Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08 / 133. szám
9 1991. június 8. A Xdet-Aíagijarország fiítvégi meííékíete Kulturális ereklyék Arany szülővárosában Datolya es krumpli Magyari Barna A Nagyszalonta felé igyekvő turista már messziről megpillanthatja — a monumentalitásánál fogva kiemelkedő többi építmény között — a város két kulturális „felhőkarcolóját”: a helység szimbólumát, a híres Csonkatornyot, valamint a református templom nyújtózkodó tornyát. A jelenleg huszonötezer lakosú település központjának szélén, a Köztársaság útja és a Szabadság tér találkozásánál található a város legjelentősebb köztéri objektuma a Csonkatorony, mely 1899 óta Arany János Emlékmúzeum. A legnagyobb epikus költőnk nevét viselő utcán húzódik meg az a szerény kis ház, amelynek a falán emléktábla figyelmezteti az arra tévedt idegent: „Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817, március 2-án.” A tábla alatt szinte állandóan koszorúk a látogatóktól. Az egykori Arany-portától ötpercnyi járásra, a ma Busuiocu- lui (volt Csegőd) utca sarkán van az a Bozsár-féle ház, melyben jeles lírikusunk, Sinka István látta meg a napvilágot 1897-ben. Innen ismét ötpercnyi sétára a Crisului (volt Bocskai) utcában, egy jobb küllemű épületben született (1891-ben) egy másik jeles tollforgató: Zilahy Lajos. A víztorony körül állott egykor egy szintén nevezetes nagyszalontai, Földi János szülőháza. Földi poéta volt, természet- búvár, orvos és nyelvtudós, Csokonai barátja, Fazekas Mihály sógora. Az ötödik irodalmi nagyság (Arany László) is valahol a mai központi víztorony környékén szippantott bele először a földi életbe. A városi park nyugati részét a református templom épülete uralja, klasszicista fenséget sugárzó falaival. Itt keresztelték meg Arany Jánost, majd gyerekeit is. A költő itt kötött házasságot Ercsey Juliannával és Juliska leánya szintén ide jött házasságot kötni, két év múlva pedig innen temette el édesapja. Ma az istentiszteleti igehirdetés mellett a templom irodalmi műsorok színhelye is. A Sinka-, és Zilahy- emlékestek élményei örök érvényűek maradnak, s a ’89-es fordulat óta jeles erdélyi és magyar- országi művészek, személyiségek léptek fel a templomban tartott rendezvényeken. A református templom közelében található emlékmű az egyetlen köztéri Kossuth-szobor Romániában. Alkotója Tóth Árpád költő édesapja, Tóth András, és a századfordulón állították fel bensőséges ünnepség keretében. Arany lányának, Juliskának a sírja az Aradi úton lévő temetőben található, közel a szintén nagyszalontai születésű Lovassy László sírjához, aki a reformeszméikről híres ifjak egyik vezére volt. Lovassyt 1836-ban bebörtönözték, majd elborult elméje miatt kegyelmet kapott, és így tengette életét 1892-ig. Nagyszalonta gazdag kulturális hagyatéka bizonyítja, a magyar irodalom említett öt nagysága nem véletlenül indult ebből az alföldi hajdúvárosból. Aki arra jár, áldozzon néhány pillanatot emléküknek, figyelje fürkésző tekintettel a magyar kultúrában mélyen gyökerező irodalmi és történelmi ereklyéket! fiúkat. De ők nem azok, akiket keresünk. Ők az intézet tanműhelyében ismerkednek a gépszerelés tudományával. Az osztályfőnök az imént üzent néhányu- kért, míg rájuk várunk, arról folyik a szó, miképp barátkoztak meg a szabolcsi kisvárossal. — Erről hadd beszéljenek majd ők maguk — így a kollégium vezetője. — Én inkább a Csíkszeredái, szentsimoni, tusnádi, verebesi szülőkről beszélnék. Hát kérem, ott valami lenyűgöző a szülő és a gyermek kapcsolata. Majd meglátják maguk is, hogyan beszél a székely gyermek az anyjáról, az apjáról...! S ha azt az összefogást látnánk, ami a szülők között van...! Ha egy szentsimoni házaspár Vasváriba készül, meglátogatni a gyermekét, addig nem indul útba, míg meg nem keresi a többi szülőt. Összeszedi az ajándékokat, majd nálunk a haza szánt leveleket. S azokat otthon egyenként viszi el a címzetteknek. Halk kopogás, s bejön a szobába három tinédzser. Mint az orgonasípok, sorakoznak. A magas, nyúlánk Ábrahám Szilárd Tusnádról, a pergő nyelvű Geréd Sándor Csíkszentsimonról s a kicsi, bazsalygós arcú Siklódi Romulus. Csíkszeredából. El nem tudják persze képzelni, hogy mit akarhat tőlük ez az idegen ember.' Ám mikor kiderül, hogy csupán azt tudakoljuk, miképp érzik magukat az öreg kastélyban, felderül az arcuk. — Ó, mintha csak otthon lennénk! Eszre sem vettük, hogy letelt az esztendő. A kis székely legények koponyájába persze nem lehet látni, de ők váltig állítják, kiválóan érzik magukat. Legfeljebb az első napok voltak nehezek, míg a környékbeli falvakból idekerült kollégisták le nem szoktak a „románozás’’-ról. — Besegítettünk abba mi is — mosolyog a csoport szóvivője, Geréd Sándor. — Megígértük nekik, ha nem hagyják abba, mi bizony béverjük a fejüket. Aztán elhallgattak. — Nem is a nagyobbakkal, a harmadikosokkal, negyedikesekkel volt a baj — veszi át a szót Ábrahám Szilárd. — Ők már ismerik Erdély történetét. De a kicsik..., hát nekik minden romániai román. De most már tudják, hogy mi magyarok vagyunk. Már mondtuk, hogy az osztály tanulmányi eredményeivel a legjobbak közé tartozik, de azt még nem, hogy mennyi munka van amögött. Az eltérő oktatási rendszerből eredően természetesen sokat kellett s kell pótolniuk Vasváriban. Zsörtölődnek is, hogy milyen keményen fogják őket, ám ha ők morognak is, a nevelők csak a Csíkban maradt szülők útmutatásait követik. Nevezetesen: négy év múltán meglett férfiembereket kívánnak viszontlátni otthon! viszontlátásra térA mészetesen nem kell annyi ideig várni. Egy hónap múlva indul az intézet autóbusza, s viszi majd fiaikat haza, vakációra. Addig a kollégium dolgozói öntözik majd azokat a csepp kis fenyőfákat, melyeket a tavaszi szünet leteltével hoztak magukkal, s ültettek el a kollégium parkjában. Megfogant mind, gyökeret vertek mind egy szálig. Az elmúlt színházi évad ízei Nagy István Attila Az évadzáró társulati üléssel csak a közönség számára ér véget a szezon. A színfalak mögött lázasan folyik a következő előkészítése: gazdasági és művészi feladatokat kell megoldani. De — természetszerűleg — a színházvezetés azt is mérlegre teszi, hogy mit sikerült az évad során azokból a célkitűzésekből megvalósítani, amelyeket maga elé tűzött. „A jó vidéki színház — nyilatkozta Csikós Sándor igazgató egy interjúban — olyan, mint a szatócsüzlet: ha datolyát akar vásárolni az ember, megteheti, de krumplit is lehet kapni. A vidéki színház nem mondhat le a szórakoztatásról, de arról sem, hogy a körülvevő világról véleményt mondjon, a társadalmi érzületről tudósítson. A vidéki színház — a fővárosiakkal ellentétben — nem zárhat ki egyetlen közönség réteget sem. De minden feladatát a legjobb színvonalon kell megoldania." A Móricz Zsigmond Színház az 1990/91-es évadban kilenc bemutatót tartott. Ezek között — ha csupán a műfaji megjelölést tekintjük — többségben vannak a vígjátékok és a komédiák. Láttunk még operettet, költői játékot és egyetlen drámát. Jókedvű évadnak mégsem lehetne neSzigorúan ellenőrzött vonatok. Petneházy Attila és Tóth Károly. Harasztosi Pál felvételei vezni, hiszen az Esküvőre hivatalos közönség nem tudta méltányolni a balettkomédia humorát. Persze az Esküvő nem a hagyományos értelemben vett komédia. Inkább groteszk játék, amely az ember önmagára találásának fanyarul értelmezett és látott lehetetlenségéről is szól. A közönség és a kritika nem fogadta elismeréssel az előadást, de a benne részt vevők számára hasznosuló kísérlet volt. zer Fruzsina. De a bemutató legnagyobb erénye az együttes játék, az egységes művészi kompozíció. Napsugár fiúk. Simor Ottó és Vennes Emmy Kezdjük az elején! A színház tizedik évadának első, történetének századik bemutatója Szép Ernő Patikája volt. Nem lett szerencsés a választás, ezért nem véletlen, hogy elmaradt az ilyenkor szokásos ünneplés. Az első felvonás vidéki életforma megjelenítése elrajzoltnak, közhely- szerűnek és kevéssé hitelesnek tűnt. A második felvonás az egyéni szférát elemzi, a figyelem a szeretethiánytól fuldokló patikussegédre és a boldogtalanságára ráébredő patikusnéra irányul. A társulat két új tagja — Pregitzer Fruzsina és llyés Róbert — már ebben a darabban sikert aratnak. Az előadást a színházhoz színházvezetői szerepkörbe visszakért Schlanger András rendezte, akinek a nevéhez minden ízében sikeres rendezés is fűződik. Színpadra állította Bán Zoltán Dylan Thomas műveinek felhasználásával írott Ébren álmunk erdejében című munkáját. Egy kisváros egyetlen napja kelt életre a Stúdió Színpadon, úgy, ahogyan az álmokban megjelenik a valóság, ahogyan a valóság vágyai az álmok valóságában beteljesülnek, vagy teljesítetlenek maradnak. me, ha volt az előadásnak néhány önfeledt pillanata. A színház évek óta vidéken is tartott egy bemutatót. Ezúttal Mátészalkán kapott színpadot Neil Simon: Napsugár fiúk című játéka, két nagyszerű színésznek adva alkalmat arra, hogy a közönséget újra meg újra elkápráztassa. Simor Ottó és Bárány Frigyes a szerepeiket, de egy kicsit önmagukat is játszották. Érdekes módon az idei évadban is a Stúdió Színpad mindkét bemutatója volt az igazi színházi csemege. Az Ébren álmunk er- dejében-ről már esett szó. A szarvaskirály című Gozzi-darab minden bizonnyal a színház eddigi legjobb teljesítményei közé kerül. Lendvai Zoltán főiskolai hallgató már-már érett karmesternek bizonyult. Különösen az első részben volt kiváló a tempó, filmszerű közelképeket láthattunk, amelyekben a jellemek tökéletesen feltárulhattak. Egészen kiváló alakítást nyújtott Szigeti András, llyés Róbert, PregitNagy várakozás előzte meg a színház gyermekbemutatóját. Lengyel Ferenc: Macska Jancsi című darabjából lényegében minden olyan elem hiányzik, amely- lyel megnyerhetné a gyermekek szívét. Ivó Krobot harmadszor rendezett Nyíregyházán. Az Őfensége pincére voltam, Csehov Ivanov című drámája után ismét Hrabal- adaptáció kapott színpadot. A Szigorúan ellenőrzött vonatok némiképpen új felfogásban közvetíti az eredeti mű világát. Benne van ebben a mű megszületése óta eltelt néhány évtized hősoszlató iróniája csakúgy, mint a nyers életöröm haseki színezettségű rajza. A darab lehetőséget nyújtott arra is, hogy Petneházy Attila Milos megformálásával beérkezzen a színészek közé. A Szigorúan ellenőrzött vonatokkal az évad befutott a végállomásra. Volt még egy ráadás, amely majd ősszel arat minden bizonnyal szép sikert. Zsótér Sándor rendezésében, Molnár Erika és Gados Béla főszereplésében A kaktusz virága került a nyírségi homokba. Talán a fenti vázlatos áttekintésből is kiderült, hogy az évad művészi szempontból rendkívül egyenetlen volt. Nem látszanak még markánsan azok a szándékok sem, amelyeket a színházvezetés az évad elején megfogalmazott. De ne legyünk türelmetlenek! Az eredmények megszületéséhez hosszú idő és nagy-nagy türelem szükséges. A közönség pedig — bízzunk benne! — remélhetőleg bírja türelemmel. A Miss Amerika című Eise- mann Mihály-operett bemutatásával a prózai tagozatú színház eljutott lehetőségeinek csaknem a végső határáig. Vas-Zoltán Iván rendezésében profi operettet láthattunk, hallhattunk. Gazdag kosztümök, ének, tánc, vidámság, mámorító hangulat. Sikeresen debütált a színházban Megyeri Zoltán. Szívébe fogadta a közönség Majzik Editet is. A társulat tagjai egyébként látható belső örömmel adták elő a jó tempójú Miss Amerikát. Kacagott a nézőtér a Gyilkostársak című bűnügyi komédián is. Sziporkázóan szellemes szöveg és játék, technikailag is érett színpadi kivitelezés. A forgószínpad úgy mozgott, hogy szinte beleszédült az ember. Mégis. Az egész valahogy tökéletes volt. Mesterkélt, lélektelen. Mi közöm hozzá? humorral akart szórakoztatni. A színészek érdeA szarvaskirály. Pregitzer Fruzsina és llyés Róbert. Elek Emil felvétele
