Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

3 1991; május 22. Kelet-Magyarország r------------------------------------­Az utolsó előtti utazás i bútor már fent van A a tehergépkocsin. Üres a ház, a szoba. Félig kopott seprű, a sa­rokban. Rozsdás piszka­vas, szeneslapát. Porszag. Penészes szőnyegrolád a falnál. A szoba földjébe ragadva elsárgult újságpa­pír. Ázott, sziksós falú ré­gi ház. — Akkor mehetünk ... — mondom. A két öreg álldogál, ötvenkét évig éltek itt. Arcuk szikkadt agyag, kiszáradt tócsa re­pedezett medre. — Ez meg majdnem itt maradt — mondja a né­ni. Vigyázva leszedi a falról a tavalyi naptárt, összehajtogatja, elteszik. Mától a fiúknál laknak. Ott fürdőszoba is van. — Egy egész lakosztályt kapunk — büszkélkedik a néni. A bácsi kifelé cso­szog. Megremeg a háta. Köhögést színlel. A néni könnyezik, de hangja tár­gyilagos. — Jól bezártad az aj­tót? k _____________________________ Az utcán felbőg a te­herautó motorja. Viszi a bútorokat. Szétnézek az üres kis szobában. A falon kormos kályhalyuk. Fény­képek helyei. A néni szipog. — In­duljunk — mondja. A szoba kong, mint a krip­ta. Hangja a földre hull. Mellette sok régi hang, sóhaj, lélegzet. Elhasz­nált mozdulatok halmai, ötvenkét évig éltek itt. Megfogom a néni madár- csontú karját. Az autóba segítem. Gyöngéden. Elindulunk a teherautó után. A ház egyre kisebb lesz a visszapillantó tükör­ben. Az öregek az utat fi­gyelik. Nem néznek visz- sza. Hallgatnak. A lámpá­nál lassítok, leállók. A motor lecsendesül. — Jól bezártad az aj­tót? — szól a néni, s hangja úgy rebben, mint a gyertyaláng a fuvallat­ban. A házat a jövő hó­napban lebontják. Lakó­telep épül a helyére. Földi László tű, tudományos oktatás. A társadalom szabta igények­hez mérten. Ha a nyelvekre kell a hangsúlyt tenni, mi külföldről hívunk angol és német tanárokat. Mert az egyház igénye nem választ­ható el a társadalmától! Útkereső szakmunkásképzés Életképtelen jelen * i A mostani szakképzési struktúra, főként ami a há­roméves, egységes időtarta­mú szakmunkásképzést il­leti. ebben a formában nem lesz hosszú életű. Egyre tisz­tábban látszik, s ez igaz a szakközépiskolások zömére js; a végzettek sem a köz­ismereti. sem a szakmai ok­tatásban nem jutnak el a jól konvertálható, több elágazási lehetőséget garantáló szintig, — Látogatásom kettős cé­lú. Egyrészt pünkösdi isten­tiszteletet tartottam a nyír­egyházi evangélikus nagy­templomban, illetve Borbá­nyán. De küldetésem kultúr­politikainak is nevezhető. Szeretnénk egy evangélikus középiskolát indítani. Az egy­ház keretein belül már rég­óta folynak erről tárgyalá­sok. Most a polgármesterrel, illetve az alpolgármesterrel ültünk egy asztalhoz. — Mikor lesz az első tan­év? — Az idén már biztos nem. Azt szeretnénk, ha a valami­kori evangélikus, — a mai Kossuth gimnázium — 1992. szeptemberétől egyházunk igazgatása alá kerülne. Min­den tanulót, s tanárt átven­nénk, minden kötelezettség nélkül. A hitoktatást csak fakultatívan vezetnénk be. A tanároktól csak egyetlen dolgot várunk el majd, az evangélikus egyház elképze­lései iránti lojalitást. — Hogyan? — Keresztény légkör, ke­resztény morál, magas szín­elágazások A POLITIKAI HATALOMVÁLTÁS után, a gazdasá­gi szerkezetváltás korszakában, amikor az eddigit bont­juk, de homályos még a hogyan tovább, sokan kémek felülről iránytűt, modellt. Különösen nagy a bizonyta­lanság az agrárágazatban. Ez derült ki a minap Nyír­egyházán, a Mezőgazdasági Főiskolán tartott fórumon is. Nagy Tamásnak, az Agrárszövetség elnökének többen tették fel a kérdést. Mi lesz, most a kárpótlási törvény elfogadása után, amely befolyásolja az eddigi szövetke­zeti gazdálkodási formát. A válasz lényege az volt; számunkra nincs modell se Keleten, se Nyugaton. Nem lehet felülni — mondta az előadó — a Winer-Walcerre — ahogy egyes „hozzáér­tő” politikusok gondolják — és 24 óra múlva hazaállí­tani egy üdvözítő recepttel. Keletről sem lehet már for­mát adaptálni. A résztvevők nagy többsége egyetértett a válasszal. Hogyan is lehetne 1991-ben a magyar valóságon egy nyugati modellt létrehozni. Ott a termelőeszközök, nem­csak a föld, de a gépek, épületek és az állatállomány sem koncentrálódott. Ott nagyobb részt 60—80 hektáros, jól gépesített farmergazdaságok elsősorban beszerzés­re, értékesítésre szövetkeznek. Nálunk a több száz hektárok művelésére alkalmas traktorokat, betakarítóglépeket, a nagy állattartó tele­peket nem lehet szétszedni és 8—10 hektáros gazdaságok méreteihez alakítani. A kialakult technikának hátatfor- dítani és a kis magángazdaságok felszereléseit azonnal létrehozni, csak a választási jelszavakban lehetett. A népgazdaságnak nincs most sok száz milliárdja új épü­letekre, eszközökre, de a falusi lakosságnak még inkább nincs. Mi legyen? Magántulajdonon alapuló, a tagok akara­tából létrejövő társulások tudják majd működtetni ezt a meglévő vagyonit. Ez a társulás lehet szövetkezet, vagy más forma is, de ez már népi keleti modell, de nem is dán szövetkezet. Ez,t a formát magunknak kell kiizzadni, a magyar valóságon. Annyit érdemes megjegyezni, hogy a mi termelőszö­vetkezeteink a hatvanas évektől nem voltak azonosak a kolhozokkal. Már az alakulásnál különböztek a háztáji­val, majd a saját gépesítéssel, a nagyobb belső demok­ráciával és végül a jelentős mértetű belső és külső vál­lalkozásokkal. EZZEL A MODELLEL ÉRTÜK EL, hogy a 30 évvel ezelőtti húst, kenyérgabonát importáló országból 15 mil­lió ember ellátására beállt élelmiszert exportáló ország lettünk. Az agrárolló féktelen nyílása, az eddig isme­retlen magas kamat és az állami elvonások ellenére is ez az agrárágazat hozott a múlt évben nettó 1,3 millió dollárt külkereskedelmünkben. Utána messze követ­kezett, mintegy 500 dollárral az idegenforgalom és az ipar csupán néhányszáz millióval dicsekedhet. A magyar realitástól elszakadó, a jövő agrártermelé­sét irányítani aikaró politika ezt a formát nem tartja jónak. Ezért keil most egy új madellt létrehozni, de ezt ne a pártok dirigálják, ne fentrőll határozzák meg. Nincs két egyforma adottságú község, ezért a helyi tulajdono­sokra, szakemberekre kell bízni hogyan akarják, tudják működtetni a birtokukban lévő termelőeszközöket. A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉLŐK bármilyen párthoz is tartozzanak sorstársak, nem ellenségek. Az eredmé­nyes gazdálkodáshoz összefogásra, egyetértésre van szükség. Ha így lesz, akkor az okos, ötletgazdag falusi lakosság megtalálja a saját gazdasági modelljét. Cs. B. Az, hogy gondok van­nak a középfokú szakok­tatás szerkezetével és tar­talmával, cél- és feladat- rendszerével, „végtermé­ke”, azaz a képzett mun­kaerő alkalmazhatóságá­val, nem újkeletű felfe­dezés. Évek óta halmo­zódtak egymásra a prob­lémák, s mivel orvoslá­sukra többségükben csu­pán jószándékú részmeg­oldások születtek, nem lehet csodálkozni, ha a jelenlegi társadalmi-gaz­dasági és politikai rend­szerváltás idején a beteg­ségtünetek már-már kó­ros állapotokat jeleznek, s jól ható medicinát talál­ni rájuk egyre nehezebb. A Vásárhelyi Pál Építő­ipari és Vízügyi Szakiközép­iskola igazgatója. Farkas Ká­roly úgy véli. hogy a szak­képzési törvényt kell legelő­ször tető alá hozni. Bár, amíg ez megtörténik, addig sem várakoznak az iskolák ölbe tett kézzel. Mégis félő, hogy a legfontosabb iránymutatók (pl. a képzési időre, szerke­zetre vonatkozó szabályozók rögzítése) egyértelműsége nélkül zavarok keletkezhet­nek. a munkaerőpiacnak pedig erre lenne szüksége. A szakoktatással hivatáso­san foglalkozók csaknem egybehangzó véleménye: a jövőben az általános alapkép­zés és a specializáció mar­kánsabban szétválik, s az alapozás ideje, amikor a szakma még csak jelzéssze- reűn szerepel a tanrendben, várhatóan kitolódik, s a di­ákoknak így átgondoltabban lehet dönteniük a kifejezet­ten szakmai továbbhaladás­ról. Ami egészen bizonyos: erős alapiskola nélkül a szakmai képzés új. a kvalifi­káltságot és a többirányúsá­got megcélzó programját ne­hezen lehet megvalósítani. Tagoltabb oktatást A kisvárdai Hl. sz Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet igazgatóhelyet­tesei is hasonlóképpen véle­kednek több megkérdezett­hez. Iskolájuk névváltozása is mutatja megtették az első lépést a magasabb színvona­lú képzés felé. Ősztől indít­ják a gépjárművezetői-kar- bantartó szakközepes osz­tályt. Az első szakmát — szerintük — a szakközépis­kolának kell adnia, s aztán következhet az át- vagy to­vábbképzés. Az elágazást a jelenlegi szakmunkásképzés tagoltab­bá tételével lehet segíteni. A végzettségben ily módon el­térések lennének — egy év után segédmunkás, kettő be­fejeztével betanított munkás, a harmadik évet is elvégezve MELEGITAL-AITTOMATA. A Fountain elektromos kisgép kávé, tea, csokoládé es levesek készítésére szolgáló amerikai gyártmányú automata alkalmazására várható­an hazánkban is egyre több helyen sor kerül. Elek Emil felvételé A legkorszerűbb gépeken — itt: a gőzborotván — gyakorolják leendő szak­májukat a záhonyi szak­középiskolások. (H. P.) banki-ügyviteli, kereskedel­mi könyvviteli képzés, ami a gimnáziumhoz hasonló alapozású lenne. A záhonyi Vasútforgalmi Szakközépiskolában is több lábra akarják állítani a képzést. Gépésztanulóilk az érettségi bizonyítvány mel­lé darukezelői és targonca- vezetői jogosítványt Is sze­rezhetnek. de gondolkodnak hegesztő és kovácsolási tan­folyamok szervezésén is. Az évközi gyakorlatok mennyiségének növeléséről is tett említést Szoboszlay János igazgató. s mint el­mondta, sok ötletet rejtenek még magukban az alakuló nemzetközi kapcsolatok. A körvonalazott kép elég­gé tarka, nem mentes az el­lentmondásoktól, bizonyta­lanságoktól sem. Az viszont jó dolog, hogy a folyamatok megindultak, kimozdult a szakképzés a holtpontról. Iránytévesztések, kudarcok, kezdeményezések biztosan lesznek, sőt. ma még nem is sejthető fejleményekkel is kell számolni. Ezért várják a szakoktatási törvény mi­előbbi elkészültét az érde­keltek. Kállai János Evangélikus gimnázium lesz a Kossuth ? „Ebben az évben nem kí­vánunk iskolát nyitni, nem kérjük vissza az összes in­gatlanunkat! Nem akarunk nyugtalanságot kelteni a városban!” jelentette ki Szebik Imre, evangélikus püspök, aki a megyeszék­hely vendége volt a múlt hét végén. szakmunkás „papírt” kap­hatnának a tanulók —. de ez senki számára sem jelentené a véglegességet; bárki, ké­pességeitől és szándékaitól függően, továbbhaladhatna a lépcsőfokokon. A sok felté­teles mód is jelzi, akad bi­zonytalanság bőven. Kombinált érettségi Éppen a kisvárdai helyzet (s ez nem helyi specialitás!) mutatja: gondok vannak a vállalati képzési háttérrel is. Emiatt nem tudták indítani pl. a meghirdetett cipőfel­sőrész-készítő és az élelmi- szer-tartósító szakmát. A szovjet piacérdekeltségű VSZM-re sem lehet abszolút biztonsággal tervezni. A szákoktatás modernizá­lása megkezdődött a kisvár- dái Császyban is. A képzés tartalmának szélesítésével akarják megkönnyíteni a közgazdasági szakon végzők munkába állását. A telexke­zelői vizsgát ettől az évtől már ők is letehetik, alapkép­zésük erre módot ad. Ide­gennyelvi gép-gyorsíró sza­kot is akarnak indítani, s terveik között szerepel egy ötödik évben is gondolkodó, Püspöki látogatás Nyíregyházán Egy tanácskozás utóhanqjq Földúti Felsőbb osztályba4 léphet-ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom