Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-17 / 193. szám

HÁTTÉR 3 IRÁN AZ EXPORT Gabonakiláfások az aratás végén Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Az aratás kellős közepén teljes seggel pang az árutőzsdén a búza eladása. Nem kötnek üzletet, a jövő év első ne­gyedévéig minimálárába! jó­solnak. Mindezt az összecsuk lőtt exportpiacokkal és a nyugat-európai, valamint amerikai jó termésekkel ma­gyarázzák. A szabolcsi hely­zetről dr. Kovács Oszkárt, a Megyei Gabona- és Malom­ipari Valiidat megbízott igaz­gatóját kérdeztük. — A búza felvásárlási ára július 15-ével csökkent, de a takarmány- és malom li es búzáért 5000—5500 forintos minimálárnál mi többet adunk érte. A malmi I-esnél 5700 forint a tonnánkénti ár, hazánkban ennél többet se­hol nem fizetnek. Baják a rozzsal A szerződésben lekötött mennyiséget teljes egészében kivétel nélkül mindenkitől át­vesszük. Ez a búzára, az ár­pára és a zabra érvényes. A teljesen kilátástalan piaci helyzet miatt a rozsnál a le­szerződött mennyiség felét tudjuk átvenni. Két ígére­tünk is van a rozstermelök- nek, az egyik, a második fél évben keresünk a fennmara­dó terménynek piacot, a má­sik, akinek raktározási gond­ja van, bérraktározásra át­vesszük a nála elfekvő kész­letet. A rozs árát az értéke­sítési nehézségek miatt nem csökkentettük. O Tavaly a megyében számos kft., külmegyei ga­bonaforgalmi kötött szer­ződést a termelőkkel. Idén hasonló a helyzet? — Ebben az évben jóval kevesebb külmegyei cég kö­tött a megyénkben szerző­dést. A tárolási és finanszíro­zási költségek miatt nem ér­demes bespájzolni, hiszen nem valószínű, hogy emel­kednek a gabonaárak. Sokan erre számítva nem kötöttek velünk szerződést, körülbelül 20 ezer tonna ez a mennyi­ség, de ezt nem tudjuk át­venni. Csak azt, amire érvé­nyes szerződés van. Kétmillió tonna búza fog eladásra vár­ni, ennyi lesz hazánkban a felesleges, az export pedig teljesen bizonytalan. Két bét esi O Az esőzések után hogy halad az aratás? — A búza 60 százalékát át­vettük, az árpánál szinte a 100 százalékot. A rozs és a zab betakarítása a kezdetek­nél tart. Az első időszakban a búza minősége jó volt, a két hét esőzés elnyújtotta az aratást és rontotta a minősé­get. Emiatt a búza egyharma- da, esetleg 40 százaléka ta­karmánybúza lehet. A szom­szédos Hajdú megyéből kife­jezetten jó minőségű búzára is kötöttünk szerződést, ugyanazt az árat adjuk, mint a szabolcsiaknak. Továbbra is 15 napos fizetési határidőt tartunk, az átvétel finanszí­rozása megoldott. Idén sem szokatlan, hogy a téeszek tar­tozásaikat gabonával egyenlí­tik ki, ez az összes felvásár­lás 20 százalékát érinti. O Óbúzára korábban, új­búzára pedig nemrég adott ki a szakminisztérium ex­portengedélyt. Önök tud­tak-e exportra szállítani? Csak a szerződött mennyiség — Májusban és júniusban 11 ezer tonna óbúzát expor­táltunk elsősorban Iránba és Szovjetunióba. Újbúzára szintén 11 ezer tonnára van szerződésünk, szintén ebbe a két országba. További fel­ajánlásaink vannak étkezési búzára, de ez még bizonyta­lan. Csak keletre és talán Észak-Afrikába lehet ki­szállítani. O Lát-e lehetőséget arra, hogy az év folyamán vagy a jövő év elején a szerződésen felül vásároljanak fel gabo- nát? — Ennek jelen pillanatban nincs realitása. Menthetetlen generáció A gyümölcsexport-lebonyolító véleménye Cselényi György Tiszadob (KM) — 3iró Bé­la (miskolci) zöldség-gyü­mölcs export-import lebo­nyolítóval a közelmúltban Tiszadobon találkoztam, aho­vá éppen ládákkal érkezett. Beszédbe elegyedtünk. El­mondta, a zöldség-gyümölcs kereskedelmet jól ismeri, hi­szen mint kamionos, 15 évig járta Európát. Az üzleteknél most már lebonyolítóként működik közre. Biró Bélának meggyőződé­se: ha a magyar termelők az árujuk minőségére, váloga­tására és csomagolására egy kicsit is adnának, nyugaton szinte korlátlan értékesíté­si lehetőség nyílna előttük. Ugyanis Európa-szerte köz­tudott, hogy a kitűnő talaj­adottságok és klimatikus vi­szonyok miatt a Magyaror­szágon termő zöldség-gyü­mölcs íze, zamata szinte vi­lágviszonylatban is egyedül­álló, s keresett is. De mivel a csomagolásuk egyenlő a nullával, valamint számos termelő etikátlanul jár el, ezért a magyar termékek és Biró Béla A SZERZŐ FELVÉTELE szállítmányok iránti bizalom enyhén szólva nem felhőt­len. — Például idén tavasszal balsai kistermelőktől felvá­sárolt krumplit Ausztriába vittem — mondta Biró Béla. — Az ottani minőségvizs­gáló egy zsák burgonyát ki­borított, s a termény között jókora kövek, kavicsok és földdarabok voltak. Egyér­telműen látszott, azok nem véletlenül, azaz súiynövelen- dő kerültek a krumplik kö­zé. Az osztrákok az egész szá'lítmányt 1400 márkáért válogatták át. A szégyentől majd el süllyedtem, pedig nem tehettem a dologról. Hazánkban a csomagolás­ra sokan egy fillért sem haj­landók áldozni, holott na­gyon megérné, s már'szép anyagok kaphatók is. Nyu­gaton az ilyesmire sokat ad­nak. Például a burgonyát pi­ros, az uborkát zöld, a pap­rikát és a hagymát meg sár­ga zsákban kell szállítani. — A hollandoknál, a gö­rögöknél, a portugáloknál és az olaszoknál mindenki a nevét, s természetesen a presztízsét is adja árujához. Ezt nálunk is jó lenne beve­zetni. Ott valaki a vevőt csak egyszer csaphatja be, mert többet szóba sem áll­nak vele. * * * Valamelyik reggel a Falu­rádióban egy riportalany többek között azt mondta: ahhoz, hogy nagyobb üzleti sikereket érjünk el, nemcsak rendszerváltás, hanem gene- rációkihalás is kell. Súlyos szavak! Szeretném, ha nem lenne igaza. Játszótér a garázson Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Vay Ádám kör­út északi oldalán, a tömbla­kásokon belül hamarosan öt­ven autógarázs építését kez­di el a SZÁÉV az OTP meg­bízásából. A 12 és 16 négy­zetméter alapterületű, sül­lyesztett garázsok felett úgy­nevezett biotető lesz. Vagy­is zöldövezet, egy kisebb ját­szótérrel. Az ötven garázs átadására a következő év nyarának elején kerül sor. A későbbi években több hason­ló, környezetbe illő garázs épül a belvárosban. Utánpótlás Nyíregyháza (KM) — A Szabolcs Húsipari Vállalat ügyeletet tart a pápalátoga­tás ideje alatt Máriapócson. A négytonnás hűtőkocsi­ból virslit és debreceni pá­rost értékesítenek 5 kilo­grammos egységcsomagban kizárólag kereskedők és büfések részére. Ezen kívül egy másik hűtőkocsi is jár­ja az árusokat, így helyszí­nen is beszerezhető az utánpótlás. HUMOR „Az utosó ítélet angyalát kérem, nagyon erősen fújjon ■ a kürtjébe, mert az itt nyug­vó nagyot hall.” Bernanos sírfelirata „A Kreml falában van elég tégla ahhoz, hogy a berlini fal darabjaihoz hasonlóan eladjuk, és túléljük a telet.” Szovjet tv-kommen lator „A hadsereg az az intéz­mény, melyet jó hazafiként tartasz el, hogy aztán adott helyzetbe* haza fiat tannak minősítsen, és a vesztedet okozza” BavüUt, argentin politikus „A vörös rúzsnak a szá­mon, meg egy sötét nap­szemüvegnek az arcomon mindig lennie kell, különben meztelennek érzem magam.” J. Berbe, német filmszínésznő „Tulajdonképpen sohasem akartam híres lengi. Beér­tem azzal, hogy csak a leg­nagyobb legyek.” Ray Charles dzsesszénekes „Amikor az emberek pus­kacső elé szaladnak, halál­esetekre kerül sor.” G. Sachsena, kasmiri kormányzó Nézc5^onT) Vadnyugat Kováts Dénes Ü gy tűnik, hazánk — s benne Nyíregyháza is vadnyugattá válik. Egymást követik a súlyos és még súlyosabb fegyve­res támadások, néha em­beréletet követelve, máskor „csupán” sokkos állapot­ba hozva a közvetlen áldo­zatokat. Dörögnek a fegyverek, s lassan már feledésbe me­rülnek azok az esetek, ami­kor játékpisztollyal, esetleg gázpisztollyal fenyegetőz­tek a támadók, ma már egyre veszélyesebb helyze­tet teremtenek. Elég, ha csak a minap lezajlott nyíregyházi postarablásra gondolunk, ahol nagy ka­liberű vadászpuskával áll­tak szemben a pisztolyos rendőrök. Sajnos egyre több a fegy­ver, melyet engedély nél­kül birtokolnak állampol­gárok. Még szomorúbb, hogy gyakran nem az ön­védelem szándéka vezeti őket, hanem bűncselekmé­nyek elkövetésére használ­ják fel. Sokan beszélik — bár az igazán érintettek lehet, hogy nem dicsekszenek a széles nyilvánosság előtt '— miként jutottak hozzá po­tom pénzért szovjet kato­náktól vásárolt fegyverek­hez, hogyan jutott be csem­pészáruként pisztoly és lő­szer hazánkba. Az illegális fegyvertartókat pedig igen nehéz elcsípni, ellenőrzésük szinte lehetetlen, nincs rá apparátus. Ügy vélem, a törvény szigorával kell fellépni e jelenség ellen, magunk, közrendünk és közbiztonsá­gunk érdekében. Addig, amíg nem folyik még több vér az utcán, a pénzt ke­zelő intézményekben. H iszen félő, az igazi vadnyugat még csak ezután következik. Emellett a törvényeknek, a bíróságoknak még szigo­rúbban kell fellépni a fegy­veres rablók ellen, súlyos, példás ítéleteket hozva. Helyi erőből és egy alapítvány pénzéből 4 tantermes ál­talános iskolát épít Beregsurányban a Fehérgyarmati Építőipari Kisszövetkezet. Az egyházi, vállalati és ma­gánadományok jó helyre kerültek, az építkezést hamaro­san befejezik. A terv szerint szeptember közepén avat- ják az új iskolát. nábrádi lajos felvételé Kommentár Nem kell a munka Nábrádi Lajos Á z egyik beregi tsz- ben munkanélkülivé vált majdnem száz dolgozó. A helyi feldolgo­zó üzem 15—20 új dolgo­zót keresett, de csak keve­sebbet talált. Nem tolong­tak a munkáért, a szerény, de biztosnak látszó jöve­delemért. Ez a példa friss. Pár hónappal ezelőtt pedig Nyíregyházán panaszkodott a háziipari szövetkezet el­nöke, hogy harminc nődol­gozót keresnek hirdetés út­ján, de napok óta senki nem jelentkezik munkás­felvételre. A Mátészalkai Finomkötött Rt. is felvételt hirdetett, főleg a koráb­ban elbocsátott, s munka­nélküli-segélyen lévő var­rónőket várja vissza. Hiá­ba. A passzivitás okát négy szóval is ki lehet fejezni: nem jó az érdekeltség. Nem jó, mert a munka­nélküli-segély összege ugyan alacsony, de a leg­több könnyűipari üzem­ben, feldolgozó üzemben a fizetés szintén alacsony. Itt-ott a fizetés kevesebb, mint a létminimum, keve­sebb a munkanélküli­segélytől is. Érthető, hogy az emberek nem szívesen vállalják a két műszakos munkát 6—8 ezer forintos nettó fizetésért. Ha mun­kanélküli-segélyen vannak, még mellékest is tudnak vállalni. Bedolgoznak pél­dául könnyűipari kft.^nek bérelt földön, háztájiban is kiegészíthetik a munka­nélküli-segélyüket. Furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy a 24—26 ezer munka- nélküli megyéjében több üzem hiába, vagy szinte hiába hirdet munkásfel­vételt. Ezért is hallottam öröm­mel a minap egy kormány- tisztviselő rádiónyilatkoza­tát, amely arról szólt, hogy bizonyos körökben szeret­nék csökkenteni a munka­nélküli-segélyezés időtar­tamát. A tisztviselő nagyjából ezt mondta: a mun­kanélküli egy-más- fél évig pihen, közben vi­szonylagos anyagi bizton­ságban érzi magát, így nem harcol valamilyen munkahely megszerzésé­ért. Való igaz: a probléma megoldásához két fő dolog szükséges. Újabb munka­helyeket kell teremteni, s meg kell változtatni a munkavállalók, illetve a munkanéküliek érdekelt­ségi rendszerét. ________ i^tit ia|>y a.orszag Ahol vetettek, most aratnak. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom