Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29 / 151. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. június 29., szombat TÚL A MEGYÉN Lezárt határátkelíhelyek Jugoszláviába csak Tompánál és Részkénéi leket biztonságosan átjotni Késve és nem a kar színvenalán Ellenzéki és független képviselők a kárpótlási törvényről Ljubljana: A szlovén területvédelmi erők lelőtték a jugoszláv néphadsereg egyik helikopterét Ljubljana külterülete fölött. Budapest (ISB —' Ráthy — Határőreink jól vannak, a 610 kilométeres déli határ- szakasz magyar oldalán nyugalom honol — válaszolta munkatársunk kérdésére _Zu- bek János alezredes, á BM határőrség szóvivője. Az ijsgy hónapja megerősített, és százszázalékosan féltöltött kerületek, őrsök és határátkelőhelyek még egyetlen ha- Lársértővel sem találkoztak, ám a rédlcsi átkelőhelyet most is zárva tartják a szlovéniai oldalon A bajánse- nyei átkelőhelyen is hasonló a helyzet, bár itt^ időnként átengedik azokaüa jugoszláv állampolgárokat — ’kizárólag őket —, akik haza akarnak térni. A szlovéniai konfliktus kirobbanása után egyébként a magyar határőrség országos parancsnoka erőátcsoportosítást rendelt el a kritikus határszakaszon, s ezt csütörtökön kora estére be is fejezték. A csütörtök esti tízperces tűzharc óta nem volt lövöldözés a Bajánsenyéhez közeli, de már Jugoszláviához tartozó Horgos térségében. A határátkelőhelyet, mint a Budapest (KM — B. E.) — A Szabad Demokraták Szövetsége június 28-i sajtótájékoztatóján egyebek között bejelentették; az SZDSZ elítéli a jugoszláv néphadsereg katonai akcióját, mert Jugoszlávia alkotmányos válságát nem szabad erőszakkal megoldani. Vissza kell vonni a szövetségi haderőt Szlovénia és Horvátország, területéről, és haladéktalanul meg j'Jcell kezdeni a tárgyalásokat a jugoszláv, illetve a szlovén és horvát kormány között. A napokban SzociálliberáGyüla fKM — N. I. A.) — Nagy sikerű bemutatót tartott Gyulán a Móricz Zsig- mond Színház társulata. A várszínházi esték sorozatában a Ladics-ház gyönyörű belső udvarán Siposhegyi Péter Trianoni emberek című , szatirikus komédiáját láthatta a szép számú közön- ség,'A A darab a mához szóló történelmi játék, hőse Teleki Pál, aki a szerző hite szerint ma újra homlokához illesztené a pisztolyt, „orrukról épBudapest (ISB—RS) — A kormány eddig még sem a szovjet—magyar katonai tárgyalások újraindításával, sem a hazai búzatermelők megsegítésével nem foglalkozott — válaszolta tudósítónk érdeklődésére László Balázs kormányszóvivő, a szokásos péntek délelőtti sajtótájékoztatón. Meghallgatta azonban a kormány azokat a minisztereket, akik a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban érintettek: az eseményeket folyamatosan figyelik, ám kormányszinten egyelőre nem terveznek semmiféle különleges intézkedést. , , A második fél évben durván ötvenöt—.hatvan törvénytervezetet kíván beterjeszteni túloldalon mindenütt, a szlovéniai rendőrök és vámőrök tartják ellenőrzésük alatt, igaz. Horgos és Rédics térségében körülzárta őket a jugoszláv hadsereg. Ez utóbbi átkelőhely túloldalán bonyolítja a helyzetet, hogy a jugoszláv hadsereget egy nagyobb gyűrűvel szintén körülzárták a szlovén erők. Lapunk értesülései szerint lis Fórum alakult meg, melyben lengyel, cseh és szlovák, valamint magyar politikusok kívánnak együttműködni a Kelet-Közép-Európát fenyegető veszélyekkel szemben, régiónk stabilitása, biztonsága, gazdasági fellendülése és Európába integrálódása érdekében. E szervezet megalakulásának nyilatkozatát magyar részről Kis János, az SZDSZ elnöke, Kőszeg Ferenc, Rajk László* valamint > sajtótájékoztatót vezető Magyar Bálint szabaddemokrata képviselő, az SZDSZ ügyvivő testületének tagjai írták alá. pen hátukra eső és egyetlen nekik elvarázsolt pillanatban talpon állónak játszó kelj félj ancsik néma gyászától kísérve”. A dráma kissé torz tükörben láttatja a negyvenes évek magyar történelmének közismert figuráit. A fontosabb szerepeket Gados Béla, Hetey László, Földi László, Tóth Károly, Petneházy Attila, Horváth László Attila, Juhász György alakították. A darabot Schlanger András rendezte. a kormány a parlament elé. Az elképzelések szerint a honatyák tárgyalni fogják például a honvédelemről, az etnikai-nemzetiségi kisebbségekről, a közoktatásról és természetesen a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a május havi árszínvonal 2,2 százalékkal múlja fölül az áprilisit, s csupán egy százalékponttal magasabb ma, mint ahogyan azt tervezték. Az infláció növekedésének üteme csökken, így reális esély van arra, hogy ebben az évben 38 százalék körül alakul. Ez alapot ad arra, hogy jövőre már a harminc százalékot se érje el az infláció. lezárták a murakeresztűri vasúti átkelőhelyet is, s az illetékesek azt ajánlják, hogy Horvátország felé se induljon el senki, Ijiszen nem lehet tudni mi történik a határnak ezen a részén. Jugoszláviába egyébként csak két határátkelőhelyen, Tompa és Rösake térségében lehet biztonságosan közlekedni. Egyebek között a sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra; nagyon káros lehet a társadalom számára, ha a társadalombiztosítási témák nem kerülnek a parlament elé a nyár folyamán, mert a szociális ellátásban, a nyugdijak folyósításában és az egészségügyben feszültségeket okozhat. Solt Ottilia szociológus, parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, minden nap, amit e téren elmulasztunk, a bizonytalanságot növeli. Francia vendégek Nyíregyháza (KM — Bojté) — Elutazott Nyíregyházáról Charles Guyonneau, és Jean Durin, akik a franciaországi Massy városból érkeztek hazánkba. Itt-tartózkodásuk alatt ellátogattak a megye felsőfokú intézményeibe, és vendégül látták őket többek között a Görög Katolikus Püspökségen is. Csütörtökön a nyíregyházi MÁV-állomá- son néztek szét, elemezve a korszerűsítés lehetőségét. Tegnap délután a Kölcsey Ferenc Gimnázium francia nyelvtanáraival beszélgettek. A kormány javasolja az Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy a benzin árába építsék be a környezetvédelmi járulékot, s bővítsék az útalap forrásait. Ma ugyanis csak 9,8 milliárd forint áll rendelkezésre az úthálózat karbantartására, ám több mint kétszer ennyi kellene. Jellemző a helyzetre, hogy az óhajtott húszmilliárd is csak az utak jelenlegi színvonalának megtartására lenne elegendő, de fejlesztésre már nem jutna belőle. Ha a jelenlegi összeg nem növekszik, hamarosan több út, híd és elkerülőszakasz építését abba kell hagyni. Valószínű tehát, hogy ismét emelkedik a benzin ára. A parlament szerdán elfogadta a kárpótlási törvény módosított változatát. Munkatársaink, — Balogh József és Marik Sándor — közvetlenül a szavazás után kérdezték megyénk több képviselőjének véleményét. A Kelet-Magyarország tegnapi számában a koalíciós pártok országgyűlési képviselői nyilatkoztak, ma pedig négy további — ellenzéki, illetve független — képviselő rövid nyilatkozatát adjuk közre. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): — Ez a törvény megalkotható lett volna sokkal korábban. Annak idején Zsíros Géza például augusztus 20-ra ígérte. Hogy ez nem történt meg. arra vezethető vissza, hogy amikor a pártok megkötötték a koalíciós megállapodást. annak nem volt része a kárpótlás, tulajdonképpen csak a miniszteri tárcák számában állapodtak meg. Az SZDSZ nem utasította eb elfogadta a kárpótlás elvét, fontosnak tartottuk, hogy ezeket a jogsérelmeket rendezze az új magyar parlament. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy a jelenlegi törvény nem elfogadható megoldás. hisz annak gazdasági vonzatai a társadalom széles rétegeit fogják érinteni. Míg a kárpótoltak köre jól behatárolható, egy-másfél milliós része a magyar társadalomnak. addig a társadalom többi része oly módon érintett a kárpótlásban, hogy adófizetőként kénytelen lesz viselni a terheket. Bár ez nem jelenik meg családi költségvetésben, de érzékelni fogják, hogy a kárpótlásra a kormány, a parlament kénytelen lesz milliókat áldozni és ez terheli a magyar családok háztartásait. — A kárpótlás politikai részéhez tartozik az is, hogy a múlt héten, amikor beterjesztette a Magyar Demokrata Fórum a kárpótlási javaslatát, nem látszott világosan: a kisgazdapárt támogatja, vagy sem? Most a szavazás utáni lista ismeretében látjuk, hogy a kisgazdapárt megosztott volt. Akadt olyan képviselő, mint például Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter, aki inkább nem nyomta meg a gombot, nem mert szavazni, mert félt, hogy ez a nagyválasztmány döntéseit is befolyásolhatja. Ügy érezzük, hogy a kisgazdapárton belüli politikai alkydozások és politikai viszályok nagyban meghatározzák a törvény végleges formáját, amit kifejezetten szerencsétlen dolognak tartunk. Ügy érezzük, nem jó, ha egy koalíciónak, vagy egy pártnak a belső ügyei határozzák meg az ország sorsát ilyen kérdésekben. Ügy érezzük, hogy a kárpótlási törvény elfogadásánál elsőrendű szempont a koalíció együtt-tartása volt. Az SZDSZ frakciójában egy ember. Berta Zoltán Hajdú-Bihar megyei képviselő volt, aki támogatta a kárpótlási törvényt, ö nem vett részt a frakcióülésen, a belső vitákon, nem mondta el a saját és nem hallgatta meg a többség véleményét. Pedig az SZDSZ egységes volt ebben a kérdésben. És konstruktívak is voltunk, saját módosító indítrványcso- magunk volt. amelyeket következetesen elutasítottak a koalíciós pártok. Javaslataink általában az önkormányzatokat próbálták jobb helyzetbe hozni, hogy elviselhetőbb legyen a kárpótlás és ne jelentsen kényszert számukra a törvény végrehajtása. kAllay Kristóf (független képviselő): — Számomra az a legfőbb pozitívuma a módosított tör- vényjaivaislat elfogadásának, hogy egyáltalán^ kész a kárpótlási törvény, bármilyen hosszadalmas procedúra árán is. Sajnos, még így módosított változatban sem a legjobban sikerült törvényt fogadta el a parlament többsége. A Göncz Árpád által az Alkotmánybíróságnak feltett kérdésekre — alkotmányos- sági szempontból elfogadható válaszok születtek. Szakemberek viszont további olyan részeket találtak a törvény szövegében, amelyek aggályosnak minősíthetők. Ezekre azonban nem is próbált a koalíciós többség megoldást keresni. Ilyen aggodalmak miatt én végül is tartózkodtam a szavazásnál, bár önmagában egyetértek azzal, hogy kárpótlásra bizonyos fokig szükség van. — Újólag tanulságos nekem a parlamentben, hogy most kb. 50 módosító indítvány érkezett ehhez a törvényjavaslathoz, ám nem érvényesültek. Ez azt is jelenti, hogy a koalíció egyáltalán nem tartott igényt az ellenzék, illetve független képviselők javaslataira, támogatására. Ennél is nagyobb gond, hogy nyitott kérdés maradt a 39—49 közötti időszak törvénysértései miatt majdani kárpótlás. Furcsa lesz, hogy — egy újabb törvényalkotás után — azonos típusú törvénysértések miatt egész más mértékű kárpótlást kell majd megállapítani. Ez egy újabb olyan aggodalom, amely arra késztet, hogy ne tudjam elfogadni ezt a törvényt. KOSA FERENC (Szocialista Párt): — Amikor áttanulmányoztam az úgynevezett kárpótlási törvényt, az első benyomásom az volt, hogy a történelem kerekét néhány évtizeddel megpróbálják visszafele forgatni a tulajdonszerkezetet illetően. Ahelyett, hogy arról tárgyalnánk itt a Parlamentben, miképpen zárkózhatnánk fel a tulajdonviszonyainkkal a világ élvonalába, ahelyett azon rágódunk, hogy miként mehetnénk vissza egy fél évszázadot. Félreértés ne essék; akit a történelem igazságtalanul sújtott, azokat lehetne kártalanítani. Ellenben: ha ezt a célt tűzzük ki magunk elé, akkor mindenkit kártalanítani kell, akit — mondjuk a mi életünkben, egy vagy két emberöltőn belül — károsodás ért. Az én emberi és állampolgári mértékem szerint a legnagyobb veszteség a magyar közelmúlt történelmében — mondjuk 1939-tól kezdve, amivel a törvény foglalkozik — azokat érte, akiktől elvették az életüket. A doni bakától az auschwitzi haláltáborokig, a börtönökben kivégzettekig és így tovább. Mindenekelőtt ezeket az embereket kellene kárpótolni. Az életüket már nem lehet visszaadni, de legalább az igazukat viasza kellene adni — a gyermekeiknek, az unokáiknak. Majd ezután következne az erkölcsi igazságszolgáltatás és mindazoknak a kát pótlása, akik anyagi károkat szenvedtek. Ebbe beletartozik a magyar parasztság is. Immár történelmi tény, hogy például az 50-60- as téeszesítés ellen igen éles hangon készítettem filme; elsőként — a Tízezer napot, — ahol megmutattam, hogy ez milyen tragédia a parasztság számára. Ezért talán nem kell bizonyítanom, hogy már akkor megvolt erről a határozott véleményem. Mégis azt mondom, nem szabad összetéveszteni a magyar nemzet valamelyik rétegének a történelmi szenvedéseit csupán á magyár parasztságot ért igazságtalansággal. Ez nem nemzeti politika, hanem rétegpolitika. Lehet, hogy a kisgazdák választói örülni fognak ennek rövid távon, de hosszabb távon ez a nemzet javára nem fog igazából megtérülni. Én tehát egy nemzetben gondolkodom. A teljes igazságszolgáltatásban gondolkodom, és nem egyetlen réteg kiemelt kárpótlására, a többi terhére. Nem szabad különbséget tenni ember és ember, tulajdon és tulajdon között. Nagyon nehezen élem meg ezeket a napokat. Nyomom, főként a tartózkodás és a nem között a szavazógombot, mert az a sajnálatos aggodalom gyűlik itt föl bennem, hogy az egész kárpótlási törvény nem a kor színvonalán és az egész nemzet érdekében történik meg. Én pedig jó szívvel csak olyasmire tudom az igen szavazatot adni, ahol biztos vagyok abban, hogy emberileg korszerű, nemzeti értelemben pedig igazságos törvény születik. MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ): — A kárpótlással kapcsolatos véleményünk kezdettől fogva ugyanaz, mégpedig, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között nem tudjuk elfogadni legalábbis olyan arányban, olyan mértékben nem, ahogy ezt a törvény előírja. Egy szimbolikus kárpótlást elfogadhatónak tartanánk, amely alapvetően figyelembe veszi a szociális viszonyokat. Nincs olyan állapotban az ország, hogy ennek a törvénynek az anyagi alapját meg lehetne teremteni. Az is nyilvánvaló, hogy ha bizonyos rétegeket kárpótolnak, akkor nem lehet, elzárkózni más elszenvedett sérelmek kárpótlásától sem. Ez olyan beláthatatlan folyamatot indít el, amelyben nincs megállás, és ez teljesen szétzilálhatja a magyar gazdaságot részben a tulajdoni bizonytalansággal, részben az inflációval. Nem is beszélve arról, hogy mindazok, akik nem részesülnek kárpótlásban, teljesen jogosan lehetnek elégedetlenek. — Az is nyilvánvaló előttünk, hogy a gazdasági kiemelkedést nem a múltra koncentráló törvénykezéssel, hanem alapvetően a jelenlegi viszonyokból kiindulva a jövőbeni folyamatokat figyelembe véve lehet a törvénykezéssel elérni, összességében tehát az álláspontunk elutasító. Meggyőződésünk szerint még a legkritikusabb, a legproblémásabb területet, a földkérdést is sokkal jobban, megnyugtatóbban, gazdaságilag hatékonyabban, társadalmilag igazságosabban lehetett volna rendezni a kárpótlást elfelejtve, ettől függetlenül alapvetően a falvakban élő emberek érdekeit figyelembe véve. — A mostani javaslat jobb volt, mint az eredeti. Egységesebb is, koherensebb is, és remélhetőleg kevesebb gazdasági kárt is okoz, tehát ilyen szempontból némi javulásról lehet beszámolni. De alapvetően mi a koncepciót nem tudjuk elfogadni, tehát hiába javítanak ezen, mi ezt az optikát, ezt a szemléletmódot nem tudjuk elfogadni. És meggyőződésem szerint Magyarország szempontjából káros eredménnyel fog járni. Régiónk stabilizálásáért Színházi siket Gyulán Nyíregyháziak a várjátékokon Infláció: reális a 38 százalék fl kormányszóvivő tájékoztatója
