Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

Tűzfenyegetés Záhonyban (5. oldal) Lezárni a múltat?! (11. oldal) A brüsszeli egyetemen Göncz díszdoktor A brüsszeli egyetem, az Ulb díszdoktorává avatták kedd délcrtán Göncz Árpád köztársasági elnököt, továb­bá a kelet-közép-európai változások több más ki­emelkedő szereplőjét, így Václav Havel csehszlovák államfőt, Bronislaw Gere- meket, a lengyel átalakulás egyik vezéralakját és Willy Brandt volt bonni szövetsé­gi kancellárt. A brüsszeli egyetem, amely rendszeresen felru­házza doktori talárjával a béke és haladásba demok­rácia kiemelkedő védelme- zőit, ily módon mintegy a kelet-európai változás né­hány jeles -személyisége, és rajtuk keresztül a térség népei iránt kívánta kinyil­vánítani tiszteletét. Folytatta munkáját az Országgyűlés Ápolni demokratikus hagyományainkat Az Országgyűlés keddi munkanapján Antall József miniszterelnök napirend előtti felszólalásában 1944. március 19-ére, a hitleri német csapatok magyarorszá­gi bevonulására emlékezett. Antall József szerint a megemlékezés annál is indo­koltabb, mivel a hitleri né­met csapatok bevonulása kö­vetkeztében Magyarország de jure elvesztette szuverenitá­sát. A miniszterelnök az 1944 márciusától terjedő korszakot az idei június 30-i dátummal hozta összefüggésbe, mond­ván : ekkor zárul majd le egy folyamat, amelynek eredmé­nyeként — a szovjet csapatok távozásával — remélhetőleg végleg visszanyerjük teljes szuverenitásunkat. Az akkori évekre visszatekintve leszö­gezte: Magyarország háború­ban állt, napirenden voltak a megpróbáltatások, a tör­vényszegések és aj emberi jogokkal ellentétes törvények voltak érvényben. Ugyanak­kor — mint mondta — azt se felejtse el senki, hogy 1944. március 19-éig hazánkban Európa legnagyobb zsidókö­zössége még életben volt, külföldi menekültek tízezrei éltek itt viszonylagos bizton­ságban, valamint azt sem, hogy a mostani parlamenti pártok azoknak a pártoknak örököseinek tekintik magu­kat, amelyek Hitlerrel szem- benálltak és hittek a parla­menti demokráciában. A miniszterelnök hangsú­lyozta, amíg a kormány az ő vezetése alatt áll, mindig a szuverenitás jegyében fog te­vékenykedni és minden szél­sőjobb- vagy szélsőbaloldali eszmével szembeszáll. Ezután az Országgyűlés a napirendre rátérve megkezd­te a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat, vala­mint az 1991-es évi költség- vetésről és államháztartás vi­telének ez évi szabályairól szóló törvényt módosító ja­vaslat együttes általános vi­táját. Balsai István igazságügyi miniszter expozéjában utalt (Folytatás a 4. oldalon) Naponta több ezren fordulnak meg a csengersimai határátkelőn. Képünkön kerékpárosok és gyalogosok igyekeznek vissza Romániába, bevásárlás után. (H. P. felv.) Megyénk képviselőinek interpellációi Névértéke: 5000 lorint Ismét egy új bankjegy A tegnap délutáni parla­menti interpellációk sorában az elsők között szerepelt Var- gáné Piros Ildikó Szabolcs- Szatmár-Bereg független képviselője. „Az ország, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye télialma-termeléséröl, értékesítési gondjairól” in­terpellált a földművelésügyi és a pénzügyminiszter­hez, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­niszteréhez. — Szólnom kell — mon­dotta a képviselő, mert egy olyan termék került veszély­be, amely a megye lakossá­gának megélhetését veszé­lyezteti. Mint köztudott, Sza­bolcsban a munkahely kevés, a vállalkozási lehetőségek be­határoltak. Az alma 90 szá­zalékát magánvállalkozók termelik, s ez a lakosság 60 százalékának ad napi kenye­ret. Az utóbbi időben jelent­kező értékesítési gondokat a megye önmagában megolda­ni nem tudja, a szovjet piac visszaesése könnyen tragikus helyzetet idézhet elő. A meg­oldásból a kormánynak is szerepet kell vállalnia — fi­gyelmeztetett Vargáné Piros Ildikó, akinek szavait kezdet­ben igen csekély figyelem kí­sérte. A képviselőnő nem jött zavarba, rövid szünetet tar­tott, hogy ébrentartsa, ponto­sabban megszerezze képvise­lőtársainak érdeklődését. A hatás nem maradt el, így folytatódhatott az interpellá­ció. — Azt szeretném, ha a Prémiuma: szabadság (2. oldal) szabolcsiak nem baltával metszenék az almáskerte­ket — hangzott a felszólalás­ban, melynek befejező részé­ben a termesztés költségei­nek bizonytalansága, a gön­gyöleggyártás leállítása volt a fő mondanivaló. Az interpellációra dr. Ger- gácz Elemér adott választ, aki bevezetőjében megértésé­ről biztosította a képviselő­nőt. Ugyanakkor felidézte, hogy a tavalyi volt a legsi­mább almaszezon az utóbbi években. Az összalmaterme- lés 60 százaléka a Szovjet­unióba megy, s bizony ez a piac mostanra komoly ve­szélybe került — ismerte el (Folytatás a 4. oldalon) Az ötezer forintos bank­jegy csupán hét forint ötven fillérbe kerül. Igaz, csak a Magyar Nemzeti Banknak, amelynek megbízásából eny- nyiért állítja elő a papírpénzt az Állami Pénzjegynyomda. A törvény értelmében mások névértékben kötelesek elfo­gadni, s így valószínű, hogy a hétköznapokban mindany- nyiónknak ötezer forintjába kerül az ötezres. Kivételt csupán a hamisí­tók képezhetnek, bár ebben az esetben igen nehéz lesz a dolguk: egyrészt a magyar bankjegyeket szépségük és bonyolult grafikájuk miatt igen nehéz hamisítani, más­részt most, elsőként ennek a bankjegynek a papírjába be­építették a nyugati papírpén­zekből már ismert fémszálat. A Diósgyőri Papírgyárban előállított, fehér papírra nyo­mott bankjegy nagyságra megegyezik az ezerforintos­sal. Színe többnyire vöröses­barna, sötétbarna, és világos- barna árnyalatú, Munkaközvetítők munkaértekezlet# Törökország színvonalán? Van amiben nem jó az élen járni. Mondjuk a munkanél­küliségben. Pedig megyénk­ben ez a mutató több mint kétszerese az országos átlag­nak. Talán ez volt az oka annak, hogy hazánkban első­ként itt alakultak meg azok a munkaügyi szervezetek, ame­lyek a gazdasági változások miatt utcára kerülő emberek ügyeit hivatottak felvállalni. Tizennégy foglalkoztatási központ dolgozói gyűltek ösz- sze tegnap éves munkaérte­kezletükre a megyeháza nagytermébe. A jelenlévő dr. Kalmár László, az Orszá­gos Munkaügyi Központ fő­igazgatója lapunk érdeklődé­sére elmondta, hogy a szer­vezet gyors kiépülését min­denképpen értékelendő ered­ménynek tartja, de nem hallgathatja el azt sem, hogy csak az események, a jelen­ségek, azaz önmagunk után futunk. A várható kétszázöt­ven ezres munkanélküli-se­reggel szemben kétezer ügy intéző áll jelenleg. Ami szám szerint is kevés, hát ha még hozzátesszük azt, hogy a se­gítséget kérők majd fele az asztalborogatással felérd hangnemben kezdi mondóké- ját. A szolgáltatások fejlesz­téséhez anyagi hátteret csak a Szolidaritási alap adhat, de ez csak egy minimálszinvo- nal tartását teszi lehetővé. Egy Törökországnak megfe­lelőt. Ami nem lehet szá­munkra perspektíva. egyik oldalán gróf Szé­chenyi István portréja és a Magyar Köztársaság cí­mere, míg átellenben a Magyar Tudományos Akadémia látható. Ez utóbbi oldalon, a vilá­gon először ezen a bankje­gyen tapintható ki a vakok és gyengénlátók számára is egyértelműen az, hogy mek­kora címletű bankjegyet tar­tanak a kezükben: a vakok által az egész világon ismert ..Braille-jelekkel" a jobb fel­ső sarokba írták fel az ötez­ret jelentő számot. Az ötez­res bankjegyet Vagyóczky Károly, az ezerforintos ,.aty­ja” tervezte. Az új bankjegyet március 25-én kezdik kibocsátani a bankok — hangzott el ked­den délelőtt a Magyar Nem­zeti Bankban tartott sajtótá­jékoztatón, ahol azt is meg­tudtuk, hogy eddig 30—40 millió darab készült el belőle. Viszonyítási alapul leírjuk, hazánkban ma 380 millió da­rab papírpénz van forgalom­ban A nemzeti bank szakembe­rei bejelentették, előkészület alatt áll az új papírpénz, a tízezer forintos tervezése is. Ez nem jelenti azt, hogy bár­milyen konkrét elképzelésük lenne a pénz formájáról, csu­pán arról van szó, hogy mint a világon mindenütt, így Magyarországon is folya­matosan kell újabb és újabb bankjegyek majda­ni kibocsátásáról gondos­kodni. Éppen ezért, senkinek sincs oka attól tartani, hogy ez az új, ötezer forintos bankjegy növeli az inflációt, hiszen a folyamatok mindig fordítva érvényesek: mindig az inflá­ció teszi szükségessé egy na­gyobb címletű bankjegy be­vezetését. (Bp. szerk. — Rálhy) Salánki rneghívó Festményekkel Rákóczi utján Nagy ünnepre készül a Kárpátalján lévő magyar község, Salánk lakossága: az idén májusban a kuruc- kor szellemét felidéző em­lékhelyet alakítanak ki a fa­lu határában. Az emlékhely felavatására egy kétszáz­nyolcvan évvel ezelőtti esemény alkalmából kerül sor, amikor Rákóczi tanács­kozásra hívta a magyaror­szági szenátus tagjait, s erdé­lyi tanácsosait, hogy az or­szág további sorsáról dönt­senek. A fejedelem és küldöttsé­ge nyolc napot töltött el Sa- lánkon, ahol döntöttek, Nagy Péter orosz cártól kérnek se­gítséget a szabadságharc folytatásához. A kastélyt, ahol a vendégek megszálltak, elbontották már ugyan, de meg van még az a kút, ahon­nan a hagyomány szerint Mikes Kelemen hordta a vi­zet a nagyságos fejedelmé­nek. Itt, e kút közelében alakít­ják ki az emlékparkot, s he­lyezik el azt a bronz emlék­táblát, melynek alkotója Nagy Lajos, nyíregyházi szobrász. A májusi ünnepély­re a kárpátaljai magyarokon kívül készülnek a magyaror­szágiak is. A Zichy-galériá- hoz tartozó festőművészek közül több mint ötvenen ajánlották fel közreműködé­süket. A képzőművészek ku­ruc témájú képeket készíte­nek,. melyekből Salánkon rendeznek majd nagyszabású kiállítást. Mint a galéria vezetőjétől, Iványi Pétertől megtudtuk, a képek ezután hosszú vándor­lásra indulnak. Ha sikerül mecénásokat találni, segítsé­gükkel a vándorkiállítás al­kotásai felkeresik mindazo­kat a jelentősebb helyeket, ahol a fejedelem megfordult bujdosása során. Az elképze­lések szerint bemutatják majd azokat Lengyelország­ban, Ukrajnában, majd Danckában (Gdansk) hajóra szállnak, s a normand par­toknál kötnek ki. A francia- országi bemutatkozás után a végcél, Rodostó, ahol Rá­kóczi az utolsó éveit töltöt­te. A salánki ünnepségre vár­ják a szervezők a magyaror­szági érdeklődőket is. B. G. SZEPTEMBERTŐL Nyolcosztályos gimnázium Gyarmaton A fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium is megkap­ta az engedélyt, így ez év szeptemberétől nyolcosztá­lyos gimnázium kezdi meg működését a városban. Olyan kisdiákok jelentkezését vár­ják, akik ebben a tanévben Szegényen, de szabadon (S. oldal) fejezik be az általános isko­la negyedik osztályát. A fel­vételi vizsga bizonyára nem jelent majd különösebb aka­dályt. írásbeli lesz helyes­írásból és számtanból, ezen­kívül olvasás-szövegértés, va ­lamint egy kötetlen beszél­getés alapján döntenek arról, hogy szeptembertől ki foly­tathatja majd tanulmányait ebben az intézményben. Jelentkezni szeptember 12- ig lehet a gimnáziumban, de március 27-én délután öt órakor az iskolavezetés tájé­koztatót tart az érdeklődő szülők részére. XLVIII. évfolyam, 66. szám ÁRA: 6,10 FORINT 1991. március 20.. szerda | Veszélyben az alma

Next

/
Oldalképek
Tartalom