Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

Kelet-Magyarország 1991. május 22. Versenyzi diákok Az általános iskolai ta­nulmányi versenyek orszá­gos döntőit május 25—28. között Csillebércen rende­zik meg. Megyénket az alábbi tanulók képviselik. NYELVÜNKBEN ÉLÜNK ANYANYELVI VERSENY: Porkoláb Anikó, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Má­tészalka, Murvai József, ál­talános iskola Vállaj, Kiss Boglárka, 5. sz. Váry Emil Általános Iskola Kisvárda, Murvai Melinda, általános iskola Vállaj, Tamás Gab­riella 1. sz. Gyakorló Álta­lános Iskola Nyíregyháza. KAZINCZY SZÉPKIEJ­TÉSI VERSENY. Bogdán Tamás Eötvös József Álta­lános Iskola Vásárosnamény, Fabu Angéla, általános isko­la Nyírtass. OROSZ NYELVI VER­SENY: Vilmányi Péter, ál­talános iskola Tuzsér, Cse­repes Szintia 1. sz. Általá­nos Iskola Nyíregyháza, Sze- nyés Mariann, általános is­kola Pátroha, Ganzler Or­solya 2. sz. Gyakorló Általá­nos Iskola Nyíregyháza. ANGOL NYELVI VER­SENY: Lakatos Gyöngyi 3. sz. Bem József Általános Is­kola Nyíregyháza. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat áltál szervezett fi­zikaverseny országos döntő­jére meghívást kapott: Hagy- mási István 10. sz. általános iákola Nyíregyháza, Csirán Anikó, általános iskola Anarcs, Varga Melinda 5. sz. Váry Emil Általános Is­kola Kisvárda, Kovács Ernő 21. sz. általános iskola Nyír­egyháza. Rakamazon 12 tanter­mes korszerű általános Iskolát épít a SZAÉV. Az új létesítményt szeptemberben vehe­tik birtokukba a tanu­lók és a nevelők. Elek Emil felv. Kiengedtem!? M iután május 17-től május 20-ig meg­fagytam, május 21- re kiengedtem. Hála a távhőszolgáltatásnak és a Budapestről érkező infor­mációnak. Ez utóbbinak fontos szerepe volt, hi­szen május 20-án még téjikabát ban és pokrócba burkolózva ültem a tele­vízió képernyője előtt. Ment a híradó és egy­szer csak mit hallok: Budapesten a közpon­ti fűtést már május 17-én bekapcsolták és fűtöt­tek szombaton, vasár­nap, mi több, azt is kö­zölték, hogy az a fűtés ingyen volt. Ez az infor­máció előbb a szívem melengette, aztán a for­róság átjárta az egész testem, majd felforrt az agyvizem. Ha Pesten igen, akkor Nyíregyhá­zán miért nem? Talán már szétszedték a hő­erőművet, a hőközponto­kat, lehet, hogy már tart a nyári nagyjavítás? De- hát hol van még a nyár? Mint mondtam, a Pest­ről érkező hír hallatára felmelegedtem. Ledobtam a pokrócomat, levetet­tem a télikabátomat és odaléptem a radiátor­hoz. Megfogtam. Oda­fagytam. Hajnalra aztán kiengedtem. A radiátor lassan, óvatosan langyo- sodott és ebből megtud­tam, hogy akinek a ke­zében vannak a nagy tolózárak kerekei, hogy akinek hatalmában áll felfűttetni az erőművet, az is látta a tévét, hal­lotta a hírt. Elképze­lem a benne játszódó lel­ki tusát, ahogyan mér­legel: „Ha fent szabad, mármint Pesten, akkor lent is lehet". Mármint Nyíregyházán fűteni. És fűtött és fűt. Ismételten kiengedtem. Mit mondjak még? Boldog vagyok. Megél­hettem az évszázad leg­hidegebb májusát, ta­pasztalhattam, ha meg­késve is, a megfagyot­tak iránti megértést. Hálám jeléül önfeledten megcsókolom a radiá­tort és csókoltatok min­den radiátort, hőerőmű­vet és egyebet. Ja és fi­zetem a cehhet. Termé­szetesen még a régi áron, mert az új energia­árak mellett előbb-utóbb úgyis adós leszek. Seres Ernő Vétkeznek az étkezdében Vajon milyenek ma, hogyan „viselkednek” az új piaci körülmények között a néhány éve köz­kedvelt gyors étkezőhelyek? — ezt vizsgálták nemrég ár- és piacfelügyelők az egész országban. Ami közvetlen környezetünket illeti: Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 1300 körüli vendéglá­tóhely közül 300 tartozik a gyors étkezési feltéte­leket is kielégítő üzlettípushoz, ám ma már meg sem közelítik a korábbi években produkált kíná­latot és színvonalat. Valamikor az önkiszolgáló étterem az egyik legközked­veltebb forma, volt, ma már öt sincs a megyében, ame­lyik ennek a kritériumnak megfelel. Az ételbárok fő­ként a városokban, az ide­genforgalmi helyeken vol­tak közkedveltek olcsó áraik miatt, sajnos mára mindösz- sze hat maradt belőlük. A tejbárok valamikor a diákok és a munkába indulók étke­zési igényeit kielégítő jellem­ző egységei voltak a vendég­látásnak, ma szinte egy sincs belőlük. Fogyóban a lacipecsenye Eltűnőiéiben van a pecse­nyesütés, amely elsősorban a magánvállalkozók jellemző tevékenysége volt. Pedig a piacokon, vásárokon évtize­dekig az ismerősök, rokonok találkozóhelye volt a közked­velt lacipecsenye és hurka­kolbász sütöde. A bisztró-büfé-falatozó el­sősorban a szövetkezeti ke­reskedelmet jellemezte. Tár­sadalmi kívánságra kialakult üzlettevékenység volt, ma már csak a cégtáblák jel­zik, hogy ilyen is volt, he­lyükön kocsma működik. Spe­ciális hamburger és hot-dog sütő Nyíregyházán található néhány, ám ezek a magas árak miatt nem váltak köz­kedveltté. Mi eredményezte ezt a lé­nyeges változást? Leginkább talán, hogy magas tőkebefek­tetés kell a létesítésükhöz, a szint megtartásához is. Üj típusú főző- és sütőeszkö­zök, hűtőalkalmatosságok kellenek, amelyekhez megle­hetősen magas áron jutnak hozzá a vállalkozók. Márpe­dig még mindig a kis befek­tetés — jelentős haszon, te­hát a gyors meggazdagodás a vonzó, különösen az olyan vállalkozók körében, akik szakképzettség hiányában nem vállalják a korszerű be­rendezések alkalmazását. Jó példa erre az egyre terjedő büfékocsi-rendszer, melyben általában az italárusítás a jellemző a legminimálisabb feltételek teljesítése nélkül. Sűrű felelősségre vonás A gyorsan növekvő árak a kereslet visszaszorításá­val is együttjártak, ami az egész vendéglátó szakmát egyébként is irreális piaci körülmények közé helyezte. A fogyasztásvédelmi vizs­gálatok során egyébként 45 ellenőrzést tartott az ár- és piacfelügyelőség, ebből 25 esetben kellett a felelősség­re vonás valamilyen formá­ját alkalmazni. 5600 forint értékű áru értékesítését kel­lett megtiltani és 50 ezer fo­rint pénzbírságot szabtak k: a törvényes rend heffreálli tására kötelező határozat meghozatala mellett. Ebbi beletartoznak természeteset az árak betartására vonatko­zó előírások is. Sovány szendvicsek Az esetek nagy részébe egy-egy helyen négy-öt sza bályt is megszegtek. Jó pél da rá Kovács Józsefné vásá rosnaményi vállalkozó, aki nek ármunkáját kifogásoltál de megszegte a bizonyta fegyelmet, a gazdálkodá kötelezettséget, megkáros tóttá a fogyasztót, többek ki zött szemre töltötte ki a sz< szes italokat. Kirívó volt még az uta ellátó 361-es büféjében t; pasztáit visszaélés a nyí egyházi vasútállomáson, ah 9 melegszendvicsnél 17 f rintos kárt okoztak a vevő nek. A Szabolcs Vendéglá Imbisz grilljében is úgy itt ték meg, hogy a szendvic be kevesebb szalámi is el gendő. Egyetlen, próbavása lásnál 30 forintot meghala fogyasztói megkárosítást k vetett el Kovács János sz kács. Balogh Józ1 A tárgyalóteremből Csokáék rummal locsolta Loptak, raboltak, rongáltak, eszük ágában sem volt ál­landó munkát vállalni. A csavargó, nomád életmód modern változatát választot­ták. Mi tagadás: jól éltek, amíg le nem buktak. Négy fiatal cigányfiúról van szó. A tímári Balogh Györgyről és Csóka Antalról, valamint a tiszaeszlári Tóth István­ról és Farkas Zoltánról. A gávavencsellői ABC-áru- házba a tető megbontása út­ján jutottak be. Kb. 30 ezer forint értékű áruval távoz­tak. Rakamazon a textilbolt- ból 166 ezer forint értékű ru­hát tulajdonítottak el, de barbár módon ruhával terí­tették le az olajos padlót, aztán elkezdtek táncolni. Sok ruhát le kellett selejtezni, több ruha csak leértékelve volt értékesíthető. Rakan zon a műszaki boltból < éjszaka 74 ezer forint érte árut loptak. Szabolcs k ségben a bisztróból 16 e forint értékű árut mozdíl tak el, de mielőtt távoz! valamiféle primitív boss ból tizenöt liter pálinkát egy liter rumot locsoltak földre. Tokajban a Kőbá Vállalat oktatási közpon ból vállfát, lepedőt, elek' mos készülékeket loptak 88 ezer forint értékben. Balogh Györgynek két hat hónapot, Csóka An nak másfél évet kell a talkorúak börtönében i Tóth István a fiatalkor fogházában ül másfél é A nagykorú Farkas Zol két év fegyházra ítélték, lamennyien jelentős ká rítést is kötelesek fizetni Törvények és érdekek Balsai István igazságügyi miniszter a jogalkotásról A kárpótlási törvény, az állami tulajdon át­adása az önkormányza­toknak, az egyes volt egyházi ingatlanok visz- szaadása eredeti tulaj­donosuknak — tárgyu­kat tekintve korszakos, megalkotásukat néz­ve kormányzati próba­kő jelentőséggel bíró jogszabályok, terveze­tek. „Gazdájuk” a talán legkevesebb közszerep­lést vállaló kormánytag, Balsai István igazság­ügyi miniszter. Ezúttal ő nyilatkozik lapunk­nak. — Milyen az igazságügyi miniszter helyzete? Könnyű» mert elődje szakmailag össze­rázott, időtálló jogalkotási programmal rendelkező appa­rátust hagyott hátra, vagy ne­héz, mert járatlan úton ha­ladva történelmi léptékű fel­adattal birkózik? — Hiba lenne nem észre­venni, hogy a mai társadal­mi, politikai folyamatok nem egy-két évvel ezelőtt megírt menetrend szeri nt zaj la nak. A bizonyos tekintetben ki-? számithatatlan parlamenti fötdnílatok nehéz feladat elé I állítják a minisztériumot. Több húron kell .egyszerre játszanunk! Még befejezet­len a parlamentáris állam­berendezkedés intézmény­rendszerének kiépítése, a ha­gyományos igazságszolgálta­tás átalakítása, részt válla­lunk a gazdasági jog kitelje­sítésében, az új tulajdoni rend kialakításában. A mun­kateher mértékét illusztrálja a kárpótlási törvény, amely csak egy lépcsőfokot jelent a feladatok között. — A tárca és a miniszter büszke a kárpótlási törvényre, az egyházi ingatlanok vissza­adásáról szóló tervezetre? — Mindkettőt a saját és jó törvényünknek tartjuk, elveiket illetően a magamé­nak érzem ezeket. A büsz­keség helyett inkább az elé­gedettség a pontos kifejezés. — Azért kérdezem, mert a két javaslat államtitkári be­mutatásakor Bogdán Tibor, il­letve Isépy Tamás kísérteties pontossággal ugyanazt mond­ta: nem jogi remekműről van szó. — Ezt úgy kell érteni, hogy nem száz évre szóló, brilliáns jogalkotási termé­kek, már ami a kodifikáoiós elvárások maximumát illeti. — A tárgykörük viszont ki­fogástalan törvényt igényel. — A törvények kifogásta­lanok. Lehet, hogy egy hosz- szabb kihordási idő után a jogászok számára szebb eredmény született volna, de ez semmit sem von le az értékükből. A kidolgozásu­kat állandó politikai egyez­tetés és türelmetlenség kí­sérte. A tartalmuk, szabá­lyozási módszerük jó, talán lehetne rajtuk szépitgetni valamit. — Rendre alkotmányossági kifogások illették, illetik a ja­vaslatokat. — A most készülő törvé­nyek zöme olyasmit szabá­lyoz, amire még nem volt ilyen szintű jogszabály. Ez­zel párosul, hogy egy alkot­mányos államban természe­tes, Magyarországon még némileg szokatlan, hogy köz­vetlenül az alkotmányra hi­vatkoznak, az alaptörvény közvetlen jogforrássá vált. A mai, sokszorosan módosí­tott alkotmány hiányossága, hogy bizonyos rendelkezései többféle tartalommal tölthe­tők meg. Magától értetődő, hogy egy ellentétes politikai, vagy éppen szakmai érvelést alátámasztandó azonnal al­kotmányellenességet emle getnek. Ez a fordulat a mai érvelésekben konstans elem­mé vált. — Ezek szerint öszvér alkot­mányunk sok baj forrása, kí­r vánatos egy telivér polgári demokratikus alkotmány kine­mesítése. Mi a véleménye, a mostani politikai állóháború­ban lehet-e ilyen közmeg­egyezéses alapú műhelymun­kát végezni? — A feladat a parlament­re hárul. Nem kétséges, hogy az Országgyűlés hamarosan meghatározza azt a tervet, amely alapján elkészülhet az alkotmány. Azt hiszem vitán felüli, hogy a szakmai elő­készítést egy külön erre a célra létrehozott testületnek kell végeznie. Kérdés, hogy mikor? A demokrácia intéz­ményrendszere mint mond­tam még nem teljes, ezért az aktuálpolitikai indokok mel­lett ez a körülmény is azt sugallja: egy-két év múlva lehet hozzálátni. — Addig is hatályos a mai alkotmány. Hogyan reagál az igazságügyekért felelős és a politikus énje, amikor azt ve­szi észre, hogy koalíciós part­nerük, a Kisgazdapárt támo­gat, vagy maga hajt végre a törvényes rendet veszélyezte­tő cselekedeteket? Idézzük fel Tárgyán József egyes beszé­deit, a földfoglalási akciókat! — A Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere va­gyok. Feladatom, hogy az ország alkotmányos rend szerint működjön. Ebben a feladatkörben koalíciós poli­tikai érdekeket direkt mó­don nem vehetek figyelem­be. Más kérdés, hogy mi­niszterként a kormányprog­ram végrehajtásának is egyik felelőse vagyok. (bpszerk. — Krecz Tibor) 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom