Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-15 / 294. szám

II Kelet­Ragyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. december 15. Bújócska a tisztekkel Ketten angyalbőrben Minden fiú életében elérkezik egyszer a pillanat, amikor kezébe adják a katonai behívóját, amikor először ölti ma­gára a zöld ruhát, és közel egy hónap múlva hazájára tesz esküt. Számtalan dal, vers született már a katonaságról. Mégis: egy anya, szülő, barátnő számára ezek a pillanatok örök fájdalmak, és titkot takarnak. Vajon milyen érzés lehet el­szakadni a családtól, barátnőtől? Ezekről a kérdésekről be­szélgettem Balogh Lászlóval és Chrenkó Zoltánnal. László Nyír­egyházán, Zoltán Aszódon kato­na. B. L.: — A katonaság válasz­tóvonal, hiszen megváltoztatja az ember életét: elmegy a szülei­től, a rokonaitól, a barátnőjétől vagy a feleségétől. Be kell egy idegen környezetbe illeszkedni, távoli emberekkel kell nap mint nap együtt lenni. Amikor meg­kaptam a behívót, bevittem a vállalathoz megmutatni. Őszin­tén bevallva: egy kicsit letört a katonaság tudata. Majd három nappal a bevonulás előtt leszá­moltam a munkahelyemen, és megkaptam a bevonulási segélyt és két nap szabadságot. C. Z.: — 1990. február 27-én Aszódra vonultam be. Amikor megkaptam a behívót, kellemes érzés töltött el, mert azt hittem, elszabadulhatok itthonról, de ak­kor még nem gondoltam arra, hogy milyen is a katonaélet. — Mennyire változott meg éle­tetek a bevonulás után? B. L.: — Nagyon szokatlan volt, hogy nem tudtunk haza­menni az ismerősökhöz, szülők­höz, barátokhoz. Csak akkor lát­hattam őket,’ amikor bejöttek meglátogatni hétvégeken. Ez nagyon rossz volt. Az egyhóna­pos kiképzést aránylag jól bír­tam, a kisebb problémákat le­számítva. Mint általában minden katonának, az én surranom is feltörte a lábamat. C. Z.: — Az életem nekem is annyiban változott meg, hogy rit­kán vagyok itthon. Nem az szá­mít, hogy jó helyre kerültem, ha­nem, hogy távol a szülőktől. Ne­Mi ez? A legutóbbi Mi ez? rejtvényben az éles szeműek a Krúdy mozit ismerhették fel. 150-150 forintos könyvvásárlási utalványt nyert Ferencz Ágnes, Nyíregyháza és Polonkai Rita, Oros. kém nagyon, de nagyon rossz volt a kiképzés alatt, sokat szí­vattak az öregkatonák. De most már mi is ugyanazt csináljuk az újoncokkal. — Mint említettétek, „szívat­tak" benneteket. Ennek ellenére sikerült-e jó közösséget kialakí­tani? C.Z.: — A kiképzés alatt nem igazán alakulhattak ki barátsá­gok, mindenkinek elég volt a sa­ját gondja. Még nem tudtuk, hogy ki melyik századhoz kerül. De amikor ez eldőlt — főként bevonuló társaimmal —, jó kap­csolat alakult ki. Sőt, némelyik öregkatonával is, de ez ritkaság. B. L.: — A szobatársaimmal jól kijövök. A körletben az öregek nagyon rendesek voltak velünk szemben, hamar befogadtak bennünket. Több barátot szerez­tem. A századparancsnok is irtó rendes velünk. Például a többi újonccal szemben mi többet mehetünk'haza. — Hogyan telnek bent a na­pok? B. L.: — Reggelente fél hat­kor — kicsit korán — kelünk. Mivel a szakmám autószerelő, napközben a műhelyben dolgo­zom. Délután pihenünk, tévét, videót nézünk, sőt, néha kuktál- kodunk. Persze nem önszán­tunkból. Vacsora után ismét ta­karítás következik, szóval nem unatkozunk napközben. C. Z.: — Napjaink változato­san telnek. Hétköznapokon, ha nem vagyunk szolgálatban, meg­próbálunk kibújni a munka alól. Kerüljük a tiszteket, hogy sem­miféle munkát ne tudjanak ránk sózni. A hétvégék elég unalma­sak, egész nap csak tévézünk. — Előnyt vagy hátrányt jelent, ha lakóhelyeden vagy attól távol töltőd a szolgálatod? C. Z.: — Aszódról két-három hetente járok haza, de az' is elő­fordult, hogy két hónapig nem voltam itthon. Úgy érzem, szá­momra elég nagy hátrányt jelent, hogy távol vagyok katona. B. L.: — Szerencsénkre a századparancsnokunk, amikor Hazaiak 1. Napóleon Bid : Kezeket fel! (2.) 2. Lilla-Czigi: Mi van velem? (3.) 3. Éva-Neoton: Visszatér Dániel (1.) 4. Pa-Dö-Dő: Bye-bye, Szása! (6.) 5. Szinetár Dóra: Buli után takarítás (5.) 6. Bonanza Banzai: A jel (4.) 7. Republic: Szerelmes vagyok (10.) 8. Exotic: Bányadal (7.) 9. Homonyik: Légy hű örökre! (.8.) 10. Délhúsa Gjon: Csók és szerelem (9.) Külföldiek 1. Mariah Carey: Vision of Love (1.) 2. Janet Jackson: Black Cat (2.) 3. Suzanne Vega: Tom’s Diner (3.) 4. Maxi Priest: Close to You (7.) 5. Matthias Reim: Ich hab’ geträumt von dir (4.) 6. Bon Jovi: Blaze of Glory (9.) 7. INXS: Suicide Blonde (10.) 8. Vanilla Ice: Ice Ice Baby (-) 9. Pet Shop Boys: So Hard (-) 10. A-ha: Crying in the Rain (-) Százötven forintos könyvutalványt nyert Kozma Ildikó, Nyírkércs, Romhány László, Mátészalka, Pál Szabolcs, Nyíregyháza. Az utalványokat postán küldjük el. Továbbra is várjuk tippjeiteket három-három hazai illetve külföldi dalra. Beküldési határidő: december 22. A levelezőlapra feltétlenül írjátok rá: KM-Slágerlista. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban hallható. kimaradást vagy eltávozást ké­rünk, elenged. Nálunk a körlet­ben mindenki a megyében lakik, így a hazautazás sem probléma, En egy fél óra alatt hazaérek. — Gyakori eset, hogy egy lány elhagyja a katona barátját. Ti hogy vagytok ezzel? B. L.:' — Ez nem jellemző ná­lunk. Lehet, hogy aki nem komo­lyan gondolja a kapcsolatot, azt esetleg otthagyja a barátnője, de ilyenről még itt bent nem hallot­tam. C. Z.: — A mi századunkban két-három hónap után eddig min­den katonát otthagyott a barátnő­je. Nem véletlen ez, hiszen a tár­sadalomból kiszakadunk, meg­szűnik a kapcsolat a haverokkal, és mi is teljesen megváltozunk, legalábbis mások szemében. — Milyen szórakozási lehető­ség van odabent? Egyáltalán van-e lehetőség, hogy valami­lyen tevékenységgel komolyab­ban foglalkozzatok? Gondolok például a sportra, zenélésre stb. B. L.: — A laktanyában csak két szórakozási lehetőség van: a takarítás és a videó. Nem sok alkalom van arra, hogy az ember rendszeresen sportoljon, zenél­jen. Például én a nagyhalászi csapatban focizom, s ha minden hétvégén elmennék, akkor a töb­bi társam nem tudna hazamenni. Edzésekre egyáltalán nincs le­hetőség, edzés nélkül kapuba állni szinte képtelenség. C. Z.: — A laktanyában van focipálya és jól felszerelt könyv­tár, de ritkán-'kereshetjük fel, mert mindig más az elfoglaltsá­gunk. Csépány Zsuzsa „18 éves lány vagyok. Már 12-13 évesen érdekeltek a srácok, de az első csókot csak 16 évesen kaptam. Boldog voltam, hogy tetszettem neki, ugyanakkor rettegtem, hogy miért nem éreztem semmilyen borzongást, szexuális örömöt. S ez a rettegés minden srácnál megismétlődik. Már több srác kért arra, hogy feküdjek le vele. De én nem engedtem, úgy fé­lek, hogy ez sem sikerül, s nem lesz erőm a színleléshez.” Ahhoz, hogy valaki jogosítványt szerezhessen, be kell töltenie egy bizonyos életkort, meg kell tanulnia a társas közlekedés szabályait, s a ru­tinpályán is gyakorolnia kell, a forga­lomba csak ezután mehet ki. Az igaz, hogy a mai tizenévesek biológiailag korábban érnek, mint például nagyszüleik, de ez nem je­lenti azt, hogy máris alkalmasak a szexuális életre. A felnőtté válásnak a biológiai érésen túl fontos velejáró­ja a lelki érés, a kettő nem párhuza­mos, a lelki érés később következik be. Partnerünk közelsége és a szeret­kezés alapvetően nem attól okoz örömet, hogy a szextechnikákat megfelelő sorrendben alkalmazzuk. Sokkal fontosabb egymás megisme­rése, a kölcsönös szeretet, bizalom, felelősség. A mondás szerint ki a kicsit nem becsüli, a nagyot sem ér­demli. Az együttlétek során nem tel­jesítményre kell törekedni, hiszen ha szeretsz valakit, már az is öröm, ha vele vagy. Olvass a szerelemről, a szexuali­tásról könyveket, ismerkedj fiúkkal, és senkivel se „feküdj le" csak a bi­zonyítás kedvéért! Husztiné Hajdú Erika pszichológus (Várjuk továbbra is lelki, biológiai, szexuális élettel kapcsolatos kérdé­seiteket, problémáitokat. A borítékra írjátok rá: Tini-tüskék) (Ebben a rovatunkban segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy a posztergyűjtők, a lemezgyűjtők, a poprajongók egymásra találja­nak. írjátok meg címetekkel együtt, hogy ki mit gyűjt, illetve mit [kit] keres. A levelezőlapra írjátok rá: Keressük együtt!) „Keresek bármilyen New Kids On The Block, Kylie Minogue-, Jason Donovan-, Tom Cruise-posztert, New Kids dalszöveget, vala­mint a New Kids: Hangin’ Taugh kazettájának a másolatát. Az üres kazettát elküldeném, a poszterekkel kapcsolatban a csere is érdekel. Címem: Cornejo Vanessza, Nagykálló, Simonyi u. 6. 4320.” „Depeche Mode és Bonanza Banzai posztereket keresek. Címem: Nagy Zoltán, Tiszavasvári, Babits u. I. sz.” Rock a macik között A JUST A TÜZES VÍZBEN Mint egy indián, kendővel a fe­jén, madártollal a nyákéban szo­kott fellépni Balogh Tibor, a bu­dapesti Just együttes énekese. Nemrégen Nyíregyházán járt, akkor készült vele az alábbi be­szélgetés. — Közel fél éve vagy a buda­pesti Just együttes énekese. Azóta sokat szerepeltetek, több helyen felléptetek. Milyen érzés számodra, ha idegenek felismernek? — Persze még nem tartok a hírességnek azon a fokán, hogy ez a nagyszerű érzés természe­tes legyen, de én annak érzem. Az elmúlt öt évben koncertszer­vező voltam Tatabányán, és minden vágyam az volt, hogy ne csak szervezzem ezeket a kon­certeket, hanem mint szereplőt, engem is hívjanak meg. Szóval ez a koncertszervezőség azzal jár, hogy nagyon sok embert is­merek és megesett, hogy utá­nam kiabáltak az utcán, hogy Helló Tibi! Magától értetődően visszaköszönök, de az esetek ötven százaiékában nem tudom, ki is volt az illető. Most már, hála istennek, mint énekesre köszönnek rám és is­mernek meg. Például november 9-én itt voltam a nyíregyházi csarnokdiszkóban, mert meg szerettem volna nézni a francia Heaven-t. Legalább 7-8 fiatal odajött hozzám, s kérdezte: ne haragudj, nem te vagy véletlenül a Just énekese? Vagy: nem ta­lálkoztunk valahol? Ez remek érzés. — Korábban játszottál más zenekarokban? — Igen, a Közműv. Bandben. Ezt a csapatot a munkatársaim­mal alakítottuk, akikkel egy mű­velődési házban dolgoztunk, Gyermekeknek A városi hamvaspók Nevével ellentétben nemcsak városok lakója ez a mákszemnyi pókocska, hiszen szerte az or­szágban, falvakban, magányos tanyai házak falán is fellelhető. Felfedezése, bizony, még jókora nagyítóval is elég nehéz lenne, hiszen mindössze másfél milli­méter nagyságú az általában nagyobb nőstény pók is. Jelenlétét azonban igen rövid idő alatt elárulja a házak, köz­épületek falára szőtt diónyi kerü- I letű, sűrű hálója. Bizonyára so­kaknak feltűnt már, hogy különö­sen a világosabb színű házfala­kon, hol ritkábban, hol sűrűbben szürkésfekete foltok láthatók. Vélhetnénk ezeket sárfelcsapó- dásnak is, azonban közelebbről nézve hamar rájövünk a titok nyitjára. A városi hamvaspók falra, oly­kor fatörzsekre szőtt hálószálai­ra ugyanis rövid idő alatt vasta­gon por- és koromszemcsék ra­kódnak, a pókháló maga már szinte nem is látszik. A kusza szövésű, a ránehezedő portól olykor lecsüngővé vált hálófona­lak között késő őszig megtaláljuk a sárgásbarna, mintázott potro­hú, pici pókocskákat. Táplálékuk a hálóba került apró rovarokból áll, melyek kiszáradt maradvá­nyai, a hálószálakba gabalyod- va, szintén megfigyelhetők. Agárdy Sándor Télen a fák közt... Télen a fák közt, suttogó ág közt, hópihe alszik csöndben. Csillog a hó, ez már a tél. Nyuszika fázik és fél. Csupaszok a fák, csillog az aranyág. Az őzikék lépte suhogás. Didereg a cinege, hull a hó. Télen a fák közt csönd a jó. Farkas Krisztina, 4. o. Fehérgyarmat A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Erdei Zsuzsa (Nyíregyhá­za) és Pálovics Mónika (Geszte- réd). A mai feladványunk vadászka­landokkal kapcsolatos. Biztosan tudjátok ti is, hogy a vadászok szeretnek egymás kalandjain túl­tenni. Nektek is alkalmatok nyílik most egy világ körüli útjáról ha­zatért vadász elbeszélését abból a szempontból ellenőrizni, hogy nem tett-e valamit hozzá az igazsághoz. Négy kalandját fel­soroljuk, s azt írjátok meg, me­lyik kaland igazi, melyik füllen­tés. 1. Az afrikai Zambezi torkola­tánál elterülő őserdőben lőttem egy kengurut... 2. Következő vadászkirándu­lásomon, a Kilimandzsáró csú­csán megtámadott egy zsiráf... 3. Az Atlanti-óceánon átkelve, Ázsiában, Ceylonban egy orosz­lán került puskám elé... 4. Indiában két ritka csőrös emlőst fogtak kísérőim. Öröm­mel hozták elém... A megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségbe! népművelőként. Ez is elég ke­mény zene volt, de ott billentyűz­tem. Ennél a zenekarnak Tata­bányán és környékén — azt hi­szem — nagy legendája van. Volt egy kb. 60 főből álló rajon­gótáborunk, amely minden kon­certre és turnéra veiünk jött. Na­gyon kellemes és meghitt légkör volt. Karácsonyra térvezünk is egy közös koncertet,, de most, inkább a Just érdekel. , — Téged kifejezetten a thrash és a metál zene vonz? Hiszen a Just ezt a műfajt játssza. — Isten őrizz! Sőt! Észreve­hetted, hogy ha a Just zenéjei csakis instrumentális« lenne, ak-. kor sokkal keményebben szólna. — Úgy tudom,' — ha Tehet így mondani — a szóló karrie­redet is építed. — Igen. Nekem tetszik a Guns’n Roses-féle hangzás. Imádom a bluest, s dzsesszt is hallgatok. Természetesen ked­venceim közé tartoznak az olyan klasszikusok, mint a Deep Purple vagy Dire Straits. Vannak olyan perceim, amikor úgy ér­zem otthon, hogy le kell ülnöm a. zongora mellé vagy1 élő a száj­harmonikát... és az ekkor kelet-« kező dalok sokkal közelebb áll­nak pl. a blueshoz. — Nemrég készült el a Just demója... — Igen. Meg is fizettük érte az ún. tanulópénzt. A kazetta öt számot tartalmaz, ezek közül kettő csak instrumentális. A da­lok, amelyekben ének is van, gondolatilag összefüggnek. Az első részben földönkívüli hatal­mak elvisznek minket, a máso­dik rész azt mutatja be, hogy ott mi történik velünk. A harmadik­ban azt éneklem, hogy miután visszadobtak, sehogy sem talál­juk a helyünket ebben a világ­ban. A szövegeket (amelyeket angolul éneklünk) Marcell írja, a dobos. Egészen bonyolult gon­dolatvilága van, néha még mi is alig értjük meg. « — A magánéletedet mennyi­re befolyásolja a zene? — Teljes mértékben. 30 éves vagyok, és a budapesti Havanna Művelődési Házban dolgozom, mint reklámszervező. Szeren­csére nem kötött a munkaidőm, mert nem bírnék akár egy napot is az irodában ülni. Este hat óra körül kezdünk próbálni. Nem fo­god elhinni, de a helyiség, ahol gyakorolunk, egy óvodának a pincéje. Gondold el, hogy szól a rock és a hard a plüssmacik és a mókusok között. — Legközelebbi terveid a Justtal? — Ha minden jól jön össze, Svédországba, Dániába, Norvé­giába megyünk bemutatkozásra, de erről inkább még ne beszél­jünk... Egyébként a közönség a budapesti Tüzes Vízben talál­kozhat velünk. Címünk: Buda­pest, 1144. Orbán u. 25. Arday Oti Az oldalt összeállította: M. Magyar László 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom