Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

10 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1991. június 25., kedd Dallas-sztori Feltámasztott szereplők Miközben a hazai nézők hét­ről hétre várják a Dallas fondor­latos eseményeinek újabb epi­zódját, Amerikában végleg kiol­tották a lámpákat a Southfork Ranch szobáiban. A példa nélkü­li tv-sorozat néhány kísérőjelen­ségét érdemes felidézni. 1978: Április 2-án volt az első adás. 1980: Júniusban merényletet követnek el Jockey, a legidősebb fiú ellen. A nyugat-európai lap­kiadók szervezete többmillió dollárt ajánl fel Larry Hagman- nak, hogy árulja el, ki a tettes. A brit anyakirálynő Londonba hív­ja, hogy feltehesse ezt a kíváncsi kérdést. Jimmy Carter kortesbeszédé­ben azt ígéri, hogy megnevezi a merénylőt. Ronald Reagan stábja jelvé­nyeket osztogat a felirattal: „A merénylő demokrata párti volt.” Vagyis Carter híve. 1981: A család fejét alakító színész — Jim Davis — meg­halt. A forgatókönyvíró tehát elutaztatja egy hosszabb nászúi­ra, ahonnan nem tér vissza. Már 55 ország megvette a sorozatot, de Japán nem kéri. Törökország­ban az ortodox muzulmán párt felszólítja a kormányt, hogy tilt­sa be a sorozatot, mert „rombol­ja a török családeszményt”. 1984: Egy dallasi polgár felje­lenti Larry Hagmant, amiért nem az igazi Jockey. Panaszában „piszkos ganajtúrónak” nevezi a színészt. 1985: Miss Ellie, azazhogy Barbara Bel Geddes megbeteg­szik, otthagyja a produkciót. Donna Reed helyettesíti. Amikor felgyógyul, a CBS-televízió fel­mond a helyettesnek, aki két hó­nap múlva meghal. 1987: Bobby autóbalesetet szenved és meghal. A forgató­könyvíró azonban feltámasztja, mert a közönség látni akarja. A „feltámadt” Bobby tehát a fele­sége megrökönyödése közepette kilép a zuhany alól, és újból be­lép a filmbe. A halál — a forga­tókönyv szerint — csupán Pame­la lidércnyomásos képzeletében történt meg. 1988: Linda Gray kiszáll. Sue Ellen szerepében annyira hoz­zászokott az italhoz, hogy klini­kai ápolásra szorult. 1991: Januárban eladták a helyszínt. A Southfork Ranch azonban továbbra is vonzza a nézőket, de már nem a képer­nyőn. Hat dollárért bárki vehet egy kis dobozkát, benne „Dallas piszkos földjével”. A család az utolsó adásnapon Az ismeretlen kontinens Harmincéves az Antarktisz-szerződés Harminc éve, 1961-ben ratifi­kálták az Antarktisz-szerződést, amelynek aláírói — eredetileg ti­zenkét ország — kötelezettséget vállaltak, hogy a fehér kontinens területét nem használják fel sem­miféle katonai célra, és kísérleti atomrobbantásokat sem végez­nek. Az egyezmény egyúttal a földrész tudományos kutatásá­hoz is kereteket adott. A szerződés jó egy évtizeddel ezelőtt még egy exkluzív klub benyomását keltette, mert a tag­országok erősen korlátozták a belépők számát. Jelenleg 39 a tagországok száma. A szerződés eredeti változata mai szemmel nézve erősen hiányos. Nem ren­delkezik például az antarktiszi ásványkincskészletek kutatásá­nak, illetve feltárásának módjai­ról és lehetőségeiről, sőt magáról a környezet védelméről sem. Csupán az élővilágra vonatkozó kitétel szerepel a szerződésben. Közhelyszámba menő igaz­ság, hogy az Antarktisz boly­gónknak az utolsó szárazföldi te­rülete, amelynek a felfedezése még hátravan. A kontinenst gya­kran emlegetik a természet utol­só érintetlen laboratóriumaként. Bár már nyolc évtized telt el azó­ta, hogy Amundsen, majd Scott elérte a Déli-sarkot, úgy tűnhet, jóformán semmi sem változott ebben a távoli világban. Termé­szetesen nem hagyható figyel­men kívül, hogy az ember ma már közvetlenül is otthagyja a lába nyomát az Antarktisz jegén, hiszen 1990 telén például 48 kü­lönböző ország fennhatósága alá tartozó, áttelelésre is alkalmas kutatóállomás több száz főnyi személyzete dolgozott különféle tudományos programokon. Ezek közül a legfontosabb a globális éghajlati egyensúly megbomlása és az Antarktisz kapcsolata. Mindhogy az Antarktisz tárolja a Föld édesvízkészletének több mint kilencven százalékát, egyáltalán nem közömbös, hogy az előjelzések szerint fokozódó ütemben melegedő éghajlat mi­lyen hatással lesz a jégtakaróra. Különösen fontos e tekintetben a nyugat-antarktiszi jégself. Ez egy olyan hatalmas jégtömeg, amelynek egy része a szárazföld­höz kötődik, a többi pedig a kon­tinenst övező sekély tenger felett lebeg. Innen származik a legtöbb leszakadó jéghegy, s nem kétsé­ges, ha az Antarktisz jege olva­dásnak indul, elsőként és legfő­képpen ez a vidék sérül. A kü­lönféle éghajlati modellekből arra lehet következtetni, hogy a sarkvidéki területeket a globális felmelegedés érzékenyebben érinti, mint a mérsékelt övét. Nem tudni azonban, hogy a fel- tételezések szerint megnövekvő csapadékmennyiség és a na­gyobb ütemben pusztuló jégtaka­ró közti különbség milyen hatás­sal lesz az egyébként nagyon ér­zékeny természeti egyensúlyra. Az Antarktisz kutatottsága egyébként igen kétarcú. Míg pél­dául a 80. szélességi körön belül csupán egyetlen kutatóállomás működik, az Antarktisz-félszige- ten, közel a dél-amerikai Tűz- földhöz tizenhat állomáson dol­goznak a kutatók. A szentté avatott kerékpár Máthé Csaba Dologidőben csaknem teljesen kihalt Hardenberg sétálóutcája hogy ne csússzon. A csomagtar­tóra két oldalt lelógó szatyort szerelnek, ebbe pakolnak a szu­permarketből hazafelé jövet, il­letve a hátul ülő gyermek akár ebbe beleteheti a lábát, hogy a küllő ne szabdalja össze. Kitiltott jármüvek Júniusban minden zöldell Hollandiában, egy talpalatnyi helyet sem találni, ahol kiégett volna a fii, elhen’ad a virág, vagy kiszárad a fa. Erre kínosan ügyelnek a hollandusok, a ter­mészet megóvása elsőrangú kér­dés. A kis városok, falvak között nehéz különbséget találni, a centrumban mindenhol vörös mozaik téglát raktak le, éppen csak annyi helyet hagytak, hogy a boltokhoz érkező szállítóautók elférjenek, más járműveket kitil­tottak onnan. A központtól 100 méterre már az igényesen felsze­relt kis tanyák sorjáznak egymás mellett, mindegyikhez egy 5— 600 négyszögöl terület tartozik, ahol a házigazda tehenei legelnek. Minden gépesítve, a tej elszállítása, feldolgozása profiul megszervezve. Sajt különfajta Ízesítéssel számtalan található, csakúgy mint a tengeri halak. Utóbbit megpucolva, nyersen egyszerűen le kell engedni az ember torkán. Egy hideg sör még utánacsúszhat. 11 1 .............. Éltető pletykák Az eső az pihenés nélkül esik, észak felől hideg, jeges szél kí­séretében érkezik a vihar. Külö­nösebben nem aggódik a vihar láttán senki, az esőköpenyt akkor is magukkal viszik a hollandok, ha hétágra süt a nap. Az igazi forró nyárból nekik szinte soha nem jut ki, ezért menekülnek dé­lebbre a nyári hónapok alatt. Hogy mi izgatja manapság, vagy mi érdekli legjobban a hol­landokat? Az Öböl-menti háború hírei lecsengtek, azóta nincsen különösebb sztori Hollandiában. A királyi párról néha egy-egy pletykát elsütnek, de ezek közel sem olyan értékűek, mint Char­les és Diana esetében. A királyi családtagok képmásait egyéb­ként díszes veretű, 50 güldenes pénzérmén örökítették meg, amelyet fizetőeszközként is használhatnak, de inkább a mű­gyűjtők keresik. A mi húszforin­tosunknál legalább négyszer sú­lyosabb és háromszor nagyobb. Egy pámapos utazás alatt ne­héz alaposan feltérképezni Hol­landiát, mégis a benyomások azt mondatják a szerzővel, érdemes tőlük ellesni különböző dolgo­kat. (Hollandia — KM) —- Már megindultak a lakókocsis kara­vánok Hollandiából Magyaror­szágra. Június közepéig főleg a középkorú és idősebb házaspá­rok keltek útra, hogy az esős, hideg időjárás után napfénye­sebb területre érkezzenek. Hihe­tetlenül megnőtt ázsiónk Tulipá­nja lakói körében, ami nemcsak a meleg nyáreleji napoknak kö­szönhető, hanem a javuló szol­gáltatásoknak is. A másik hul­lám július elején várható, amikor a fiatalabb szülők gyermekeikkel megkezdik a nyári szabadságot Se határőr, se vámos Hollandia már teljesen készen áll a határok nélküli Európára, a német—holland határon csak a táblák jelzik, lassítani kell, egyébként se határőrt, se vámost nem látni. Szúrópróbaszerűen néha órákig is átvizsgálnak min­den kocsit, de ilyenkor egy-egy füles nyomán próbálnak kábító­szerre, csempészárura rá­bukkanni. Az országot behálózó autópályán már nyugodtabban vezetnek mint Németországban, kétszázas tempóval itt nem szá­guldoznak. Az szinte természe­tes, hogy minden család egy-két autót tart, de ennél is lényege­sebb, hogy kerékpár valamennyi családtag számára kötelező. Utóbbi úgy értendő, ha tehetik két keréken közlekednek. Ez ak­kor is így van, ha öltönyben vagy a hölgyek hosszú szoknyában munkába indulnak, vagy este elegánsabban színházba mennek. Lassan szentté lehetne avatni a kerékpárt, hiszen elsőbbséget élveznek a kerékpárúton haladók a gépjárművekkel szemben. A biciklisek számára kijelölt utat még gumiborítással letakarják, Mikroelektronika Ma már életünk szinte minden területén meglelhetjük a parányi, elektronikus elemeket, áramkö­röket, amelyek munkánkat, pihe­nésünket, szórakozásunkat segí­tik, könnyítik. Miniatürizált elektronika dolgozik a dallam­mal keltő ébresztőórában, a programozható sütőben, a külön­féle önműködő világítóberende­zésekben, a távirányítású televí­zióban, a videókban, lemezját­szókban. Mikroelektronikai áramkörök segítik az autózást, a közlekedésirányító rendszereket, a programozható szerszámgépe­ket^.az ipari robotokat, az orvosi technikát, a folyamatszabályozó berendezéseket, és még sokáig lehetne folytatni a felsorolást. Napjaink mikroelektronikáján­ak főszereplője a mikroprocesz- szor, az az integrált elemekből felépített, logikai áramkörrend­szer, amely el tudja végezni min­dazokat a feladatokat, amelyeket egy számítógép központi egysé­ge képes elvégezni. A mikropro­cesszor tehát műveleti és memó­riarészeket is tartalmaz. A szá­moláson kívül azonban sokféle program kódolható, s közülük azt hajtja végre, amelyre impul­zussal utasítást kap. A mikropro­cesszor működését külső emlé­kezőegységekkel is támogathat­juk, bemeneti és kimeneti egysé­gek is kialakíthatók hozzá. Ám a különleges áramkörök technikájának megtervezői nemcsak a mikroprocesszorok létrehozásánál bábáskodhattak, hanem a nyomtatott áramkörök (NYÁK) rendszerének kialakítá­sánál is, melyekkel elkerülhető a bonyolult huzalozá.s, ami a jelen­legi sűrűségben már nem is len­ne alkalmazható. Az, hogy az elektromos és elektronikus ké­szülékeink mindegyike ma már cserélhető részegységekből — panelekből -— építhető össze, a fejlett NYÁK-technikának kö­szönhető. Képünk hazánk egyik legkorszerűbb nyomtatott áramkörü lapo­kat előállító üzemében, Sárisápon készült Harckocsik halála A haderőcsökkentési megálla­podások nyomán, s az elavulás következtében harckocsik szá­zait mustrálja ki, s ítéli halálra a Magyar Honvédség. Jószerével semmit sem lehet velük kezdeni, hiszen erőgépként, járműként egyaránt használhatatlanok. Ere­deti feladataik elvégzésére pedig csak költséges felújítás után len­nének alkalmasak. Múzeumi darabként — ócskavasáron — csak néhány példány találhat gazdára (pedig kevesen tudják, hogy tulajdonképpen bárki meg­vehet egy valamikor félelmetes erőt képviselő acélszömyet, aki felmutatja a rendőrség által kiadott, hatástalanított fegyverre érvényes tartási engedélyt). A kiszolgált tankok kohászati hasz­nosítása — beolvasztása — pe­dig csak akkor gazdaságos, ha viszonylag olcsón szét tudják bontani őket. A Varsói Szerződés egykori tagállamait csaknem kizárólag szovjet gyártmányú harckocsik­kal látták el, főként a második világháborúból jól ismert T-so- rozat régebbi és valamivel kor­szerűbb, újabb típusaival. A T- sorozatot a harmincas évek köze­pétől gyártja a szovjet hadiipar. 1940-ben került a csapatokhoz a világhírű T-34-es első változata, a 32 tonna súlyú, erős páncéltes­tű közepes harckocsi. Á most ki- selejtezésre kerülő T-34-esek már e régi típus továbbfejlesztett változatai. Á nehéz harckocsik tervezését és gyártását időköz­ben meg is szüntették, mert a korszerű hadseregben ilyenre már nincs szükség. így a korsze­rűbb változatok — a T-54-es, a PT-76-os úszó harckocsi és a T- 55-ös — már mind közepes kate­góriájúak voltak (hat-hét méter hosszúak, 3-3,2 méter szélesek, 2,5-3 méter magasak).

Next

/
Oldalképek
Tartalom