Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-08 / 262. szám
1990. november 8. Kelet-Magyarország 3 Csak az emlékma biztos Másfél millió ajánlócédulákért? A nyírmihálydi emlékmű esete a legcifrább az idén átadott megyei második világháborús emlékhelyek közül. A legtöbb helyen körülbelül azonos szöveggel, a tanács és az elhunytak hozzátartozóinak forintjaiból készült Nyírmihálydiban a különlegességet egy szó és egy iparos neve adja. A szó, ami az emlékművön szerepel: meggyilkoltak, aki készíttette: Szabó András ács-állványozó. Az emlékművet ráadásul szeptember 29-ről 30- ra virradó éjszaka az önkormányzati választás előtt állították fel. A napokban a falu apra- ja-nagyja, valamint meghívottak előtt avatták fel az emlékművet. De az előzmények. úgy érzem, megérnek egy misét. el az emlékmű, amely hosszú évek után megadta a végső tisztességet a háborúban elesettek, valamint az orosz fogolytáborokban elhunytak szamara. Nyfnnlhálydiiiak is kell Két éve tanácsülésen Vin- cze István iskolaigazgató vetette fel: a környéken mindenütt állítanak emlékművet, Nyírmihálydinak is kijárna mindez. Elkezdték a nevek gyűjtését, valamint az adományok összeírását. Bár számítottak a megyei tanácstagi alap 50 ezer forintjára, mivel ezt nem kapták meg, mindössze 47 ezer forint gyűlt össze. Szabó András vállalta; hogy elkészíti és idén a halottak napjára felállítja. Néhány tanácstagnak ez nem tetszett, akik nem a leghízelgőbb jelzőkkel illették a vállalkozót. Amikor kiderült, hogy a következő szöveg kerül az emlékműre, '— „Az oroszok által elhurcolt és meggyilkolt személyek névsora” — Hólesők Lászióné korábbi tanácselnök megígérte, ha Szabó úr felállítja, ő lebontja a; „meggyilkolt” szó miatt. Á felírás miatt az iskolaigazgató kilépett az emlékműbizottságból, sőt az avatásra sem ment el. Saját zsebből A megyei tanács megadta az engedélyt az építéshez, annak ellenére, hogy a taKépünk az avatoünnepséget követően készült, amikor a helybeliek rendezik az emlékmű környékét. nácselnök a szükséges iratokat nem küldte be Njuregy- házára. Szabó úr pedig külső segítséggel, de saját zsebből finanszírozva elkészítette az emlékművet, és szeptember 29-én éjszaka felállították. Miért ezen a napon? Mert szerinte a régi tanácselnök már nem tudott -beleszólni- a dolgokba, az újat még nem választották meg. A 128 bevésett név összegyűjtésébe egyébként Bokor Imre is segédkezett. Az avatóünnepségen Albert János, a Magyarok Hazafias Világszövetségének alelnöke is részt vett. Ezzel a történet nem ért véget. Ugyanis az emlékmű felállítását és az önkormányzati szavazást követően október elsején tíz cigány megjelent a helyi tanácsházán és kérte a tanácsi segély kifizetését, amelyet ú*zettieM6zedeti iqazsáq „Angliában, az autó megjelenésekor hat és fél kilométer vólt a sebesség felső határa. Utólértük Angliát.” A budapesti közlekedés szakembere „Ha megérem az öregkort, nevetek majd azon, ami miatt fiatalként sírtam. De biztos vagyok benne, hogy visszasírom, ami megnevettetett akkor." P. Gregor, szerkesztő „Mentségére szolgáljon, hogy újszerűén ragaszkodott a vállalat elavult termékeihez.” Egy felszólalásból „A diktatúra minden állampolgár számára biztosítja a halálbüntetéshez való jogot.” M. Vitezovic, politológus „Szolgáltatásaink közül a másik ajtaja előtti söprés működik a legjobban.” Krokogyil „A jó tanácsot jól meg kell fizetni. Sajnos, a rossz ügyvédek számláit sem a konkurencia állítja ki.” Egyetemi följegyzés „A rózsaszínű jövő feste- getésénél többnyire színvakok jelentik a hozzáértő közönséget.” Cambio „Az iraki invázió megmentett bennünket attól, hogy a házi problémákkal foglalkozzunk. Nevezetesen a korrupcióval és a rossz kormányzással. ” Wall Street Journal „Figyeljék meg, minden adu annak a kezében van, aki nagy hangon követeli, hogy nyílt lapokkal játszanak. A politikában is.” Graham Greene, író „Ahol arról cikkeznek, hogy az országban nincs munkaerőmozgás, ott biztos, hogy mindenki a főnök körül táncol." Lengyel lapvélemény „Kevésbé