Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Zsebbe vágó lakáshőmérőzés Méregdrága mérőműszerek júniustól a meleg víz köb­métere 35-ról 53 forint 40 fillérre emelkedett, a fűtési díj pedig 72 forintról 104 forintra ugrott köbméteren­ként. Jogos igény, hogy a fűtésért mindenki annyit fi­zessen, amilyen mértékben azt igénybe veszi, s ameny- nyibe az pontosan kerül. A Szabolcshő ezért min­den hőközpontjában még ebben az évben mérőműsze­reket szerel fel. Ez a cégnek Nyíregyházán körülbelül 30 —35 millió forintjába kerül. Az épületek hőfelhasználá­sának mérését és azon belül a lakások közötti költség­szétosztást a tulajdonosok­nak kellene viselniük. Ez la­kásonként körülbelül 20—25 ezer forintba kerülhet. Az ajánlatok, tervek készítésével' és kivitelezésével vállalkozá­sok foglalkoznak. A besze­relési költség igen drágá­nak tűnik, ezért a távfűtési vállalatok megkeresték az illetékes minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy esetleg hitelekkel vagy támo­gatásokkal segítsék a csa­ládokat. Kísérletképpen — A vállalat Nyíregyhá­zán. Kisvárdán és Mátészal­kán egy-egy épülettömbben a saját költségén az idén kí­sérletképpen felszerel hő­mennyiségmérőket és termo­sztatikus szelepeket. Ez automatikusan, az időjárás változásait érzékelve, a fo­gyasztó hőmérsékleti igé­nyének megfelelően szabá­lyozza majd a fűtővizet. Ez­zel nagymértékben csökkent­hető a költség, és egyesek­nek elegendő lesz az is, ha takarékon áll a hőmennyi­ségmérő. Bojté Gixdla Nyíregyháza (KM) —- Több mint háromezer köb­méter víz kering a Snhnkv hó Vállalat nyíregyházi üzemegységének távhaetlátá rendszerében, a víz télen 15», nyáron pedig 85 Cd sius-fokos. A biztonságos működtetéshez azonban ál­landó ellenőrzés és karban­tartás szükséges. A nagyobb munkákat elsősorban nyáron végzik el. így Nyíregyházán július 15—24.. Kisvárdán és Záhonyban július 1—t, Má­tészalkán pedig június 24— 30. között szünetel a meleg­víz-szolgáltatás. A karbantartás idején a városok egyes részein a há­lózatból leengedik a vizet és ezt követően kicserélik az elhasználódott tömítéseket, szigeteléseket. A Szabolcshő 400 dolgozójának ezért nyá­ron is bőven akad tenni­valója. Hiics rá péiz A cég tervei között szere­pel a hálózati rendszer auto­matizálása. a fejlett techno­lógia bevezetése. amihez azonban egyelőre nincs pénz. Az új módszer beveze­tése viszont megteremtené annak a lehetőségét, hogy a szolgáltatás költsége amin/ ban legyen a ráfordítások­kal. A jövő igényeit vázol­ták azon a kongresszuson is. melyet nemrég rendezett Budapesten az UNICHAL. (Távfűtési Világszervezet). A világon mindenhol hagy a konkurencia a vezetékes földgáz és távfűtés között. Fodor József, a Szabolcshő műszaki igazgatóhelyettese, mint a konferencia egyik Mindest nyíl— nüacgn » távfűtési és távhőszolgaltató vezetékek fcaekeetortása. Ed megelőzően ellenőrzik és kijavítják a primer távfűtési gerincvezetéket a Szabolcs­hő szakemberei Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcában. HAR.ASZTOSI PÁL FELVÉTELE résztvevője etaMsmdtla. íMgy véleményük szerintit a tiw- fűlésnek emu m Hegmamiohb jövője, MsCTira ez az efijúiús szennyezi legkevésbé a kör­nyezetet Az egyedi tüzellő- berendezésekmé! például nem tudnak mit kezdeni az égés­termékkel. csak „kipufog­nak a levegőbe””.. a távfűtés­nél viszont — igaz, drágán — korszerű szűrőberendezést építenek ki. Fizessen a laki? Az embereket elsősorban az foglalkoztatja, hogy meny­nyi lesz a fűtési díj. hiszen Szívügyek l Szamos alatt jön a gáz Fehérgyarmat — (M. K. — A korábbi szűrővizsgálatok alapján Fehérgyarmaton száz, a városkörzetben továb­bi 300 emberről állapíthatták meg, hogy különböző stádi- umú cukorbetegségben szen­ved. A fehérgyarmati városi kórházban rendszeresen fi­gyelemmel kísérik minden­napjaikat, s heti két alka­lommal — amikor a betegek kontroll vizsgálatra érkez- íek — felvilágosításra, ta­nácsadásra is sor kerül. Sikerült elérni, hogy a két \BC -áruházban diabetikus ‘teleket árusítanak; s több >yógy növény boltot is nyitoí- ak. További kezdeménye- ésre a Szívügyem az egész­égem” mozgalom program­inak részeként június 27-én élutón 2 órára találkozóra lívják a cukrosokat. Fehér-, [yarmatra. „Amit a cukor­TÁRCA betegségről tmdm kell” cím­mel előadás hangzik el a kórházban, de termékbemu­tatóval egybekötött kóstoló­val is segítenek a diétázni kényszerülőknek. Ebben se­gítséget nyújt a kórház mel­lett a Pöügármestteri Hivatal, a Családsegítő Központ és a Vöröskereszt, a helyi ÁFÉSZ és a Sütőipari Vállalat is. A Városi TV rögzíti az elő­adást és a történteket, s ezt a nézőkkel is . megismerteti. Sereghy János görög katoli­kus lelkipásztor kezdeménye­zésére jótékony célú labda­rúgó-mérkőzést játszanak a felekezet lelkészei a Szat­márnémetiben élő Támuü km- totikms lelkészekkel, melynek bevételét a mmggalakulő, a cukorbetegeket tömörítő klubnak ajánlanak fel; a mérkőzésre CsegöMün kerül sor július 3-án délután fél 4 órakor. Fehérgyarmat — (M. K.) — A közelmúltban elterjedtek olyan hírek, hogy az újonnan épülő; a szatmári települé­sek egy részét szolgáló gáz­vezetékekbe nem tftdnak energiát adni. A korábbi szervezeti rendszer változá­sából odódóan bizonytalan­ság lett úrrá. Éppen ezért volt különösen megnyugtató az érdekeltek fehérgyarmati találkozója. Elkészültek az átadóállo­mások, megépült 12 kilomé­ter hosszúságú acél, illetve 400 méter műanyag vezeték. A TIGÁZ szakemberéi, de a PV, a Tűzoltóság, a légügyi hatóság, s a területek gazdái elégedetten nyugtázták a mátravidéki építők munká­ját. Júniusban elvégzik a szükséges nyomáspróbákat, s ha a tervezettől egy kicsivel később is, de júniustól Fe­hérgyarmaton már gázener­giával működhet a téglagyá­ri kemence. Az első időszak­ban a 6 bar nyomású gerinc­vezetékben egy hónap alatt 1000 köbméter gáz érkezik a román vezetékről, a Szamos alatt Fehérgyarmatra. A szatmári város üzemei, in­tézményei: de a lakosság egy része joggal számít arra, hogy az elképzeléseknek megfelelően — versenyezte­tik a terveket, hogy alkal­mas kivitelezőket találjanak. Amennyiben a pályázati úton várható támogatást megkap­ja a város, úgy két irányban történne a vezetéképítés: s így a nagyfogyasztók mind­egyike, s az áldozatot válla­ló egyének is hozzájárulhat­nak egy éven belül a régen várt vezetékes gázhoz. Ü t. Ez a ragnak is rövid, mégis annyi mindent jelentő főnév, megszá­llás, minősítés alig félévszá- ada kiűzetett szóhasznála- mkból, összes alakjával gyütt Az olvasásra okító mkönyvekböl eltűnt az jár •” huncutul komolykodó di a ktikája, levélkezdésekból ! „uram” előlegezett bízat­ta, megszólításokból három jtéses közvetlensége, vagy rpen parancsoló indulata. Mellékhelyiségek ajtaján az trak” felirat férfiak" -ra ryszérűsödött, sót később se- atikus ábra váltotta fel, nin már csak a stilizált idrág emlékeztette az érin tteket a nembeli knlönbö •ség lényegére. Innen a „kartársak" és zakikám”-on keresztül ve­tett az út a teljes elelvtár- isodás felé. Svájci sapká­in, lódenkabátosan. Csak ■hány, idő tépázta cégtáblán sárgáUoU-baméUoSt még egy ideig, hogy alant, a műhely­ben „Űri szabó” öttöget lan­kadatlan szorgaJUnumoL Mímőosszk bizoMffos dtignflíMiiMí— sok megszöiaíásíbmm — és fő­leg négyszemközt — tartotta magát az Járm remdítketetie- nml, átvészelve a visrlkrdés- knUnránk felforgatására irá­nyuló münden rohamot. A doktor wr, a mérnök űr, • tanár üt üt maradt, míg műn denkt más ehdárssü vált szin­te keresztnévszerüen. Az jmri szeszéi tf unni tovább éU megnevezettemül, csak meg­változott szereposztásban mutatta magát és az „úri passzió” jó néhány változata is előkerült ismét, ám ezúttal elvtársi körökben. Aztán ránk köszöntött a lassan várt, gyorsan jött for­dulat és szinte egycsapásra urakká váltunk ismét. Lé­nyegében kivétel nélkül, mi férfiak, a teremtés könnyen oxidálódó koronái, az erőseb­bik nem gyakorta gyöngécske képviselői. Legfeljebb kez­detben jelezte néhány nyelv­botlás, hogy a rendszerváltás és a nadrágváltás egyaránt folyamat ugyan, de időtarta­mukat tekintve bizony szé­pecskén eltérnek egymástól. Tehát dőljünk hátra széke­inken, foteleinkben, napon, vagy a hűvös szobában mi urak — misterek, herrek, sig- norok — és örvendezzünk hálatelt szívvel a történelmi sors kegyes közbenjárásáért. Csak hát ki biztosíthat ben­nünket arról, hogy akit úr­nak szólítunk, az valóban, a szó klasszikus értelmében úr? Gondolkodásban, visel­kedésben, reagálásban, meg­nyilvánulásban egyaránt. Le­het, korántsem az. Ne bán­juk, majd beletanul! Mert a titulus, a megszólítás, az elő­legezett bizalom kötelez. Ar­ra, hogy úrként viselkedjünk egymással, úrrá legyünk in­dulatainkon, régi beidegződé­seink, netán sanda szándéka­ink felett. Uralkodjunk ön­magunkon, miként dolgaink alakulásán is! így válhat ez a rövidke főnév társadalmi együttélésünk és kapcsolata­ink meghatározó minőségévé. De jelző nélkül! Mert a „ke­gyelmes”, „méltóságos”, „te­kintetes” és hasonló mellék­nevek használata a jelzős szerkezetben már a ló másik oldalát jelentené az Urnák 199Ö-es éveit írva. Néző^níl Saját kútfőből Cselényi György r É rdekes véleményt hallottam a minap: „Ha hazánk a nagy országok előtt lehajtja fe­jét, az eredmény csak az lehet: rálépnek". Tudom, nyugati tőke és technológia nélkül nem boldogulhatunk, minden­esetre, én is úgy vélem, az emberek nagy részének a fejlett országok segítségé­be vetett bizalma, várako­zása túlzott. Nézetem sze­rint az üzleti életben a dolgok nem a jószívűség, hanem az érdekek alapján dőlnek el. Jó érzéssel hallgattam Kupa Mihály pénzügymi­niszter számit: Franciaor­szágban nem mint sze­gény rokont, hanem mint partnert fogadták, s tár­gyaltak vele. Tény: hazánknak most nincs más választása, mint kölcsönös előnyök alapján pénzre, műszaki és más ismeretekre, információk­ra szert tenni, melyekkel idővel, mint vérünkké és továbblépésünk alapjává vált adottsággal, lehetőség­gel bánhatunk. Be kell kap­csolódnunk a fejlett orszá­gok nemzetközi „nyüzsgé­sébe”, meg kell tanulnunk, ők mit, s hogyan csinálnak? Emellett arra kell töre­kednünk, hogy a meg­szerzett gépet. eljárást, technológiát a törvényes keretek,' között mi magunk fejlesszük tovább. Vala­hogy úgy, mint azt Japán az autógyártásban tette, s ma már ott tart, hogy a hajdani tanítómestereik, az amerikaiak járnak hozzá­juk ezt-azt ellesni. Igyekezzünk elérni, hogy a nagy nemzetek az előttük lehajtott fejünkre ne csu­pán tapintatból ne lépje­nek. Abban a mi eredmé­nyeink, tekintélyünk és presztízsünk is legyen té­nyező. Megyénkben a legnagyobb hidraulikus élhajlitó gép mű­ködik a MEZÖTRADE Systems mátészalkai gyárában. ELEK EMIL FELVÉTELE Kommentár___________________ Hol vannak a munkanélküliek? Seres Ernő A vállalkozó is meg akar élni. A vállalko­zó az ötletember. Gondolt egy nagyot és el­határozta, hogy közvetít, összehozza a munkát kere­sőket, a munkát kínálókat. Irodát nyitott, hirdetett a napilapban, szórólapot ké­szített. A kezdeti siker, hogy 11 munkahehjre ka­pott ajánlatot, munkát ke­reső viszont csak öt jelent­kezett. Az öt munkakereső­ből csak egyet közvetített ki, a másik négy nem vál­lalta azt, amit felajánlottak. Az ötletember csalódottan kérdezi hozzánk írott leve­lében: „Tíz embernek lenne munka, de nincs rá jelent­kező. Ki érti ezt ebben a nagy munkanélküliség­ben?”. Más példa, személyes ta­pasztalatom, hogy bár egy­re több a munkanélküli, munkát vállalni sokan nem akarnak. Amikor Nyíregy­háza környékén az egres- szüret" volt, az egyik kis­termelő a következőket mondta: „Nyolc-tíz emberre lett volna szükségem egy heti munkára 700 forintos napszámért. Azt hiszi, ta­láltam jelentkezőt? Hát hol vannak a munkanélküliek? Itt a megyében — olvastam — 15 ezren vannak. De hol?". Munkanélküliek márpe- diglen vannak és egyre töb­ben lesznek. Bár jogos az ötletember és a köszméte­termelő megjegyzése, vala­mit azért meg kell érteni. A munkanélküliek képzett­ség-, kor- és nembeli össze­tétele nagyon eltérő. Más­részt az alkalmi, az idősza­ki, a mezőgazdasági munka megfontolásra késztető, fizi­kai megterhelése miatt ri­asztó. Viszont sokan véle­kednek úgy is, hogy a nap­szám lealázó. Különben is, amíg jár a segély, amiből, ha szűkösen is, de meg le­het élni, minek dolgozzon az ember. Kinek van iga­za? Annak, aki minden al­kalmat, lehetőséget megra­gad, mert a szükség diktál és nehéz időket élünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom