Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

6 A '.KeCet-íMajjyarorszáíj fétvé/ji mdCéfjkte 1991. szeptember 21. Dallampárbaj a várban Szabolcsi rockegyüttesek a pódiumon Elite, Tiszalök Vincze Péter Augusztus 18. és 19-én két­napos zenei programnak adott otthont Kisvárdán a Várszín­pad. Az első napon a megyénk­ben „szórakoztató zenét” ját­szó együttesek és szólisták mérték össze tudásukat. Az OSZK jelenlévő képviselője működési engedélyt adott a REFLEX együttesnek Tuzsérról és az EZ-AZ együttesnek Nyír­egyházáról. Másnap, 19-én, 11 rockzenekar bizonyított a szín­padon Szigeti Ferenc a Magyar Rádió Szórakoztató Zenei Osz­tályának szerkesztője, produ­cer, zenei rendező előtt. A tét az volt, hogy kit mutat be a rádió a Rock gyermekei műsor­ban. Az „egyszemélyes” zsűri döntése alapján nyilvános rádió- felvételre kaptak meghívást a rádió 8-as vagy 22-es stúdiójába Szigeti Ferenctől. Ebben a mű­sorban a riportok után saját szá­maikkal mutatkoznak be a zene­karok, ami továbblépést jelent a zenekarok számára. A rádiófelvételre behívott ze­nekarok a következők: a Jégtö­rők Kisvárdáról, a Roxanne Bu­dapestről, az Elite Tiszalökről. A rádióműsorban bemutatkozik még a Daimond Nyíregyházáról és az August Förster Reserva­tion Debrecenből. Ez az utóbbi együttes nyerte el a Várszínpa­don a közönségdíjat. Egy külön- díjban — rádiófelvétel — része­sült a Ramses Szerencsről azzal a feltétellel, hogy egy magyar nyelvű felvételt juttatnak el a Rock gyermekei műsorhoz. Szigeti Ferenc, a Magyar Rá­dió zenei szerkesztője, a Karthá­gó együttes tagja, így értékelte a találkozót: — Először is nagyon köszö­nöm a fölkérést, és őszintén mondom, hogy örömmel vállal­tam. Mióta — hat-nyolc éve — a Magyar Rádiónál dolgozom, azó­ta foglalkozom a fiatal zeneka­rokkal. Mindezt azért csinálom, mert magam is megéltem hason­ló helyzeteket, mint most ezek a fiúk. Nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a periódusban kapja­nak segítséget, útmutatást a si­keresebb pálya indulási ösvén­yeinek leküzdésére. A magam részéről, a magam eszközeivel megpróbálom őket segíteni. — Milyen volt a kisvárdai me­zőny? — Meglepően jó volt. Az a megítélésem, hogy nemcsak itt, hanem országosan is jelentkezik egy komoly fellendülés. A tavalyi vagy az azelőtti színvonalhoz vi­szonyítva komoly a fejlődés. Sze­rencsére eltűntek azok a három­négy évvel ezelőtti szövegcentri­kus, üvöltöző-ordibáló s egy ak­korddal játszó zenekarok. Úgy lá­tom, hogy a srácok komolyan foglalkoznak a zenével. Vannak nagyon jó dobosok, gitárosok, s remek basszusosokat láttam és hallottam. — Ezek a zenekarok jó után­pótlásai lesznek a magyar rockzenének? — Igen, igen. Ez tényleg így van, hisz egy teljes szakadék volt az elmúlt négy-öt évben a ma­gyar rockzenében. Most nagyon bízom abban, hogy egy komoly fellendülés következik. Nagyon erős és jó az utánpótlás. Nyo­mulnak, játszanak, mozognak ezek a fiúk, s most kell őket se­gíteni, hogy visszanyerje ez a műfaj a régi, 60-70-es évekbeli európai hírét. Itt 11 zenekart hallgattam s néztem. Közülük hat zenekar — melyeknek neveit már ismerjük — volt az, amely színvonalban, zenében és szö­vegben a legjobban tudta magát hozni. Meg kell hogy jegyezzem, nekem személy szerint a sze­rencsi Ramses tetszett a legjob­ban. Egy teljesen kész profi ze­nekar, profi megszólalással. — Ez évben tizedik alkalom­mal rendezték meg a szerve­zők ezt a találkozót. Folytat­ható-e így tovább, vagy va­lami változtatásra van szük­ség? — Országos viszonylatban mindenképpen folytatni kell ezt a hasznos kisvárdai kezdeménye­zést. Biztos vagyok benne, hogy megéri a ráfordított időt és ener­giát. Talán egy kicsit szeren­csétlen a délelőtti kezdés, és a nappali szereplés. A rocknak az esti időszak igazán a kedvező ideje. Ha ad­hatok tanácsot, akkor csak azt tudom, hogy úgy volna az elkö­vetkezendő időben érdemes megrendezni — talán kétnapos rendezvényként —, hogy esti időszakban szerepeljenek a ze­nekarok. Ugyanis teljesen más hangulati hatást kelt este a zene. Ördögi kör Vaskó Ilona Körülbelül hétéves korom óta nem eszem le magamat fagyival. Akkor tanultam meg elkülöníteni a nyelvemet a fagyitól. Ugyanek­kor jöttem rá, hogy nem a fagyi nyalja a nyelvem, mint ahogy nem a szám törli a szalvétát. Azóta csendben őrzöm magam­ban ezt a nagy titkot. Bár mostanában egyre többet vitázom ehhez hasonló kényes területeken. S persze hajlandó vagyok belátni, hogy ez egy túl modern felfogás és egyben bo­csánatért esedezem, hogy bele mertem szólni egy ilyen nehéz fi­lozófiai témába; de hát az Isten szerelmére nem lehet, hogy ne­kem van igazam!? — Nem! Jó, jó, hát legyen. Azóta lelkesen bó­logatok és csendesen bele­nyugszom, hogy az én felfogá­som totálisan ostobaság! — De hát kedves idősebb tár­saim! Gondolkodásukkal már tel­jesen a kétségbeesés határaira kergettek. És most jön a hegyibeszéd, ami abban áll, hogy én, akit olyan nagy gonddal neveltek — hogy merészelek ilyen fontos dologba beleszólni. Na jó! Hát legyen! A fagyi nyal­ja a nyelvemet, és még abba is belenyugszom, hogy a szám törli a szalvétát. És ezt hosszú éve­ken át olyan szorgalmasan alátá­masztom, hogy valamit észre sem veszek. Azt, hogy ahogy — majd — lemegyek a gyermekemmel fa­gyizni, és véletlenül leeszem magam, szinte automatikusan nyúlok a zsebkendőmért, hogy megtöröljem a számmal, x — Halló! A Nagy Generációval szeretnék beszélni! Tessék?! Hogy ne hülyésked­jek? De hát, papa! Miért kell el­mennem a fodrászhoz, amikor direkt olyanra növesztettem, mint a tied volt?! Most meg miért hall­gassak el? Mi?!!! Hogy nem en­gedsz el a holnapi koncertre? De hát... Halló?!!! Papa!!! x Ugyanolyan konzervatívokká váltak, mint amilyenek velük szemben voltak. Akárhogy is nézzük, ez egoizmus. Hazaiak 1. Azok a fiúk: Hé, jó tündér (1.) 2. A. 0. Stúdió: Álmaimban Amerika (2.) 3. Tátrai Band: New York (4.) 4. Manhattan: Rossz vagyok (5.) 5. Morálisa: Ha én fiú volnék (6.) 6. Republic: Repül a bálna (3.) 7. Beatrice: 8 óra munka, 8 óra pihenés... (8.) 8. Republic: Szerelmes vagyok (7.) 9. Edda: Szélvihar (-) 10. Moho Sapiens: Búcsú (9.) Külföldiek 1. Chris Reá: Auberge(1.) . 2. Scorpions: Wind Of Change (4.) 3. Rod Stewart: Rhytm Of My Heart (3.) 4. Dr. Alban: No Coke (2.) 5. The KLF: Last Train To Transcentral (7.) 6. Roxette: Joyride (6.) 7. Amy Grant: By, Baby (8.) 8. Paula Abdul: Rush, Rush (-) 9. Cher: The Shoop Shoop Song (-) 10. Jimmy Somerville: To Love Somebody (5.) Túl az Óperencián Tábor dundi fiataloknak Nyíregyháza (KM — M. M. L.) — Képzeljen el az olvasó Ame­rikában egy olyan tábort, amelyben csupa túlsúlyos gyermek vakációzik. A fiatalok az ott eltöltött pár hét alatt fogyni szeretnének, közben egy olyan főiskolástól tanulnak zongorázni, gitározni, akinek a hazájáról, Magyarországról még alig hallottak valamit. Császár Zoltán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola ne­gyedéves magyar—angol szakos hallgatója a Camp Cunselors USA szervezeten keresztül jutott el az óceánon túli országba. Túlsúlyos önbizalom — Kétszáz magyar fiatal je­lentkezett a táboroztatásokra, a nyelvi készség felmérése után azonban már csak ötvenen utaz­hattunk ki — meséli Zoltán. — Én Massachusetts államba kerül­tem, a West Stockbridge nevű kisvárosba. A Kingsmont tábor­ban június 26-tól augusztus 14-ig zenetanárként dolgoztam, taní­tottam éneket, gitárt, zongorát. Zenekarokat is alakítottunk, spiri­tuálékat, rockzenét játszottak a gyerekek, az egyéni zongoraórá­kon pedig a klasszikusok kapták a főszerepet. A tábor érdekessé­ge volt, hogy túlsúlyos fiatalokkal foglalkoztunk. — A lefogyasztás mellett azt is célul tűzték ki a szervezők, hogy kapjanak önbizalmat tőlünk ezek a diákok. Mivel a zenével nehéz fogyasztani, összehoztunk egy rock and roll zenekart, majd megalakult a tánckar is mellé. A 3—4 órás próbák alaposan meg­izzasztották a táncosokat. A leg­jobb eredménnyel a táborban az a fiatal büszkélkedhetett, aki a 7 hét alatt 25 kg-ot fogyott. Zoltán két túlsúlyos tanítványával Koncert és barátság A tábor bezárásakor a nevelők megkapták a bérüket: a közel 1200 dollárból levonták a repülő­jegy árát, így 350 dollárt vehet­tek át. Megkezdődhetett az or­szág”minél jobb megismerése. — Összebarátkoztam a tábor­ban egy kanadai dobossal, s így ketten utazgattunk. Jártunk Chi­cagóban, a Niagara-vízesésnél, Bostonban, Washingtonban, New Yorkban. Volt, amikor szál­lodában aludtunk, de legtöbb­ször a dobos barátainál. Két na­pig Mikita Viktornál szálltam meg Clevelandben. Őt biztosan so­kan ismerik, hiszen nyíregyházi származású. Koncertekre is ellátogattunk: hallottam Paul Simont, Bob Dylant, valamint Billy Cobham-t, a híres dzsesszdobost. A zenei élet sokkal pezsgőbb Ameriká­ban, mint nálunk, persze a ver­seny is nagyobb. A kezdő együt­tesek technikai felszereltsége is jobb, mint Magyarországon. Va­lószínűleg jövőre Montreálból a dobos barátom eljön Nyír­egyházára, s akkor a Psyché együttessel koncertet ad. ' * Legalább egyszer — Először voltam az USA-ban. Nyelvi szempontból nagyon jelen­tős volt, sokat tanultam. Bár a táborban eleinte a gyerekek ne­vettek a kiejtésemen, de aztán sikerült fejlődnöm ezen a téren is. Minden angol szakos hallgatónak el kellene utaznia angol nyelvte­rületre legalább egyszer, jó iskola lenne a számukra. Az átlag amerikai mosolygós, nyílt, barátkozó. Az első találko­záskor már meghív magához, de ez gyakran formaság, nem kell komolyan venni. A hétköznapi életben a nők egyenlők a férfiak­kal, nem várják el az udvariassá­got. Az oldalt összeállította: M. Magyar László Százötven forintos könyvutalványt nyert: Bába László, Bakta- lórántháza; Kondor Katalin, Geszteréd; Gál Csaba, Nyíregyhá­za. Továbbra is várjuk tippjeiteket három-három hazai, illetve kül­földi dalra. Beküldési határidő: szeptember 28. A levelezőlapra feltétlen írjátok rá: KM Slágerlista. A slágerlista vasárnap dél- \^előtt a nyíregyházi rádióban hallható. JJ Most láthatod a természetben! A zöld lombszöcske Agárdy Sándor Udvarunk rózsabokrain a nyári meleg délutánokon tanúi lehettünk a zöld lombszöcske hihetetlen falánkságának, ami­kor is módszeres levélfürké- szései során ráakadva levéltet- vekre, sorra falta fel őket. Er­dőkben, parkokban, de gyü­mölcsöskertekben, fasorokban sőt tarlókon ti is találkozhattok ezzel a gyönyörű szöcskefa­junkkal. Ha mégsem sikerül szemügyre venni, jellegzetes cirpelését csendes nyári éjsza­kákon akár magnóra is veheti­tek. Olyan tökéletesen beleol­vad a fák, füvek zöldjébe, hogy sokszor néhány méter távol­ságból sem látjuk meg, holott zengő énekét közvetlen közel­ről halljuk. Ha mégis sikerül egy kifejlett vagy lárva állapotú fiatal példányt elfogni, érde­mes alaposan megvizsgálni ál­latunk testfelépítését. Hosszú csápjait ha finoman hátrahajlít játok, gyakran az állat potroh- végén is túlér, s ez az egyik fő megkülönböztető jelük a rövid csápú sáskáktól. Hatalmas hátsó lábaival jókora ugrások­ra képes, bár igénybe veszi szárnyait is. Ha ezeket a „re­pülőkészülékeket” szétnyitjá­tok, megfigyelhetitek a hatal­mas és kemény tapintású zöld fedő és az alatta megbúvó hár- tyás repülőszárnyait. Ha te­nyerünkkel fejünk fölé emeljük, jókora kőhajításnyi távolságra is képes elrepülni, bár többnyi­re a legközelebbi fán vagy bok­ron landol. Ha cirpelést hal­lunk, jegyezzük meg, hogy ez csak a hímnek a hangja, me­lyet szárnyai dörzsölésével „állít elő”, s még fel is erősíti egy speciális szervével. Mind­ez a szöcskenőstények csalo­gatására szolgál. Bár jelenleg még nem áll védelem alatt ha­zánkban, lehetőleg ne gyűjtsé- tek be, ne pusztítsátok el, s vizsgálgatása során is bánja­tok vele kíméletesen! Vetélkedő a természetről A Sóstói Kulturpark „Állat- kertek 2000-ben” címmel ter­mészetvédelmi vetélkedőt ren­dez általános iskolások részé­re. A játékban részt vehetnek természetvédelmi szakkörök, természetvédelemmel foglal­kozó közösségek, cserkesz­csapatok stb. A vetélkedő első három for­dulójában feladatlapok kitölté­sével jutnak be a resztvevők a legjobb tíz közé. A legeredményesebb tíz csapat (3-3 fős csoporttal, kí­sérővel) képviselteti magát a nyári természetvédelmi tábor­ban, ahol eldől a végleges he­lyezés. A vetélkedő díjai: I.: 2 db 2 személyes sátor, II.: 2 db távcső, III.: 2 db túra hátizsák. Jelentkezni október 20-áig lehet írásban a Sóstói Kultúr- park címén: 4431 Sóstógyógy­fürdő, tel.: 11-195. A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Kajdj Enikő, Vásárosna- mény és Éles Enikő, Nyíregy­háza. Mai feladványunk: Elöl megy Hófehérke, utána a hét törpe. Csakhogy a törpék nem sorakoztak a megfelelő rend­be. Ha úgy állítod őket egy­más mögé, hogy a legkisebb masírozzon elsőnek, a legna­gyobb pedig utolsónak, meg­tudhatod, melyik városba igye­keznek mesedélutánra. A város nevét levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőség­be!

Next

/
Oldalképek
Tartalom