lényeges, hogy az ecuadori maffia kokaint termel. Ennél fontosabb, hogy mindezért nem fizet adót. És ez hazafiatlan tett." Az ecuadori elnök szövege megígértek nekik. Másnap is jöttek cigányok és várták, hogy kifizessék azt a másfél millió forintot, amit valaki a tanácson garantált, mivel -az . Összes ajánlási'szelvényt elvették tőlük. Az új polgár- mester, Kremniczky Károly minderről semmit sem tu- - flott, a vb-titkárnő (azóta pályázatot írtak ki jegyzői állásra) pedig azzal utasította el őket, hogy attól kérjék a segélyt, aki megígérte nekik. Ezzel a cigányok morogva ugyan, de elmentek. Hogy ki volt az ígérgető? Csak sejtések vannak róla. Nem tiltakoztak Az emlékművet senki nem borította fel, a polgármester a temető előtt parkolót készíttetett, Barna István az avatón egy háborúból származó verset mondott el, a helyi önkormányzat pedig a munkálatokért Szabó úrnak 100 ezer forintot utalt át. A meggyilkolt szó talán tovább szíthatja az ellentéteket a két nép között, mindenesetre a falu lakói közül senki nem tiltakozott a kegyetlen múltat idéző szó ellen. (máthe) Főszereplők lehetünk M ágikus erő feszül szavainkban. Ha valamit rendszeresen, ugyanazokkal a kifejezésekkel ismételgetünk magunknak, tudatunk ezt olyan parancsként veszi, amit tűzön-vízen megvalósít. Ha tehát egy erős fájdalmat, kellemetlen közérzetet, munkahelyi vagy családi konfliktust szeretnénk elviselhetővé tenni, segítségül kell hívni a tudatunkat, és a legfőbb orvosai mi magunk lehetünk önmagunknak. Az emberi agy és elme döbbenetes képességeiről már jó fél éve a hazai olvasóközönség is értesülhetett a mexikói-amerikai Jósé Silva agykontroll módszerének leírásából. Nemrégiben jelent meg a téma folytatásaként a Gyógyíthatsz című könyvecske, amely továbbviszi ezt a gondolatsort. S most világhírű vendéget köszönthetünk idehaza: ellátogatott hozzánk az agykontroll felfedezője, Jósé Silva és a lánya. Pár perces beszélgetést láthattunk kedd este a tévé Nulladik típusú találkozások című műsorában az autodidakta feltalálóval. A külső tudatos, anyagi megismerésre, a fizikai törvények mindenhatóságára épített világunk mellett létezik egy másik is, amely- lyel az úgynevezett alfaszinten kerülhetünk kapcsolatba. Bárki képes pillanatok alatt elérni ezt a roppant kellemes állapotot, amely az álom és az ébrenlét közötti mezsgyéhez hasonlítható. Természetesen valameny- nyien átéljük ezeket a tűnő pillanatokat, de ha szándékosan idézzük elő önmagunkon és ekkor programozzuk elménket képzeletbeli képek megjelentetésére, vízualizálásra, akkor jövőnket eredményesen alakíthatjuk. Aki merészebb és otthonosabban mozog alfaszinten, elméje segítségével mások egészségének helyre- állításában is közreműködhet. Bizonyára sokan legyintenek, hogy minek volna az orvostudomány, ha az agykontroll a negyedszázados működése alatt minden bajt meggyógyíthatott volna? Maga a feltaláló. Jósé Silva sem állítja azt, hogy ezentúl nem kell a betegséget orvossal gyógyíttatni. De ahhoz, hogy tökéletes állapotban tartsuk testünket és elménket, illetve a bekövetkezett betegségeket befolyásoljuk. jól alkalmazható a módszer. Ezt bizonyítja; hazánkban, de még Nyíregyházán is indítanak számos agykontroll tanfolyamot ezekben a hetekben. Életünk, mindennapjaink számos válságot kénytelenek magukkal cipelni. Miként kerülhetünk ki ezekből a konfliktusokból ép lélekkel? Hiszen sokunknak veszélyben a munkahelye, a mindennapi kenyere, a gyerekei jövője, s megold- hatók-e az alfaszinten ezek a kemény társadalmi problémák? Erre a kutató is azt mondja: magunkat alakíthatjuk úgy, hogy probié- matűrő és -megoldó képességünket rendkívüli mértékben fejleszthetjük, pozitív gondolkodásmódot alakíthatunk ki, a világgal és a környezetünkben lévő emberekkel elfogadtathatjuk magunkat, s ezáltal már sikeresebbek leszünk. S innen egy lépés, hogy ez társadalmi szerepeinkben, anyagi körülményeinkben is megmutatkozzon. Életünk megváltoztatásának döbbenetes módját kínálja fel az agykontroll. H a nyitottan és nem elutasítóan közelítünk ehhez — mint ahogy a világ 82 országában tízmillió ember igazolhatja — csodálatos világot tár fel az értelmünk. S bebizonyosodik : valamennyiünkben szunnyad az a képesség, hogy a való világot magunkhoz igazítsuk, s mi magunk ne elszenvedői, hanem tevékeny főszereplő-rendezői legyünk szűk határok közé szorított létünknek. Tóth Kornélia Repül q, repül q.» Stílusosan szólva felröppent a hír, hogy a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán megszűnik a pilótaképzés, s ennek elmaradása alapjaiban érinti az intézmény sorsát. Molnár András, a Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi kiképző repülési osztályának 1 - (vezetője a kialakult helyzet" • alapján sötéten látja a jövőt. Nyilatkozata a Légiközlekedés című lapban jelent meg. — Jelenleg két évfolyamon, a második és a harmadik osztályban összesen 24-en tanulnak nálunk, s ősszel beiskolázták az új első osztályt, ebből tíz fog repülni. A Maiévtől egyelőre még nem kaptunk hivatalos — tehát írásos — értesítést a döntésről, de már hallottunk róla. Ne higgye, hogy teljesen váratlanul ért bennünket ez a helyzet, hiszen annak idején sok szakember úgy látta, hogy nem kellene beindítani az aktyubinszki képzést. A túltermelés másik oka az, hogy nálunk túl nagy létszámú osztályokat indítottak. Mi már 1978-ban, 79-ben jeleztük, nem lenne szabad 25—30 fős évfolyamokat indítani, maximum 15—20 hallgatót. Sajnos, rengeteg protekciós gyerek volt, és ezeket fel kellett venni. Megkerestük dr. Szabó Gyulát, a nyíregyházi repülőgépvezető intézet igazgatóját, aki megerősítette: az intézet eddig valóban nem kapott értesítést a Ma- lévtól arra vonatkozóan, hogy nem lenne szüksége a főiskolán végzett pilótákra. Az intézményben a műszaki képzés mellett (a hallgatók üzemmérnöki végzettséget szereznek) pilótaképzés is folyik. A jövőben változhat ugyan a pilótaképzés, lényegesen csökkenhet is a létszám, de a műszaki képzés ezután is fontos marad. Az itt képzett szakemberekre nagyon nagy szükség lesz a jövőben is. A Légiközlekedésben megjelent írás túldramatizálja a jelenlegi krízist, ahhoz, hogy lényeges változások következzenek be, még évekre lesz szükség. A képzés tantervének rugalmas megváltoztatásával lehet igazodni a megváltozott igényekhez. — Mi a helyzet a mezőgazdaságba kerülő pilótákkal? — A jövő tanévben 15 hallgató, lesz. Az a tapasztalat, hogy közülük menet közben 2—3 fő kiesik a tanulmányok során, repülés- technikai fogyatékosságok miatt megint kevesebben maradnak. Végül jó, ha a létszám fele ■ megmarad. Akik nem lesznek alkalmasak repülésre, még mindig lehetnek üzemmérnökök. (n. i. a.) SZOLGÁLTATÁS JAVÍTÁSA ÖSSZEFOGÁSSAL. Kékesén a Dombrádi Takarékszövetkezet, az Áfész és a kékesei tanács anyagi összefogásával szolgáltatóházat építettek. Ebben kapott helyet a húsbolt, a zöldség-gyümölcs bolt, a fodrászüzlet és a takarékszövetkezeti iroda. (Elek Emil felvétele) Mikrofonvégen a járókelő Gyakorlat az utcán Az Egészségügyi Főiskola huszonkilenc hallgatója akcióba lépett tegnap Nyíregyházán. Magnóvei a kezükben járták a várost és száz személyt kérdeztek meg: Mit értenek a szociális munkás szó alatt, mennyire igényelnék ezeknek az embereknek a segítségét? A diákok lehangolódva tértek vissza iskolájukba. Az „utca emberének” ugyanis fogalma sincs arról, hogy milyen feladat tartozik a szociális munkáshoz. Legtöbben ezt fizikai munkának gondolják, afféle jóságos nővérkéknek hiszik őket, akik ápolják a rászorulókat, takarítanak, főznek ... Miközben a szociális munkás — angolul SOCIALWORKER — Nyugat- Európában már egy ismert és elismert értelmiségi pálya. S emögött olyan szakmai tevékenység húzódik meg, amely időben segít helyreállítani és megelőzni az egyének, családok, közösségek életképességét, harmonikus légkörét. Az utcán tartott gyakorlati órán mindenesetre az egészségügyi főiskolás hallgatók előtt kiderült; a főiskolájukon oktatott „szociális munka” című elméleti tantárgynak hazánkban nemhogy története, de jelene sincs. Talán jövője lesz. (bojté)