Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-20 / 66. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. március 20. Ott, túl a rácson (2.) Prémiuma: szabadság Az általánosabb tájékozódás után, amikor az üzemet, s a zárkákat jártuk végig a börtönélettel ismerkedve, Ladik József az intézet sajtóreferense kalauzolt. Nevelötiszt is egyszemélyben, nincs híján tapasztalatoknak. Jelenleg ágyneműk készítésével foglalkoznak a fogvatartottak — mondta. — Most már nem bérmunkát végzünk a telephelyen, hanem saját alapanyagból, „saját zsebre” dolgozik a vállalat, elsősorban belföldre. / Átlag négyezer forint — Mennyire tudnak, és akarnak munkát végezni azt elítéltek? Hiszen nem általános, hogy varrógépekkel fél fiák dolgoznak. — Aki életében nem látott még varrógépet, két hónap után már megfelelő színvonalon képes dolgozni. A tanulószalagon órabérben fizetjük őket — persze a teljesítmény sem mellékes — a munkaszalagon már teljesen az utóbbi a mérvadó. Jog és kötelesség is számukra a társadalmilag hasznos tevékenység végzése. Sajnos, nem nagyon kivitelezhető a büntetésvégrehajtás országos vezetésének az a régebben megfogalmazott elképzelése, hogy a teljes foglalkoztatottságot biztosítsuk, nincsenek meg hozzá a megfelelő feltételek. Akik dolgoznak, 4 ezer forintot keresnek átlagban a legutóbbi kimutatás szerint. Persze, nagy a szóródás, 1200 forinttól kilencezerig. —Milyen a kapcsolat a polgári dolgozók és a fogvatartottak között? — Mivel egész nap együtt vannak, jónak mondható. A konfliktusok, ha előfordulnak, a követelménytámasztással függenek össze. Meglepően jó a munkamorál is, tavaly 8 milliós nyereséget könyvelhettünk el. Visszatérő dolgozóink is vannak, akiknek már nem új ez a munka, mert korábbi büntetésük során is ezt végezték. Elítélt — nyelvtudással Ahogy sétálgatunk végig a folyosókon, ajtók nyíltak meg előttünk, s záródtak be azonnal mögöttünk. Az erősödő bezártságérzésen csak az a tudat enyhített: én akkor távozhatom, amikor akarok... A folyosók egy részét is kihasználják, a készárú hajtogatására, csomagolása történik ott. A varrógépeknél férfiak, több-kevesebb ügyességgel, különböző tempóban végezték munkájukat. A gépek zajában, nehezen értettük egymás szavát. — Az az ember — mutatott rá egyikükre kísérőm — a múlt hónapban 9 ezer forintot keresett. — Beszélhetnék vele? — kérdeztem, s már szóltak is neki. Kiss János készséggel beleegyezett a villáminterjúba. — Már kellő gyakorlatot szereztem, voltam már büntetve — mondta a barna bőrű férfi, — 150 százalékos varró vagyok. Legutóbb 15 ezer forintot küldtem haza a családnak. — Akkor lesz mire alapoznia az életét, nem üres kassza várja majd, ha kiszabadul. Ugye? — Összegyűlt már egy kis pénz, állattartással foglalkozunk, s valószínűleg Bécsbe fogok járni, piacoznék élettársammal együtt. Jól beszélek németül, így az is lehet, hogy külföldön vállalok munkát. —Hol tanulta a nyelvet, milyen végzettsége van? — Nyolc általános elvégzése után két évet jártam gimnáziumba is, de abbamaradt. Eveken át tanultam németül, nyelvtanfolyamokra is jártam, 4 évig angolul is tanultam. A nyelvkönyvek és szótárak most is itt vannak velem, társaimat tanítom időnként, de már hivatalos levelet is fordítottam. Jutalomból szabadságra Rostás Imre is ennél a szalagnál dolgozik, most lopás miatt került börtönbe. Jó magaviseleté, s munkája eredményeként 6 napra szabadságot kapott, hazamehet a családjához. Aki a feltételeknek megfelel, részesülhet a jutalom e formájában. O ezek közé tartozik, kérte is, hogy szót válthasson velem. — Nagy öröm ez számunkra, vár otthon a család. A szabadságról visszatérve könnyebb lesz a benti életet elviselni. Bízom benne, hogy még egyszer nem követek el olyan dolgot, ami miatt elítélnének. A baj csupán az, hogy nehéz munkahelyet találni. Ezúton is szeretném a nevelőknek, a munkahelyi vezetőknek, s a parancsnok úrnak megköszönni a bizalmat. Társaim megkértek, tolmácsoljam azt a kérést: szeretnék, ha minél többen lehetőséget kapnának a rövid eltávozásra. ■— Ha a feltételeknek megfelelnek, valószínű nem lesz akadálya — felel rögtön Hadik százados. Kováts Dénes Következik: Párnázott a dühöngő Nők a könyvtárban — múlatják az időt az ítélethozatalig. Utána elkerülnek Nyíregyházáról. (H. P.) Búcsú Torgyántól „Sajnálom” — mondja Kávássy A Független Kisgazdapart parlamenti frakciója hétfőn délelőtt nagy horderejű döntést hozott: 22 — 18 arányban leváltotta a frakció éléről Tor- gyán Józsefet. Lapunk Kávássy Sándor képviselőt, a Kisgazdapárt szabolcs- szatmár-beregi szervezete elnökét kérdezte: — Ön milyen álláspontot képviselt? — Nem titkolom, hogy Tor- gyán József mellett tettem le a voksomat. Bár még nem rendeztem igazán gondolataimat, annyit elmondhatok, hogy Torgyán József nem képviselt mást, mint amit a mi pártunk a választások idején megígért. Annyiban különbözik másoktól, hogy időnként elég harsányan szólal meg, de ez még nem ok a leváltására. A rendszer- váltás mai szakaszában azt lehet mondani, hogy Torgyán József több lépéssel előrébb jár, ez a bajok eredője. Egyébként már csak azért is mellette foglaltam állást, mert megyénk kisgazda testületéi is ilyen döntésre inspiráltak. Bármiként is zárult a szavazás, egy rátermett embert fosztott meg tisztségétől a frakció, de lennének kérdőjeleim ahhoz, hogy lefutott partiról van-e szó. (bpszerk — k. t.) Lelombozódva T ermészetjáró ember vagyok. Nyíregyházi lévén már bebarangoltam a sóstói erdő szinte minden zegét-zugát. A napokban is tettem egy koratavaszi sétát és szomorúan állapítottam meg, hogy haldoklik a megyeszékhely „tüdeje”. Lombnélküli állapotban messze ellátni a fák között, így jobban szembetűnik, hogy az erdő eredeti fái, a tölgyek egyre foghíjasabban találhatók, s fent, a koronaszintben elhalt, kéreg nélküli ágak tömege mindenütt. A megritkult tölgyállomány között, az „első és második emeleten” a legkülönfélébb cserjék, feltörekvő fák uralkodnak. Természetesen ez az állapot, hiszen a tölgyek ugyancsak kivé- nültek, messze túl vannak az erdészek által jól ismert vágási érettségen. De mint köztudott, városi-jóléti erdőként kezelve, az elmúlt évtizedekben, a közönség oktalan haragjától tartózkodva, az erdészek nem végeztek igazi, szakszerű erdőművelést — csak egy-egy teljesen kiszáradt, az erdőben járók épségét is nyilvánvalóan veszélyeztető öreg fa kivágására szorítkoztak. Jó lenne most már, az utolsó órában valamit tenni Nyíregyháza erdejének, pihenőhelyének megmentéséért. Egy öreg erdő megmentése, szerény véleményem szerint nem más, mint annak következetes, szakszerű megújítása. Ez az erdő Nyíregyházáé. A város népe — akkori vezetősége — saját adófillérjeiből váltotta meg, vette meg a Dessewfíyés a Károlyi-birtokokat, bejtne az 1000 holdnyi erdőséget. A sóstói erdő — írja Cservenyák László Nyíregyháza történetében — 1850 körül 265 000 forintot ért, s ez akkor több volt a város összes vagyonának a fele. A sóstói erdő ma is nagy kincs. Gazdasági szempontból is. Jó lenne a város önkormányzatának és az erdészeti szakembereknek közösen elhatározni, hogy az erdő déli szélétől — a Csaló köztől, a Tölgyes csárda környékétől kezdve — évente például 10 hektárnyi területen teljesen kitermelik az erdőt, s tíz év alatt ez már 100 hektárra rúgna. S az erdőrész letakarítása után kezdődne az újratelepítés és így felújulhatna a szorosan vett parkerdeje Nyíregyházának. G ondolni kell a jövőre, unokáink jövőjére. A nosztal- giázókkal szemben az igazi természetvédők tudják, hogy a több száz hektáros sóstói erdőből az évenkénti néhány hektár átmeneti elvétele nem borítja fel az ökológiai, a környezeti egyensúlyt. Erre példák a tanárképző főiskola fölötti erdőfelújítás, vagy a kiépített Sóstóra vezető műút mentén található fiatal erdőrészek. Samu András Tájkép almacsata után, a vásárosnaményi határban. (Balogh Géza felvétele) A porszem N ekem nem ad nyugalmat még a „bűnös” vallomása sem. Mit ér, ha tudjuk, ki volt, ha ugyanúgy, minden, még egyszer megtörténhet? Biztosan emlékeznek a véletlenek szörnyű játékára, avval a bizonyos infúziós üveggel. Épp akkor nem tették a helyére, épp hasonlított a címkéje egy minden nap alkalmazottéra, épp azok mellé került, s épp akkor nem nézte meg tüzetesebben a kiváló nővér, mit is tesz az infúziós állványra. Egy gyermek szellemi épsége bánta. Elcserélt infúziók nálunk, elcserélt gyermektetemek az ország másik részén. A kisfiú menthetetlen volt, az orvosok hiába próbálkoztak. Meghalt. Szülei elhamvasztatták, eltemették. Majd kaptak egy értesítést, hogy átvehetik gyermekük testét, temethetik. A valódit. De ki volt akkor az első? Kideríthetetlen. Egy névtelen. Sehonnan sem hiányzik. Ott, hol születésünk pillanatától kezdődően kartotékok gyűjtik minden lépésünk. Ám papíron itt minden rendben. Ki a felelős? Kimondva, kimondatlanul az illető klinika kórbonctani intézetének alkalmazottai között keresik. A nyugalom kedvéért biztos találnak majd egy tepsihuzogatót. S ha nem is mondják a szemébe, „a te bűnöd”, mindenki tudja, hogy rá kell gondolni. Aztán az az egy ember hordozhatja a súlyos terhet életén át. S csak magát okolhatja. Figyelmetlenségét. No meg a véletlent. A véletlent? Hogyan fordulhat elő egy egészségügyi, de bármilyen más, a rendre hasonlóan kényes intézetben ilyen véletlensorozat? Nem a vezetők feladata olyan munkarend, rendszer kialakítása, amelyben a részfeladatokkal megbízott dolgozók majdhogynem automatikusan cselekedhetnek? A műtők taposómalmában egy pillantásnál több nem jut az infúziós üvegre, különösen, ha onnan kerüLelő, ahol a megfelelők lenni szoktak! S milyen az a rendszer, ahol az adminisztráció tökéletes, a kiadott tetem még sem az. amit a papírok mutatnak? Sehol se ugrott, ugrik ki a hiba? Ha a rendszerbe porszem kerül, például egy ember figyelmetlensége, nem veszik észre, addig, míg visszafordíthatatlan következményekkel nem jár?! A z említett eseteknél ez utóbbi történt. A rendszer a hibás. Aki alkotta, felelős. A csoport, az osztály, az intézmény vezetője. S ezt vállalni is kell. A hiba nem csak azé az egy emberé. Mindannyiuké. S akkor a lelki teher is legyen mindenkié. A változtatás kötelezettségével együtt! Tapolcai Zoltán Új üzemcsarnok Egészséges étkeinkért Növényvédelmi Mérnökök Kamarája alakult Gondolunk-e arra, hogy a tiszta vízzel megmosott saláta lehet még mérgező a szervezetre? Bármilyen furcsa, de egyre több, az egészségünket fenyegető, károsító anyaggal kerülünk kapcsolatba. Jó lenne rendet tenni a kemikáliák dzsungelében. Egyebek közt ezt a célt tűzte maga elé a Növényvédelmi Mérnöki Kamara. A napokban megalakult társadalmi egyesület elnökétől, Lenti Istvántól (Kálmánházi Rákóczi Tsz főkertésze) kérdeztük: milyen feladatokat fogalmaztak meg önmaguknak? Úgy véljük, a felsőfokú növény- védelmi oklevéllel rendelkező mérnököket mellőzi a mezőgazdaság. Személyes presztízsük helyreállítását és a szakmájuk elismertetését kívánják elérni a kamarai működéssel. A hagyományos érdekvédelmi feladatokból is vállalunk magunkra. Emellett szakmai célok eléréséhez készítenénk különböző ajánlatokat a kormányzati szerveknek. S végül, de nem lényegtelen kérdésként azt a célt tűzzük magunk elé, hogy a fogyasztók asztalára kerülő élelmiszer-alapanyag tökéletesen megfeleljen az európai szabványoknak. Már csak azért is, ha exportálni akarunk az igényes nyugati piacokra, mielőbb igazodnunk kell a mezőgazdasági termékekkel az ott meghonosodott paraméterhekhez. A kamarai csatlakozást 55-en írták alá, de legalább százra teszik a megyében élő és a mező- gazdasági üzemekben dolgozó növényvédelmi szakemberek számát. Mivel szakmai összetartozást is jelképez ez a kamara, szigorúan kikötötték: csak felsőfokú növényvédelmi végzettséggel lehet belépni. Együttműködési készségüket jelzi, hogy március 21-én Kecskeméten alakítják meg a megyékben tevékenykedő növényvédelmi mérnöki kamarák országos szövetségét. Vélhetően a szabolcs- szaimár-beregi szakemberek is hozzájárulnak tapasztalataikkal a szakma hazai ügyeinek előbbre- viteléhez. (tk) A nyíregyházi Tünde utcán a KEMÉV-Voest Alpine Kft. hamarosan új üzemcsarnok építését kezdi el. A Nyugat-Európába exportáló vasas üzem magyar—osztrák érdekeltségű. A csarnok avatása után jövőre újabb vasas szakmunkásoknak tudnak munkát biztosítani. A kft. ezért igényelt jelentős összeget a foglalkoztatási alapból. A NYÍREGYHÁZI S MODELL BOLTBA (Nyíregyháza, Rákóczi u. 8.) MÁR MEGÉRKEZTEK a szuperdivatos egy- és kétrészes női FÜRDŐRUHÁK!! Rövid és hosszú ujjú PAMUT PÓLÓK teljes színskálában!! Nyári szezonra már most vásárolja meg az ízlésének legmegfelelőbb fürdőruhát! Minden Kedves Vásárlójának udvarias kiszolgálással áll rendelkezésére az S MODELL.
