Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
4 KeIet-Mafyarom6g 1991. február 23. A 21 érés Helen Sharman brit kutatónö lesz az első brit az űrben, miután az ő nevét sorsolta ki február 22-ikén a Moscow Narodny Bank. londoni székhelyű szovjet pénzintézet, a brit—szovjet közös űrvállalkozás, a Jpno-program szponzora. TálékoztatA a kömény üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A társasági törvényről a helyettes államtitkár elmondta: tervezik a teljes törvényszöveg falüLvizsgálatát. A mostani módosítások elsősorban a cégbírósági bejegyzést, a cégnyilvántartással kapcsolatos ügyintézést egyszerűsítik. illetve a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok számára jelentenek könnyítéseket, így például egyszerűsödik az alaptőke felemelésével vagy leszállításával kapcsolatos adminisztráció, s új vonása lesz a társaságokra vonatkozó szabályoknak. hogy a nem vagyoni apport harmadik személy közreműködése nélkül átruházható. A másik témára áttérve Keleti György elmondta: ez idáig több mint 72 ezer szovjet katona távozott az országból, és még mintegy 19 ezren tartózkodnak különböző magyarországi katonai objektumokban. A hadi- technikai eszközök 68 százalékát vonták ki. így például valamennyi rakétaindí tóállványt elszállítottak már az ország területéről. Keleti György — hangsúlyozva. hogy a csapatkivonás a tervezett ütemtervnek megfelelően zajLik — mindehhez hozzátette: továbbra is nézetkülönbségek vannak a szovjet és a magyar fél között a gazdasági és pénzügyi kérdések tekintetében Mielőtt e vallomás megírásába | fogtam volna, elképzeltem, vajon I mit gondolnak azok, akik megpil- I lanlják ezt az ismeretlen fényképet. ! Egyesek, akik szimpatikusnak talál- ;; ják ezt az arcot — remélem lesznek I * ilyenek — biztosan azt mondják magukban: ez a nő az Üdvhadsereg egy lelkes tagja, aki szabadidejében betegeket ápol... Mások talán egy s későn érő sakktehetséget vélnek [ felfedezni a képen. Megpróbáltam azt is elképzelni, hogy mit gondolnak rólam azok, Í 5 akiknek a fényképről visszanéző arc közömbös. Természetesen szeretném, ha ez a vallomás nekik is szólna: de gondolom, ők úgysem olvassák el a cikket. Ezért most ÖnI ’ nek, aki velem maradt, elárulom: nem vagyok sem jótékonysági szervezet képviselője, sem szépreményű sakktehetség. Sokkal prózaibb I foglalkozás az enyém: marketing igazgató vagyok. Ez azt jelenti, f hogy munkám legszebb részében, lapom, a Magyar Hírlap olvasói tá- I borának megismerésével, és ha 1 ügyes vagyok, meghódításával fog- 1 lalkozom. Hiszem, hogy amit nap mint nap \ csinálok, nem fölösleges, hiszen a I Magyar Hírlap fennállása óta több- I szőr bizonyította, hogy megújulni | képes, tárgyilagos, jólinformált lap. | Ezzel nem az a szándékom, hogy I szembedícsérjem munkaadó gazdá- : mat — nálunk ez a stílus nem divat. 1 Csupán örömömet próbáltam | megfogalmazni, hiszen a Magyar 1 Hírlap hamarosan, talán már febru- j ár 25-től a legnagyobb magyar na- I pilap lesz, akkora, mint nívós tár- f sai: a Times, a Le Monde, a La ; Stampa... Természetesen ez nemcsak j büszkeséggel tölt el, hanem mun- 1 kámat is megkönnyíti, hisz egy f ilyen lapot, úgy érzem, sokkal | könnyebb lesz megszerettetni az | olvasókkal. Egy színvonalas politi- 1 kai elemzéseket, igényes képanya- | got tartalmazó országos lap jól kié- f gészíti a szűkebb pátria f eseményeiről tudósító városi-me- j gyei lapokat. I És most, e vallomás végén, úgy | érzem, sokkal közelebb kerültem >: Önhöz, illendő tehát, hogy bemutat- | (6U9) B kárpótlási törvényről MDF-es szemmel Szabi Győző szemumtjal B megyei főkapitányok kinevezéséről — Eddig hét megyei rendőrfőkapitány kinevezésére tettem javaslatot — közölte Szabó Győző országos rendőr- főkapitány pénteken tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, megyénkben dr. Hajzer Lászlót javasolta. Szabó Győző hangsúlyozta: az országos rendőrfőkapitány egyszemélyben felelős a kinevezésekért. Több esetben nem tudta elfogadni a főkapitányi pályázatokat első menetben elbíráló szakmai zsűrik javaslatát. Rámutatott: ezek a bizottságok két körülményt vizsgáltak: elbírálták a pályamunkákat! valamint meghallgatták a jelölteket. Az országos főkapitány azonban ezenkívül figyelembe vette a pályázók emberi alkalmasságát, azokat a személyes képességeket. amelyek alapján a beosztott rendőrök képesek egységesen felsorakozni elöljárójuk mögött. Szabó Győző számára az is fontos volt. hogy rendezett-e a jelöltek magánélete. Ugyancsak lényeges szempont, hogy az új vezetők megfelelő nyelvismerettel rendelkezzenek. Szólt arról is. hogy a megyei közgyűléseknek véleményezési joguk van a Leendő főkapitány személyéről. (A mi megyénkben erre a közeli napokban kerül sor.) Az említett hét vezető közül a Nóg- rád és a Pest megyei kinevezésével 'nem értettek egyet az önkormányzatok, de olyart érv nem merült fél a leendő vezetőkkel szemben, hogy velük nem tudnának együttműködni a megyei iTózgyű- lések. A sajtótájókoztatóan ezenkívül szó volt az elmúlt évi bűncselekményekről is. Ka- cziba Antal ezredes, az ORFK bűnügyi főosztályvezetője elmondta: 1990-ben 341 ezer bűncselekmény vált ismertté. 51 százalékkal több mint 1989-ben. Hangsúlyozta: a rendőrség egyedül nem képes megállítani a bűncselekmények számának növekedését, ehhez társadalmi összefogásra van szükség, így az ORFK támogatni kívánja az egyesülési jog alapján működő önvédelmi csoportokat. A közeljövőben országos szakmai tanácskozást kívánnak szervezni számukra. A Vagvonellenorző Bizottsáa ülése A beadványokban szereplő mátészalkai és nyíregyházi ingatlanok elidegenítéséhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vagyonellenőrző Bizottság hozzájárult. (csgy) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a heves vitákat kiváltó kárpótlási törvény- javaslatot. A parlamenti pártok e körben egymástól eltérő nézeteket alakítottak ki. A Fidesz álláspontja szerint a kárpótlás újabb tehertételt jelent az egész lakosságnak anélkül, hogy céljának megfelelne. Egzakt jogi érveléssel alátámasztva a törvényjavaslatot, indokolatlannak tartja. Az SZDSZ minden mgyar állampolgár részére 20 000.— Ft értékű vagyonjegyet kíván biztosítani. A Kisgazdapárt a teljes reprivatizáció talaján áll. Nem kívánom cikkemben vitatni sem az SZDSZ, sem a Fidesz álláspontját, inkább néhány összefüggésre igyekszek rávilágítani, amelyekre az MDF álláspontja kialakításakor figyelemmel volt. A kormánykoalíció pártjai egységesek abban, hogy az elmúlt társadalmi rendszer által okozott sérelmeket valamilyen módon orvosolni kell. Ez politikai döntésként alapja a törvény- javaslatnak. A sérelmek körének meghatározását és a kárpótlás módját illetően már sokszínűek az elképzelések. Az MDF álláspontja szerint kárpótolni kell mindazokat, akik 1949. június 8- át követően tulajdonukban állami intézkedés következtében sérelmet szenvedtek. Ezt a kérdést rendezi az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. Ezen túlmenően elképzeléseink szerint sor kerül még az év folyamán azok részleges kárpótlására is. akik szabadságelvonás folytán szenvedtek sérelmet, valamint egyéb speciális kárpótlásra is. pld.: a német nemzetiségűek kitelepítésével kapcsolatosan. A tulajdonban okozott sérelmet illetően alapkérdésként vetődik fel. hogy a kárpótlás milyen formában történjen és milyen mértékű legyen. A kárpótlás mértékére vonatkozóan irányadó a pénzügyi tárca számítása, miszerint az ország maximum 70— 90 milliárd Ft összegű kárpótlást bír el a törvényjavaslatban meghatározott módon. Ez az összeg gyakorlatilag privatizációs bevételként kiesik (ilyen értelemben valóban mindannyian viseljük a kárpótlás terhét), illetve nagyobb mennyiségű vagyonjegy forgalomba kerülése inflációs hatást váltana ki. A kárpótlás módját illetően a legvitatottabb a reprivatizáció kérdése. Ebben a körben az MDF szigorúan az Alkotmánybíróság 21/1990. (X. 4.) AB. határozatára van figyelemmel, mely alkotmányellenesnek minősítette, hogy-egyes személyek volt tulajdonát — aszerint, hogy mi volt a tulajdon tárgya — reprivatizálják. másokét viszont nem. Az Alkotmánybíróság fenti határozatában alkotmányellenesnek minősítette a szövetkezeti tulajdonnak azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás nélküli elvonását is. A törvényi avaslat az Alkotmánybíróság által megengedett ún. pozitív diszkriminációval lehetővé teszi a föld vonatkozásában meghatározott mértékű természetbeni visszajuttatást, más vagyontárgyak esetében a károsultak kárpótlási jegyre jogosultak. A föld vonatkozásában 4 szempontot, érdeket is figyelembe kellene vennünk: így a mező- gazdasági földműveléssel foglalkozni kívánók jogos földigényét, a termelőszövetkezetben és az ÁG-ban dolgozók érdekét (földalap esetleges elvonása), azoknak az érdekét, akik nem természetben kérik vissza a földet, hanem kárpótlási jegyre tartanak igényt (aranykorona-értéke) és végül a tsz és az ÁG, mint gazdálkodó szerv gazdasági szerepét. Az egymásnak részben ellentmondó érdekek között nehéz preferálni. nyilván valamilyen észszerű kompromisszumos megoldásra kell törekednünk. Az FKgP érthetetlenül, csupán az első érdekcsoport képviseletét vállalja fel. Jelenlegi elképzeléseink szerint kb. 20 ha-ig I00“„-os mértékben visszakapnák az igénylők a földjeiket. A kárpótlással összefüggésben természetesen megoldást kell találnunk a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításával a tsz-ek jelentős eszközállománya sorsának rendezésére. valamint egy új szövetkezeti törvénnyel meg kell teremtenünk a szövetkezeti gazdálkodási forma új kereteit. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban még sok izgalmas kérdés vethető fel. így a vagyonértékelés módja, a degressziv leírási kulcs, a privatizációs folyamathoz történő hozzákapcsolás lehetősége, a vagyonjegyek értékállandósága stb. A kérdések bonyolultsága miatt további parlamenti viták várhatók, ahol valamennyi félnek a realitások figyelembe vételével kompromisz- szumkészséget kellene tanúsítania. Budapest. 1991. február 21. Dr. Vékony Miklós országgyűlési képviselő Ülést tartott február 22-én, pénteken Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vagyonellenőrző Bizottság. Megvitatta, elbírálta a hozzá benyújtott állami va- gyonelidegenítési kérelmeket. Néhány, a nagykállói „Városi Tanács” kezelésében lévő erdő művelési ágú zártkerti ingatlan magánszemélyek számára történő elidegenítési ügyét levette a napirendről, mert azokat az erdő- felügyelőség megvizsgálja. A bizottság a megyei polgári védelmi parancsnokság kezelésében lévő, a magyar állam tulajdonát képező Nyíregyháza, Pompás út 1. szám alatti ingatlannak a Start Rehabilitációs Vállalat részére való elidegenítésével egyetértett, de azt állásfoglalás kérése céljából a megyei önkormányzat elé terjeszti. 100 millió vállalkozóknak (Folytatás az 1. oldalról) különös gonddal figyelnek az elmaradott térségek fejlesztésére. Eddig Szabolcs-Szat- már-Beregbe az alapítványi pénzek 3—4 százaléka jutott el, a decentralizált törekvések alapján ez az összeg jóval nagyobb lesz a jövőben. A Garancia Alapról szólva hozzáfűzte, ha egy vállalkozó ötlete jó, de nem hitelképes, akkor a bankja az alaphoz fordul, és fele-fele alapján vállalják a kockázatot. Szerinte a bankoknak érdekük lesz az ilyenfajta változásokat elindítani. Az ECU- hitel forintosítva várhatóan 25 százalékos kamattal jut el a vállalkozókhoz. A pénzt bankok osztják, előnyben részesülnek a termelő szférában lévő vállalkozók. Azért ekkora a kamat, mert ha ingyen osztanák, egész Magyar- ország sorban állna, ha 40 százalékért, akkor csak 10-en kérnének belőle, viszont ez a kamat így is kedvezményes a hagyományosokhoz képest. Kovács István, a PRIMOM megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy a tanulmányt mielőbb elkészítik, számítanak a támogatásra, hiszen a célkitűzéseik egybeesnek a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány terveivel. Az ország érdekében Nagyecsedi elképzelés a földkérdésről Mi az új földtörvénytől történelmi igazságszolgáltatást várunk és az általunk javasolt megoldás nem kerül egy fillérbe sem az államnak, nem lesz veszélyeztetve a*z ország kenyérellátása sem, és az egész ország népe kompromisszumos megelégedéssel lesz. Felháborító, hogy azoknak a kis- és középparasztoknak a véres verítékkel megszerzett és tettlegességgel a tsz-be kénysze- rített földjeit, az alkalmazottak körében is vagyonjegy formája* ban akarják osztogatni. Az 1959- es.—60-as években a termelőszövetkezetbe bevitt földek tulajdonjogát igazságszolgáltatás révén — a névleges megváltása ár visszafizetésének terhe miatt visz- sza kelt adnia tulajdonosoknak, vagy azok törvényes örököseinek — és azok döntse nek, hogy ki akarják-e venni a földjeiket, vagy pedig a tulajdonjog fenntartása mellett foldjáradék vagy egyéb földhasználati díj ellenében továbbra is a termelőszövetkezetben hagyják a földjeiket — a háztáji föld juttatása mellett. Az ország érdekében, az ország gazdasági helyzetének helyreállításáig betiltani • javasoljuk azon földek értékesítésiét, akik a második alternatívaként úgy döntöttek, hogy a tsz-ben hagyják a földjeiket (kivéve az örökösödési jogot). Az igazságszolgáltatás révén a vagyonjegy csak azokat illeti meg, akik a földjeikkel együtt a lovasfogatot és a gazdasági felszereléseket (stb.) is bevitték a tsz-be. melynek mai értéke 200—300 ezer forint. A kivett földek zökkenőmentes művelése érdekében három alternatívát javasolunk: i. A tsz adja vissza a fogatot a gazdasági felszereléssel együtt (ahol még erre lehetőség van). 2. A kivé« földek arányában felszabadulnak a gépeik, ezért azonos értékű erő- és munkagépeket adjanak ki az új földtulajdonosoknak. Ahol ninas ilyen értékű géppark- állomány, ott az ossz-földterület- re vetített arányban kell kiadni az erő- és munkagépeket és ezzel kisebb szövetkezeti formák jönnek létre. 3. A legegyszerűbb megoldás az, hogy a tsz a felszabadult gépparkjával a következő években folyamatosan munkaórában dolgozza le a tartozását. A parlament eddig ez irányú ténykedése azt bizonyítja, Hogy kevés gyakorló, vagy gyakorlott agrárszakember került a képviselők körébe az alábbi tények miatt: Az ország ellátását a tsz- ek és állami gazdaságok felhőm- lásától féltik, holott ezek a gazdaságok a jelenlegi állapotukban teszik tönkre az országot. Az egykor mintaszerűen gazdálkodó kisebb állami gazdaságok épületei düiedeznek és a földterületeik évek óta műveletlenül állnak. A mezőgazdaság fellendülése csak különböző kisebb társulási formáktól várható. Ha tetszik, ha nem. ebbem az országban mindenkinek tudomásul keU ven nő,, hogy Magyarországnak az egyik legnagyobb természeti kincse a termőföld és az ebből származó növésiyi terményeiket, és állati termékeket végleges feldolgozási formában kell exportálni és ehhez nem sok külföldi tőke kell, inkább idegen nyelvtudással rendelkező rugalmas külkereskedők. Ma már nem nagyon lehet termelőszövetkezeti tagságról beszélni — ugyanis két nagy rész- re oszlik a jelenlegi tagság — az egyik egy hatalmas irodai létszám —, a másik egy hatalmas gépparki dolgozó létszám. A nö- vényápolók létszáma csak pár főre korlátozódott. és van egy hatalmas tömeg, aki napszámból él és sok helyen a tsz-vezetők több száz holdas bérelt földein dolgozik, vagy azok állatállományának gondozásával keresi meg a mindennapi kenyerét. Szűkebb hazánkban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében több mint ezer hold jóminőségű föld van műveletlen évről-évre, sőt évtizedek óta, és több mint valószínű. hogy ettől .a mennyi-, ségtöl új földtörvény kiadása után sem fognak több földet ki-', venni a tsz-ből. Egazság-e, hogy á törvényes örökösök munkanélküliek, és ha földet akarnak bérelni, akkor a tényleges megváltási díj 10—15- szörösén adják ki nekik egy éfö bérletre a saját földjeiket? Mint egykori kistermelőknek és évtizedeken, keresztül a fezekben dolgozó mérnököknek az a véleményünk, hogy ha nem hallgatják meg és nem fontolják meg az állásfoglalásunkat, akkor egy pár év múlva nem a 3 millió koldus országáról, hanem kb. ugyanennyi munkanélküliről kell beszélnünk. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési helyzete kilátástalan és a munkanélküliség folyamatosan nö. A tehetséges fiatalok is elzüllenek. ha sürgősen kellő intézkedést nem tesz a kormány. A jelenlegi gazdasági helyzetben csak egyetlen megoldást látunk: a nyugdíjkorhatárt férfiaknál 55 évre — a nőknél pedig 50 évre kell lecsökkenteni — és ezzel helyet adni a fiataloknak. Tisztelettel: az SZDSZ nagyecsedi helyi szervezete nevében: Nyíri Kálmán agrármérnök Szaúd-Arábia: Az Öbölben állomásozó amerikai légierő február 2l-i helikopteres támadását követően több, mint 400 iraki katona megadta magát. (MTI telefotó)
