Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. március 6. Gazdát cserélő segélycsomagok Címzett a szegénység Megdöbbentő és felháborító dolog miatt fordult szerkesztőségünkhöz Korsós Imre, Mátészalka, Kodály Zoltán utca 11. alatti lakos. Részlet a levélből: „E hó 13-án kint állok a kapuban, amikor észrevettem: 25—30 éves fiatalemberek ajánlottak fel megvásárlásra csomagokat. Tudatták velünk: a tanácstól kapták 3 ezer forint értékben. Este a boltban látom, hogy két fiatalember csomagját veszi meg a kiszolgáló. Hát, kérem, ilyenek is kapnak Mátészalkán segélyt?” A helyszínen próbáltuk felderíteni a történteket, amelynek szépséghibája, hogy a felkínáló fiatalemberek eltűntek, a megjelölt boltban pedig mit sem tud az alkalmazott. A két és félszobás társasházban beszélgetőnk a Korsós házaspárral, mindketten rokkantnyugdíjasok. Az ásszony'36 évig volt fodrász, 4600 forintos rokkant- nyugdíja a központi emelés miatt lett nemrégiben 5 ezer. A férj a Mezőgépnél dolgozott, mint bádogos és 1975 óta rokkantnyugdíjas. 1972-ben építették a társasházat, most szedik össze a pénzt a fennálló hitel egy összegű befizetéséhez. A barátságos, tiszta konyhában kínál hellyel a háziasszony, s azonnal a panasz lényegére tér: — Félre ne értse, nem magam miatt írtunk ■a szerkesztőségnek. Örülünk,' hogy én- beosztom a forintot 4» nem szorulok segítségre, bár mindenkinek jól jön ma a pénz vagy az élelem. Csak azt nem értem, hogy adhatják - vehetik egyesek az államtól — tehát közvetve mindarmyiunktól — kapott élelfniszercsomágot. Ha a családjűk rászorul, kapják meg, ez világos. De akkor milyen jogon ad túl a szerencsés „rászoruló” az ajándékon? Én például egyszer kértem közgyógyellátást igazolványt — a Trentál ugyanis 1200 forintba kerül, nem is beszélve a többi gyógyszerről — mégsem kaptam, mert állítólag nincs rá keret. Tudomásul veszem, pedig a férjemnek és nekem is rengeteget kell költeni patikaszerekre. De rosszul esik nézni, hogy akinek jut, elkótyavetyélheti. A panaszos által megjelölt boltban — ahol a panaszos látta az élelmiszercsomag adás-vételét — az egyik alkalmazott felháborodottan utasítja vissza a gyanúsítást. 0 aztán igazán nem tenne ilyet! Lehet, hogy valamelyik kollégája, de ő igazán nem tud erről semmit mondani. Kérte, a neve se szerepeljen a cikkben, mert rossz fényt vetne a nemrégiben nyílt üzlet hitelére. Végül a polgármesteri hivatalban próbálunk pontot tenni az ügy végére. Dr. Kelemen Barnabás jegyzővel és Marótiné Bíró Gyöngyvér szociálpolitikai ügyintézővel beszélgettünk a Népjóléti Minisztérium által adott segélyek elosztási elveiről. — Még a látszatát is el akartuk kerülni, hogy a hivatali apparátus döntse el, ki a rászoruló — összegezi az elmúlt hetek nagy horderejű, és vitát is kiváltó segélyezését a jegyző. — Megkértük a VöröskeIsmerkedö fiatalok Sorkosztosok Doboson A régi egyházi tanítóképzőbe járó diákok szünidőben legátusként járták a falvakat, ismerkedtek leendő munkahelyükkel, a falus),néppel, köztük sorkoszton költhettek el mindennapi vacsorájukat. Valami hasonlóról számolt be Pusztadobosról Lő- rincz Jánosné, a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének titkára. Öt fiatal főiskolás és egyetemista érkezett a faluba a Kereszténydemokrata Néppárt közvetítésével, vizsgák utáni pihenőidőben gyakorlatra. A falu kiválasztása nem volt véletlen, hiszen Pusztadoboson kereszténydemokrata képviselőtestület és polgármester testesíti meg a demokratikus ön- kormányzatot, reménykedve abban, hogy társközségből 20 év után újra önálló település lesz. Az öt fiatal fogadtatása családias volt, és a falu népe azt tapasztalta, igen érdeklődtek, hová is érkeztek, mivel foglalkoznak, hogyan élnek itt az emberek? Megtervezték a két hét programját, a három fiút a római katolikus tisztelendő úr fogadta a parókia vendégszobájába, a két lányt a védőnő, KDNP-képviselő. Részt vettek ökumenikus misén, a parókián beszélgettek a lelkipásztorokkal és a polgármesterrel, a KDNP vezetőivel. A falu lakosságának minden rétegével találkoztak, hallgatták beszédjüket, fogyasztották ételeiket. Kívánságukra régen főzött falusi ételek is kerültek az asztalra. Volt, aki az öregek gondozását figyelte, volt aki a cigány lakosok életkörülményeit, lakásviszonyait szemrevételezte. Mások az iskolai munkát tanulmányozták. Találkoztak a fiatalokkal beszélgetés, játék, szórakozás közben. Kíváncsiak voltak a környező településekre is. A volt székhelyközség, Nyírmada polgármestere segítségével nézhették meg a beregi táj nevezetességeit. Ízelítőt kaphattak egy mai kis falu sokszor zilált, de mégis segítőkész, vendégszerető közössége életéből. A pusztadobosi KDNP példát szeretett volna adni, hogyan lehetne napjainkban pártoknak javítani az emberekkel való kapcsolatot. Pusztadoboson remélik, ezek a politika iránt érzékeny fiatalok nem felejtik el, hogy az emberek között járva lehet megismerni a jót és a rosszat, így képviselhetik csak a majdani választóik érdekeit. reszt, a nevelési tanácsadó, az egyházak, a fogyatékosok foglalkoztatási központja, az idősek klubja munkatársainak segítségét, így közösen állítottuk össze a rászorulók listáját. Volt vagy 3 ezer név, de csak ezer ember kaphatott. A 4300 forint körüli egy főre jutó jövedelemnél húztuk meg a határt, még felkerestük otthonukban is a jelölteket. —Még a képviselő-testület tagjai is elmondták véleményüket a névsor összeállítása előtt — folytatta Marótiné. — De bármennyire is a rászorulók kapták a segélyt, azt már nem ellenőrizhetjük le, hogy tényleg ők főzték-e meg a száraztésztát, a rizst, a konzervet... Valóban. A leggondosabb, mindenre kiterjedő válogatás után is hallani panaszt. Igaz, korábban azt vetették a segélyosztók szemére: miért pénzt adnak, hisz azt sokan a kocsmába hordják? Az újabb segítség az élelmiszer, de aki ügyeskedni akar, azt is pénzzé teheti. Bizonyára csak szórványosan fordul elő ilyesmi, de mindenképpen rontja a közvélemény megítélését a segélyosztás gesztusáról. Tóth Kornélia Álláskínáló Egyre kevesebb munkalehetőségről adhatunk hírt olvasóinknak, most mindössze egy cég jelezte munkaerőigényét. Miként rovatunk fennállása óta annyiszor, most is varrónőket keresnek. A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet 15 férfi-női szabót szakmunkást tud alkalmazni, teljesítménybérben, 1 műszakos munkarendben. Érdeklődni a szövetkezetnél lehet, vagy a megyei foglalkoztatási központban. Terveink szerint a jövő héten — ha kapunk visszajelzést — képet adunk arról, van-e még felvétel a korábban hirdetett munkahelyeken. Villanymotorok gyógyítója A fehérgyarmati SERKÖV- tclepén a takarmánykeverőtől a sertésetetőig, a szellőzőtől a pépforgatóig sok-sok villanymotor segíti az emberek munkáját. Korábban bérmunkában javíttatták a villanymotorokat, most azonban Konyeczky József né rokkantnyugdíjas jóvoltából, aki vállalati dolgozó — hamar kijavítják a hibát. Várkonyi kontra Berecz „Állok elébe »f Feljelentette Berecz Jánost a bíróságon Várkonyi István ti- szavasvári MDF-es országgyűlési képviselő. Mi késztette erre? — Nem szívesen beszélek újra és újra a dologról, mivel úgy ér- * zem, a téma a szükségesnél nagyobb reklámot kap! A rádió Kaszinó című műsorában, hajói emlékszem Négyen a lapátot című műsorában más neves pofi Váltás előtt a tiszalöki gimnázium A Teleki Blanka Gimnázium a jövő tanévtől — érdeklődés hiányában — már nem indít orosz tanítási nyelvű osztályt. A látszólag egyszerű hír hátterében több, az iskola jövője szempontjából nem mellékes probléma is meghúzódik, hiszen az ún. általános tantervű gimnáziumi osztályokba — kettőt terveztek — is gyér volt a jelentkezés az elmúlt évben; a jelenlegi egy elsős tanulócsoport létszáma mindössze huszonhárom fő. Idő közben eldőlt a „hovatartozás” kérdése is: az iskola a megyei önkormányzat intézményeként működik a jövőben. Király Bertalan igazgató még a múlt év őszén kérte felmentését megbízatása alól. A vezetői státusz betöltésére a pályázatot kiírták, a procedúra jelenleg zajlik. A végeredmény megszületéséig — megbízással — továbbra is ő látja el az irányítási feladatokat. Bár az eléggé bizonytalan helyzetben nem könnyű távolatokról, jövőről beszélni — mondotta az igazgató —, egy biztos: a már beiskolázott kéttannyelvűs gyerekeket tisztességgel el kell juttatni az érettségiig, s a kötelezettség érvényes az itt tartózkodó külföldi tanárokra is: munkájukat mindaddig biztosítani kell, amíg az utolsó oroszos osztály is „ki nem fut”. A szakközépiskolai profil jövőbeni tervei szétfoszlani látszanak, mivel az elképzelések mindegyike (számítástechnikai, faipari, vagy valamilyen mezőgazda- sági jellegű szak „beléptetése”) jelentős pénzügyi fedezet meglétét feltételezné, erre pedig nincs kilátás. Reálisabb, s már a megvalósítás szakaszában levő kezdeményezés a speciális tantervű angol-német nyelvű osztály szervezése. Már túl vannak a felvételiken, s ősztől — ha minden feltétel pozitív módon alakul — harminckét diák kezdheti meg tanulmányait a tizenhat fős csoportokban. Növekedett az érdeklődés az általános gimnázium iránt is, így az idén, legalábbis ami a beiskolázást illeti, kevesebb gonddal számolnak. A számítógépkezelői gyakorlati fakultációt továbbra is megtartják, de újabbakkal egyelőre — nem próbálkoznak. (kállai) tikusokkal együtt a részt vevők arról beszéltek, hogyan kerültek az adott helyzetbe. Ebben a •műsorban Berecz János rám sértő megjegyzéseket tett. Válasza valahogy úgy hangzott: szeretett volna megmaradni a politikai palettán, ezért Szabolcs-Szatmár megyében, régi helyén indult a szabad választásokon. Ott, ahol korábban is képviselő volt, s ahol végül a polgárok rám szavaztak. Berecz János azt mondta, nagyobb kommunista vagyok, mint ő. Engem nem ez sértett, hanem az az állítása, hogy ellenem gazdasági ügyek miatt indult eljárás. — És indult? — Tudni kell, annak idején munkáltatómmal valóban volt munkaügyi vitám, amely hosz- szas tortúra után a javamra dőlt el. A végzés után egy hétre azonban népi ellenőrök jöttek. Három ember, közel két hétig kutatott, vizsgált. A végén bocsánatkéréssel zárult a dolog, az akkori megyei NEB elnöke szóban és írásban kért elnézést. Láthatja tehát, ez afféle „kabátlopási” ügy, amikor valamiről csak beszélnek, de az igazat valójában kevesen ismerik. — Minek tulajdonítja a támadást, Berecz János kijelentéseit? — Politikai éretlenségnek. — Mit vár az eljárástól, mit remél a pertől? — Berecz János azt nyilatkozta, tényekkel tényekre válaszol. Ha így van, akkor jöjjenek, állok elébük. Azok ugyanis önmagukért beszélnek. — Mit szóltak a kollégái? — Tudtak az esetről. Bár én azt vallom, nem szabad minden heccre, minden támadásra ugrani, ha azonban ilyen, a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazással illetik az embert, akkor nem maradhat tétlen. Azért is kell rá válaszolni, hogy címtől, rangtól függetlenül indokolatlanul senki ne bánthasson másokat. K.É. Pipázzanak! A Parlament hétfői ülése azzal kezdődött, hogy egyes pártok szónokai arra intették a felszólalókat, legyenek türelmesebbek, lojálisabbak, ne egymás ócsárlása legyen a cél, hanem az ügy előbb- revitele. Ebből az óhajból aztán ritkán hallott torzsalkodás alakult ki. Mit tegyünk? Talán ilyen a magyar? Vagy egy javaslatom. Nem én találtam ki, Lev Tolsztoj írta: „Gyakran hallani azt a véleményt, hogy ülések és tanácskozások nyugodtabban zajlanak le, ha közben dohányoznak, és már ezért is jó a dohányzás. Ez lehetséges, de egyben bizonyítéka a dohányfüst bénító hatásának. Az indiánu- sok már rég tudták, hogy a dohányélvezet békés hangulatot teremt, és ezért békekötéseik alkalmával, mint ismeretes, nagy szerepet játszott a békepipa.” Száz szónak is egy a vége: pipázzanak a honatyák! Talán ez segít... Cs. B. A tárgyalóteremből Szó nélkül szúrt A Kemecse melletti Körmendi-tanyán lakó Rácz János már ült börtönben emberölés miatt. Szabadulása után évekig elfogadhatóan viselkedett, ám a közelmúltban kissé ittas állapotban bement a kemecsei presszóba, előrántotta a kését és minden indok nélkül hátba szúrta a pult mellett álló, számára teljesen ismeretlen férfit. A meglepett férfi megfordult és kezét előre tartva védekezni akart, ám a hadonászó támadó így a kezét is megszúrta. Ezt követően Rácz kifelé igyekezett és az útjába kerülő másik vendéget — szintén minden indok nélkül — mellbe szúrta-. Szerencsére egyik szúrása sem volt nagy erejű. Az elvetemült embert a vendégek gyorsan földre teperték és elvették tőle a kést, majd értesítették a mentőket és a rendőrséget. A Nyíregyházi Városi Bíróság az ítélet kiszabásánál figyelembe vette enyhítő körülményként, hogy a vádlottnak három kiskorú gyermeke van és segédmunkásként keveset keres. Az ítélet: ötezer forint pénzfőbűnte- tés. Ezen kívül meg kellett fizetnie Rácznak hatezer forint bűnügyi költséget és a két sértettnek is fizetett ezer-ezer forintot ruharongálás címén.
