Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. június 25., kedd Külpolitikai jegyzet _______________ Több nyelven Szabó Béra K árpátalja magyar lakta településein már megszokott jelenség a kétnyelvű — ukrán és magyar — néptábla, s több község már visszakapta az 1946-ban önkényesen elvett történelmi elnevezését, e kérdés azonban mégsem tekinthető megoldottnak. Ha lugyanis. a más-, fél éve ■elfogadott ukrán, nyelvtörvény minden, betűjéhez szigorúan , ragaszkodnának, akkor, bizony Vetika Dobrony lenne a Nagy- dobrony, koszino a Ka- szony, Vilok az Űjlak ... A hivatalos helységnevek ugyanis ma is ukrán nyelvűek a területen, az említett nyelvtörvény pedig egyértelműen kimondja, hogy ezeket transzkripció útján kell más nyelvekre átültetni. Csak azok a helységek képeznek kivételt, ahol a lakosság több mint 51 százaléka nem ukrán nemzetiségű és saját nyelvén nevezi a várost, illetve községet. Kárpátalján a települések jelentős hányadában több nemzetiségű lakosság él, ezért ez a megoldás nyilvánvalóan nem megfelelő. Emiatt is határozott úgy a területi tanács, hogy a legközelebbi ülésszakán napirendre tűzi e kérdést és javaslatokat tesz az ukrán parlamentnek annak megoldására. Megnehezíti a döntést, hogy ma még a kárpátaljai magyar lakosság körében sincs egységes álláspont a helységneveket illetően. A tekintetben ugyan nincs nézeteltérés, hogy az önkényesen átkeresztelt településeknek vissza kell adni történelmi nevét, de korántsem ilyen egyértelmű az állásfoglalás abban, hogyan használják a helyiségneveket a különböző nemzetiségű őslakosság nyelvén. A beregszásziak, akik népszavazással döntöttek a város régi nevének visszaállításáról, amellett kardoskodnak, hogy minden helységnek csak hivatalos neve lehet, s ezt minden nyelven egyformán kell nevezni. Mások, köztük a 'Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség' elnöksége is azon a véleményen van, hogy minden nemzet képviselőinek meg kell adni a lehetőséget saját nyelvén, annak grammatikai szabályainak megfelelően használni a helység nevét és mindegyiket hivatalosnak kell tekinteni. Vagyis a magyarok számára a területi székváros Ungvár, az ukránoknak pedig Uzshorod. Ezt az elképzelést támogatják a nyelvészeti szakemberek is. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának második heti, hétfői munkanapján — miután a képviselők elfogadták a plenáris tanácskozás tárgysorozatát — folytatódott a kárpótlási törvénytervezet részletes vitája. Érezhetően megmerevedtek az álláspontok. Az ellenzék szónokai egyértelműen elutasították Fényes László rendőr főhadnagy 1959. május 31-én született Nyíregyházán. Ugyanitt végezte el a mező- gazdasági szakközépiskolát, majd a Kertészeti Egyetemen szerzett kertészmérnöki diplomát. 1986. augusztus 1-jén az MDF által beterjesztett új tervezetet. Megítélésük szerint az elképzelés súlyosabb terheket ró a gazdaságra, mint a korábban elfogadott jogszabály. kezdett el dolgozni nyomozóként a Nyíregyházi Rendőr- kapitányságon. 1988 óta a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának főnyomozója. 1989- ben végezte el a Rendőrtiszti Főiskola levelező bűnügyi szakát. Nős. egy 5 éves kislány és egy 8 hónapos kisfiú édesapja. Hat pályázó közül nyerte el a kapitányi beosztást. Budapestre jön Kissinger * Budapest (ISB) — Hamarosan hazánkba látogat Henry Kissinger professzor, a nagy műveltségű volt amerikai külügyminiszter. Az amerikai gazdasági és politikai körökben befolyásos szakértő találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József kormányfővel, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Kádár Béláival, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetőjével, s részt vesz a budapesti utcabál néhány programján is — hangzott el hétfőn többek között a külügyi szóvivő tájékoztatóján. Baloldal és demokrácia MSZMP-aktívaértekezlet Debrecen (HBN — R. I.) — A Magyar Szocialista Munkáspárt vasárnap délelőtt Debrecenben aktívaértekezletet tartott Jászkun-Szol- nok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye aktivistái számára. Thürmer Gyula, a párt elnöke aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. Utalt többek között arra, hogy a három megye közös politikai és gazdasági problémával küzd, és amennyiben néhány hónapon belül a gondokat nem orvosolják, a mezőgazdaság ösz- szeomlásával is számolni lehet. Ezért a párt sürgeti, hogy a parlament vegye le napirendjéről a kárpótlási törvényt, és a mezőgazdaság gondjait gazdasági, a kárpótlásét pedig politikai eszkö- zö>kkel oldják meg. A párt elnöke úgy ítéli, hogy a kárpótlásról népszavazás döntsön, és ha az igen válasz győz, csak akkor kerüljön a törvény a parlament elé. Elmondta azt is, hogy a munkáspárt aktív szerepet vállal a mezőgazdasági termékek értékesítésében is, hiszen a piac ma nélkülözhetetlen az ágazat számára. Szó volt az egyházi ingatlanok kérdéséről is, amiről Thürmer Gyula ekképp vélekedett: A püspökök önmérsékletére szükség van, de félő, hogy evés közben jön meg az étvány. Az MSZMP-t erős pártnak tartja, és hangsúlyozta, hogy baloldal nélkül nem lesz rend, nem lesz demokrácia, csak diktatúra. Új kapitány Nyirbátarkan Világszövetségben a református magyarok Megőrizni a szellemi hagyományokat Debrecen (KM — Ba- raksó Erzsébet) — Színes, nyüzsgő konferencia- hangulat lengte be a debreceni református kollégium ősi, méltó- ságos falait, melyek között tudományos szimpóziummal folytatódott hétfőn a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. Az egyház múltját, történetét áttekintő előadásokat követően a Magyarországi Református Egyház küldetéséről, szerepéről és feladatairól Hegedűs Lóránt püspök, a Zsinat lelkész! elnöke adott méltatást. Csiha Kálmán kolozsvári püspök a kisebbségi sorsban élő magyar reformátusok helyzetét elemezve egyebek között elmondta; nem sikerült véglegesen eltiporni a magyarságtudatot az anyaországtól elcsatolt term leteken, ez most kiviláglik a találkozón elhangzó felszólalásokból. Nagy vihar múlt el a fejünk felől, de továbbra is gondokkal küzd a református egyház, pl. Erdélyben, Jugoszláviában és a szlovák területeken nagyon sok lelkipásztor hiányzik, állásuk nincs betöltve. E helyről is felszólította az egyház értelmiségét, maradjanak szolgálati helyükön, ne vándoroljanak el, ott álljanak helyt, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Milyen sors vár a világban szétszórt magyarságra, és mit tehet a református egyház a magyarságtudat megőrzéséért? — erre az izgalmas kérdésre Bütösi János nyugalmazott amerikai püspök kereste a választ. Többek között kifejtette; beteg a magyar református szórvány, de hihetjük azt, hogy megjavulhat, ha egy áldott orvos veszi kezelésbe. Az értekezéseket követő szekcióüléseken a világ mintegy negyven országából idesereglett református magyarok szóltak helyzetükről. Többek között Argentínából, Brazíliából, Ausztráliából, az USA-ból és számos európai országból érkezett delegátusok adtak javaslatokat; idegen környezetben hogyan próbálják fenntartani magyar azonosságtudatukat. Sürgetővé vált egy szervezet megalakítása Magyar Reformátusok Világszövetsége néven. Ez a szervezet figyelemmel kíséri a református magyarság életét az anyaországban, a határok túloldalán kisebbségben élők körében, valamint a világ szórványaiban; fórumokat teremt a vitás kérdések tisztázására és a testvéri kapcsolatok ápolása révén segít őrizni a magyar reformátusság szellemi hagyományait. A hosszú távú nemzeti stratégiáért Antall József Interjúja Stuber Sándor Budapest (MTI) — Ameny- nyiben a hét vezető ipari ország londoni csúcstalálkozójának szervezőitől meghívás érkezik, örömmel utaznék az angol fővárosba, hogy Lech Walesával és Václav Havellel együtt tárgyaljak a közép-kelet-európai térség nyugati támogatásáról — mondta Antall József miniszterelnök hétfőn adott interjújában. A kormányfő azt is leszögezte, hogy hazánk és a térség országainak támogatása mindenképpen téma lesz a Hetek megbeszélésén, erről biztosította őt Helmut Kohl német kancellár, akivel hétfőn délelőtt telefonon beszélt. • Hogyan fogadta a három közép-kelet-európai állam képviselőinek meghívását szorgalmazó Brze- zinski-javaslatot? — szólt az MTI hevezető kérdése. — Egyetértek a kezdeményezéssel. rendkívül fontos, hogy a Szovjetunió támogatása mellett az egész közép- kelet-európai térség megsegítése tárgya legyen a londoni konferenciának. Emlékeztetnék arra. hogy Gorbacsov meghívása is nagy vitát váltott ki. így egyáltalán nem biztos, hogy a Brzezinski- javaslatban szereplő három ország állam- és kormányfői szintén képviseltetheti magát Londonban. Mindhárom ország részéről folynak — egyeztetve is — az előkészületek. s ha lehetőség nyílik, készségesen részt veszünk a csúcstalálkozón. Éppen az imént hívott fel telefonon Kohl kancellár, aki biztosított: Londonban mindenképpen a Szovjetunió támogatásával egyenrangú kérdésként szerepel majd a közép-kelet- európai térség megsegítése. Megállapodtunk, hogy még a csúcstalákozó előtt rövid magánlátogatásra Helmut Kohl vendégeként Németországba utazom. Ebből a telefonbeszélgetésből és más jelekből is arra következtetek, hogy a csúcsértekezlet valamennyi résztvevője tudja: nem lehet úgy támogatni a Szovjetuniót. hogy ezzel a segítséggel hátrányba hozzák a ‘őrségnek azokat az országait, amelyek már eljutottak egy bizonyos szintre a demokratikus átalakulásban. Sőt, ezek az államok éppen azért értenek messzemenőkig egyet a Szovjetunió nyugati megsegítésével kapcsolatos elképzelésekkel, mert azt várják,’ nogy ez hozzásegíti a Szovjetuniót tartozásainak törlesztéséhez, a megkötött szerződések teljesítéséhez, és ahhoz, hogy ne szüntesse meg vásárlásait azoktól a gazdaságoktól, amelyeknek egész struktúrája éppen a szovjetek igényeinek megfelelően alakult ki, s konzerválódott. A „visegrádi hármas” egyébként külön csoportot alkot a tekintetben, hogy ez a három ország részben tagja, részben állandó meghívottja az Európa Tanácsnak, és tárgyalásokat folytat az EK-val a társulásról. • Az elmúlt napok nagy érdeklődéssel kísért belpolitikai eseménye volt a szovjet hadsereg kivonulásával kapcsolatos pénzügyi tárgyalás. Ennek menete, több „váratlan fordulat” sokakat meglepett. Hogyan értékeli az eddigi tárgyalásokat, s lát-e esélyt a mielőbbi megegyezésre? — Amikor Konsztantyin Katusev szovjet külgazdasági miniszter legutóbb itt járt, megállapodtunk abban, hogy két szinten zajlanak ezek a tárgyalások. A szakértők (Viktor Silov és Annus Antal) feladata az, hogy megállapítsák az itt maradt szovjet építésű objektumok értékét és elkészítsék a 46 évre elhúzódott itt-tartózko- dás alatt keletkezett károk, tartozások mérlegét. Ezután folytatódnak a miniszteri szintű megbeszélések. Le kell szögezni, hogy a Szovjetunió a katonai kivonulást végrehajtotta. Ugyanakkor a pénzügyi megállapodás késik. Nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi egyezmények, sőt bizonyos kétoldalú, korábban már aláírt megállapodások sem. Nekünk az a határozott véleményünk, hogy a pénzügyi megállapodás létrejöttéhez pontos, egzakt adatokra van szükség, s mi ezeket korrekt, objektív mérésekkel kívánjuk megállapíttatni. Szó sem lehet a tárgyalások kapcsán szovjetellenes hangvételről, hiszen ez az ország hazánk szomszédja marad, fontosnak tartjuk jelenlétünket a szovjet piacon, jó kapcsolatokra törekszünk a tagköztársaságokkal, azok népeivel. Ugyanakkor a szovjet álláspont azért is meglepő, mert — és eddig erről nem sok szó esett — a szovjet csapatok itt-tartózkodá- sának az osztrák államszerződés 1955-ös aláírása és az 1957-es magyar—szovjet kormányközi megállapodás közötti időszakban semmiféle kétoldalú jogi, vagy nemzetközi jogi alapja nem volt. Márpedig erre az időszakra esett az 1956-os forradalom és a szovjet beavatkozás. • Mi lesz a teendő, ha az anyagi igényeket illetően nem sikerül kétoldalú megállapodást kötni? — Bízom benne, hogy sikerül megértésre találni. Ha a Szovjetunió mégis kétségbe vonná kérésünk jogosságát, mi szívesen elfogadunk nemzetközi szervezetet is döntőbíróként. • A hét vége másik, politikai vihart kavaró eseménye egy vidéki nagygyűlés volt, amelyen éles hangú üzenetek hangzottak el Antall Józsefnek címezve. Az 56-os Nagybudapesti Munkástanács volt elnöke szerint például önt „a kommunista rendszer a hóna alatt melengette”. — Rácz Sándor 1956-os működését nagyra értékelem, a forradalmat követő megpróbáltatásokért is tisztelet illeti meg őt. Őszintén csodálkozom azonban a tájékozatlanságán. Vajon a rendszer melyik megnyilvánulását említi az ön által idézett módon? Azt, hogy 1956 után őrizetbe vettek, s a magyarokon *kívül a KGB- sek is kihallgattak? Vagy azt, hogy a forradalom alatti tevékenységemért elvesztettem az állásomat, eltiltottak a pályáról, publikációs tilalom sújtott egészen 1963- ig, és az első útlevelemet Nyugatra csak 1974-ben kaptam meg? Ezekkel a kérdésekkel nem kívánok részletesen foglalkozni, az életutam bárki által ellenőrizhető. • Torgyán József ugyanezen a nagygyűlésen „kihívta” önt egy, a televízió előtti, nyilvános, közös átvilágításra. Mi erről a véleménye? — Torgyán József jogász, pontosan tudja, hogy ő bármit mondhat, hivatkozhat bármire, a miniszterelnököt viszont kötik azok a törvények, amelyek miatt személyi vonatkozásban nem áll módjában mindent elmondani, amit tud. Ezért ilyen televíziós vitában nem kívánok részt venni, viszont boldogan vetem alá magam egy olyan vizsgálatnak, amit az illetékes parlamenti bizottság folytat le mindkettőnkre vonatkozóan és szívesen hozzájárulok megállapításainak nyilvánosságra hozatalához. • Az előjelek szerint Torgyán József a hét végén a Kisgazdapárt elsőszámú vezetőjévé válhat. Mit vár ön a kisgazdák rendezvényétől, s egy Torgyán vezette FKgP-vel hogyan tudja elképzelni a koalíciós együttműködést? — A Független Kisgazda- párt ügyeibe eddig sem avatkoztam bele, s a jövőben sem fogok. A párt újjáalakítását megelőző munkálatokban részt vettem, de az MDF alapítótagjaként nem léptem be a Kisgazdapártba. Nem mondhatok mást: bízóm abban, hogy érvényesülni fog a párt vezetésében az a politika, amely Magyarország tulajdonviszonyainak mielőbbi rendezését egy valóban modern, farmergazdaságon alapuló rendszer megteremtésével tartja megoldhatónak. Az FKgP több mint 60 éves múltja kizárja azc, hogy szélsőséges és demagóg befolyások tartósan érvényesülhessenek a pártban. A koalíció mindhárom pártja közös eszmei alapot képvisel. emellett azonos nemzetközi, európai szervezetekben tevékenykednek. Egy olyan nagy hagyományú pártnak, mint a Független Kisgazda- párt, nem lehet mindegy, hogy milyen a nemzetközi presztízse. Ez pedig természetesen elválaszthatatlan a magyar belpolitikában játszott szerepétől, a magyar nép iránti elkötelezettségétől. Nem hiszem, hogy a Koalíció fenntartásával szemben lényeges változtatásokra kerülne. sor a Kisgazdapárt irányításában. Sokkal inkább valószínűnek tartom, hogy — hangot adva a párt mögött álló tömegek véleményének — olyan vezetőségnek ad mandátumot a nagyválasztmány, amely mindenképpen megtartja a Kisgazdapártot a centrumban, és elsődlegesen az össznem- zeti célokat fogja szem előtt tartani. A személyi kérdések előtérbe helyezése, az egyes kormánytagokkal szemben esetenként felvetett kifogások (a „visszahívási ötletek”) részét alkotják a szólásszabadságnak és a demokrácia adta kereteknek. Mindez ugyanakkor nem tévesztendő össze azzal a rádióműsorral, amit úgy hívnak: Kívánságműsor. • A többhetes szakértői megbeszélések után kedden ismét folytatódik a politikai szintű hatpárti tanácskozás. Mivel eddig szinte semmiben nem sikerült megegyezni, felvetődhet: elhal az egyeztetőfórum? — Remélem, hogy nem. Én legalábbis szeretném, fontosnak tartanám, hogy folytatódjanak ezek a megbeszélések, legyen mód bizonyos területeken hosszú távéi nemzeti stratégiát kidolgozni, politikai előkészítést végezni egyes érdekvédelmi kérdésekben, vagy megállapodni olyan témákban, amelyek ügyében mindenki szerint gyors országgyűlési döntésre van szükség. A Fidesz megtisztelő felkérésének megfelelően miniszterelnökként, semleges moderátorként veszek részt a keddi találkozón, nem pedig az MDF elnökeként. Ez viszont senkiben ne támasszon kétséget afelől, hogy a megegyezés csak a koalíciós parlamenti frakciók egyetértésével jöhet létre, s ennek az egyetértésnek nyilvánvalóan érvényesülnie kell a kormányzati döntésekben is. Szó sem lehet azonban arról, hogy a kormányt, a törvény- hozást alkotmányos jogaiban korlátozó döntés szülessék. Ezért a tanácskozásnak nem lehet nemzeti kerekasztal jellege, mint 1989-ben, egy politikailag megkérdőjelezett legitimitású Országgyűlés „árnyékában”. Részletes vita a kárpótlásról
