Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

Napirenden az elmaradás felszámolása Antall József megyénk képviselőivel tárgyalt Májusban „kihulyezett kormányülés“ Szabolcsban Kárpótlásra várva | Törvény születik Formabontó módon, az interpellációkkal és kérdé­sek megtárgyalásával foly­tatta munkáját kedden az Országgyűlés, mert a dél­előtti órákban a bizottsá­gok a kárpótlási törvény- tervezethez benyújtott csatlakozó módosító indít­ványokkal foglalkoztak. A napirend elfogadása előtt ezúttal is több képvi­selő kért szót. Hága Antónia (SZDSZ) arra kérte a képvi­selőket, hogy vessék latba a befolyásukat az elharapódzó kilakoltatási hullám csök­kentésére. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) megdöbbené­sének adott hangot, hogy Sí­dé Zoltánt, a szlovákiai ma­gyarság kiemelkedő szemé­lyiségét atrocitás érte Po­zsonyban. Arra kérte Antall József miniszterelnököt és a parlament illetékes testüle­téit, hogy foglaljanak állást az ügyben. Ezután a kárpótlási tör­vényjavaslat tárgyalására tért át az Országgyűlés. Az illetékes bizottságok vezetői-'' nek rövid vitaösszefoglaló ja hamar rávilágított arra, hogy az egyes módosító in­dítványok feletti döntés még mindig nem kezdődhet meg, mert akadnak olyan javasla­tok, amelyek ügyében az al­kotmányt is érintő értelme­zési nézeteltérés alakult ki a koalíciós pártok és az el­lenzék között. Szigethy Ist­ván (SZDSZ) ugyanis arra figyelmeztetett, hogy az ön- kormányzati lakásvagyont érintő javaslatok — misze­rint a kárpótlási jegy fize­tőeszközként funkcionálna a volt tanácsi lakások megvá­sárlásánál — korlátozzák az önkormányzatok alapjogait. Ezért az ilyen irányú indít­ványokról a parlamentnet két­harmados többséggel kellene határozatot hoznia. Szabó Iván (MDF) a gazdasági bi­(Folytatás a 4. oldalon) Manescu Budapesten Magas szintű delegáció élén kedden délben há­romnapos látogatásra ha­zánkba érkezett Corneliu Manescu, a román Parla­ment Külügyi Bizottságá­nak elnöke. A küldöttséget a ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, a magyar Or­szággyűlés Külügyi Bi­zottságának elnöke fogad­ta. Kijelentette: a cél az, hogy elősegítsék a szom­szédos országgal fenn­tartott kapcsolatok rende­zését. Antall József minisz­terelnök, kormányfő hétfőn este az Ország­ház irodaépületében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőkkel tárgyalt. Az eredetileg párpercesre tervezett megbeszélésen — ha úgy tetszik; kihallgatáson — az előzetes elképzelésektől eltérően nem négy, hanem valamennyi, a parlamenti ta­nácskozáson részt vevő MDF- es képviselő megjelent. A képviselők határozott kíván­sággal érkeztek a találkozó­ra: arra kérték Antall Józse­fet ,vizsgálja meg és méltá­nyolja Szabolcs-Szatmár-Be­reg rendkívül hátrányos helyzetét, segítse a felzárkó­zást. Felhívták figyelmét a drasztikus mértékben nö­vekvő munkanélküliségre, a rohamos elszegényedésre, a mezőgazdaság és az ipar sú­lyos gondjaira, a térség már- már reménytelen állapotára. Mindezek miatt javasolták: a kormány nyilvánítsa kritikus övezetté Szabolcs-Szatmár- Bereget. Antall József a késő esté­be nyúló megbeszélésén részletesen megismerkedett a gondokkal, hallgatta a kép­viselők által vázolt problé­mákat, kérdezett és olykor vitatkozott. A megye gond­jait elismerve végül ígéretet tett arra, hogy kormányának egyes tagjaival, szakértőivel, az ágazatok felelőseivel már a következő hónapban Sza- bolcs-Szatmár-Beregbe ér­kezik, hogy a — kis túlzás­sal — kihelyezett kormány­ülésen személyesen is meg­győződjön a hallottakról, s próbáljon a jelenlegi valóban tragikus helyzetből kiutat ta­lálni. A képviselők a miniszter­elnök kérésére vállalták, hogy záros határidőn belül írásban is rögzítik , a kormány elé tárják a térség gondjait. Gépbemutatá és -vásár Nyíregyházán Traktor-seregszemle Keddtől péntekig nagyke­reskedőkkel, Agrokerekkel, vállalkozókkal karöltve nagyszabású mezőgazdasági gépbemutatót és -vásárt tart Nyíregyházán az Agroforg Kft. Bemutatták a Ford leg­újabb traktorát, amely igé­nyességében, praktikumá­ban a legjobbak közé tarto­zik. Elhozták a traktorhoz kapcsolódó palántázógépet, valamint tárcsákat, ekéket és a műtrágyaszórásra alkal­mas berendezést. Vásárlás­kor pedig vállalkozók, tée­szek fizetési kedvezményt kapnak. (Folytatás a 4. oldalon) Megkíséreljük vonzóvá tenni a térséget 1 miniszterelnök nyilatkozata a Kelet-Magyarnrszágnak — Miniszterelnök úr! ön a hétfői, késó estébe nyú­ló frakcióülés után kérésükre fogadta a parlament Szabolcs-Szatmár-Beregi KDF-es képviselőit, akik me­gyéjük gondja miatt szóltak. Volt már példa hasonló kezdeményezésre? — Eddig még nem. Külön- ikülön gyakran keresnek fel képviselők, hogy egyes ügyekben támogatást kérje­nek. Ilyen tiszteletreméltó együttes fellépésre azonban kormányzásom alatt még nem volt példa. □ Hogyan fogadta a sza­bolcsi kezdeményezést? — Szabolcs megyének a múltban is jellemzője volt, hogy az ország keleti végén, — ha a történelem során nem is volt mindig ország­határ — a sok hátránnyal küzdő területek közé tarto­zott. Talán ez is szerepet ját­szott abban, hogy mindig voltak olyan veztői, jogászok, orvosok — itt elég ha csak Korányi Frigyes nevét emlí­tem —, akik olykor szokat­lan, de modern ötletekkel, követelésekkel álltak elő. Az előbbrej utasnak ez is egyik feltétele. □ Szabolcs-Szatmár-Be­reg épp azzal az országgal határos, amellyel a magyar gazdaságnak ez idő szerint talán a legtöbb problémája van. A szovjet—magyar gazdasági viszonyokat ter­helő számos megoldatlan kérdésnek földrajzi fekvé­sénél fogva is ez a régió jócskán issza a levét... — Szabolcs-Szatmár-Bereg mint az ország legkeletibb megyéje ma megszenvedi an­nak hátrányait, amik száma­ira a múltban is hátrányt je­lentettek. Közismert tény, hogy a két világháború kö­zött a fehérgyarmati járás­ban élt a legtöbb írástudat­lan. Ez a megye mindig is a legnagyobb népszaporulatú megyék közé tartozott, s ez adott esetben a nagyobb sze­génységet is jelenheti. Az elmúlt évtizedekben sok Volt az ingázó, s ez a szakképzett munkaerő szem­pontjából komoly hátrányt jelent. A mezőgazdaság hely­zete, a szovjet export leállá­sa napjainkban sújtja foko­zott mértékben ezt a terüle­tet. Ha mindezek a problé­mák együttesen jelentkeznek — a korábbi elmaradottság­gal társulnak — akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy az oly kívánatos beruházá­sok. befektetések szempont­jából az önök vidéke kevés­bé vonzó terület. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megyének számos olyan üzeme, vállalata volt és van, amelyeknek más me­gyék nagyvárosaiban vagy j épp a fővárosban található a központja. Cél az. hogy mindezek ellenére megkísé­reljük vonzóvá tenni a tér­séget, feltárjuk azokat a le­hetőségeket, amelyek a tő­két odavonzzák. Ez termé­szetesen csak komplex, regi­onális fejlesztéssel oldható meg. Kell egy rövidebb, — elsősorban szociális — és egy hosszabb távú terv. Ennek érdekében megállapodás szü­letett, hogy az MDF-es kép­viselőcsoport rövid időn be­lül egy külön elemzést ad a kormánynak, majd ezt köve­tően május folyamán a hely­színen tartunk egy találko­zót, amelyen megtárgyaljuk a konkrét teendőket. □ Ez azt jelenti, hogy Antall József és kormányá­nak egyes tagjai májusban Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben tanácskoznak? — Igen, ez pontosan azt jelenti. Meg kell kísérelnünk mindent, ami elképzelhető. Ha a folyamat elindul, van remény ahhoz, hogy kitör­jön a megye. Felelőtlen ígé­retekbe természetesen nem bocsátkozhatunk, de ami le­hetséges. azt meg kell ten­nünk. Eközben csak bízha­tunk abban, hogy az embe­rek a józan szavaknak hisz- nék. nem pedig az üres szó­noklatoknak, az izgató be­szédeknek, s még kevésbé azoknak, akik ide juttatták az országot. □ Miniszterelnök úr, kö­szönöm a beszélgetést. Kovács Éva Május 6-án Emliiavatás mártiriainknak A legapróbb részletek is tisztázódtak azon a kurató­riumi ülésen, ahol a mártír­halált halt Szilágyi László és Tomasovszki András em­lékműve avatásának körül­ményeit egyeztette a testü­let. Az emlékmű felállítá­sára létrehozott alapítvány sorsáról döntő testület kidol­gozta az ünnepélyes ava­tás programját. Eszerint katonai tisztelet- adással kezdődik május 6- án a mártírok kivégzésének 33. évfordulóján az emlék­műavatás. A Himnuszt kö­vetően leleplezik a Tóth Sándor szobrászművész ál­tal készített emlékműveket, majd az egyházak képvise­lői avatják, illetve szentelik fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyezhet­nek el a pártok, a társadal­mi szervezetek és magánsze­mélyek. A Szózatot követő­en pedig a díszalakulat díszmenetét nézhetik végig az ünnepi avatás résztvevői. Erre az alkalomra a me­gyeszékhely középiskolái­ban, illetve a főiskoláin a diákok, illetve a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek az ünnepségen, felmentik őket az órák látogatása alól. Magukat törik, nem a nyelvet (2. oldal) Jl HOLNAP NYIT ,,m ^ 10 órakor a Kallói úton a KELET DISZKONT ÁRUHÁZ XLVIII. évfolyam, 95. szám ARA: 6,10 FORINT 1991. április 24., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom