Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-08 / 262. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. november 8. MENEDÉK A GONDATLANSÁGNAK Elégett remények Ha valaki nem látott még szomorú falut, hát menjen el Tuzsérra. Romokban hever a település legféltetebb kincse, jövendőjük talán legígéretesebb záloga: a híres Lónyay-féle kastély. A tűzoltókat október 4-én, valamikor az éjjeli órákban riasztották: „Ég a megye egyik legismertebb műemléke, lángokban áll az egész épület!” Részt vett a mentésben a megye majd minden tűzoltó csapata, de csupán annyit tudtak elérni, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését. Meleg harminc millióért Ám a kár így is borzasztó: a szakértők húsz- és harmincmillió forint közötti összegre taksálják. A nyomozók a tűzoltókkal szinte egy percben érkeztek, s rövid időn belül a tettesek nyomára bukkantak. Bebizonyosodott, hogy az ominózus éjszakán egy csapat helybéli cigány kereste fel a kastélyt. Az korábban művelődési házként szolgált, s azt is hihetnénk, kulturálódni érkezett a had. — De miért vittek akkor magukkal zsákokat? — Hogy legyen miben hazavinniük a parkettát. A község frissiben megválasztott polgármesterétől, Révész Lászlótól halljuk mindezt, aki ilyen örökségre a legrosszabb álmában sem gondolt. — Most hallottam az elkövetőktől, hogy nem először jártak ott — mondja. — Folyt a kastély felújítása, az ilyenkor szokásos felfordulással együtt. Sajnos, esténként, éjszakánként az mehetett be oda, aki csak akart, a kutya sem szólt rá. Azon az estén is megérkezett egy csapat, felmentek az emeletre, s hozzáláttak a parketta felszedéséhez. De villany nem volt, így egyikük fáklyát gyújtott. A kastély tetőhéjazatának felújítása nemrég fejeződött be, csak arra hétmillió forintot fordítottak. Az például teljesen megsemmisült. Megolvadt rézlemezek, el- üszkösödött gerendák, s valami undorító, felpuffadt műanyaghab borítja most a teljes felső szintet. A félig elégett lépcsősoron kapaszkodunk mind feljebb és feljebb, még most is füst- és pernyeszag, a pusztulás bűze. A földszinti termekben is leírhatatlan a káosz, a rendetlenség. Az idegen előtt felfoghatatlan: miért kell ekkora felfordulás, hogy az építők dolgozni tudjanak. Mert ez a rendetlenség még a tűz előtti állapotokat tükrözi! Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a földszinti termek nem károsodtak. Sértetlenül úszta meg a tűzvészt a nagyterem híres mennyezetfestménye is, épek a XVIII. században keletkezett faliképek, a kassai mester Wur- zinger Mihály alkotásai. De meddig? Hisz a tető elpusztult, most egy sebtében kihúzott fólia védené az őszi esőktől. Ám a víz már most is becsorog ... mi lesz itt télen, ha leesnek az első nagy havak? Mint mondtuk, a tettesek már megvannak, ám ettől még aligha újul meg a kastély. Bizonyíts, ha tudsz A fáklyás legényt Szőke Attilának hívják, s unottan vá- laszolgat a krónikás kérdéseire. Mi, hogy ő gyújtotta volna fel az épületet... !? Bizonyítsák be, ha tudják! Az igaz, valóban ő világított a fáklyákkal, de mikor az a körmére égett... ő eltaposta. Tagadja azt is, hogy látta volna a tüzet, csak megijedt, s elszaladt. — Miért szedték fel azt a parkettát? — Jaj... ! — mondja dühösen —, hogy legyen mivel fűteni. — Hol dolgozik? — Én kérem sehol. — Hol lakik? — Anyámnál. Ott van velünk a feleségem, a kisfiam, a két unokatestvérem ... — Miből élnek? — Anyám kapja az özvegyi nyugdíjat... Meg voltam én nem is egyszer napszámban. Szőke Attila most lesz tizenkilenc éves, és nem is válaszol több kérdésre. Indul Pestre, el akarja még érni a vonatot. Furcsamód épp most döntött úgy, hogy megy munkát vállalni. Füstbe ment tervek — A legszebb terveink is elhamvadtak abban a tűzben — legyint keserűen a polgármester. — Azt gondoltuk, hogy külföldieket fogadunk majd a szép épületben, hisz itt a Tisza, a közelben a sza- bolcsveresmarti víztározó, szemben velünk a gyönyörű A BIOGAL GYÓGYSZERGYÁR RT. Nyírteleki Minőségellenőrző Laboratóriuma gyakorlott vegyésztechnikust keres. JELENTKEZNI LEHET: a laboratórium vezetőjénél személyesen vagy telefonon (42-10452) Cím: Görögszállás Vasútállomás mellett (3852) A kastély romjai. Bodrogköz ... Hát, most füstté vált minden. És a tetteseket még csak felelősségre sem lehet vonni. A gondatlanságból elkövetett rongálás újabban egyszerűen nem büntethető. Legfeljebb a parkettalopás miatt büntethetjük meg őket... mondjuk néhányszáz forintra. Tudja ezt már a falu is, elképzelhetetlen a felzúdulás nagysága. Velük együtt e sorok írója sem akar hinni a fülének, haza jőve Tuzsérról megkereste hát a jogi szakértőket is. Csak megerősíteni tudták a polgármester szavait. A közvagyon gondatlanságból elkövetett rongá- lóit eddig keményen sújtotta a jog, ez néhány hete megszűnt. Módosították az alkotmányt, s ha a magántulajdon sem részesül fokozott védelemben, nem jár az a közvagyonnak sem. Nyugodtan gyújtogathatunk hát. Csak a szándékosság vádját kell kivédenünk. A hajunk szála sem fog görbülni. Balogh Géza ¥•• • • •• Jöjjön If alaki! Nyíregyházán, az István úti sportpálya szomorú látványt nyújt a szemlélődőnek. Omladozó épület, üveg nélküli ablakok, mintha közvetlenül háború után lennénk. Idáig jutott e hajdan népszerű sporttelep... Az ostrom utáni helyzetet tükrözi az elárvult jegyárusító építmény is: ablaka befalazva, ajtaja nincs, a kapcsolók, konnektorok eltűntek a falból. Csak a vezetékek vége látszik, vagy helyenként lóg le a falról a piszkos, szemetes föld felé. A környéken lakók szerint a feszültség alatt lévő vezetékek baleset- veszélyesek, volt olyan fiatalember, akit majdnem tragikus baleset ért. A TITÄSZ- nak hiába szóltak, azt a választ kapták: nem az ő feladatuk és hatáskörük az áramtalanítás, a balesetveszély megszüntetése. Hozzájuk csak az oszlopig, illetve a kerítésig tartozik a vezeték. Akkor kinek szóljanak? — kérdi joggal a jószándékú bejelentő. Nos, hamar kiderítettük: a Szabolcsi Építők SE a pálya gazdája, de — focicsapata nem lévén — a Volán és a Hardware csapatai használják a létesítményt. Az Építők SE elnöke megköszönte a bejelentést, s megígérte, megteszik a kellő intézkedéseket a veszély megszüntetésére. Mondhatnám azt is: happy end, megnyugtatóan rendeződik az ügy. Mégsem teszem, mert bennem él a félsz: mi van akkor, ha másutt, hasonló problémával találkozunk, s a TITÁSZ ott sem illetékes? Aki észreveszi, kezdjen magánnyomozásba, hogy megtalálja a tulajdonost? De kinek van erre energiája?! K. D. Jegyzet Egy tál étel I ngyenkonyhát nyitottak a fővárosban — adta hírül a televízió Híradója a minap. A tágas, tiszta helyiségben hosszú, terített asztal, s a lócák némelyikén már kanalazták az egytálételt a rászorulók. Kétségtelen: a fővárosban (is) óriási különbséget fedezhetünk fel a lakosság egyes rétegei közt. Ugyanakkor jó lenne, ha a köztudomásúan sokkal szegényebb megyénkben is felfigyelne valaki erre az ötletre. Bár éppen lapunkban olvashattunk információt arról, hogy Nyíregyházán a Családsegítő Központ — sok más, fontos szociálpolitikai terve mellett — ingyenkonyhát is működtetne. Ez ugyan még terv, ami viszont már most is valóság: a szociális étkeztetés megyénk majdnem minden településén igénybe vehető. Mónus Albertné megyei szociálpolitikai csoportvezetőtől tudjuk: mivel egyre szélesebb réteg csúszik akarva-akaratlanul a szegény kategóriába, ahol csak lehet, ingyenesen juthatnak meleg ebédhez a valóban rászorulók. Általában a mindenkori özvegyi nyugdíj alsó határa a mérce, akinek a jövedelme nem üti meg ezt, térítés nélkül kaphat ingyenebédet. S attól függően, hogy a napközi, az iskola vagy a vendéglátó konyhája készíti-e az ételt, úgy számítják ki: az ebédért menynyit kell fizetni. Természetesen figyelembe veszik, milyen összjövedelemmel rendelkezik az illető. Túlzás lenne azt állítani, hogy akár a szociális étkeztetés, akár az ingyenkonyha egycsapásra megoldaná a magára maradt, a közösség támogatására szoruló, önmagukról gondoskodni képtelen idősek valamennyi gondját. Ám jó, ha tudjuk, különösen a kistelepüléseken lehet, hogy ezen az egytál meleg ételen múlik: megmarad-e a hite, a reménye a jószerivel hitét vesztett embernek? Mert ebből arra következtet, igenis fontos még valakinek, hogy az életét végigdolgozott ember most ne kényszerüljön éhezni, nélkülözni. Sokuk úgyis restelkedve fogadja el a társadalom ilyen irányú segítségét, hát még ha kilincselnie kell érte? J ó lenne, ha a meglehetősen rossz emlékezetű ingyenkonyha valamiképpen kulturáltabb köntösben a mi megyénkben is újraéledne. Csak keresni kellene hozzá a vállalkozókat, a segíteni szándékozókat, uram bocsá a szponzorokat. Lehetőleg addig, amíg nem kellene egy valószínűtlcnül nagy- nagv asztalt megteríteni .. . Tóth Kornélia Macska lancsi kálváriája Mesejáték gyermekeknek Az óvónők, az általános iskolákban dolgozó tanítónők a megmondhatói annak, hogy milyen erős a gyermekben az igény a színházi élmény befogadására. A szerepjáték régóta ismert kiváló nevelési eszköz, olyan, amelyből teljesen hiányzik a kényszer, hiszen a gyerekek szívesen játszanak, örömmel azonosulnak azzal, aki a számukra szimpatikus. Nagy várakozás előzte meg tehát a Móricz Zsigmond Színház bemutatóját. Pénteken délután került színre Lengyel Ferenc Macska Jancsi című mesejátóka. Bizonyára nehéz ma ebben a műfajban eredetit, mait írni. Közismertek a klasszikusok, az Andersen-, a Grimm-me- sék, amelyekből színpadi adaptációk is készültek. Lengyel Ferenc munkája, sajnos nagyon rossz. Sok minden hiányzik belőle: a szöveg költőisége, az alakokkal való azonosulás lehetősége, a figurák mélysége, az erkölcsi tartás megélése. Helyettük a közhelyek rendkívüli gazdagsága, s két tanulság, az első és a második felvonás végén: aki még nem szokott rá a dohányzásra, ne is tegye, aki pedig már dohányzik, szokjon le róla! Mindez a tizen éven aluliaknak. A második tanulság: legyetek jók! Ebben nem kételkedhetünk, dehát a kimondott igazság sóikkal gyengébben hat, mint ami az emberben fogalmazódik meg. Szegény Macska Jancsi! Nincs pénze albérletre (gyermeki gond!), mit csináljon? Rosszak közé keveredik, börtönbe kerül, ahonnan csak óvadék (!) ellenében engedMacska Jancsi a börtönben. (Balázs Attila felvétele) nék szabadon. Közben a szerelemmel is meg kell birkóznia (gyermeki gond!), és még sok minden mással is. Nem folytatom. A színházvezetés- nök igényesebben kell válogatni. A gyermekközönség elé nem kerülhet akármi. Az előadást Gados Béla sok rendezői ötlettel dúsította, de ő sem teremthetett mást, mint ami a rendelkezésére állt. Zavaros volt a keretjáték: a cirkuszban meséli el a Fehér bohóc (Juhász György) Macska Jancsi történetét. Nem derült ki, hogy erre miért van szükség? Juhász György igyekezett valódi karakterré válni, s ebben kiváló társa akadt Petneházy Attila (Buta Auguszt) személyében, aki szellemes, jó bohóc volt. Tóth Károly sokarcú lehetett ezen a délutánon. Volt Stucc Arthur, Burkus kutya, Tomi Sztár, Kenguru Ottó. örülni tudtunk, hogy képes a gyors váltásokra. Orosz Anna (Perzsa Erzsi) igazolta mindazt, amit a Miss Amerikában megmutatott: biztosan mozog a színpadon, hitelesek a mozdulatai. Macska Jancsit, a bánatos költő figuráját Horváth László Attila alakította. Nem az ő hibája, hogy nem lett belőle olyan karakter, aki a gyermeki álmokban is visszatér. Tetszett Kocsis Antal a nyomozókutya szerepében. Volt persze az előadásnak számomra felejthetetlen pillanata is. Amikor Macska Jancsi állásajánlatot kap, s válaszút elé étkezik, megkérdezi a gyerekeket: elfogadja-e a sok pénzt és írjon értéktelen reklámverseket, vagy maradjon, dé írjon szép költeményeket, a gyerekek kórusban azt kiáltják: menj el, menj el! Akkor összeszorult a szívem, s arra gondoltam, eny- nyire a mélyponton lennénk, hogy a gyermekeink minden megfontolás nélkül a pénzt választják? Nagy István Attila Csirranó támogatás Egyes családoknak a havi jövedelme ma már több esetben csak zsebpénzre volna elég. De takarékos magyar ember módjára, ha szűkösen is, ki kell húznunk valahogy a hónap végéig. A bajban néha még csurran-cseppen is valamilyen támogatás. Így például február 1-től több családnak jól jött a lakbértámogatás bevezetése. A kérelmet április 20-ig lehetett beadni és így visz- szamenőleg is megállapíthatták az összeget, amely az alap- és felemelt lakbér közötti különbözeiét jelenti. A most benyújtott kérelmeket a beadást követő hónap elsejétől folyósíthatják. Persze, ezt sem kaphatja mindenki. Valakinek alanyi jogon jár: a 70 éven felülieknek, á 67 százalékos csökkent munkaképességű személyeknek, vagy a három és attól több gyermeket nevelő családoknak. A nyíregyházi polgármesteri hivatalban a hétezer lakásbérlő közül körülbelül háromezer a lakbértámogatást igénylők száma. Egy hónapra ez 900 ezer forintos kiadást jelent. A számlát rögtön továbbítjuk az állami költségvetésnek, annál is inkább, mivel év elején nem számítottak ilyen jellegű kiadásra. Az igények egyébként nap mint nap érkeznek, visszamenőleg azonban semmiképpen nem adhatnak engedményt. Amint azt a különböző energia-, illetve ingatlanáremelésekből sejthetjük, elképzelhető, hogy a lakbér is nőni fog. (b. g.)
