Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám

991. május 20. Kelet-Magyarország 3 Kereskedni Kelettel Kiállítási központ a Bujtoson ? A Kelet-Magyarország is beszámolt arról a nagysike­rű kiállításról, melyet a kö­zelmúltban Szatmárnémeti­ben rendeztek a magyarok. A kiállítás szervezői és le­bonyolítói a nyíregyházi Mérnöki Műszaki Iroda tagjai voltak, akik nem csak megálmodtak, meg is valósították az álmokat. A szatmárnémeti siker kapcsán felbuzdulva szüle­tett az ötlet: épüljön a me­gyében olyan üzleti és kiállí­tási központ, amely kaput nyithat kelet felé, műszaki, technikai ötletekkel segíti Szabolcs-Szatmár-Bereget. Régen Is, most is... A téma állandóságát és ak­tualitását jelzi. hogy az Észak-Keleti Kárpátok, ezen belül is a Tisza völgye ter­mészetes adottságainak kö­szönhetően hosszú évtizede­kig. sőt évszázadokig egysé­ges gazdasági körzetként működött. Bár a kialakult országhatárok ezt az egysé­ges körzetet megbontották, megyénk közvetítő szerepe, földrajzi fekvésénél fogva megmaradt. Az utóbbi idő­ben jelentkező gazdasági problémák a szomszédos or­szágokat sem kerülték el, miközben a politikai változá­sok újabb kapcsolatok kiala­kítását sürgették. Mára vilá­gossá vált: az ország, s ben­ne megyénk csakis akkor juthat előre, ha szomszé­dainkkal közvetlen kapcsola­tokat épít ki, s használja azokat a keleti piacokat, aíhelyekre ma már a leggaz­dagabb nyugati országok is fenik a fogukat. A tervezett üzleti és kiállítási központ mindezeket a célokat szol­gálja. A különféle portéká­kat ma már Záhonyig. Csen- gerig elviszik a termelők, s innen már csak egy lépés az áhított, nagy felvevőképessé­gű piac. Mindég feltétel adott... Mindezekhez persze több alapvető feltétel is szüksé­geltetik. hiszen nagy meny- nyiségű árucserét csak meg­felelő színvonalú vasúti, köz­úti. légi és vízi járművek segítségével lehet megszervez­el jgcgjoítek a fecskék. Iwt Rengetegen! Még- * “ sem csináltak nya­rat. A szomszédom egy eleven, kétlábon járó ' fagyosszent. Pufajka, bun­dasapka és hócsizma. Fi- • gyelmeztetem: — Stohanek úr, május ■ van. Paszkál napja. — Paszkál vagy nem Paszkál, most mondja meg, miért piszkál. Ha nem tudná, én több okból is fázom. Először is, mert hideg van, másodszor, mert ma mondta be a rá­dió, hogy a szén árát hány száz százalékkal emelik, harmadszor, de nem utol­sósorban azért ráz a hi­deg, mert nem tudom hogy rajta vagyok-e a listán, vagy sem? . .— Milyen listán? Y — Sz. T. Y — Ne beszéljen most itt rébuszokban. Mi a fitty­fene az, hogy Sz. T.? Az SZTK-nak annak van ér­telme, deátSz. T.-t most hallom először.'. ni. Mint a szakemberek mondják, a szállítás minőse­ge meghatározza a piacot. A leendő központ a tervek sze­rint Nyíregyházára kerülne, hiszen vasút tekintetében mind a külföldi, mind pedig belföldi irányokba megfele­lő kapcsolatokkal rendelke­zik. Hasonlóan jó fekvésű város, a közutak szempontjá­ból. s ez a helyzet a jövőben csak javulni fog mivel a 3- as számú főközlekedési út és a tervezett Déli autópálya kiépítése után jelentős mi­nőségi különbséggel számol­hatnak a szakemberek. A lé- giköziekedés feltételei szin­tén adottak, hiszen a nyír­egyházi repülőtér már most is fogadóképes. A Mérnöki Műszaki Iroda szakemberei szerint a kiállí­tás és vásárközpont telepíté­se csak akkor lehet sikeres, ha felállításához megfelelő helyi, városépítési adottsá­gok is rendelkezésre állnak. Mint megtudtuk, konkrét he­lyet is elképzeltek már. s a kiállításközpont tervezett he­lyét a BujtoSon jelölték ki. Itt találtak olyan mértékű beépítetlen területet, olyan közlekedési és infrastruktu­rális lehetőségeket, amelyek a szigorú feltételeket maxi­málisan kielégítik. n hatás azonnal mérhető...-\*>.t »y AJr'*,''*>■' , * • A kiállítás és a vásárköz­pont létesítésének várható gazdasági hatását is kiszá­molták a szakemberek. Mint mondják, a gazdasági hatás rövid időn belül mérhető, s kedvezően érintené nemcsak Nyíregyházát, hanem a me­gyét is, miközben Nyíregyhá­zára hozná a nyugati áruk és termelők jelentős részét is. Az árubemutató területe és létesítményei állandó üz­letházként, bevásárlás köz­pontjául is szolgálhatnának, s már az építés idejétől szá­mos munkalehetőséget jelen­tenének. A, Mérnöki Műszaki Iroda tagjai tervük megvalósítása érdekében levelet írtak a megyei, illetve városi önkor­mányzatoknak, ismertették elképzeléseiket, s kérték őket, támogassák az ötletet. S hogy mi lesz a válasz? Azt ma még nem tudni. Tény, hogy az üzleti és kiállítási köz­pont végre egy lépés azon az úton, amelyre a megye hosz- szú idő óta lépni szeretne. (k. é.) — Na és a lll/lll-as ügyosztály? Ezt is most hallja először? Spiclik, be­súgók, ügynökök, meg amit akar. A belügyminiszter úr nyilatkozott, hogy a listák megvannak, de a Sz. T. listákat szigorúan titko­san kezelték és kezelik, viszont a feddhetetlenség megállapítása érdekében a listákat felhasználják még a napilapok vezető munka­társainak az igazolására is. — Te jó ég! Stohanek úr, csak tán nem volt tit­kos ügynök, informátor, vagy besúgó? — Ha megkínál egy po­fa konyakkal, akkor el­árulom. Töltök a szeszkazánnak. Háromszor. Akkor még Két hete rángatják a VAGÉP-et A döntőbíró még nem döntött Két hét sem volt elég, hogy a megyei és a nyíregyházi önkormányzat el­döntse: ki az alapítója a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalatnak. Döntőbírónak ugyan fel­kérték Fekete Zoltánt, a köztársasági megbízott megyei képviselőjét, aki egyik pártjára sem állt, hanem java­solta: egyezzenek meg. Az alapítói jog eldöntésé­nek vitája abból adódott, hogy a VAGÉP Óra-, Ékszer- javító Leányvállalata bead­ta önállósulási kérelmét a vállalati tanácshoz, amely el­utasította, így az „órások” a megyei önkormányzathoz for­dultaik, mert szerintük az az alapító szerv. Tét a bevétel Bár a legutóbbi megyei ön- kormányzat ülésén a napi­rendek között szerepelt a le­ányvállalat önállósulási ké­relmének megtárgyalása, ezt A kormáhy a közelmúlt­ban határozott arról, jelen­tős összegekkel, milliárdok- kal támogatja azokat az ón­kormányzatokat, amelyek anyagi helyzetük miatt sú­lyos pénzügyi válságba ke­veredtek. Az előirányzott pénzekből pályázatok útján kaphatnak azok, akiket a feltételek alapján a támoga­tás megillet. A pályázók között me­gyénk számos önkormányza­ta megtalálható, ami azért is természetes, mert Szabolcs- Szatmár-Bereg a leghátrá­nyosabb helyzetű területek egyike. Mint megtudtuk, a megyei önkormányzat a kávét is kér és egy vállfát a pufajkának. — Nos — kérdem? — Szóval hangulatjelen­téseket írtam. Vagy há- romszázszor kért rá a párttitkár, hogy így szaki- kám, meg úgy szakikám, írja már meg, de rövi­den az infohoz, hogy mi­lyen a műhely hangulata. — Na és mit írt? — Röviden? — A lehető legrövideb­ben. — Nem mondom ki, mert csúnya a szó. Annyit elárulhatok, hogy Sz-szel kezdődik... £%óhajtok egy nagyot 9% és megnyugtatom a Stohaneket. Semmi vész. Ilyen hangulat- jelentést most is adhat­na, de ki kíváncsi rá. Egyébként rázza a hideg azokat, akik igazi ügynö­kök voltak. Akiknek az in­formációja, neve és rang­ja valóban Sz. T. Seres Ernő mégis elnapolták, mivel nem tisztázott az alapító személye. Hogy még jobban bonyolód­jon (vagy lehet, hogy ezzel egyszerűsödik) az ügy a hét­fői nyíregyházi önkormány- aati ülésen várhatóan a kép­viselők megtárgyalják a VAGÉP alapítói jogainak átvételét és alapítói jogon egy személyt delegálnak a vállalati tanácsba. Ugyanezt a lépést korábban a megyei önkormányzat is megtette, Lajtos György képviseli őket, Fekete Zoltán levelében [el­írta, tulajdonképpen nincs miről dönteni, mert nem tör­tént jogsértő döntés, hiszen a megyei önkormányzat levette a témát napirendről. Ha eb­Ez már nemcsak tervezett beruházás... nagykállöi gimnázium építé­sének támogatására igenyelt a központi milliárdokból. A háromszáz személyes nagy- kállói kollégium építésének folytatásához erre az évre összesen 71 millió forintot kértek. Az 1989-ben megkez­dett építkezés mára ugyanis komoly veszélybe került. A kassza üres, ha nem lesz pénz, leáll a beruházás, a betonfalak és csupasz geren­dák mementóként jelzik majd az ország pillanatnyi gazdasági állapotát. A pályázat tehát elkészült, de a címzett, a Belügymi­nisztérium Területfejlesztési Osztálya elutasította a ké­rést, mivel szerintük az elő­írt feltételek egyike, a beru­házás teljes költségének 18 százalékos kifizetése nem történt meg. — Sajnos, a pályázat szö­vegéből nem derül ki, hogy nem tervezett, hanem igen­csak előrehaladott építkezés­hez kért az önkormányzat támogatást — mondja Kállai Kristóf parlamenti képvise­lő, aki a pályázat elutasítá­sa miatt készül módosító in­dítványt benyújtani. A szö­veg pontatlansága, a tények hiányossága miatt joggal ve­tették el a kérést az illeté­kesek — folytatja a képvi­selő, aki fényképekkel, do­kumentumokkal alátámaszt­va igyekszik bebizonyítani, ha nincs pénz, nincs folyta­tás sem. A javított, kiigazí­tott pályázatot várhatóan csütörtökön tárgyalja a par­lament költségvetési bizott­sága, amely a pontos adatok birtokában remélhetőleg igent mond a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei kérésre. r ben az ügyben valamilyen döntést hoz a nyíregyházi ön- kormányzat, akkor valószí­nűleg a köztársasági megbí­zott helyi képviselője is állást foglal. A két önkormányzat a VA­GÉP privatizálása után nem szeretne elesni a bevétel 50 százalékától. Az „órások'’ ter­vei szerint a már önálló vál­lalat a megyei önkormány­zattal kíván kft.-t alapítani. Időközben a levelezések alap­ján az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium is bekap­csolódott a tárgyalásokba.. A budapesti 'megbeszélésre egyedül a vállalati műnjíás- tanács képviseltette magát. Csütörtökön a VAGÉP vál­lalati tanácsa ülésezett, amelyről Szalánczi András megbízott igazgató a követ­kezőkről tájékoztatott ben­nünket. — A VAGÉP vállalat ál­talános vezetését a vállalati tanács látja el. A megyei ön- kormányzattól a termékszer­kezet- és piacváltáshoz vá­runk segítséget, nem pedig illetéktelen beavatkozást. Ér­telmetlennek tartjuk, az Óra- és Ékszerjavító Leányválla­lat és a megyei önkormányzat kft. alapítási tervét, mer nem szolgálja sem a leányvállalat, sem az anyavállalat dolgozó­inak érdekét. Nem értjük, miért kell a leányvállalatot állami vállalattá alakítani, hogy ezáltal a leendő társa­ság alapítása ne a VAGÉP-el, mint a leányvállalat alapító­jával történjen. „Nem értjük..." — A vállalati tanács dön­tött arról, hogy átalakítja a szervezetet. A leányvállalati vezetőkkel együtt minden termelő egység vezetői poszt­ját megpályáztatjuk. Leg­fontosabb cél a pályázók és a vállalat számára egy olyan privatizációs program kidol­gozása, amely az- egységek piacváltását, eredményes működését a legjobban segí­ti. Az egységvezetők megvá­lasztása után a vállalat igaz­gatói posztjának újrapályáz­tatása következik. A jármű és a gépészeti vonalon külső tőkét kívánunk bevonni, de teret adunk mindenfajta ve­gyes tulajdonú cégnek, sőt a dolgozói kezdeményezéseket sem gátoljuk, ugyanakkor nem vagyunk partnerek a vagyon értelmetlen szétfor- gácsolásában. — A szovjet haszongépjár­művek importja 100 millió forint bevételkiesést jelent, így változik a létszámstruk­túra is. Az érdekvédelmi szervekkel közösen döntöt­tünk arról, hogy a dolgozók 17 százalékát elengedjük. En­nek kétharmada kiszolgáló, adminisztratív területről ke­rül ki. A gépészeti területen a Rábó-vai -szándéknyilatko­zatot írtunk alá közös társa­ság alapításáról, ugyanakkor külföldi kooperációs cégek­kel, befektetőkkel mint pél­dául a német MÁWEG cég­gel tárgyalunk. Az osztrák HÖDLMAYER céggel közö­sen évi 1500 gépkocsi kiszál­lítását végeznénk a Szovjet­unióba, hasonló kapcsolat lé­tesült a ciprusi WEST ADA céggel. Szerdán az ipari és keres­kedelmi minisztériumban Múlik Sándor, a munkásta­nács elnöke tárgyalt, aki a megbeszélésről a következő­ket mondta el: Nem kedvez — A vállalati tanács tör­vénytelenséget követett el akkor, amikor nem tárgyal­ta meg a gépészeti üzem ön­állósulási kérelmét. A mi­nisztérium illetékesei mind­erről ‘ levélben értesitik' á két önkormányzatot :‘é‘S'' rajíünk keresztül a cégbírósághoz kí­vánnak fordulni. Szerintünk még egy hasonlót követett el a vt, mivel az igazgatói posztra nem írt ki újabb pá­lyázatot 30 nap után akkor, amikor egyik pályázatot sem fogadták el, hanem Szalán­czi Andrást bízták meg az igazgatói teéndők ellátásával. Botránynak azért nem ne­vezném a két önkormányzat huzavonáját;, bar az biztos, a VAGÉP ide-oda rángatása cseppet sem kedvez a válla­latnak, és a leányvállalatnak sem. Nem lenne jobb közö­sén leülni egy asztalihoz, egyeztetni a nézeteket' és ér­dekeket, ezután megegyezni? Máthé Csaba Zsebre megy A HIÁNYOS KÖZMŰVESÍ­TÉS átka, hogy Nyíregyháza szennyvízelvezetése csator­nákban csak részben megol­dott. Szükség van a szippan­tókocsikra. Nyíregyháza te­rületén a szennyvízszállitást egy kft. négy, és tíz vállal­kozó (magánfuvarozó) egy- egy tartálykocsival végzi. AZ említett járművek együttes kapacitása 75 köbméter le­het, de ha 6—8 fordulót lesz­nek, úgy az ülepítőkből, tá­rolókból a napi kiszállítás 400—500 köbméter. A szippantóknak bőveu van munkájuk, a vállalko­zók megélnek belőle, de a megrendelők is elégedettek lehetnek, hiszen a kft. és a magánfuvarozók szinte ma­radéktalanul és időben telje­sítik az igényeket. A baj mással van. Nem első alkalom, hogsr a lakos­ság (olvasóink) környezet- szennyezésről tesznek beje­lentést. írják és telefonon mondják, hogy a szippantó­kocsik tartalmát egyes fuva­rozók a város körzetében, Sóstón és térségében, de a különböző utak mentén az árokba, fasorokba ürítik. Azt is kérdezik a bejelentők, hogy vajon van-e kijelölt hely a szennyvíz, mésziszap és más ipari eredetű vizes anyagok ürítésére, tárolásá­ra, kezelésére. KIJELÖLT TAROLÓHELY van, hivatalosan II. telepnek nevezik, Nyíregyházától J4 kilométerre a Pólyák bokor­nál. (Korábban a szennyvíz- tározó a Pazonyi út mel­lett volt, közelebb a város­hoz, de azt az elmúlt évben lezárták.) Tény, van hová szállítani a város szennyvi­zét, de ha van, akkor a fu­varozók miért nem azt hasz­nálják? Két dologra gondol­hatunk. A vállalkozók miu­tán a szennyvíztelepen a ki­szállított anyag után köbmé­terenként 35 forintot kötele­sek fizetni, ezt megtakarít­ják az illegális, telepen kí­vüli ürítéssel. Másik megtakarítás az üzemanyag. Ha a fuvarozó tizennégy helyett csak Icét- három kilométerre viszi a terhét, úgy a gázolaj árát tekintve minden fuvarral legalább 35—40 forintot nyer, hat-hét forduló esetén ez 200 —300 forint lehet. Ha tehát a tárolási díj és az üzem­anyag-megtakarítást együtte­sen vesszük, a fuvarosnak a környezetszennyezésből napi 1200—1500 forint plusz haszna lehet. BELEÉLVE MAGUNKAT a szennyvízszállítók gondolko­dásmódjába, sokan cseleked­nének úgy, ahogyan ők te­szik, mert számukra nem a környezetvédelem, nem a természet megóvása, nem is az emberek nyugalma a fon­tos, hanerti a pénz. De miután a szennyvíztelepen minden fuvart és rakodási tételt elkönyvelnek, talán ki lehetne deríteni, hogy ki, vagy kik azok, akik az ille­gális szennyvízkihordást al­kalmazzák. Ilyen esetekben, ha a szép szó nem segít, egy alaposabb bírság talán célravezető lehetne. S. E. A nagykállöi kollégium sorsa a tét... Pályázat—hibákkal Kovács Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom