutca járhatott a termelő is egy­szer, mivel a feldolgozók­nak kénytelen kelletlen be­le kellett menni az árver­senybe. Am, az említett okok miatt, hiába adnak már bármennyit — ameny- nyit csak a végtermék ára elbírhat, sőt még afölött is — a léalmáért, egyszerűen nincs itthon belőle elegen­dő. Azért lenne megoldás. Romániában sok száz va­gon ipari almát kínálnak eladásra, amelyből renge­teget le is kötöttek barter- kereskedelemmel foglalko­zó hazai cégek. Csakhogy érvényben vannak az idén bevezetett import vámok, amelyek az almabehozatal­ra is érvényesek. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy mintegy 30 százalékkal megdrágul az Erdélyben cirkáló német, holland ke­reskedők által már amúgy is felhajtott beszerzési ár, s akkor még nem is szá­moltunk a szállítási költsé­gekkel a magyar—román határtól. N em tudom mi akadá­lya lehet egy ilyen — máskor kétség kí­vül hasznos — vámrendel­kezés felfüggesztésének. Még azt is elképzelhetőnek tartanám, esetleg ugyan­azok segítsenek ebben az ügyben is, akik korábban a termelők érdekeit védték. épüljön a gerincvezeték, s a rendszer, s ez a vidék is be­kapcsolható lesz a nemzet­közi és az országos távhívás­ba. A tanulmánytervet a MA­TÁV és partnere saját ke­retből finanszírozná. A Műszertechnika részé­ről Kelemen Antal vázolta fel — a korábban Záhonyban nagyrészt ismertetett — cé­lokat. Ők az önkormányza­tokkal közösen hoznának lét­re részvénytársaságot, s korszerű digitális központ­tal, optikai kábelre „fűznék fel” a településeket, mely a telefonvonalon kívül ká­beltelevíziós és számítógépes jeleket is továbbíthatna, így ez igazán a jövőbe mutató el­képzelés. Másfél-két éven bé­lül megvalósítható a fejiesz- 1 tés — jelentette ki. mel is, a két szó — bor, szerelem — szinte vonzatú egymásnak- A. borban öröm lakozik, a szerelem örö­möket ád, a bor megrésze­gít, a szerelem is, a bor a a halhatatlanság jelképe, a szerelem pedig az ember életidejét utódaiban nyújt­ja végtelenné. Talán ezt is­merte fel Ábrahám, amikor az Üristen azt ígérte neki, hogy „népek atyjává tesz­lek”. Hitte, hogy ősatyaként ott marad a változó arcú utódok mögött és befolyása az idők végezetéig hat majd közöttük. Teljesedett... Á bor ma is kelléke a különféle áldozatok­nak. A legköznapibb módon, amikor boráldomás­sal pecsételik meg a vételt, adást, vagy a szerződést. A népköltészetben a bor a le­gény jelképe, a lányé pedig a kenyér. A kenyér = élet. Együtt a kettő boldogság, hihetnénk. De ne feledjük, csak két lehetőség van ben­nünk , együtt — a jó és a rosszé. Nagyhalász új házai. ' BALÄZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár Szellemi mécsesek Balogh József M em kellett jósnak len­ni ahhoz, hogy előre megmondjuk: a rendszerváltás első évei nem úgy kerülnek majd be a települések történelmé­nek lapjaira, mint a lát­ványos fejlődés évei. Az ország helyzetéből, a la­kosság zsebéből egyértel­műen látszott: sem -ícöz- pénzből, sem magánpénz­ből nem gyarapodhatnak # néhány jévik falvaink, váro­saink. Miben érezhető mégis változás? Nyíregyházán a kultúrában, a kultúra de­centralizálásában. Ahogy a megyeszékhely polgármes­tere mondta: nagyon ko­moly előrelépés saját erő­ből megteremteni azt, amit korábban felülről finanszí­roztak. Azért dolgoztunk — mondta Mádi Zoltán hogy a szűk réteg kulturá- ■Hs igényeihez igazodó szol­gáltatások kinyíljanak, ki­bővüljenek és alapvetően az önállóan szerveződő kultu­rális közösségekre támasz­kodva próbálja a város ki­alakítani azt a kultúráját, ami rendkívül színvonalas és megőrzendő. Ilyen mó­don lehet a magas kultú­rát és a társadalom egészé­re érvényes kulturális szemléletet összekapcsolni. A nyilvánosan meghirde­tett pályázatok alapján ffi kulturális közösségek egy része több ezer embert érintő támogatáshoz jutott. Ezenkívül a művelődési- ház-hálózatban is sikerült megszüntetni a monopóliu­mot; az egy kézbén lévő kultúrpolitikát a • körzeti művelődési házak önállósí­tásával sikerüli közkincs- csé tenni. . Nem nagy ügy, mondhat­ná aki soha nem jár hang­versenyre, színházba, mozi­ba, művelődfési házak ren­dezvényeire, hiszen nem látja, hogy mekkora az ér­deklődés, milyen várakozás előz meg egy-egy beharan­gozott, vagy spontán formá­lódó rendezvényt, s hogy milyen közösségek vernek gyökeret a lakónegyedek­ben és lakótelepeken, ahol néhány éve üresek voltak a székek, a padsorok. Talán ezen az úton, talán, ilyen módszerekkel elöbb-utóbb sikerül visszaadni az ama­tőr bábosok, színjátszócso­portok, ének- és zenekarok közösségformáló erejébe vetett hitet is. Háttal a városnak ... harasztosi pAl felvitele

Next

/
Oldalképek
Tartalom