Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
1990. november 7. Kelet-Magyarország 3 ÚJ ember a Volánnál Erőss-szavak egy pályázatról November elsejétől új vehető „fii” i Volán „volánjánál”. Mint orról már beszámoltunk, a Szabolcs Volán Vállalat igazgatói pontjára pályázatot írtak ki, a az illetékes miniszter nem a régi igazgatót, Erőss Károly pályázatát fogadta eL Az igazgatóként és igazságügyi műszaki szakértőként is közianert, 52 éves Erőss Károly kissé zűrös körülmények között került kényszerpihenőre. Az előzményekről és a tervekről faggattuk. — Szakmai felkészültsége, vezetői tapasztalatai után bizonyára nem ilyen elbírálást, nem ilyen dicstelen búcsút várt. — Köszönetről, búcsúzásról szó sincs. A minisztérium velem hivatalosan nem közölte, hogy nem vagyok igazgató, a mai napig sem a munkakönyvemet, sem az el nem fogadott pályázatom anyagát nem küldték le nekem. Az egész eljárás enyhén szólva furcsa. De hadd kezdjem az elején. Hárman pályáztunk, de a szakmai zsűri csak kettőnk pályázatát továbbította a minisztériumnak. Az én pályázatomat nem támogatta a helyi szak- szervezet, sem pedig a személyforgalmi üzemigazgatóság területén működő munkástanács megkérdezett vezetősége. Az említett munkástanács nem vállalati, hanem csak helyi jellegű. Furcsa, hogy előző nap délután értesített a minisztérium, hogy másnap délelőtt fel kell sietnem a pályázattal kapcsolatos meghallgatásra. —Miről volt szó a meghallgatáson? — Egyebek közt arról, hogy ha a miniszter nem fogadja el pályázatomat, akkor még hat hónapig kaphatom az átlagkeresetemet, végkielégítésként. Ismerjük a miniszter úr álláspontját, miszerint a közlekedést a régi vállalatvezetők tették tönkre. Nyolc évig főmérnök, majd tizenöt évig igazgató voltam a Szabolcs Volánnál. Az utóbbi jó pár évben az anyagi lehetőségekhez mérten felújítottuk a buszparkot, üzembe helyeztük a számítógépeket, felavattuk az országosan is ritkának számító Petőfi téri pályaudvart, a megye vidéki városaiban műszaki telepeket létesítettünk. Mindezek ellenére a minisztérium arra sem méltatott, hogy az igazgatóváltással kapcsolatban velem valamit is megtárgyaljon. — Mihez kezd ezután? — Közlekedési mérnökként szellemi szabadfoglalkozású akarok lenni. Főleg műszaki szakértőként szeretném hasznossá tenni magam. N. L. Harbula István, Kölese polgármestere, a Hitelbank fehérgyarmati fiókjának vezetője, s az elmúlt 15 évben Kölese tanácselnöke volt. — Megkerestek már 1989 őszén, hogy a Hitelbank egy új fiókot nyit Fehérgyarmaton, s rám gondoltak, amikor fiókvezetőt kerestek. Novembertől márciusig vártak mire igent mondtam. Akkor úgy beszéltük meg a tanácstestülettel. hogy erre a pár hónapra már nem érdemes tanácselnököt választani, társadalmi megbízatásban vállaljam el a választásig _______________________ Döntés (lsére — Eléggé idegen volt nekem a banki munka, gondoltam, a választásokig megérlelődik bennem, mit akarok. s ha ez nem tetszik, elindulok a választáson. Megszerettem, így aztán elhatároztam, nem indulok. Már három jelölt volt. amikor Harbula Istvánt megkeresték idősebb embereik: jobban szeretnék, ha ő maradna, és erre kérték a tanácsi apparátus dolgozói is, mert volt olyan jelölt, aki azzal kezdte az agitációt, hogy a tanácstól mindenkit kiseper. — Beleegyeztem, de megmondtam, én egy ajánlócéduláért sem megyek senkihez. A választásra nyolcán lettünk jelöltek. Azt gondoltam, az első forduló megrostál bennünket, s titokban reméltem, hogy az első három között leszek, s a második fordulóban dől majd el a verseny. Az elsőben eldőlt. A hét ellenfelem nem kapott összesen annyi szavazatot mint én. Ez is bíztatást adott, meg az önállóság tudata is. Tanácselnökként vállalni kellett a társközségek gondjait és akármilyen igazságos volt az ember, mindig az a vád érhette, hogy a székhelynek kedvez. Az intézményhálózat nagyjából kialakult, persze azért tennivaló van. Utat, járdát kell építeni, később szennyvízhálózat is kellene, de erről ma még nem álmodozhatunk. Nem is ismerjük persze, miilyen pénzeszközökkel rendelkezünk, mert nincs még költségvetési törvény. Jó képviselőtestületet választott a lakosság, ütőképes önkormányzat lesz. Én főállásban a bankban maradok, társadalmi megbízatású polgármester leszek, minden bizonnyal a legkevesebb tiszteletdíjért, de munkahelyem nem állít korlátokat, ha hazaszólítanak teendőim. Eddig is elöl járt Bandies Zsigmondot 1985- ben választották meg Sonkád elöljárójának, de előtte volt tanácstag, sőt a végrehajtó bizottság tagja is. — Igyekeztem, igyekeztünk, hogy változtassunk azon, ami a lakosságot foglalkoztatja. Támogatás nélkül ravatalozót építettünk, kezdeményeztük, hogy legalább az alsótagoza- tos gyerekek itthon járhassanak iskolába, sajnos ezt a felettes szervék lehetetlenné tették. Pénz nélkül is azon dolgoztunk, hogy az alapvető feladatokon úrrá legyünk. Ügy gondoltam, hogy mindez és az emberek bátorítása elegendő indíttatás a polgármesterség rhegcélozásához. Sonkádon két párt működik, a szocialista és a kisgazdapárt. A szocialista párt kereste a kapcsolatot a kisgazdapárt vezetőivel, hogy közös csapatot állítsanak, ám a kisgazdapárt minden együttműködést megtagadott és önállóan állítottak jelöltet. Hét helyre 16 képviselő- jelölt volt, a polgármesterségért ketten szálltak versenybe. — A lakosság 83 százaléka rám szavazott és mind a hét képviselői helyet a szocialista párt képviselői nyertek el. (Mindez történt abban a faluban. ahol két Kávássy-csa- lád él, s amelyet a Kisgazda- párt egyik fellegvárának tartottak. A szerk.) Nem a párt győzelme ez, az emberek szerintem azt értékelték, amit a megválasztottak korábban a falujukért tettek. — Az alakuló ülésen a legfontosabb téma természetesen a hogyan tovább volt. Űgv gondoltuk, hogy amelyik területen a volt székhelyközségtől külön lehet működni, ott elválunk. Többek között önálló hivatalt kívánunk beindítani december I-jével, az óvodát saját irányítás alá vonjuk, de együttműködünk az oktatásban és az egészségügyben. Részfogalkozású jegyzőt Veretnénk Fülesddel közösen, az egyéb ügyeket pedig reméljük a köztársasági megbízott kihelyezett hivatal látja majd el. Nem foglalkoztathatunk egy műszaki embert csak azért, hogy évente egy lakás építésére kiadja az engedélyt. Azt tartjuk, hogy aki gazdálkodni akar, gazdálkodjon, aki a szövetkezetét választja, ott gazdálkodjon. Mi nem akarunk nekirontani a szövetkezetnek, döntsön mindenki saját sorsáról. Azt hiszem a választáskor ezt is értékelte a lakosság. — Ami az együttműködési készséget illeti, az alakuló ülésre meghívtuk a kisgazdapárt képviselőit, de még a meghívót sem voltak hajlandók átvenni. Mi ezek után nem fogjuk őket keresni, de nyitottak vagyunk, mert a község érdekében inkább a barátot kell egymásban látnunk, mint az ellenséget. Nem az az érdekes, hogy ki milyen párt tagja, becsületesen lehet dolgozni a kisgazdapárt és az MSZP soraiban is. Kíszttlödttk a régiek Bányai Bálintnak nem volt gyakorlata faluja, Fü- lesd irányításában. 25 éve dolgozik a mezőgazdaságban, jelenleg a kölesei Kossuth Tsz főmezőgazdásza. Nem is nagyon ■ igényelték közéletiségét, feltehetően, mert többszöri megszólítás után sem lépett be a pártba. — A választás közeledtén láttam, hogy nagyjából ugyanazokból az emberekből akar összeállni a csapat. Azt gondoltam, 35 évi fülesdi lakosként én is szót tudok érteni az emberekkel, s elvállaltam a jelöltséget. Különösebb szervezést nem folytattam, nem tartottam választási gyűlést, sőt amikor egyik jelölt ígérgetései után megszólítottak, hogy és én mit ígérek, egyenesen ki- mondtam: semmit. Megmondtam, hogy nekem nincs programom, s míg nem ismerem a lehetőségeket, felelőtlenség bármit is ígérni. Bányai Bálintra a lakosság 76 százaléka szavazott, öt tagú az önkormányzati testület, Sonkáddal közösen neveznek ki részfoglalkozá - sú jegyzőt és két dolgozója lesz a polgármesteri hivatalnak. Szó volt körjegyzőségről is, de akkor nem változott volna semmi, ugyanúgy utazni kellett volna a füles- dieknek, a sonkádiaknak, ahogy eddig utaztak a közös tanács székhelyére. Az iskola, az orvos, az állategészségügy ezután is közös lesz Kölesével, az óvodát valószínű önállóan működtetik majd, de erre még nincs pontos válasz, mert a költségvetési törvény nem készült el, így az ónkormányzatok olyan feladatokra vállalkoztak, amelyet nem is ismernek. — Azt tudjuk, hogy takarékosan kell gazdálkodni, s hogy kímélni kell a lakosságot, minél kevesebb adóterhet kell kiróni rájuk. Reméljük lesz világkiállítás és a vizekben, folyókban, műemlékekben gazdag Szatmár vonzza majd a külföldieket, s az idegenforgalom hoz némi bevételt. Közel vagyunk a szovjet határhoz, reménykedünk a csere-kereskedelem fellendülésében. Talán Ukrajna önállósodásával a mostaninál nagyobbak lesznek esélyeink. Balogh József TISZAVASVÄRI három termelőszövetkezetéből folyamatosan szállítják a cukorrépát a MAV-állomás melletti treppre. Naponta 450 tonna répát indítanak útnak a Szerencsi Cukorgyár felé. Képünk a vagonba rakásról készült. (Elek Emil felvétele) Új magyar csárdás „Halló! Tessék beszélni! Kapcsoltam!” — Ez nekem szól? , dl álló! Tessék beszélni! Kapcsoltam!...” — Könnyű magának. Én még nem kapcsoltam. Nem látok tisztán és nem értek semmit. Különben is, mit mondhatnék? Elre- beghetem halkan, mint annak idején nagyanyám az esti imát, hogy én Istenem, jó Istenem becsukódik már a szemem és akkor nem tudok elaludni, mert az imént azt mondták nekem a televízióban, hogy lesz ettől még rosz- szabb is. Fenyegettek is. Baljóslatú hang közölte, hogy előfordulhat, hogy ha szilveszterkor egy BUÉK-olásra leoltjuk a villanyt, nem tudjuk felkapcsolni többé. Nem lesz áram. „Halló! Tessék beszélni! Kapcsoltam!” — Beszélek aranyoskám. Miért ne beszélnék. Szóval liberalizálják a benzin árát. Nem lesz a benzin maradi. Ahogy a piac fütyül, majd úgy táncolunk. Üj magyar csárdást. A régi csárdás lépéseit tudjuk. Kettőt jobbra, kettőt balra. Az új lépésrend egyet le, kettőt fel. Mármint forintban. Észre sem vesszük és úgy feltáncoljuk a liberalizált benzin árát, hogy lerúgjuk vele a csillagokat. „Halló! Tessék beszélni! Kapcsoltam!” — Beszélek szentem. Vonalban vagyok. Ne aggódjon, ha már rászántam magam, akkor én beszélek. Ma, amikor früs- tököltem — ez egy régi szép magyar szó —, szóval amikor járattam az etetőmet, azt mondja a Kossuth, hogy Zsíros úr előterjeszti a maga földtörvényét. Zsíros úr azért csinálja ezt, mert szerinte a kormány ebben a kérdésben határozatlan. A földtörvényre viszont sürgősen szükség van. Nagyon igaz. Egy év alatt száznál több törvényt alkotott a parlament, kevésbé fontosat és nagyon fontosat, de a privatizáció alapja lenne a legfontosabb. Lehet, hogy ettől még nem lesz tökéletes a béke, de ebben a nagy bizonytalanságban legyen már valami biztos ... „Halló! Tessék beszélni! Kapcsoltam!” — Ne idegesítsen már kedves. Hát hallja, hogy beszélek. Éppen azt akartam mondani, hogy máról holnapra élünk ahelyett, hogy hosszú távon élnénk és távlatokban gondolkodnánk, de a pitiáner mától nem látjuk a nagyszerű jövőt. Rágjuk egymást. Esszük egymást. Inflálódunk és devalválódunk. Termékszerkezet helyett forintot váltunk, amíg van. És fonjuk a szociális hálót akkora lyukakkal, hogy már nemcsak a kisnyugdíjas, de egy cirkuszi elefánt is kiesik rajta ... „Halló...! Halló! Ne tessék beszélni! Téves kapcsolás.” — No végre, végre hogy rájött! Nekem se telefonom, se telexem, telefaxom meg végképp nin.- csen. De hát akkor mivel és kivel beszéltem? Mindjárt megmarom magam. Seres Ernő Iskolai laborüveg Kenyába. lai labor üveg eszközöket tartalmazó szállítmány Kenyába, a nyíregyházi Universil Labortechnikai Vállalattól. A 27 millió forint értékű, 520 köbméter áru 800 középiskola laborüveg-felszerelését jelenti. Képeinken balról jobbra: a büretta formálása, jelölése és csapcsiszolása látható. (H. P. felv.) Jó munkát polgármester úr! Túlélés a köz bizalmából Ha valaki tanácselnök volt, tudta mi- most üres, még azt sem látni mikor le- re vállalkozik, ha polgármester lesz. hét megtölteni azt. Sorozatunknak eb- Aki elöljáró volt, felmérhette milyen ben a részében mindhárom példa sze- helyzetbe kerül, ha polgármesterré vá- repel, Kölesén a volt tanácselnökből lasztják. Ha valaki nem ásta bele ma- lett polgármester, Sonkádon az előljá- gát a közéletbe, külső szemlélőként is rót választották meg, Fülesden pedig ráérezhetett: milyen lehet olyan kam- a tsz főmezőgazdásza nyerte el a lakosra gazdája lenni, amelyik nemcsak ság túlnyomó többségének bizalmát.
