Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-04 / 284. szám

« 1990. december 4 A művelődési Minisztérium hátrányos helyzetű kisiskolák számára kiírt pályázatán nyert hétmillió forintot és a megyei tanács 14,5 millió forintos céltámogatása terem­tett alapot az őri általános iskola bővítéséhez, felújításához. A korábban héttanter­mes iskolát kilenc tanteremmel, két napközis- és egy tornateremmel bővítették és helyet kap egy új könyvtár is. (B. A. felvétele.) Kdet-Magyaroruág Egy nyelven beszélni Anyanyelvi lektorok a tanárképzőn Ismerős a történet: a külföldi turista egy ma­gyar nagyközségben eltéveszti az utat és a to­vábbhaladás felől érdeklődik. Teszi ezt németül, franciául, angolul. A megszólított és annak fia nem tudnak válaszolni a kérdésekre. Az autós el­hajt, a fiú pedig így fordul az apjához: — Nagy dolog ugye, édesapám a nyelvtudás! Mire az apa csak annyit felel: No, és mire ment vele?! nyargató kitartás szükséges. Szeptember óta a nyíregyhá­zi tanárképző főiskolán há­rom német nyelvű lektor se­gíti a nyelvtanulást, Ingrid Ossberger Ausztriából, Ig­natz Imholte és Hans Ran­dau Németországból érkez­tek. — Hogyan kerültek Ma­gyarországra, s eppen Nyír­egyházára? — Megpályáztam egy ma­gyarországi lektori állást — mondja Ingrid —, s Nyír­egyházát ajánlották. Szemé­lyes okaim is voltak, mert a várostól körülbelül Száz ki­lométerre született a nagy­mamám. — Én véletlenül kerültem ide — veszi át a szót Ignatz, aki Alsó-Szászországban él — a Kultuszminisztérium­ban ajánlottak fel egy két­éves lektori állást. Hans Randau: Magyaror­szágra is, Nyíregyházára is akartam jönni. Magyar szár­mazású feleségem révén már három évtizede figyelem en­nek az országnak a fejlődé­sét. örülök, hogy negyven év elteltével Magyarország visszatért az európai népek közösségébe. Ami Nyíregy­házát illeti: ez a vidék tős­gyökeresen magyar, ahol Magyarország még Magyar- ország. Mindenki megtanítható — Más nép, más szokás, tartja a mondás: Szerezlek-e már tapasztalatokat ezen a téren? — Az életmód nagyon megváltozott — mondja Hans —, korábban nem volt ilyen rohanás, mint most. Azt hiszem, az anyagi érde­kek jobban érvényesülnek, mint bármi más. Ignatz Imholte: A menta­litásbeli különbségekről nem akarok beszélni, de vannak itt olyan tiiányossá- gok, amelyek azonnal fel­tűnnek. Például a katasztro­fális telefonhelyzet. Az em­berek viszont rendkívül ba­rátságosak, kedvesek. Ehhez otthon nem szoktam hozzá. — Milyen feladattal ér­keztek Nyíregyházára? — A bajor Kultuszminisz­térium külön programot ké­szített, amelynek keretében 11 bajor tanár érkezett Ma­gyarországra — mondja Hans. Kettős a feladatok: egyrészt segítik a német nyelvtanítást, másrészt hoz­zájárulnak az orosz nyelv­szakos tanárok átképzésé­hez. Ausztriában is vannak ilyen programok — mondja Ingrid —, amelyeknek kere­tében jelenleg negyven lek­tor dolgozik Magyarorszá­gon. Meg lehet-e tanítani min­denkit idegen nyelven be­szélni, kérdezem, vagy csak azt, akinek jó a nyelvérzé­ke? Tanácstalanok egy ki­csit, hiszen igazából Hans- nak vannak nyelvtanítási ta­pasztalatai. — Szerintem mindenki megtanítható, csak nagy-nagy szorgalom és hosszú idő szükséges a tudás megszerzéséhez. Természete­sen a módszernek is nagy a jelentősége. Fontosnak tar­tom a gyakorlati nyelvisme­ret elsajátítását. Azt tapasz­talom, hogy a magyar diá­kok elméleti nyelvi; ismere­tei jók, csak amit megtanul­tak nem tudják használni. Igaz, hogy ebben nem segí­tik őket a jelenleg haszná­latos tankönyvek sem. Ezért én mindig arra törekszem, hogy fejlesszem a társalgási készséget, hogy szűnjön meg a diákok szorongása. Ne a jegy legyen a motiváló té­nyező, hanem a megszerzen­dő tudás. Hangsúly a gyakorláson Németországban is a gya­korlati nyelvismeret meg­szerzése a legfontosabb. Ez adja vissza a leghamarabb a tanulásba fektetett mun­kát. Kollégáimmal éppen ezért a gyakorlatra helyez­zük a fő hangsúlyt. Azért, hogy még jobban megértsük egymást. Nagy István Attila Bár esti megvilágításban csodálatos, mégis megoszla­nak a vélemények Nemesik Antal és N. Takács Mag­dolna budapesti festőművész házaspár munkájával kap­csolatban. A nyíregyházi örökösföldi új általános isko­lát díszítő 200 m- kísérleti technika alkalmazásával ké­szült színes üvegablakról az Ipar- és Képzőművészeti Lektorátus véleménye is az, hogy az eredetileg nagyvo­nalú és ígéretes terv a kivitelezésnél nem hozott min­den szempontból, és teljes felületen kielégítő eredményt. (Balázs Attila felvétele) Mielőbb Htoisól dobbanna Oktatják a szívmentést TV-JEGYZET Beteglelkűek Nem hiszek ,Jt kockázat ára" című. a televízióban szombaton este vetített francia bűnügyi film — értel­mezésem szerint — pesszimista üzenete igazságában, miszerint mi, a nép szórakozás, valamint pénz ellené­ben minden őrültségre kaphatók vagyunk. S kellő tála­lásban bármit szívesen megnézünk, sőt még lelkesen tapsolunk is neki. Úgy vélem, a filmben látott mérték­ben nem vagyunk manipulálhatók, noha az is kétség­telen: pénzért mindenre van ember, s talán azért vala­ki meghalni is kész. Bízom benne: a legzseniálisabban kifőzött sátáni ter­vek sem valósulhatnak meg maradéktalanul, mert a legördögibb szerkezetbe is kerülhet egy pici, a gonosz diadalát meghiúsító porszem. A francia film végén vigaszképen eszembe jutott egy amerikai filmrendezővel készített interjú egyik részlete, melyben az illető kifejtette: az amerikaiak számára egy film hepiend nélkül eladhatatlan, vagyis azt nem nézik meg. Akár bevalljuk, akár nem, :„A kockázat ára” című francia krimi utolsó perceiben is ennek beteljesülését, vagyis a jó és az igaz győzelmét áhítottuk. Szerintem a film enélkül a nép elé tartott görbe tükör volt. Ha az abban látott mértékben vér- és pénzéhesek volnánk, az tragédia lenne. Remélem, a pozitív hős elbukásának csak a beteglelkűek örülnek, s ők vannak kisebbség­ben. (cselényi) Az újrakezdés vámszedője Kölcsön kenőpénzzel A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hamarosan befejezi a vizsgálatot a nagy port felkavart nyírbátori vesztegetési ügyben. — A rendőrségre ez év nyarán több bejelentés érkezett, miszerint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (OKHB) nyírbátori fiókjánál újra­kezdési kölcsönhöz csak a bank (akkori) igazgató­jának juttatott anyagi előny révén lehet hozzájut­ni — mondta Fényes László, az MRFK gazdaság- védelmi osztályának nyomozója. Mivel a jelzések megalapozottnak bizonyultak, az ügyben nyomo­zás kezdődött. A Magyar Szívalapít­vány szervezői nem akar­ták feltalálni a spanyol viaszt. Nyugaton már jól bevált modelleket alkal­maznak ahhoz, hogy a magyar lakosságot sújtó szív- és érrendszeri be­tegségek terjedését las­sítsák, illetve megaka­dályozzák. A Magyar Szívalapítvány az eddigi sikereken is fel­buzdulva 1991. januárjától a polgári szívmentés oktatá­sát szervezi meg, elsősorban a különféle alakulatoknál, mentőknél, tűzoltóknál, rendőrségnél, a katonaság tagjai között, a polgári vé­delem alkalmazottainál, sőt az egyes vállalatoknál is. A Volán, a Taxi Vállalatok, valamint a MÁV dolgozói a segítségnyújtás alapvető szabályait, a szívmentés szakmai fogásait sajátíthat­ják el. A szervezők gondol­tak a szívbetegek családtag­jaira is, hiszen a betegség­ben szenvedők közeli hozzá­tartozói tudnak a leghama­rabb, a leggyorsabban segí­teni. A polgári szívmentés sza­bályait természetesen nem­csak a felsorolták, bárki más érdeklődő is elsajátít­hatja. Minden kérdésre vá­laszt kaphatnák a Magyar Szívalapítvány Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. szám alatt lévő központjá­ban, illetve a 42/11-711-es telefonon. Ma már a tanu­lást segítő kézikönyv is kapható, melynek 100 fo­rintos ára egyben hozzájá­rulást is jelent a Szívalapít­vány céljainak megvalósítá­sához, a szívbetegségek okozta halálozás visszaszo­rításához. Az alapítvány csekkszámlaszámát is kö­zöljük, s ez a következő: Nyíregyháza, MHB. RT. 441—88883—7636 „Szívmen­tés” jelzéssel. A felajánlott összeg közcélú adakozásnak számít, s mint ilyen, az adó­alapból is levonható. <ké) Megállapították, Oláh Já­nos volt fiőkigazgató a köl­csönfolyósítás fejében kapott jogtalan ellenszolgáltatás el­fogadásával, valamint devi­zagazdálkodás bűntettének elkövetésével is alaposan gyanúsítható. Ugyanis kül­földi állampolgártól több mint .százezer forint értékben valutát vásárolt, melynek egy részét a rendőrség az el­járás során lefoglalta. Ada­tok merültek fel arról is, hogy Oláh János néhány be­osztottjának útlevelét fel­használva az OKHB nyírbá­tori egységénél valutát vál­tott ki. Alapos a gyanú arra: az útlevelek révén szerzett több mint 200 ezer forint ér­tékű valutát saját céljaira használta fel, — De térjünk vissza a megvesztegetésekhez. Az mi­ként ment végbe? — kérdez­tem Fényes Lászlótól. — A kölcsönigénylők az OKHB-től különböző vállal­kozások beindulásához, fi­nanszírozásához több száz ezer forintot fel akartak ven­ni — válaszolta a nyomozó. — Hogy a bank pénzt folyó­síthasson, ahhoz a kérelme­zőknek igazolásokat, és egyéb okmányokat kellett a pénzintézethez benyújtaniuk, melynek jogosságát, jogsze­rűségét a banknál elbírálták. A kölcsönigénylő fizetőképes­ségéről szintén hz OKHB-nalk kellett meggyőződnie, illetve a megjelölt fedezeteket is szükséges volt ellenőriznie. Mindezeket nagyrészt Oláh János — mint igazgató — egy személyben végezte. Az ügymenet során a tárgyaló­feleivel éreztette, hogy a bankkölcsön fejében számára nyújtsanak anyagi előnyt, így, volt aki kétezer, volt aki húszezer forintot, de akadt olyan is, aki egy kiló vad­húst adott neki, amit — a vizsgálat eddigi adatai sze­rint — Oláh János el is fo­gadott. — Ügy tudom, a vizsgálat meglehetősen sokáig, mint­egy fél évig tartott. Gondo­lom, az ügy igen bonyolult volt. — Nem is bonyolult, ha­nem a bizonyítási eljárás mi­att inkább hosszadalmas — tájékoztatott Fényes László. —Például a> pénzintézet az öt érintő nyomozati cselekmé­nyek mindegyikével szemben panaszt. emelt, sőt azzal a legfőbb • ügyészségig is el­ment, amely a bank kérelmét elutasította. A nyomozóható-, ság és az OKHB között a; banktitok fogalmáról is vita alakult ki, s az eljárás befe-. jezését az is elodázta. — Az anyagi előnyt nyúj­tókat nem vonják felelősség­re? — Arra nincs mód, hiszen ellenük csak ■ akkor lehetne eljárni, ha az anyagi jutta­tással a fiókigazgatót a köte­lessége megszegésére igye­keztek volna rábírni. De mi­vel nem ez történt, ezért ál­láspontunk szerint ők nem követtek el bűncselekményt. — Oláh János tett-e beis­merő vallomást? — A valutavásárlás kivé­telével mindent tagad. Az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal hamarosan átadja az ügyészségnek. Cselényi György Az utóbbi egy-két évben változott ugyan valamit a helyzet, de még mindig nem mondhatjuk el magunkról, hogy minden erőnkkel arra törekszünk: ezen a téren is legyen szoros a kapcsolatunk a világgal. Önsanyargató kitartás A nyelvtudáshoz nyelvta­nárok, jó tankönyvek, se­gédanyagok és olykor önsa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom