Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. május 20. SZÉPEN HELYREÁLLÍTOTTÁK Szabolcsbákán a nyos fa haranglábát. Ha a környezetét is rendezik, felvétele) | Tanfolyam lonlechnikisoknali: A tökéletes mosolyért XVIII. századbeli református templom négy fiator- a község legszebb pontja lesz ez a terület. (Elek Emil Jönnek az (angol) angoltanárok A múzeumokban a régé­szeti leletek között nagy irigységgel szemléljük a több száz évvel ezelőtt élt előd koponyáját, amelyen ott sorakozik valamennyi fog. Nemigen mondhatjuk el ezt napjainkban ma­gunkról, bőven adunk munkát a fogorvosoknak, a fogtechnikusoknak. A szak­emberek fáradhatatlanul keresik a legtökéletesebb fogpótlási megoldásokat, amelyek egyikéről a napok­ban rendeztek Nyíregyhá­zán továbbképzést. A szervező DENTART Kft. a Svájcban élő Teply Tárnáit hívta meg előadónak, aki már a 60-as évek végén fog- lalkozott azzal az Európa- szerte ismertté vált techni­kával. amely hazánkban még csak most van elterjedőben. Szolnoktól Miskolcit jelent­keztek fogtechnikusok a kor­látozott létszámú tanfolyam­ra, azonban a Szabólcs-Szat- már-Bereg megyei egészség- ügyi ellátás fejlesztése érde­kében csak megyebeli szak­emberek jelentkezését fogad­ták el. — Fiatal korom óta részt vettem a ma létező legjobb technika kidolgozásában — tájékoztat Teply Tamás, aki egyben a magyar—svájci— belga Dentalcoop Kft. ügy­vezető igazgatója. A kft. ha­zánkban fogorvosi és fog­technikái hálózattal rendel­kezik. működtet optikai rész­leget is, gyárt és csomagol fogorvosi és fogtechnikai alapanyagokat. — A techni­ka lényege röviden az. hogy olyan koronákat, hidakat ké­szítünk. amelyek a fogak ter­mészetes színét és eredeti formáját képesek visszaadni. Ha összehasonlítjuk Magyar- országot a nyugati országok­kal. a különbség nem a tech­nikai felszereltségben, ha­nem a szemléletben van. Sze­rintem a privatizáció először a fogorvosi szakmában fog jelentkezni, s ez komoly ver­senyt idéz majd elő. Termé­szetesen a verseny a fogtech­nikusoktól is töbebt követel, mindezzel azonban a betegek járnak a legjobban. A mos­tani tanfolyam nem fejező­dik be, ez egy hároméves program része. A kollégák­kal fogok még találkozni, tu­dásukat le tudom mérni. Persze másoknak is szerve­zünk továbbképzéseket, úgy látom, nagy az érdeklődés az új technika iránt. Olyan szakma nincs, amit ne lehet­ne továbbfejleszteni. Nyugat- Európában jelenleg a cél a fogtechnikai szakma automa­tizálása. A tanfolyam munkáját megtekintette dr. Papp Kata­lin megyei prevenciós főor­vos is: — Örülök a kezdeménye­zésnek, illetve annak, hogy a DENTART felvállalta to­vábbképzések szervezését, így lehetőséget ad a többet akaró fogtechnikusoknak az új technika elsajátítására. Az egészségügy rendszerváltása miatt fontos a tudás meg­szerzése, hiszen csak így le­het versenyben maradni. A tanfolyam időpontja is jelzés a jövőre: a képzéseket nem munkaidőben kell megren­dezni. hanem a hétvégeken. Aki többet akar nyújtani, vállalja a szabadidő rovásá­ra a felkészülést. (mml) Újra Nyíregyháza vendé­gei lesznek azok az angol nyelvtanárok, akiknek a se­gítségével és közreműködé­sével egy intenzív nyelvtan- folyamot rendezhetnek a ta­nárképző főiskolán. Négyen érkeznek Londonból és július 1-től 13-ig napi hétórás tár­salgást vezetnek. A kötetlen beszélgetések és nyelvi gya­korlatok a nyelvvizsga alap­ján épülnek fel, annak té­maköreit gyakorolják. Kiket várnak? Főként kö­zépiskolás diákok jelentkezé­sére számítanak, de a kur­zus nyitott bárki előtt, aki képes a nyelvi megértésre. Belépőnek egy tesztet kell ki­tölteni, amelynek eredménye szerint sorolják be a hallga­tókat a különböző fokozatú csoportokba. Jelentkezni sze­mélyesen a Bessenyei György Tanárképző Főiskola történe­lem tanszékén lehet, vagy ugyanott a 15-222,/188-as te­lefonon, illetve június 1-jétől a 15-380-as telefonon, az esti órákban. A PARTIUM IRODALMI TÁRSASÁG estjét rendezik május 20-án, hétfőn este hatkor Nyírbátorban, a Happy Centrumban. Közre­működik Dinnyés József daltulajdonos és Csikós §ándor Jászai-díjas színmű­vész. Asszonyok tíz parancsolata £ ^rdekes és ma már rit­kaságnak számító gyűjtemény van a nyíregyházi Som család birtokában: a Herczeg Fe­renc által szerkesztett Űj idők című szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle bekötött példányait őrzik az 1926-os és az 1928-as évekből, va­lamint a Magyarság ké­pes melléklete című össze­állítást, amelyben ugyan­csak korabeli eseménye­ket örökítettek meg több ezer feltételen. Rangos volt a lap szer­zői gárdája, hiszen többek között Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kosztolányi is írt rövidebb cikkeket, ugyancsak gyakran szere­pel írásaival Kosáryné Réz Lola, valamint Sze­derkényi Anna írónő, aki a lap munkatársa volt. Tőle olvastuk a Szent István napra, az anyák ünnepére írott Asszonyok tíz parancsolatát, amelyet a lap Az asszony meg a fészek című kötetből idéz. íme: 1. Legyetek hívők, mert hit nélkül nincs erkölcsi alap! 2. Szeressétek a tu­dást, mert tudás nélkül nincs műveltség! 3. Sze­ressétek a művészetet, mert ez az élet költésze­te! 4. Nekünk, asszonyok­nak erős várunk az ottho­nunk. Építsük föl újra a házi tűzhelyet! 5. A te tűzhelyed a te életednek kezdete és vége. Legyen ez a te nappalod és éjsza­kád, a te tavaszod és tél­időd hava. Ez az a hely, ahol neked élnek és hal­nod kell! 6. Állítsd föl a te tűzhelyednek áldozati oltárát! Építsd föl a te há­zadnak díszét, égig érő tornyát: a te gyermeked­nek bölcsőjét az oltár mel­lett! 7. És vedd vállaidra a keresztet és vedd szí­vedre a töviskoszorút és örülj neki, hogy te is szenvedtél a kisdedért! 8. Tudjad meg asszony, sor­sod a föld porában élni; de hivatásod onnan az egekbe szárnyalni! 9.' Ezek legyenek neked a te szár­nyaid! Ismerjed meg ide­jében, hogy a szeretet ama tüzes szekér, amely egekbe ragad! Vidd a te családodat a szeretet égi szekerén és tedd a kerekek alá a szívedet, nehogy gö­röngyös legyen nekik az út! 10. Adta az Űr a vi­rágot és a virágban a ter­mészet mosolyát teremtet­te, és teremtette az Űr az asszonyt és benne az élet mosolyát... és ha jönnek hozzád, sírván a nehéz élet sirámait, mosolyogj Te asszony ... mert asszony­nak születtél, élet kezde­tének, élethordónak, élet- fenntartónak. Ha terjedelmi okok mi­att rövidítettünk is imitt- amott, azért az kiderül; többnyire ma is vannak aktualitásai a több mint hatvan éve közölt üzenet­nek. Csakúgy, mint egy képaláírásnak, amit egy Sztálin-portré alatt jelen­tettek meg 1930-ban: „Stalin „elvtárs" a fegy- házból szabadult kaukázu­si rablóvezér, aki min­den vetélytársát legyűrve ma az orosz rémuralom korlátlan feje." Hál’ isten­nek, hogy eljött az idő, amikor e megfogalmazá­son ismét derülhetünk . . . (be) Első akartam lenni! A mélyszántás precíz bajnoka Már a szakmunkás-bizo­nyítvány boldog birtokosa, s mégis az iskolában találom. Most éppen a „B”-kategóriás jogosítvány megszerzésére készül. Nem hagyta abba a tanulást. Sólymos István a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos első helye­zését mondhatja magáénak. Ádándon maga mögé utasí­totta a növénytermesztő gé­pész szakma iránt igencsak elkötelezett és felkészült ti­zenkilenc „kollégáját”. Ö mégiscsak jobb volt. S most ez a fontos! A vámosatyai fiú a bakta- lórántházi szakmunkásképző színeiben indult a megmé­rettetésen, s szívós, kitartó munkájának, a rengeteg gyakorlásnak köszönhetően sikerült felkerülnie a dobo­4 lángossütő előtti pá­don egy öregember ült. Tornyos, göndör- szőrű „románkucsmát” vi­selt, s eszegetett. Hazulról hozott kenyeret, sült sza­lonnát. Lassan, aprókat rágva evett, egy-egy korty borsodi világost ivott hoz­zá. Vele szemben, a harma­dik pádon egy másik öreg ült. Figyelte az eszegetőt. Kis idő múltán elindult, s megállt a kucsmás előtt. — Jó napot! — bökte meg a kalapját. — Megéhe­zett? Furcsa lágyan, szlávosan ejtette a szavakat, széles arca egészen beleveresedett. — Meg — tette le a bics­kát meglepve a kucsmás. * Zavartan nézték egymást, mikor a nagy, derék öreg megszólalt újból. — Messziről jött...? — Messziről. — Csak nem Romániá­ból? — Onnan — kapta fel a fejét a kucsmás. — De honnan gondolta ezt ki ma­ga...!? — Hát csak úgy... Volt nekem egy katonacimbo- rdm, az is román volt. — Oszt’ hol szolgáltak? — Ungváron ... meg Huszton ... meg Deljatin környékén. — Hát én is...! — csil­lant fel a kis, fekete em­bernek a szeme. — Volt egy jó, ruszin barátom ... Miska, Mihalik Miska. A Nagy, kalapos ember megtörölte a homlokát. — Tudom ... bereznai fiú volt, tót lányt vett felesé­gül. — Igaz... de honnan tudja maga mindezt!? — Onnan, hogy te vagy Szeverenku Jani... Mára- marossziget mellől. — És maga kicsoda!? — nézett körül ijedt szemek­kel a kis, öreg román. — Nem ismer ...? Én va­gyok Mihalik Miska. A két öreg akkor meg­ölelte egymást, és szorítot­ták, szorították a másik kezét. Később rendeltek egy kis pálinkát, egy kis sört, és mindegyre azt haj­togatták: Hogy még ilyet...!? Hogy ők újra ta­lálkoztak...!? Hogy majd ötven év után megint ma­gyar földön ölelhetik egy­mást! Nyíregyházán, a „KGST- piacon", a múlt hét szom­batján. Balogh Géza gó legmagasabb fokára! Sze­rény, nem bőbeszédű diák. Mindenről felnőttes komoly­sággal, pontosságra töreked­ve szól. Ügy hiszem, életvi­telének, gondolkodásmódjá­nak is a precizitás lehet a kulcsfogalma. Amikor a ver­senyről faggatom, azt hang­súlyozza : minden részfel­adatot a legalaposabban kellett végrehajtani pl. ki­mért területen, meghatáro­zott barázdaszélességgel és -mélységgel szántani. De ugyanezt mesélte a nem könnyű írásbeliről, a szóbe­liről, no, meg a „gépes” gyakorlatokról is. Mindig gépész szeretett volna lenni, "ezért gondolta három évvel ezelőtt, hogy Baktára jön. Jövőt látott a szakmában, s véleménye azóta sem változott. Gépek mindig lesznek — mondta —, s ezeket működtetni, sze­relni, karbantartani majd mindig kell; akár a nagy­üzemekben, akár a kisgaz­daságokban. És az egyre korszerűbb masinák újabb és újabb kihívást jelentenek. Leendő munkahelyén, a ba­rabási tsz-ben is ilyen mun­kákra számít, de távolabbi tervei, jó felkészültsége még más irányokba is „elvihe­tik”. Fokozatosan küzdötte fel magát a tanulmányi ranglét­rán, a közepes eredményből így lett az utolsó évre két tárgy kivételével színjeles. A szakmából, a kedvenc tár­gyakból (növénytan, munka­gépek, erőgépek) persze nem adta alább az ötösnél. Sike­re egyik titka itt bújhat meg. A másik . .. vagy a többi? Meg akartam nyerni ezt a versenyt — mondja egy kis kihívással —, pedig tudtam, hogy mások is haj­tanak. Győzni akartam, s egy idő után már csak erre koncentráltam. Az igazán szép az egész­ben mégis az, hogy mind­egyre visszakanyarodik a felkészítő tanárokhoz: Orosz György tanár úrhoz, Bíró Miklóshoz, s természetesen a többiekhez. Fs az „iker­társhoz”, a tartalékverseny­zőhöz, aki szinte az utolsó pillanatig ugyanolyan izga­lommal várta a döntőt, mint ő. De sajnos, az iskola csak egy bajnokjelöltet küldhe­tett. A siker aztán sokmindent feledtetett. Mindenki örült a suliban, jóllehet nem most mutatták meg először or- szágnak-világnak: jók a szakmában! Jön a nyár, egy kis pihe­nés, aztán a munkába állás. De előbb még fog időt sza­kítani a csöndes horgászá­sokra is. Sólymos Pista szí­vesen tölti szabad idejét ez­zel a kevésbeszédű szórako­zással. Az igazi szerelem azonban mégis a gép, a sze­relés, a műszaki csodák egyre szélesülő világa. Ö er­re tett fel mindent, ezt a vi­lágot akarja minél jobban megismerni. Kívánjuk: le­gyen ereje, kitartása hozzá! (kállai) Nagy adó T ele van a televízió té­vével. Leginkább az­óta, amióta két in­tendáns próbálja bizony­gatni, hogy jobb műsort csinál, mint elődei. Egy ide­ig afölött keseregtek, hogy nem ad a parlament elég pénzt, az utóbbi két hétben pedig már amiatt is, hogy hiába készültek, hiába dol­goztak, a műsorszóró nem továbbítja készülékünkbe műsorukat. Töprengek, va­jon közvéleménykövetelésre határozták el a műsoridő alapos kiterjesztését? Va­jon kik nyomására döntöt­tek úgy, hogy már reggel 6-kor kezdjék el a műsort, mert az ember nem tud nyugodtan felkelni, munká­ba indulni, míg nem látja a Napkeltét. A televízióban. 0 Amióta sok településen lehetőség nyílt külföldi adá­sok vételére, tudjuk, hogy fejlettebb országok nagy adói folyamatosan sugároz­nak műsort. De mi nem va­gyunk fejlett ország, így azt is tudomásul vesszük, hogy nincsenek nagy adó­ink, csak nagy terheink, amiket cipelni kell, és olyan adóságaink, amelyeket előbb kell törleszteni, mint a műsoridőt megnövelni, kormányt és parlamentet az ország nyilvánossága előtt zsarolni. És ha már olyan szűkmar­kú az a költségvetés, leg­alább a 160 ezer forintos havi fizetéseket kellene el­titkolni a hatezer forinto­sok előtt. Mert lehet, hogy így már még a megszokott időben sem akarják a mű­sort látni. (baljós)

Next

/
Oldalképek
Tartalom