Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. április 20. Kisvárdán a város központjában társasház-építéshez korlátozott számban még lehet jelentkezni. Ugyanitt üzlet és irodahelyiség kialakítására is sor kerül, az igényeket a jelentkezés sorrendjében tudjuk kielégíteni. Jelentkezni lehet Kisvárdán, Mátyás király út 107. Az első megbeszélés, ismertetés: április 22-én, hétfőn 14 órakor lesz a volt Költségvetési Üzem irodájában. (1717) MINI MILITARY MAXI VÁLASZTÉK! Már két helyen várjuk vásárlóinkat: a művelődési központ épületében és a Luther- ház sarkán (ABC bejárata mellett) lévő Military üzleteinkben. Választékunk: — katonai terepruhák (gyerekméret is!), felszerelések, kiegészítők. — Tőrök, kések — Na és még... — Tudja, mit? JÖJJÖN ÉS NÉZZE MEG! (95024) Közúti etika K edves nyugati autósok és motorkerékpárosok! Szívből sajnálom önöket. Ugyanis természetes vágy: amit megveszünk, kipróbáljuk. De ettől maguk megfoszttattak. A járművükbe hiába Öltek horribilis ösz- szeget, annak száguldását csak néhány pillanatig élvezhetik, mert abban egy gyalogos, vagy egy szocialista relációból beszerzett, s eléjük kerülő gépkocsi mindig megakadályozza. Bármennyire is szomorú. mi cammogásra kárhozottak vagyunk többen, s bocsássanak meg, hogy vagyunk, élünk. Értsék meg: létezésük célja nem az önök bosszantása. Kérve kérjük, mivel a levegőben nem járhatunk, legyenek ránk tekintettel, a kocsijuk, motorjuk lóerejét és rakétagyorsulását tartsák féken. A „nekünk mindent szabad” magatartásukat a törvények és a közlekedési szabályok még most talán nem méltányolják. (C3.) egyezés után a Magyar Királyi Honvédség középfokú oktatási intézményeket hozott létre (pl. Kőszegen). A II. világháborút követően nem szervezték újjá e létesítményeket egészen 1953-ig. Akkor 5 évig működött, majd ismét megszüntették. Bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, szükség volt (van)-e ilyen intézményekre? A katonai vezetők szerint egyértelműen igen a válasz. Azért van szükség katonai középiskolákra, kollégiumokra, mert itt másfajta szakmai tudásra van szükség, mélyeknek legalábbis az alapjait — szerencsésebb a főiskola előtt megszerezni. — Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az esetlegességre bízzuk, kit veszünk fel a katonai főiskolákra — hangsú- -| lyozta a vezérőrnagy. — Épp az említett igények vezettek el odáig, hogy 1972-iben újra indították a középiskolai képzési rendszert. A városoknak is jól jött Végül a tervezett 16 helyett anyagi és egyéb okok miatt csak 10 helyen alakították ki a kollégiumi rendszert, eleinte a felvételi mérce is magas volt. A kol- légisták a szállás és ellátás mellett ruhát, zsebpénzt kaptak (és kapnak), tanulmányaikat az adott település középiskolájában végzik, az anyagiakat, a feltételeket a honvédség biztosítja a mai napig is. A városok sem jártak rosszul a „katonaj élőitekkel”. hiszen a hadsereg révén épültek nem egy helyen tornatermek, vagy létesültek más beruházások. A kollégiumi hálózat javított az utánpótlás-nevelésében is, hiszen a végzett diákoknak töfbb mint fele továbblépett a katonai főiskolára, kialakultak bennük a hivatásérzet csírái, a pálya iránti elkötelezettség alapvető elemei. így ezek az intézmények betöltötték — a kor követelményei szerint — funkciójukat. Kevesebben jelentkeztek Persze azért számos problémával is szembe találták magukat az „utánpótlás nevelői”. A kezdetben magasra állított mércét lejjebb kellett szállítani, a közép-, de különösen a főiskolákra időnként kénytelenek voltak olyanokat is felvenni, akiket szívük szerint elutasítottak voi- na . ,. Erősen jelentkezett ugyanis a „civil élet” elszívóhatása, kevesebben jelentkeztek a közép- és főiskolákra. Ékes példája ennea, hogy a nyíregyházi katonai kollégiumban az idén is — a jelek szerint—már csak két első osztályt indítanak a korábbi hárommal szemben. Az országban a 10-ből mára már csak 6 kollégium maradt, nem minden visszhang nélkül szűnt meg a közelmúltban a szolnoki vagy a balassagyarmati. Emellett jelzés értékű az is, hogy a tiszthelyettes-képző szakközépiskolák, melyek érettségit is adnak, főleg a szakképzettség miatt jobb ütán- pótlás forrássá váltak. Éppen a hatékony szakemberképzés, s a szakmai tudás és tekintély visszaszei- zése a célja a katonai oktatás új alapokra helyezésének, melyről következő számunK- ban írunk. Kovács Denes (Következik: Elitképzést szeretnének.) Nem olcsó, de biztonságos! Tóborok, üdültetés, munkalehetőség Piacérett a paprika- és paradicsompalánta! A zsenge növények hidegfóliás edzése a kiültetés előtt Nyíregyházán Lukácskó László kistermelő fóliaházában. (Trifonov Éva) Csúcsforgalom a „tavaszi” úton. (B. A. feiv.) A minisztériumban Scher- rer János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség kiképzési főcsoportfőnök-helyettese, Kábái Imre ezredes, a MH tanintézeti főnökének helyet- tese, és Czimmer István ezredes, a kollégiumi főigazgató adott tájékoztatást lapunknak. Mór a kiegyezés utón... A jelen és a jövő helyzete nem érthető eléggé a múlt ismerete nélkül, szükséges tehát kissé visszamenni az időben. A katonai kollégium intézménye annak a felismerésnek nyomán jött létre, hogy meg kell oldani a had- sereg káderutánpótlásának kérdését. Már az 1867-es kiMint megtudtuk, a szigligeti tábor a Baláton-partról mintegy hatszáz méterre van (a strand is!), gyönyörű a rálátás a tóra, s a hat-tíz ágyas „kőhazakban” jók az elhelyezés feltételed. És nem túl magasak a részvételi költségek sem! Az élelmezésért — táborozónként — napi százhuszonöt forintot kell fizetni, ehhez jön még a százforintos strandbérlet, s az oda-visszautazási költség. Persze, ha hozzávesszük még a zsebpénzt, a kisebb-na- gyobb programok önköltségét, szép kis summa kerekedik ki! Arról, hogy végül is ki fog táborozni, a tanuló iskolája dönt. A szülőket joggal foglalkoztatja: kik vezetik a tábort, milyen lesz a tanári felügyelet, mennyire lesznek biztonságban csemetéik. Békési Elemér elmondta: pályázatot írtak ki három táborvezetői .„státuszra”. A pályázóknak röviden le kell írni elképzeléseiket a táborban szervezendő programokról. s szándékúikat április 30-ig írásban kell jelezniük a polgármesteri hivatal humán irodájának. Feltétel: a vállalkozó személynek legyen pedagógus végzettsége és aktív pedagógiai gyakorlata. A ,pályázatnak tartalmaznia kell a munkahely javaslatát is. A két hétig tartó munkáért négyezer-kileneszáz forint nettó bért. ingyenes ellátást és útiköltség-térítést tudnak adni. Turnusonként hat pedagógus jelentkezésére is számiKülönös kegyetlenséggel Különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolták a varsánygyürei Jóni Bélát. Ügyében tegnapelőtt hozott ítéletet a megyei bíróság. Jóni a helyi kocsmában iszogatott, estefelé rosszul lett és kiment az udvarra. Ott szóváltásba keveredett egy ötvenéves varsánygyürei férfival. Ahogy bementek, kezet fogtak és kibékültek. Ügy tűnt, hogy szent a béke, egymástól függetlenül tovább iszogattak és beszélgettek. Valamivel később szinte egyidőben hazafelé indultak. A sértett utolérte Jónit és szemrehányást tett neki az udvaron történt incidens miatt. Ez nem tetszett Jóninak, s nemtetszését néhány ökölcsapással juttatta kifejezésre. A szerencsétlen ember már a földön feküdt, amikor az emberi mivoltából kivetkőzött vádlott az arcába taposott, majd elővette a kését és addig szúrkált, amíg a kés hegye letört. (Az orvosszakértő 25 szúrást számolt...) A sértett még élt, de hörgött; ezért Jóni fűvel és papírral betömte a száját. A körzeti orvos hiába hívott mentőt, beállt a halál. A megyei bíróság Jóni Bélát 12 év fegyházra ítélte, 10 évre eltiltotta a közügyektől, s elrendelte az alhokolelvo- nó kezelését. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott enyhítésért fellebbezett, ügyvédje három nap gondolkodási időt kért. (n. 1.) Széchenyi Lesz-e Széchenyiről törvény? — kérdezi cikke címében Bartha Szabó József (Népszabadság, 1991, ápr. 6.), majd jelzi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára a legnagyobb magyar érdemeit az Országgyűlés jogi formulába szándékozik foglalni. Azt is megjegyzi, hogy akadnak ellenzői az elképzelésnek a képviselők között, mert akkor „hasonló törvények megalkotására lenne szükség például Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor évfordulóin is". Mindebből arra lehet következtetni, hogy a cikkíró rosszul emlékszik, avagy tavaly még nem olvasta a Népszabadságot. Az elmúlt évben ugyanis Kölcsey születésének 200. évfordulója alkalmából egy kisgazdapárti képviselő már előterjesztett egy, a Himnusz alkotójának érdemeit méltató törvényjavaslatot, de ahogy ez éppen a Népszabadságban olvasható (1990. szept. 11.), a T. Ház nemhogy elfogadta volna, de magát az indítványt sem vette fel a megtárgyalandó témák közé. Precedens tehát van, és nem a Széchenyi-törvény- javaslat révén teremtődne meg, ahogy azt Bartha Szabó véli. Ennek ellenére lehet, hogy mégis törvény lesz a tervezetből, hiszen a Kölcsey-emlékbi- zottság annak idején csak névleg létezett, s gyakorlatilag hivatalos állami támogatás nélkül a Kölcsey Társaság szervezte, rendezte, finanszírozta az egész országban (sőt azon kívül is, a romániai Sződemeteren) az évforduló rendezvényeit, a Széchenyi-emlékbizott- ságban viszont állami és kulturális életünk legjelentősebb személyiségei foglalnak helyet, így nyilván kitágulnak a lehetőségek mindenféle értelemben. Már csak az az elgondolkodtató, miért szorgalmazzák többen ezt a törvényt. Széchenyinek vau-e szüksége rá, aki enélkül is a legnagyobb magyar, vagy a soksor kisszerű vitákba bonyolódó, személyeskedő purparlékba vesző Országgyűlésnek? Hamar Péter Katonaiskolák jövője (1.) Közeledik a nyári szünidő, megindult a tervezgetés az iskolákban is. Tanárt, diákot és szülőt egyaránt érdekel: hol, milyen lehetőségek vannak táborozásra, viszonylag olcsó üdülésre, vagy egyszerűen csak a nyári napok lazább, mégis rendezett viszonyok közötti eltöltésére. Nyíregyházán, a polgármesteri hivatalban érdeklődtünk Békési Elemérnél: milyen kínálatokról, megoldásokról tud. Szigliget ebben az évben is várja Nyíregyháza felsőtagozatos általános iskolásait. Az üdültetést (táboroztatást hét turnusban szervezik) június 17-től augusztus 18-ig, turnusonként száz-száz gyerek részvételével). A csoportok nyolonaponként váltják egymást, s így összesen hétszáz tanuló üdültetését lehet megoldani. tanak. Ök saját iskolájukban jelezzék: be akarnak kapcsolódni a munkába. Kiválasztásukról a leendő táborvezető ill. munkáltatójuk állapodik meg. Díjazásuk: nettó háromezer-hatszáz forint, plusz ellátás és útiköltség-térítés. Ismét lesz nyári napközis tábor is Nyíregyházán, nyolc héten keresztül, a sóstói Kulturpark területén. Ez a forma június 17-től augusztus 9-ig „üzemel” (szombatok és vasárnapok kivételével). Nyári munkát vállaló pedagógusok jelentkezését várják ezzel kapcsolatban is. A kéthetes szolgálatért ötezer ^kétszáz forint nettó bért fizetnek. A vállalkozási szándékról április 20-ig kell értesíteni — levélben vagy személyesen — a Kulturpark irodáját. (Cím: Sóstófürdő, Biaha L. sétány 41.) (kállai) A tárgyalóteremből Tudással a marsallbotin A Magyar Honvédség — mint ismeretes — szervezeti változásokon megy át napjainkban. Ezek érintik a katonai oktatás kérdéseit is. Nyíregyházán is van katonai kollégium, ezért érdeklődtünk a Honvédelmi Minisztériumban a tervekről, a változásokról, hiszen több megyénkben fiatalt is érint esetleges átszervezése, ne adj’ Isten: megszüntetése.
