Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
4 Kelet-Magyarorizág 1990. november 7. Nyilvános rovó a titkosszolgálatnak (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő arra kért választ Boross Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály adta lehetőség arra, hogy bármely párt aktivistája az információs hivatal járművét vezethesse. A miniszter válaszában elmondta, hogy a hivatal főigazgatóját megrovásban részesítette, és hangoztatta: elvárja a gépkocsivezető rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi büntetését is. A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis — mind az általános, mind a részletes vitát lezárva — megállapította, hogy a határozathozatalhoz három bizottság együttes írásos állás- foglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egészében, avagy csak egy részében kétharmados törvényről van-e szó. A plénum új bizottsági tagokat választott meg, majd befejezte munkáját. Diáktüntetések Franciaországban Kedden is folytatódtak Franciaország nagyvárosaiban a középiskolás diákok sok ezres tüntetései. Hétfőn Párizsban mintegy negyvenezer, az ország más városaiban együttvéve csaknem százezer középiskolás vonult az utcára, hogy az oktatási viszonyok megjavítását, a különösen nehéz helyzetben levő iskolák azonnali megsegítését követelje. A diákok keveslik azokat az intézkedéseket. amelyeket az oktatásügyi minisztérium irányzott elő, részben azonnali gyorssegélyként, részben a következő évi költségvetésben, amelyet hétfőn tárgyalt a nemzetgyűlés. A francia sajtó gúnyosan jegyzi meg, hogy miközben a nemzetgyűlés épülete közelében negyvenezer fiatal tüntetett, a költségvetési előirányzat vitáján alig negyven képviselő volt jelen. A diákok újabb országos tüntetést hirdettek meg november 12-ére. Nehézséget okoz azonban, hogy a különböző középiskolás szervezetek nem tudnak egységes álláspontra jutni. Míg a diákok többsége „politikamentes”, a pártok befolyásától független mozgalmat támogat, a kommunisták és a szélsőbaloldal egyes csoportjai által befolyásolt tanulók külön szervezkednek. ' „Magyarország barátai alapítvány“ Élénkülő gazdasági kapcsolatok Az Egyesült Államokban szerveződőben van a „Magyarország barátai alapítvány”, társelnöki tisztét már elvállalta Tóm Lantos, az amerikai törvényhozás magyar származású tagja. Az alapítvány célja, hogy az amerikai politikai, gazdasági, társadalmi élet vezető képviselői egyfajta „lobbiként” segítség a Magyar Köztársaság ügyét az Egyesült Államok kongresszusában, a kormányban, a helyi kormányzatokban. Amint Zwack Péter washingtoni magyar nagykövet az MTI tudósítójának elmondotta, az alapítvány tagjai közé elsősorban azoknak az amerikai vállalatoknak a képviselőit várják, amelyek már érdekeltek Magyarországon; így jó remény van arra, hogy képviseltetik magukat és támogatást nyújtanak olyan nagy- vállalatok is, mint a General Electric, vagy a General Motors. A cél, hogy Washington mellett más nagy amerikai gazdasági központokban is működjék az alapítvány, segítve a két ország kapcsolatainak gyorsabb fejlesztését. Képes külföld KAIRÓ: Hoszni Mubarak egyiptomi elnök november firkán fogadta a közel-kelet— európai körúton lévő James Baker amerikai külügyminisztert. Mérsékelni a hátrányos különbségeket — Munkanélküli- segély tsz-tagoknak — Szatmárnémeti—Fehérgyarmat —Budapest gyorsvenat — Megyei képviselöcseport Parlamenti mozaik E gyre erősebben érezhető az a törekvés parlamenti képviselőink körében, hogy a korábbinál hatékonyabban segítsenek a hátrányos helyzetű településeknek. Kedden a déli ebédszünetben például a Tisza menti és Tiszán túli régiók felzárkóztatását célzó „képviselőcsoport” koordinációs bizottságát hívták megbeszélésre a Parlament kongresszusi termébe. Szilassy Géza (MDF) nyíregyházi képviselő volt az egyik szervező, aki elmondta: céljuk egy olyan törvénytervezet megalkotása, amely az ország fejlettebb és hátrányosabb helyzetben lévő megyéi közötti különbségeket mérsékli. Azt szeretnék elérni egy területfejlesztési törvénnyel, hogy az elmaradott térségek hagyományos gazdasági fejlettségéből infrastrukturális hiányosságaiból adódó versenyhátrányok enyhüljenek. A képviselő számos konkrét javaslatot ajánlott a honatyák figyelmébe (ezekre egy interjú keretében hamarosan visszatérünk. A szerk.) A törvény- javaslat lehetőségét támogató képviselők elmondták, szeretnék a törvényelőkészítés ütemét szorosabbra fogni, hogy az abban szereplő ötletek, javaslatok már a ’91. évi költségvetés tervezetében is szerepelhessenek, másrészt a világkiállítás megtartásáról történő döntéshez a képviselők a hátrányosabb helyzetben lévő országrészek érdekeit komoly formában tárhassák a T. Ház elé. Vargáné Piros Ildikó (Agrárszövetség) egy meglévő, de nem elég széles körben ismert lehetőségre hívta fel a figyelmet. A mai helyzetben sajnos egyre több tsz- ben okoz gondot a tagok mindegyikének foglalkoztatása. A munkanélküli-segély felvételétől azonban idegenkednek, mert nincsenek tisztában a feltételekkel. — Most beszéltem a munkaügyi miniszterrel — mondta a képviselőnő, így megerősíthetem; a tagsági viszony fenntartása mellett is igénybevehető a munkanélküli-segély, ha a szövetkezet nem tud munkát adni tagjának. A segély (egy évig) az átlagkereset 75 százaléka. A mi téeszünk- ben — folytatta Vargáné Piros Ildikó — eddig huszonötén éltek ezzel a lehetőséggel, amely mindenképpen segít a gondok átmeneti enyhítésében. Nyilvánvaló, hogy előbb- utóbb mérlegelni kell; az országnak szüksége van-e arra a mezőgzdasági termékre, amit a kedvezőtlen termőhelyi adottságú körzetekben termelnek. Erre határozott választ kell adni, minél előbb, hogy az érintett területeken élő gaz-, dálkodók alkalmazkodni tudjanak. Addig is némi segítséget jelenthetnek a különböző segélyek, — de ez csak átmeneti megoldás lehet, — mondta a képviselőnő. Dr. Kávássy Sándor, (Kisgazdapárt) a közlekedési tárca vezetőjének készített javaslatot. Azt szeretné, ha a közlekedési szempontból is hátrányos szatmári térségnek ismét lenne gyorsvonata, mégpedig a Szatmárnémeti—Fehérgyarmat—Mátészalka— Budapest útvonalon. Régen ez egy jól működő és fontos vasút volt. Az országhatár kettészakította, de komoly érdekek fűződnének hozzá —, hogy most már nemzetközi vonatként — de újra indítsák azt. Nagyon nagy segítséget, új lehetőségeket jelentene az ország most indokoltnál távolabb lévő térségének. Szintén érdekes hír volt kedden, hogy a megyei képviselőcsoport megalakítását kezdeményezte több honatya. Ez azért figyelemre méltó, mert eddig főként a pártfrakciókban működtek együtt a képviselők, megyei összefogásokra csak egy- egy esemény adott alkalmat, mint például esetünkben a pápalátogatás előkészítése. Egyre nyilvánvalóbb viszont, hogy ha a képviselők választókerületük érdekében komolyabb gazdasági fejlesztéseket akarnak elérni, együtt kell működniük pártállástól függetlenül. Erre történt most a korábbinál erőteljesebb kezdeményezés, sőt, — tudtuk meg Szűcs M. Sándor (MDF) képviselőtől — megszervezik Budapesten a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye képviselőcsoportjának baráti körét, amelytől azt várják, hogy közgazdászok, jogászok, menedzserek és más lokálpatrióták tanácsokkal, tapasztalatokkal segítik majd képviselőinket. Azokat is várják, akikről tudják; nyaranta visszajárnak megyénkbe, szeretik azt. Tervezik rendszeres sajtótájékoztatók megtartását, hogy széles nyilvánosságot teremtsenek megyénk gondjainak, terveinek, ajánlatainak. Marik Sándor Bevándorlók Lengyelországban A lengyel minisztertanács hétfői ülésének döntése alapján a belügyminisztérium keretében létrehozzák a menekültügyi hivatalt. Ezt nem a hivatalosan az országban tartózkodó bevándorlók nagy száma teszi szükségessé, hanem a helyzet várható alakulása. Jelenleg mindössze 800 bejegyzett menekült van Lengyelországban, a megsegítésükre szánt évi 10 milliárd zlotys keret mégis elfogyott, az év utolsó két hónapjára már a költségvetési tartalékból kell kivenni e célra. Ugyanakkor több tíz ezerre becsülik az illegálisan itttartózkodó menekültek számát — főleg a Szovjetunióból, Romániából és a Közel- Keletről érkeztek gyakran hamis papírokkal. Amerikai választások A demokrata párt kongresszusi többségének erősödését várják a keddi amerikai időközi választásokon. Újjáválasztják a teljes képviselőházat, a szenátus egy- harmadát, valamint az államok kormányzóinak többségét, s a helyi önkormány za- tokat. A jelöltek nagy és költséges kampányai ellenére az előjelzések szerint az amerikaiaknak csak jó harmada megy el szavazni. A két elnökválasztás közti „félidőben” rendezett szavazásokon az ellenzékben lévő párt általában erősíti helyzetét. így a demokraták, akik most 258:175 arányban vannak többségben a képviselőházban és 55:45 arányban a szenátusban, várhatóan további 8—10 képviselői helyet, s egy vagy több szenátusi posztot szereznek, tovább növelve amúgy is jelentős fölényüket. Az államok többségében ugyancsak demokratapárti a kormányzó, s ez most nem változik. Úton az egységes kontinenshez Mi az Eirépa Tanács? Magyarország keddtől az Európa Tanács teljes jogú tagja. A magyar közvélemény azonban mindmáig nem sokat tud erről az eddig kizárólag nyugat-európai országokat tömörítő nemzetközi szervezetről, amely pedig egyike a legelsőknek — 1949-ben alakult meg. Ma — Magyarországgal együtt — 24 tagot számlál. Az európai közösségek 12 tagján kívül tagja még Ausztria. Svájc, Svédország, Norvégia, Finnország, Iz- land. Törökország, Ciprus, Málta, San Marino, Lichtensein, no és Magyarország. Székhelye Stras- bourgban az Európa-Ház. Az Alapokmányban lefektetett célja az emberi jogok és a pluralista parlamenti demokrácia értékeinek védelme, közös megoldások kialakítása kormányközi együttműködés révén különböző társadalmi problémákra, továbbá a közös európai kultúra, az európai önazonosság tudatosítása és érvényesítése. Az utóbbi évek propagandájában any- nyit emlegetett „közös Európai Ház” lehet tehát, ha a most végrehajtott fordulattal, Magyarország csatlakozásával, megnyílik Ke- let-Európa felé is, és valóban egyetemes európai szervezet lesz. Andres Björck, a Parlamenti Gyűlés, elnöke ezt 1995-re jósolja. Az Európa Tanács addigra 32 tagúvá bővülhet — mondta —•, befogadva talán a Szovjetuniót is. A szervezetet három alapvető intézmény alkotja. Legfőbb testületé a Miniszteri Bizottság. Ebben a 24 tagország egy-egy kormány- szintű képviselője foglal helyet, általában a külügyminiszterék. A Miniszteri Bizottság egyhangúsággal hoz döntéseket. Évente egymást váltó soros elnökök irányításával. (Jelenleg San Marino a soros elnök, és a mostani ülésen vérei át tőle Spanyolország a tisztet.) A miniszterek munkáját szakértői bizottságok segítik: emberjogi, tömegtájékoztatási. jogi, szociális, oktatási, kulturális, ifjúsági, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi és igazgatási szakbizottság. Másik szerv a parlamenti gyűlés. Ennek 184 tagját a tagországok nemzeti parlamentjei jelölik ki. Magyar- ország 24 képviselőt küldhet a strasbourgi ülésekre. Ez a testület nemzetközi problémákat vitat meg, ajánlásokat fogalmaz meg és jóvá kell hagynia a Miniszteri Bizottság döntéseit. Állandó bizottságokra és albizottságokra tagolódik, ezek külön is gyakran üléseznek. A parlamenti gyűlés elnöke a 46 éves konzervatív képviselő. Anders Björck. Az Európa Tanács segíti a kelet-európai új demokráciák jogi és intézmény- rendszerének kialakítását. Az úgynevezett „Demosz- thenész program” keretében igyekszik a nyugat-európai alkotmányjogi, közigazgatási és törvényhozási gyakorlatot átadni, szakértők és bizottságok gyakori látogatásaival tapasztalatcseréket szervezni, kelet-európai ösztöndíjasoknak tanulmányi lehetőségeket nyújtani. Gorbacsov Bonnba készül Mihail Gorbacsov november 9—10-én tesz látogatást az NSZK-ban Helmut Kohl kancellár meghívására — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekezletén Vitalij Ignaty enko, a szovjet államfő sajtószóvivője. Eredetileg november első napjaiban került volna sor e látogatásra, s Moszkva kérésére állapodtak meg egy későbbi időpontban. Ignatyenko szerint a látogatás legfontosabb eseménye lesz, hogy a Szovjetunió és az NSZK aláírja a jószomszédi és partneri viszony, valamint az együttműködés alapelveit meghatározó szerződést. Mihail Gorbacsov péntek reggel érkezik Köln repülőterére, ezt követően azonnal megkezdődnek a kétoldalú tárgyalások, majd délután plenáris megbeszélésekre és sajtóértekezletre is sor kerül. TV-JEGYZET Diktátum E lismerem, a hajléktalanok is emberek, segíteni kell rajtuk, de megmondom őszintén, különösebben nem szimpatizálok velük. Azt tartom: valamelyest mindenki a saját sorsának kovácsa, s ha a pályaudvarokon alvók eddigi életét, munkához való hozzáállását szemügyre vennénk, szerintem csak néhányuk- nál juthatnánk arra a megállapításra: ők teljesen vétlenek helyzetük siralmas voltában, alakulásában. A hétfő esti tévéhíradó e témában elhangzott riportján „kiakadtam”. Az egyik hajléktalan kihúzta magát, s a kezével szemrehányóan mutogatva Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének, fennhangon kijelentette: márpedig ők tömegszállásra nem mennek. Mert ugyebár (gondolom én) az eddigi szálláshelyük — a vasútállomás — Rózsa-dombi villában volt, úgy, hogy ne idegesítsék, s ne sértegessék őket. Világos, a hajléktalaV ______________________________ noknak is lehetnek igényeik. De gondoljunk bele: az ország, illetve a főváros fillér nélkül meleg helyiséghez, tiszta ágyhoz, emberibb körülményekhez juttatja őket, de az egyik érintett, talán többek képviseletében szinte kikéri ezt magának. Ha arra a több tíz eaer igyekvő, s becsülettel dolgozó, a forintjaikat kupor- gató emberre gondolok, akik még évekig a nagy erőfeszítéseik ellenére sem juthatnak önálló lakáshoz, akkor a tévéhíradóban szerepelt hajléktalan férfinek azt mondanám: uram, ön talán egy kicsit a saját hibájából nincs abban a helyzetben, hogy benyútjsa a számlát, meg diktátumot fogalmazzon meg, s örüljön a főpolgármester és mások által kínált szálláslehetőségnek. Netán, az állomásokon olyan jól érzik magukat, hogy onnan el sem akarnak menni? Remélem, ezt nem gondolják komolyan. (cselényi) _______________________________y
