Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
2 Kelet-Magyaremág 1990. október 30. Törpfalva Nyírbátorban Jelképek, egyenruhák, táborozás Hol vannak már azok az idők, amikor az iskolai ünnepségeken minden diák kötelezően fehér úttörőingben, hozzá fekete nadrágban vagy szoknyában jelent meg az elmaradhatatlan kék, illetve piros nyakkendővel. Bár mindez már a múlté, az úttörőmozgalom azonban még napjainkban is tevékenykedik, igaz, megfogyatkozott létszámmal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg közel 130 úttörőcsapat működik. Pontosan azért nem lehet tudni a számukat, mert a tavaszi újjászervezés részeként még mostanában is alakulnak újra úttörőközösségek. Az azonban már biztos, hogy a korábbi létszámtól messze elmarad a pillanatnyi taglétszám. Míg a politikai rendszerváltás előtt a megyében 70 ezer tagja volt a szervezetnek, most a tanév elejéig 36 ezerre csökkent az úttörők és vezetőik száma. — Az ősszel gyermekek és felnőttek is csatlakoztak hozzánk — mondja Kovács Csaba, a megyei úttörőszövetség ügyvivője. — A politikai helyzet miatt sokan a kivárás taktikáját választották, s aztán jöttek, mert hiányzott nekik a szerveződés. A közvélemény még most sincs tisztában az úttörőmozgalom lényegével. Politikamentes Előállítás, őrizetbe vétel, letartóztatás A bűnért bűnhődni kell A közelmúltban egy Nyíregyházához közeli tanyán egy nem túl bizalomgerjesztő férfi és egy nő bekopogtatott egy idős házaspárhoz, s míg a kicsoszogó öregasszonyt a nő szóval tartotta, a férfi bement a házba, ahonnan különböző holmikat ellopott. A tetteseket a rendőrség elfogta. Az elkövetőik ismét szabadlábon vannak, s a férfi nevetve, gúnyosan híreszteli: az ügyből nem lesz semmi. Az idős házaspár pedig fél. Sakan azt hiszik, ha a bűncselekmény elkövetőjét a rendőrautóba beültetik, már robognak is vele a börtönbe. Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Sokan a rendőrséget hibáztatják, amiért a tettest szabadon engedte. Ezért dr. Illés Kálmánt, a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét arra kértük, mondja el, kit, milyen feltételek esetén szabad előállítani, őrizetbe venni, esetleg előzetes letartóztatásba helyezni? Ha tette« érik — Az előállítás a személyes szabadságot korlátozó rendőri intézkedés egyik fajtája — mondta az őrnagy. — Hogy kiket lehet előállítani, azt a rendőrség szolgálati szabályzata részletesen leírja. A rendőrségnek az elfogott személyt a kapitányságra el őkell állítania. Hogy az elfogás körébe mi tartozik,- azt szintén a szolgálati szabályzat taglalja. Az elfogás egyik esete például az, ha valakit bűncselekmény elkövetésén, vagy annak kísérletén tetten érnek. Az előállított illető ügyében a rendőrhatóságnak azonnal, de legkésőbb négy órán belül, kivételes esetben pedig nyolc óra alatt döntést, illetve intézkedést kell hozni arról, hogy az elköve- . tőt szabadon bocsátja, vagy őrizetbe veszi-e — folytatta dr. Illés Kálmán. — Az őrizetbe vétel elrendelésének a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében szintén különböző feltételei vannak. A rendőrség az illetőt akkor veszi őrizetbe, ha azt bűncselekmény elkövetésén tetten érték, és a személyazonossága nem állapítható meg, valamint abban az esetben, ha az előzetes letartóztatásának oka fennáll. Az őrizetbe vétel hetvenkét óráig tart. Ha az előzetes letartóztatás törvényes feltételei és indokai adottak, akkor a nyomozószerv vezetője az ügyészhez köteles írásbeli előterjesztést tenni. A törvény az előzetes letartóztatás elrendelésére jogosulták körét és lehetőségét is szigorúan behatárolja. Ha a nyomozószerv előterjesztése után az ügyész is úgy látja, hogy az előzetes letartóztatás feltételei és indokai megvannak, akkor arról a bírónak indítványt terjeszt elő. Az ügyész jogköre (Amennyiben az ügyész annak ellenkezőjét állapítja meg, úgy elrendeli az őrizetbe vett személy szabadlábra helyezését.) A bíró a hozzá beterjesztett iratok és az ügyészségi indítvány áttanulmányozása, illetve az őrizetbe vett személy meghallgatása után dönt az elkövető letartóztatásáról, vagy szabadon bocsátásáról. — Kérem, szóljon arról is, hogy az előzetes letartóztatásnak milyen feltételei vannak? — Előzetes letartóztatásba ak-kor helyeznek valakit, ha alaposan feltételezhető, hogy szabadon hagyása esetén az eljárást meghiúsítaná, vagy megnehezítené, illetőleg veszélyeztetné. (Például a bűnjeleket eltüntetné stb.) „Előzetesbe” helyezik a tettest akkor is, ha az a hatóság elől megszökött, vagy el rejtőzködött, valamint a bűncselekmény súlyossága, vagy egyéb ok miatt a szökésétől, vagy az elrejtőzésétől tartani lehet. Az okok között szerepel az is, hogyha az illető az eljárás alatt szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követ el. vagy megkísérelt, vagy az előkészített bűncselekményt véghez vinné, vagy újabb bűn- cselekményt követne el. VMenelési javaslat — A kiinduló példánkban szereplő ügyről mi a véleménye ? — A rendőrség a kérdéses ügy miatt az elkövetőket azért nem vette őrizetbe, mert az előzetes letartóztatásuk feltételei nincsenek meg. Az ügyben a nyomozás folyik, s a vizsgálatot előreláthatóan a közeli napokhan zárjuk le, s a szükséges iratokat vádemelési javaslattal megküldjük a nyíregyházi ügyészségnek. Tehát az nevet legjobban, aki utoljára nevet... Cselényi György mozgalom a miénk, a fő célunk az, hogy a gyermekek érdekeit képviseljük. Sajnos az úttörőmozgalmat sokan azonosítják az elmúlt 40 évvel. Mi vállaljuk az úttörők 40 évét, nincs szégyenkeznivalónk, mindent a gyermekekért tettünk. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy először az úttörőmozgalom szakított a szocialista munkáspárttal, ugyanis már 1983-ban kimondtuk, hogy a szövetség nem a párt gyermekszervezete. Tudomásul vesszük, hogy rajtunk kívül más gyermekszervezetek is léteznek, keressük velük az együttműködési lehetőséget. A Megyei Üttörőelnökség jogutód szervezete a Megyei Fórum, amely összehangolja a hat területi szövetség (Kis- várda, Mátészalka, Fehér- gyarmat, Vásárosnamény, Nyírbátor, Tiszavasvári) működését, illetve közvetít a területek és az országos központ között. Az újjáalakult megyei vezetés úgy döntött, hogy pályázatot ír ki a szervezet új nevére, amely közelebb áll majd a gyermekekhez. A Magyar Úttörők Szövetségének tavaly novemberben elfogadott alapszabálya lehetővé teszi azt is, hogy az úttörőcsapatok is más' néven működjenek. Így például Nyírbátorban az egyik iskola gyermekközössége a Törpfalva nevet választotta, s a játékos neveknek megfelelően a csapatok saját jelképeket használhatnák, s az egyenruhájuk is eltérő lehet. — Céljaink között szerepel — folytatta Kovács Csaba —, hogy olcsó táborok szervezésével jól érezze magát a gyermek. A fiatalok igénylik a szereplési lehetőségeket, ezért körzeti szavalóversenyek, Ki mit tud?-ok is lesznek. Az úttörőszövetség országos szinten a Kölcsey-évforduló kapcsán felmenő rendszerű vetélkedőt hirdet, s ebben a tanévben sem marad el a Kazinczy próza mondóverseny. (mml) Pályaválasztás előtt Fehérgyarmat három általános iskolájában mintegy száz, a gimnáziumban hasonló számú fiatal végez az idei tanévben. Az elmúlt hétvégén a Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai a Bajcsy-Zsilin- szky úti iskolában fogadták azokat a diákokat (és szüleiket), akik pályaválasztásukhoz szakembertől vártak tanácsot, útbaigazítást. A tervek szerint az MPI pályaorientációval foglalkozó munkatársai a megye több — nagyobb — települését is felkeresik. Itt az izraeli rádió magyar adása Hazatelepült Jeruzsálemből Volt hivatásos fotós, játszott klasszikus gitáron, vezette és hangszerelte a Kállai kettős együttest, széki brácsázott, majd „Ratkóztak” egy darabig. Afféle szabadegyetem volt ez, Ratkó Józseffel, Nagy András Lászlóval, Antall Istvánnal beszélgettek hosszú estéket a hazaszeretetről, hazafiságról, tisztességről. Aztán 1983-ban feleségével és kisfiával elhagyta az országot, vagyis — ahogy akkoriban mondták — disszidált. Hét év után települt haza Izraelből Somos Péter, alanek hangját a Szabad Európa Rádióhói ismerhetik a rendszeres rádióhallgatók. — Miért mentél el? — Nagyobb volt a taszítás, mint a vonzás, innen mindenképpen el akartam menni. — Miért pont Izraelbe? — Mert zsidó vagyok. Nem sokkal azelőtt, hogy kimentünk, megkaptuk a lakáskiutalást. Valahol az Északi körúton laktunk volna, még két gyereket is vállaltunk — de a lányom már Jeruzsálemben született. A hazatérési törvény alapján Izraelben azonnal megkaptuk az állampolgárságunkat. Még katona is voltam, három év után behívtak alapkiképzésre, aztán évente egy hónapra tartalékos szolgálatra. ök is beleestek a szokásos „csapdába”, vagyis, hogy odakint eleinte csak magyarokkal barátkoztak. Ennek A tárgyalóteremből Az alkohol rabságában Diplomát szerzett, jó szakember hírében állt, kezdetben példás családi életet élt. A bíróság is megállapította: családi élete felbomlásához, munkahelye elvesztéséhez nagyban hozzájárult féktelen italozása. A nyíregyházi Da- róczi Lászlóról van szó, akit a napokban ítélt el jogerősen a bíróság. A többszörösen büntetett férfi paradox módon egy nyíregyházi lakostól azzal az ürüggyel csalt ki ezer forintot, hogy bejuttatja a részeges fiát protekcióval az elvonókúrára. Az ezrest elitta, de esze ágában 9em volt, hogy az adakozó fiának valamit is tegyen az érdekében. A Búza téren a sorsjegyárust fosztotta meg minden készletétől. Nem tévedés: negyvenezer 700 forint értékű sorsjegyet bontott fel azzal az ígérettel, hogy egyszerre fizet. Amikor fizetésre került volna sor, ezzel az ürüggyel távozott: „Megyek az OTP-be és a takarékönyvemből kiveszek bő negyvenezret”. (Nem volt és nincs takarékbetétje.) Daróczi egy nap alatt két nyíregyházi taxist is becsapott. Az egyikkel már több mint ezer forint értékű számlát „hozott össze”, amikor ráadásul kétszáz forintot pár percre kölcsön kért a taxistól, mondván, mindjárt együtt adja a két összeget. A jó hiszemű taxis odaadta a kétszáz forintot, megbánta. A másik taxissal annyit furikázott, hogy a számla már ezerháromszáz forintra rúgott. Ezúttal sem fizetett. Bűnlajstromát terheli egy betöréses lopás is: a Kossuth utcán betört egy lakásba és onnan 54 ezer formt értékű áruval távozott. Daróczi Lászlót a bíróság mint visszaesőt két év és négy hónap börtönre ítélte, elrendelte az alkohol ellenes kényszergyógykezelést is. (n. I.) következtében nem tanulták meg a nyelvet. Nem sokkal azután, hogy kitelepültek, a Kol Izrael nevű rádió, amely rendszeres 15 perces magyar nyelvű adást sugároz. gépírót és bemondót keresett. Jelentkezett, és felvették. Beiratkozott egy tanfolyamra, megtanult héberül, és attól kezdve ő volt az egyetlen főállású a magyar nyelvű szerkesztőségben — egyszemélyes gépíró és szerkesztő. — Hét nyelven, csak'1’külföldre sugároz ez a rádió, s megpróbálja a belföldi eseményekről tájékoztatni a hallgatókat. Az izraeli rádió magyar eseményekkel nem foglalkozik, de minden jeAKCIÓ! Most szereltessen VONÓHORGOT műszaki állomásainkon! Csak 1875,— Ft vonóhoroggal, felszereléssel. VÁLLALJUK: TRABANT, WARTBURG. SKODA, ZASTAVA, DÁCIA, POLSKI FIAT 126-125 és LADA 1200, 1300, 1500-as típusokra. A Magyar Autóklub a megye műszaki állomásain — Nyíregyháza, — Mátészalka, — Tiszavasvári, — Csenger árengedményes VONÓHOROG-SZERELÉSI akciót hirdet ez év december 15-ig. 1990. november 3-tól Nyíregyházán, a Debreceni úti műszaki állomáson szombati napokon a felszerelt vonóhorgokat le is vizsgáztatjuk. (3737) lentést, hírt megkaptunk itthonról, s o magyar adásban ezeket tényszerűen leadtuk. Érkeztek olyan jelzések, amelyek arról szóltak, hogy itthon erősödik az antiszemitizmus, mégis az volt az érzésem, hogy ezt egy kicsit az itteni zsidók fújják fel. Aztán 1988-ban készítettem egy interjút Hanák Péterrel, aki ezt megjósolta. Az érve teljesen logikus volt — azt mondta: ahogy romlani kezd a gazdasági helyzet, kell egy bűnbak. Ezek a zsidók. Közben rendszeresen tudósításokat küldött a Szabad Európa Rádiónak. Ott már nagyon sokat hallott a hazai változásokról, többek között arról is, hogy olyan sebességgel adja a híreket a Magyar Rádió, hogy egyszerűen azt már nem tudja „lelépni” a SZER. — Hazajöttél. Miért? — Bíztam a változásokban Mikor a gyerekeknek megmondtuk, hogy jövünk, nagyon örültek, hisz itt a család. Ott az összes szomszéd gyereknek volt nagymamája, nagypapája, unoka- testvére, s boldogok voltak, hogy most már nekik is lesz. S ami nekem jólesett: a legtöbb barátom őszintén örült a viszontlátásnak. Most Záhonyban lakunk, ugyanis ott élnek a feleségem szülei, ő rögtön kapott állást, én pedig szellemi szabadfoglalkozású vagyok, a Magyar Nemzetnek írogatok. — A közelmúltban kiadtad a rerseskötetedel őszelő címmel. Nem egy nagy üzlet mostanság verses kötettel kereskedni. — Kezdettől arra számítottam, hogy-ha magánkiadásban megjelentetem a kötetet, akkor úgymond ez „pénz az ablakban”. Ma a versek nem kellenek, reménytelen a könyvkiadás. Most a pornó, a horror megy, és nincs József Attila, nincs Örkény. Mert az nem üzlet. Aezal egyetértek, hogy korábban olcsón „szórták” a könyveket, és veszteséges volt, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is szükség a szellemi értékekre. — Kilincselhettem volna, hogy a könyvtár gondozásában jelenjenek meg a verseim. De visszaemlékszem arra az időre, amikor Mester Attila kiadta az első kötetét, és az élete megkeseredett azzal, hogy hússzor átgépeltették vele, és fejet kellett hajtania, hogy egyáltalán megjelenhessen. Sajnos, még mindig ez a helyzet. Emiatt vállaltam inkább a magánkiadást, ezer példányban A kötetben szereplő írások egyébként már 30—40 százalékban napvilágot láttak külföldi lapokban, s egy részüket a közelmúltban mutatták be a Kossuth Rádióban a Fiatalok Stúdiója című műsorban. Cservényük Katalin
