Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-05 / 234. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. október 5. ©OCDOOO Színháznaptár A következő napokban a két új darab. Szép Ernő Patika című színműve és a Miss Amerika látható a Móricz Zsigmond Színházban. A Patikát október 5-én (Vörösmarty—Bajor bérlet). 6- án (E. Kovács bérlet) tűzi műsorára a színház. A Miss Amerika október 9-én (Radnóti). 10-én (Jászai—Illyés) és 11-én (Blaha—Paulay bérlet) kerül színre. A kisvárdai művelődési központban tájol a Móricz Zsigmond Színház október fián. A nyíregyházi színészek Szép Ernő Patika című színművét mutatják be 14, illetve 17 órától. Indul az általános iskolások filharmóniai bérletsorozata, október 11-én Mese és muzsika címmel hangzik el előadás a kis zenebarátok számára. 8-án tartják az első foglalkozásokat a balettosok. 14-én videódiszkó lesz. Szombat délelőtt a mozgássérült gyerekeket várják a rehabiltációs foglalkozásra. A mátészalkai művelődési központban a művészeti stúdió szakkörei kezdik el a foglalkozásokat. Kedden a fafaragókat, szerdán és pénteken az igényesebben rajzolni akarókat, csütörtökön a fazekasokat, szombaton pedig a tűzzománc technikát elsajátítani akarókat várják. Októberben két nagyobb koncert lesz, a Betti duó és Koncz Zsuzsa látogat el Mátészalkára. Bodó Sándor és Röviden A MEGYÉNKBEN élő Petkes József festőművésznek nyílt kiállítása Dortmundban. A tárlaton az erdélyi . születésű festő több mint ötven alkotása látható. GYERMEK SZÍNITANODAT indít a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A foglalkozásra tíz-tizennégy éves fiúkat és lányokat várnak. Környezetszennyezés, bűnözés. alkoholizmus, az ön- gyilkosságok és abortuszok számának vészes emelkedése, elszemélytelenedett világ. E címszavak túlságosan ismerősen hangzanak. Röviden így foglalhatnánk össze: korunk problémái. A Kagylókürt című folyóirat idei második számának nyitó írásában Fekete Gyula is Bodó Ilona tárlata október végéig tekinthető meg. Jelentkezőket vár a Nyilas Misi Gyermekszínház, elsősorban fiatal lányokra és fiúkra számítanak. A megyei művelődési központban október közepén indul a pódiumsorozat: Psota Irén adja elő október 15-én az Irén, te édes című műsorát. Már lehet jegyet váltani az Exotic együttes október 17-i koncertjére is. foglalkozik e témákkal, s mivel a figyelemfelkeltés, a segíteni akarás érdekében nem akarja elkendőzni a tényeket. ezért nem riad visz- sza még a néhol nyersnek, kíméletlennek tűnő fogalmazástól sem. Lelki gondok — testi bajok c. írásában dr. Magyari Károly egy igencsak aktuális témát dolgoz fel. Napjainkban nagy sikert aratott az Agykontroll című könyv, s minden olyan mű. amely az öngyógyítás, a pszichikumra s ebből adódóan az egész szervezetre gyakorolt pozitív hatás izgalmas kérdéseivel foglalkozik. A cikk különösen a mentálhigiéné iránt érdeklődőknek ajánlható. Filmajánlat Néhány kellemes szórakozást ígérő és igényes, új filmalkotás is szerepel megyénk filmszínházainak októberi műsorában. A nyíregyházi Béke moziban játsszák október 4. és 10-e között az Esz- terkönyv című új magyar filmet, amely bizonyára film- fesztiválokon is jeleskedik majd, Tom Cruise, a fiatalok kedvence a főszereplője a Mint a villám című amerikai filmnek, amelyet október 4. és 10. között a Krúdy moziban, 11—12-én Kisvárdán, 14—15-én Mátészalkán, 16— 17-én Fehérgyarmaton, 19— 20-án Csengerben, 22—23-án Vásárosnaményban, 25—26- án Nagykállóban és 27—29-én Nyírbátorban mutatnak be. Családi közös szórakozást ígér a Hóbortos hétvége című vidám amerikai film, amelyet a Krúdy moziban játszanak október 25—31. között. A nyíregyházi Videóház két vidám filmet is műsorára tűz: a Micsoda nő és a Segítség, felnőttem című alkotást. A krimiirodalom híres bestsellere, A postás mindig kétszer csenget, nem kerülhette el a megfilmesítést sem. A filmet Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Nagykállóban, Tiszavasváriban mutatják be. És egy alkotás a tudományos filmek közül: Előre a múltba, Vásárosnaményban 18—19-én, Kisvárdán 23 —24-én látható. r Ének a barlangban Dél-Magyarország nevezetességeivel ismerkedtek kirándulásukon a fehérgyarmati „Bárdos Lajos” Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola diákjai. Az abaligeti cseppkőbarlang nagytermében adott „alkalmi hangverseny” nagy sikert aratott a látogatók körében. Koncz Zoltán festőművész tárlata a nyíregyházi Fehér Szalonban (Tanácsköztársaság tér 4/b) október végéig tekinthető meg. Á művelődési házak programjaiból Nagykállói napok PÁLFALVI DOROTTYA és Béres János fotóművész műveiből rendeztek tárlatot az MVMK fotógalériájában. A képek október 31-ig tekinthetők meg. PEDAGÓGUSOK SZAMARA indul a bábjátszást ismertető képzés. Havi egy alkalommal a résztvevők betekintést nyerhetnek azokba a nevelői-oktatói lehetőségekbe, amelyeket a bábjátszás kínál. A kurzusra a Kölyökvár- ban lehet jelentkezni. HARSFALVI PÉTER emlékkönyvével foglalkoznak a Jósa András Múzeum Baráti Körének október 8-án öt órakor kezdődő ülésén. A HAZA MINDENEK ELŐTT címmel rendeznek vetélkedőt Nyíregyházán, a Helyőrségi Klubban október 8-án. Második alkalommal rendezik meg az idén október 12 —14-e között a Nagykállói Napokat. 12-én a Meseszínház előadása várja majd az óvodásokat és a kisiskolásokat. A művelődési központban délután öt órakor tartandó ünnepélyes megnyitón az 1-es és a 2-es számú általános iskola növendékei lépnek fel. Ezután a Budai Nagy Antal Óvónői Szakközépiskola és a Korányi Frigyes Gimnázium tanulói vetélkednek. Másnap, október 13-án a Buj- tos, a Téglás és a Cékla zenekar lép fel. Délután 3 órakor tartják a szüreti felvonulást a postától a főtérig. A felvonulók között a Kállai Kettős népi együttes, a Margaréta gyermektánccsoport és a Kabalás táncegyüttes is látható majd. Az újhelyi Magyar Kálvária A Magyar Kálvária Sátoraljaújhelyen a trianoni békének, az elszakított területeknek, városoknak állított emléket. Az eszmét, mely indítója volt megépítésének, ma irredenta jelzővel illetik. Megítélése, az építése körüli érzelmek ma már talán más hangsúlyt kapnak, mivel másak a politikai viszonyok is. Tekintsünk úgy rá, mint történelmi emlékre, mint szép kirándulóhelyre! 1935-ben, az Országos Szepesi Szövetség sátoraljaújhelyi osztálya ülésén vetődött fel a gondolat: a Kis-Szárhe- gyen lévő (századik) Országzászlóhoz vezető út mentén az elszakított területek nevezetesebb városai emlékére állítsanak emlékköveket. Közadakozásra szólítottak fel, mely kedvező fogadtatásra talált, 1936. május elsején kezdetét vette az útépítő munka. Harasztos Gyula helybeli gimnáziumi tanár tervei alapján az állomások (stációk) építésére Rilyák János és Kovács József újhelyi kőművesmesterek kaptak megbízatást. Az állomások címereit Osváth Antal nyíregyházi szobrászművész, a műkőtáblákat és feliratait Kuba- sevics Lajos újhelyi kőfaragó készítette, öt hónap múlva, október 4-én ünnepélyes keretek között adták át az első Magyar Kálváriát, mintegy ötezer ember jelenlétében. Teljessé azonban csak 1938- ban vált. Szent István király halálának 900. évfordulóján, melyről nagy ünnepségsorozattal emlékezett meg az ország, így Sátoraljaújhely is. A Szent István kápolnát május 11-én kezdték el építeni a hegytetőn, az Országzászlóval átellenben, s 4 hónap múlva már felszentelésére érkeztek távoli vidékekről is. Budapestről például a filléresvonattal jött másfél ezer ember. Nyíregyházáról a ga- rasosvonat szállította az érdeklődők sokaságát. Soha nem látott ünnepélynek volt tanúja a 6—7 ezer jelenlévő. A Magyar Kálvária az Országzászlóval és a Szent István kápolnával a környék legnagyobb nevezetessége lett. A történelmi változások azonban ezt az emlékhelyet sem kímélték meg, a második világháborút követően a létesítménycsoport részben megsemmisült, a sétány szépen kiépített útját belepte a fű, benőtték a fák, bokrok, az enyészet szimbóluma lett. Évtizedekig tabúként kezelték a területet, nem gondozták. De a sürgető kérdés: „Szabad-e így hagyni?” — egyre gyakrabban vetődött fel néhány újhelyi fejében. Megkezdték az első lépéseket, hogy a Kálvária újra kedvelt kirándulóhely legyen. Ügy tervezték, helyesebb új tartalommal megtölteni a megmaradt emlékeket, így várostörténeti emlékhelyet kívántak kialakítani, mely a honfoglalástól a jelenig a 14 stáción végigkíséri Sátoraljaújhely, de ezáltal Magyarország történelmét is. A leomlott Országzászló építménye helyére panorámateraszt képzeltek, a kápolnát is meg kívánták erősíteni. A városi tanács sokak által támogatott kezdeményezése végül is nem így valósult meg. Érdekek, érzelmek csatájában született meg a végső terv: minden stációt újra fel kell építeni, illetve helyre kell állítani, legyen meg az Országzászló is. A kápolna felújítása mellett tört lándzsát és járult hozzá nem kis mértékben a helyi Városvédő és Szépítő Egyesület, mely a szervezés oroszlánrészét magára vállalta. Megvalósult az álom: 1990. augusztus 19-én — ismét ünnepélyes keretek között — sor került az újjávarázsolt kápolna felszentelésére. Egyelőre még ideiglenes rúdon lengett a lobogó, a stációkra sem kerültek feliratok (mi lesz rajtuk, még nem dőlt el), de ismét áll az első Magyar Kálvária. Érdemes elmenni, végigsétálni az úton, gyönyörködni a tájban! Kováts Dénes Az eredeti stációk és az Országzászló. Agykontrolltanfolyam Hangversenykrónika Az Országos Filharmónia első bérleti hangversenyén, melyet a Bujtosi Szabadidő Csarnokkal és a Megyei Városi Művelődési Központtal közösen rendeztek kedden este Nyíregyházán, a Bujtosi Csarnokban, a Marosvásárhelyi szimfonikus zenekar működött közre. Ebben az évben már a Szatmárnémeti filharmónia zenekar is bemutatkozott városunkban. Mind a két együttes arról győzött meg, hogy a szomszéd országban igen magas szintű a hangszeres képzés. Mivel a végzett művészek tanulmányaik befejeztével nem mehettek külföldre, így a vidéki városok egész sora rendelkezik komoly színvonalat felmutató, profi együttessel. A Marosvásárhelyi szimfonikus zenekarról szinte csak jót lehet mondani. Játékuk hallgatása közben ami hiányérzetünk adódott — a hangzás intenzitását és szuggesz- tivitását illetően — a terem nagyságának tudható be. A hangverseny első száma újdonság és érdekesség volt számunkra. Zeno Vaucea román zeneszerző, állami díjas, érdemes művész — „Három zenekari darabja” erősen emlékeztetett Bartók Béla zenei nyelvezetére, úgy a hangszerelést, mint a zenei anyagot illetően, bartóki mélységek nélkül, hangulatosan, szórakoztatóan. A rövid karakterisztikus tételek után Mozart egyik legnépszerűbb koncertje, a G-dúr Hegedű- verseny csendült fel, Ágoston András hegedűművész tolmácsolásában. A zenekar, karmester és szólista előadása — különben az első két tétel — igen kidolgoztt, egységes képet mutatott. Igyekeztek Mozart zenéjének minden színét, érzelmi gazdagságát visszaadni. Nem rajtuk múlott, hogy ez az intim környezetet igénylő, kamarazene jellegű mű nem érte el azt a hatást, mint amit az előadóművészek belefektettek. A szünet után Beethoven IV. Szimfóniáját hallottuk. A mű igen közel állt a zenekarhoz és az est karmesteréhez. Robert Houlihan (Írország) könnyed eleganciával, fölényes biztonsággal vezényelte zenekarát. Muzsikálási kedvük, különösen a mű befejező tétele magával ragadta a közönséget, és a nagy ünneplést a tétel megismétlésével köszönték meg. A marosvásárhelyi zenekar olyan szinten produkál, hogy szívesen hallanánk városunkban más alkalommal is. Babka József A Mozgáskorlátozottak Megyei Szervezete (Nyíregyháza. Körte u. 19.) felajánlotta tagjainak és az Egyesület keretein belül működő SM Klub tagságának, hogy számukra Agykontroll tanfolyamot szervez, amelynek vezetésére felkérték dr. Dómján Lászlót, a Jósé Silva és Philip Miele: Agykontroll c. könyvének fordítóját, aki egyébként gyakorló orvos. Korunk emberét a rend- szertelen, túlhajszolt életmód, a sokszor emlegetett gyorsuló idő, a pihenés és a feladatok közötti időintervallumok diszharmóniája, a mikroközösségekben is egyre szembetűnőbb stresszhatásai miatt fellépő pszichoszomatikus betegségek végső soron a társadalom kórképe — az orvosak szerint. Az ennek függvényeként kialakult önbizalomhiány, amely nem egyszer magyarázata az ön- gyilkosságoknak, vagy azok kísérletének, és épp oly káros a személyiségnél, mint az önbizalom túltengése, amely szintén komoly pszichés zavarokat okozhat az egyénnél, nem beszélve a környezetére való hatásról. Az Agykortroll-gyakorla- tok igazolják végül is a régi és igaz mondást, hogy önmagunk megismerése a legnehezebb megismerés. És talán megtanít arra is, hogy az ideges indulatok legjobb gyógyszere az önuralom. Cserbakőy Levente az SM Klub megyei társelnöke Korunk problémái
