Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. január 26. Kormányszóvivői tájékoztató Módosított E-Alap A felvétel a Lancelin francia vállalat gyártotta T—72-cs szovjet tankmakettről készült* amelyeket a francia válla­lat hadgyakorlatok céljára gyártott és szállított a világ sok országába. A kilövendő harckocsi ára 40 ezer dollár, ötven- szer olcsóbb, mint az igazi. Ezeket Irakba is szállították, ahol „bevetették” a harcuk folyamán. Kuvait újjáépítése A kormány csütörtöki ülé­sén megvitatta az Egziszten­cia Alap konstrukció-módosí­tásával kapcsolatos pénzügy­minisztériumi előterjesztést, s megállapította, hogy az ere­deti elképzelések nem alkal­mazhatóak, az E-AIapról szó­ló korábbi kormányrendelet nem működőképes. Erről tá- tékoztatta a sajtó képviselő­it Hegedűs Éva pénzügymi­nisztériumi osztályvezető, a szokásos pénteki kormány- szóvivői tájékoztató egyik meghívott vendége. A pénzügyi tárca képvise­lője elmondta: az elkerülhe­tetlenné váló módosítást az tette szükségessé, hogy az elmúlt hónapokban számos alapvető változás követke­zett be az E-Alap feltétel- rendszerében. Az egyik leg­fontosabb, hogy az E-Alap konstrukció legfőbb mecéná­saként számon tartott Né­metországi Szövetségi Köz­társaság kormánya nem ad pénzt az állami vagyon pri­vatizálásához. A másik lénye­gi módosulás, hogy az idei költségvetési törvény értel­mében a tanácsi alapítású vállalatok privatizációs be­vételének felét az önkor­mányzatok kapják, s csak a bevételek másik fele lehet az államadóság törlesztésének forrása. Az új konstrukció kereté­ben olyan mértékben nyújt­ható hitel, amilyen mérték­ben az ellenérték az állam- adósság törlesztésére szol­gál; a tanácsi alapítású vál­lalatok privatizációja eseté­ben természetszerűleg a be­vételek egy része az önkor­mányzathoz kerül. A tájékoztató másik meg­hívott vendége dr. Gubuznai Judit, a Pénzügyminiszté­rium Jogi Főosztályának he­lyettes vezetője egy ugyan­csak élénk érdeklődésre szá- mottartó kérdésről, a gépjár­művek kötelező felelősségbiz­tosítási rendszeréről adott tá­jékoztatást. A kormány úgy véli, hogy a szerződéses rend­szer lenne az a forma, amely valóban biztosíthatná a meg­felelő anyagi fedezetet, s hosszabb távon lehetővé te­szi az egyes biztosítótársasá­gok közötti választást. A kor­mány úgy döntött, hogy áp­rilis elsejei bevezetési határ­idővel a szerződéses rend­szert támogatja, ám az el­hangzott ellenvéleményekre való tekintettel a tervezetet társadalmi vitára bocsátja. Még teljesen bizonytalan, mikor sikerül felszabadítani Kuvaitot az iraki megszállók uralma alól. az emírség kül­földre menekült kormányza­ta mégis lázasan tervezi az ország háború utáni teljes új­jáépítését — mondta a Sza­bad Európa Rádió. A kuvaiti sejknek mintegy 100 milliárd dollárja van külföldön. Szakértők szerint az átfogó újjáépítés körülbe­lül 25 milliárd dollárba ke­rülhet. Az amerikai üzletem­berek máris sorban állnak a rekonstrukciós terveken, szerződéseken gőzerővel dol­gozó emigrációs kormányhi­vatalnokok ajtaja előtt. Augusztus 2-iika után mind­ez szertefoszlott. A lakosság csaknem fele elmenekült, be­leértve a rengeteg vendég- munkást is. Az irakiak mód­szeresen kifosztották az álla­mot és a magánszemélyeket. Ami nem lett Bagdad prédá­ja. azt nagy valószínűséggel elpusztítja a háború. Máris vannak jelentések arról, hogy kuvaiti olaj mezők égnek. Az évszázad üzletét szima­tolják a sikeres felszabadító háború utáni időszakra. Mindent újjá fognak építeni Kuvaitban. a kikötőtől a re­pülőtérig. Autóbuszokat, te­lefonhálózatokat. felvonókat és lakberendezéseket épp úgy külföldről fognak bevinni, mint a rizst, a konzervet és az ivóvizet — vélekednek. Még nem teljes Javaslat a kárpótlásra Az alvilág nem vesztett Pénzreform — szovjet A szovjet kormány a közvélemény nyomására kis­sé visszakozott az 50 és 100 rubeles bankók beszolgálta­tásának pénteken lejáró ha­táridejét illetően: a nyugdí­jasok szombaton és vasárnap is leadhatják ezeket a címle­teket a postahivatalokban és bankokban. Várhatóan egyes indokolt esetekben — a la­kott területtől távol dolgozó geológusok, erdőmunkások, vadászok és mások, valamint a külföldön tartózkodók ese­tében — ugyancsak lesz ha­táridő-hosszabbítás. Viktor Gerascsenko, a Szovjetunió Állami Bankjá­nak elnöke a TASZSZ hír- ügynökségnek nyilatkozva 10—15 milliárdra becsülte azt az összeget, amelyet a költ­ségvetés nyer ezzel a részle­ges reformmal, de cáfolta, hogy e lépésekkel megkáro­sítanák a lakosságot. Beszá­molt arról, hogy hamarosan új, magasabb címletű — 200 és 500 rubeles — bankjegyek is forgalomba kerülnek. Gerascsenko szerint „kül­földi tapasztalatok” alapján „különböző nemzeti hősök” portréi fogják díszíteni eze­ket a bankókat. — Nálunk eddig csak egy hőst ábrázol­tak — jelentette ki (a TASZSZ megjegyzése sze­rint: Vlagyimir Iljics Lenint, a szovjet állam megalapító­ját). A szovjet bankár meg­jegyezte, hogy az új bankók­kal lesznek még problémák, egyebek között a megújuló módon Szovjetunió címerével, s az­zal, hogy végül is hány szö­vetséges köztársaság nyelvén helyezzenek el feliratokat a papírpénzeken. Hírügynökségi jelentések szerint a részleges pénzre­form kisebb fajta pánikot keltett a büntetés végrehajtá­si intézményekben is, több elítélt próbálkozott szökés­sel, túszszedő akcióval, hogy korábban elrejtett zsákmá­nyát mentse. Megszaporodtak a takarékpénztárak elleni bűncselekmények is, ahova a bűnözők a begyűjtött hatal­mas mennyiségű pénzre áhí­tozva törnek be. A szovjet belügyminiszté­rium illetékeseinek tájékoz­tatója szerint egyes bankfió­kok vezetői együttműködnek a maffia és a tolvajvilág kép­viselőivel az 50 és 100 rube­les bankók beváltása érdeké­ben. A KGB információi alapján arról számoltak be, hogy még szerdán, tehát a pénzreform első napján rend­kívüli tanácskozásokra ültek össze a különböző régiók „zsiványtanácsai”, s döntésük értelmében felhalmozott pén­zeik 25 százaléka fordítható veszteségesre a bankók tisz­tára mosásakor. A bűnözők összejöveteleiken igazi „rabló határozatoknak” minősítették a szovjet elnök és kormány döntéseit — nyilatkozta a szovjet tv-ben a belügymi­nisztérium egyik főosztályve­zetője. Az Országgyűlés a február 4-én kezdődő ülésén hozzá­lát a kárpótlási törvénytervezet megvitatásához. A régóta várt jogszabály alapvető rendelkezéseit ismertette pénteki sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium. Veszekedő demokrácia? Beszélgetés Bihari Mihállyal Van a társadalomtudósoknak egy csoportja, amelynek tagjai egyes időszakokban szinte percenként közreadják véleményüket, máskor meg; azt hihetni, hogy nem is tartózkodnak az ország­ban, vagy legalábbis mély álmák akadályozza őket, hogy egyébként nagy figyelmet érdemlő észrevételeiket megismertessék a széles nyilvánossággal. Ezen személyiségek sorába tartozik Biliari Mi­hály politológus is. Munkatársunk arra volt kíváncsi: vajon mi készteti őt a háttérben maradásra? A kárpótlás nem teljes kö­rű és nem teljes mértékű, mert a nemzetgazdaság je­lenlegi állapota nem teszi le­hetővé az önkényuralom év­tizedeiben károsult vala­mennyi állampolgár egyidejű és teljes kárpótlását — hangzott el Bogdán Tibor ál­lamtitkár bevezetőjében. A kárrendezés első lépcsőjében azokat a tulajdoni sérelme­ket kívánják orvosolni, ame­lyeket az 1949. június 8-át követően (a kommün egypár- ti parlamentjének első mun­kanapja) hozott állami intéz­kedésekkel okoztak. A kár­pótlásra azok a magánszemé­lyek — vagy örökösök — jo­gosultak. akik a sérelem el­szenvedésekor magyar ál­lampolgárok voltak, vagy ál­lampolgárságuktól a sérelem kapcsán fosztották meg. Kü­lön szabályok vonatkoznak a földtulajdonra és a más jel­legű vagyonra. A termőföldtulajdonban ká­rosultak az aranykorona-ér­ték 1000 forintos szorzata ér­téke alapján kaphatnak kár­térítést: 100 ezer forintig 90 százalékban, 200 ezer forintig 70 százalékban. A kárpótlás (Folytatás az 1. oldalról) Móricz Zsigmond Színház munkáltatói jogai maradja­nak a megyei önkormányzat­nál. A megyei és városi könyvtár nagy valószínűség­gel a nyíregyházi önkor­mányzatnál marad, de bizo­nyos feladatokhoz a megye biztosít pénzt. Az anyás­csecsemőotthon kérdése még vitatott, a megyei kórház vi­szont egyértelműen a me­gyéé. A városi kórház létre­hozására a közeljövőben nincs esély. A két, egyenként ezervo­nalas telefonközpont ügye — műszaki végzettségénél fogva — Felbermann Endre alpol­gármester területe, aki arról tájékoztatott: eddig minden a tervek szerint halad. A maximum 5 millió forint. A földtulajdonos kárpótlási je­gyet kap, melyet csak az vált­hat földre a termelőszövetke­zettől. aki ma is ott lakik, (Folytatás az 1. oldalról) — A tettesek felderítése érdekében nagy rendőri erő­ket mozgósítottunk, annál is inkább, mivel a megyében még ilyen súlyos bűncselek­mény (addig, a szerk) nem történt — mondta dr. Kere- zsi Tamás alezredes, a me­gyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának ve­zetője. — A nyomozást az egész országra kiterjesztet­tük. A munkát siker koro­názta. — Az eredményhez a Nyír­bátori és a Mátészalkai Ren­dőrkapitányság munkatár­sainak gyors és szakszerű intézkedése jelentősen hoz­zájárult, akik a bejelentés után 6 perccel már a hely­színen voltak — közölte Démuth László, az MRFK életvédelmi alosztályának Sarkantyú utcán már elhe­lyezték az egyik központot, a Kertvárosban pedig lebe­tonozták a Bolyai téren a helyét. A Sarkantyú utcai központra kapcsolt telefonok legkésőbb ez év június 30-ig már csörögnek, a kertváro­siak konténerátadásának ha­tárideje pedig december 31-e, de remény van arra. hogy hamarabb elkészülnek vele. Egy kicsit a távolabbi jö­vő híre, de azért jó volt hal­lani: a Távközlési Vállalat negyvenezres kapicitású új telefonközpont építésébe kezd Nyíregyházán, egyelőre tíz­ezer vonallal. A belső körút —Mák utca—Hunyadi utca térségében lesz az építmény. Az átadás 1993 első negyed­évében várható. (csk) ahol földje fekszik és vállalja annak művelésben tartását. A kárpótlási ügyök keze­lésére hivatalok állnak fel. Az egyes eljárási szabályok­ról a későbbiekben részletes, mindenki számára hozzáfér­hető felvilágosítást nyújta­nak a hivatalok. (bpszerk-------ez) vezetője. — Az elkövetőket üldözték, de a bűnözőknek a földúton, mozgékony mo­torkerékpárjukkal sikerült elmenekülniük. A lakosság­tól is sok segítséget kaptunk. A posta előtt a bűncselek­mény időpontjában általános iskolás gyerekek mentek, akik a zsákmánnyal távozó rablókról apró, de értékes információkkal szolgáltak. Csodálatos megfigyelők: pél­dául egyiküknek feltűnt: a tettesek valamelyikének ar­cán anyajegy van ... A tanu­lók a bűnözők által elhagyott papírpénzeket összegyűjtöt­ték, s visszavitték a postára. Az adatok alapján egy debreceni grafikus az egyik elkövetőről élethű rajzot ké­szített, amely az illető felis­merését megkönnyítette. A gyanú Szászi Ferenc 18 éves, Bakos Zoltán 19 éves kocsordi fiatalembe­rekre terelődött, akiket január 24-én éjjel Budapes­ten egy bérelt szobában el­fogtak. A rabolt pénzből ak­korra már 100 ezer forintot elköltötték. A szobát havi 12 ezer forintért bérelték. A zsákmányolt összeg egy ré­szét takarékbetétkönyvben helyezték el. Pesten különbö­ző holmikat vásároltak, szó­rakozni jártak, éltek mint Marci hevesen. Egyikük a nyomozóknak elmondta: Ausztráliába készültek. Mind­két fiatalember szülei úgy tudták, a gyerekük a pécsi bányába ment dolgozni. A rendőrök kopogtatására a lakás főbérlője nyitott aj­tót. A rablókat alvás közben lepték meg, s a bűnjelek nagy részét lefoglalták. Mindkettejüket őrizetbe vet­ték. Az ügyben a vizsgálat tart. Cselényi György — A nyolcvanas évektől ott voltam minden ütközést vállaló fronton, a Nyilvánosság Klub elindításánál, az MDF szervezé­sénél, az Üj Márciusi Front meg­alakításánál. Aztán amikor ezek legalizálódtak, a háttérben ma­radtam. A. szakma vonzása olyan erős az én életemben, hogy nem nehéz, távol maradnom a nagy veszekedések tűzvonalától. Ter­mészetesen nem zárkózom el, ha a magyar társadalom fejlődé­se szempontjából fontos feladat megoldására hívnak fel, de egyelőre többet tehetek azon a helyen, ahol vagyok. — Ezzel szemben a politikai pártok ugyancsak harsányak — egyetlen társadalmi rezdülést sem mulasztanak el, hogy köz­readják soros kinyilatkozasukat. Am nem egy esemény — a ta­xisblokád, a földfoglalás — arra utal, hogy a társadalomnak van a pártokhoz alig kapcsolható, általuk alig befolyásolható ön­mozgása. Nem jelent ez veszélyt a demokráciára? — Tény, hogy túlpártosodás jellemzi a magyar politikai éle­tet. Minden jelentős probléma a pártok, elsősorban a hat parla­menti párt révén kerül felvetés­re, s megoldásuk is pártjavas­latra, pártközreműködéssel zaj­lik le. — Mi lehet ennek a magyará­zata? — Egyrészt az, hogy az utóbbi negyven évben nem volt hazai példa a klasszikus pártmííködcs- re. Az MDP majd az MSZMP nem felelt meg egy párt ismér­veinek, nem a „rész az egé'jz- ért”-elv alapján működtek, ha­nem az állami közhatalom kizá­rólagos gyakorlóiként. A pártál­lami lefojtottságot törvényszerű­en követte a különböző pártcsí­rák vulkánszerű felszínre töré­se. A túlpártosodás okaként em­líthető az is, hogy a modem de­mokráciákban a pártok uralják a politikai életet. Nem újkeletű a megállapítás: pártok nélkül nincs demokrácia, viszont a párt egy olyan sajátos szervezet, amely előbb-utóbb kitermeli a maga oligarchiáját, kispolgári elitjét. Ez az elit az uralma alá hajtja a pártot, megszünteti a párton belüli demokráciát. — Feloldható-e ez az ellent­mondás? — Meg kell próbálni ellenőriz­ni a pártokat: egyfelől a tag­ság által belülről, másfelől más pártok által kívülről. — Ugyanakkor a vezető pár­tok egy-egy akciója totalitárius szándékokra utal. Kitapintható, hogy egy-egy szféra teljes körű ellenőrzésére törekednek. — A túlpártosodás egyik jele, hogy a pártok nem csupán a központi hatalmi pozíciókat akarják megszerezni, hanem köz­vetlen irányításuk alá kívánják vonni a társadalom szinte min­den formációját. — Vajon az ország a jelenlegi állapotában kibírja-e ezeket a tö­rekvéseket? — Normális esetben az egyik párt túlterjeszkedés! igényét rendszerint egy másik párt túl­terjeszkedést igénye korlátozza. A magyarországi pártok eseté­ben azonban hiányzik az a szo­ciálisan tagolt és megfelelően széles bázis, amelynek birtoká­ban eredményesen korlátozhat­nának más pártokat. A demokra­tikus fejlődés kezdetén járunk, ,lebegő” pártstruktúra alakult ki, pontosan a társadalmi bázisok meghatározhatatlansága miatt. Az a véleményem, hogy egy or­ganikus fejlődés nyomán kiala-r kul Magyarországon az a párt- struktúra, amely békén hagyja a civil szférát. Ennek elősegítésé­re gyorsítani kell a privatizáci­ót, mert a nagyarányú állami tulajdon működtetője a centra­lizált bürokrácia, amely nem tud elszakadni a politikai hatalom­tól, akadályozza a demokrácia kibontakozását. — Mit tehetünk, ha a privati­záció végrehajtása során jogsze­rűtlen lépéseket tapasztalunk? — Nyilvánvalóan zavaró hatá- sú, ha egyesek a demokrácia eszközrendszerét érzelmi alapú bosszúállásra használják. Nem lehet tagadni a múltban elszen­vedett sérelmeket, de orvoslásuk pejn lehet a bosszú, nem lehet igénybe venni jogellenes eszkö­zöket. Megítélésem szerint a Független Kisgazdapárt földfog­lalást támogató magatartása okot szolgáltat az Alkotmánybíróság eljárására, mert a párt összefog- gésbe hozható egy alkotmányel­lenes akcióval. A Kisgazdapárt így aláássa az állampolgároknak a jogbiztonságba vetett hitét, a demokratikus eljárás iránti bi­zalmat. Megállíthatatlan lavina indulna el, ha bárki fittyet hányhatna a törvényeknek, s így szerezne érvényt vélt vagy valós igazának. (Bp.-i szerk. — Krecz Tibor) Gázálarcev- port Szaúd- Agáblának. Magyarország 24 millió dol­lár értékben adott el félmil­lió gázálarcot tartalék szű­rőkkel, vala­mint vegyvé­delmi öltözé­kekkel Szaúd- Arábiának. Felvételünkön a 70 M jelzésű csapatgázálarc és a 75 M—GV 2-es vegyvédel­mi ruha látha­tó. Odó, telefon, béremelés Elfogták a fegyveres rablókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom