Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-18 / 245. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. október 18. Itt a komputeres szemvizsgálat i ' " ^ Aradra kerekeztek Emlékmű a libalegelőnél Az esztergomi Granvisus Szemüvegkeretgyár Látszerészeti Kft.-je komputeres szemvizsgálatot végez a megyei reude- Iőintézet 306-os szobájában. (H. P. felvétele) A mai kor embere jobban bízik a „tévedhetetlen” gé­pekben, mint embertársai munkájának hibátlanságá- ban. Való igaz, sok-sok te­rületen bizonyították a gé­pek, hogy pontosabban, és főleg gyorsabban tudnak bi- nyos számításokat, méréseket elvégezni, mint az ember. Ezért a pontos és gyors mé­résért kedvelték meg világ­szerte a kumputeres szem­vizsgálót, és használják szin­te nélkülözhetetlen segédesz­közként szemű vegrendelések- hez. — Hangsúlyozom: — mondja dr. Kovács Ildikó szemész szakorvos — csak Nyugdíjasán is Kisvárdáérl SEGÉDESZKÖZKÉNT! A gép nem teszi nélkülözhetővé a szemet vizsgáló szakember munkáját, csak rendkívüli módon megkönnyíti azt. A gép nem szemüveget ír, ha­nem leméri a szemre vonat­kozó azon adatokat, amelyek jól hasznosítható kiindulási alapot jelentenek a legjobb szemüveg kiválasztásához. A mért adatok alapján a szakember több üveget pró­bál a páciens szeme elé, ame­lyek közül együtt választ­ják ki azt a kombinációt, amelyik a látást legjobban javítja, de nem megszokha- tatlanul erős, nem túl gyen­ge, kényelmes, kellemes együtt a két szem számára is. Enélkül a vizsgálat nélkül a gép mérési adatai szemüveg­készítéshez nem használható fel! És amit a gép korlátáiról feltétlenül tudni kell: 14 éven aluliak vizsgálatára nem alkalmas, továbbá, aki­nek egyéb betegség, a szem mélyebb vagy felszínesebb részeinek defektusa (pl. szür­kehályog, zöldhályog, magas vérnyomás, érelmeszesedés vagy cukorbetegség miatti szemfenéki károsodások, sza- ruhártyahomály, stb.) okoz­za a látásromlást, az semmi­lyen szemüvegtől nem várhat tökéletes látást, sőt esetleg semmit nem javít a szemü­veg a látóképességén. Az ilyen kóros elváltozások ese­tén szemészeti szakrendelő­ben kaphatnak megfelelő gyógykezelést. „Az építőipar területén és az Építőipari Tudományos Egyesületben végzett kima­gasló, eredményes munkájá­ért Hegedűs Imre részére az Alpár Érmet adományozzuk és ezzel az ÉTÉ tiszteletbeli örökös tagjának elismerjük” — áll az írás azon a kitünte­tésen, melyet a Kisvárdán élő, a városért és környéké­ért 43 éven át tevékeny munkát végző, nyugdíjas műszaki osztályvezető vehe­tett át néhány hónappal ez­előtt a fővárosban. A szakmunkásból hosszú évek, talán egy élet folytonos tanulása révén várostervező urbanisztikai szakmérnökké lett Hegedűs Imre sok funk­ciót töltött be az építőipar területén. Aktív pályafutása során rengeteget tett Kisvár- da, Záhony, Vásárosnamény fejlesztéséért, Európa legna­gyobb szárazföldi kikötőjé­nek, a záhonyi átrakó állo­másnak a technikai fejlődé­séért. Ezek mellett jutott ide­je a tudományos tevékeny­sége kifejtésére is, melyet számos publikáció és előadás, valamint a tudományszerve­zői munkában az ÉTÉ helyi szervezetének megalakításá­ban játszott elévülhetetlen szerepe is fémjelez. Hét hónap Veszelinek A Kincskeresőben olvashatjuk A többszörösen büntetett nyíregyházi Veszeti Istvánt leginkább a kocsmák törzs­vendégei ismerik. Két tisz­teletre méltó szakmája is van (pék és szakács), ám egyiket sem gyakorolja. Alkalmi munkából él, családjától el­váltán. Garázdaság és más bűncselekmények miatt ke­rült összeütközésbe a tör­vénnyel. Egy nap, dél körül a nyír­egyházi piac előtt szinte min­den előzmény nélkül szóvál­tásba keveredett egy férfival. Az öklével érvelt: erős ütés­sel orrba vágta vitapartne­rét, aki orrcsonttörést szen­vedett. Az eset a járókelőket megbotránkoztatta. A Nyír­egyházi Városi Bíróság Ve- szelit súlyos testi sértés miatt hét hónap börtönre ítélte. A bíróság súlyosbító körül­ményként vette figyelembe, hogy a vádlott ittas volt, máskor is elkövetett hasonló cselekményt, s az elkövetés­re nyilvános helyen, garázda módon került sor. Fellebbezés után a megyei bíróság az ítéletet helyben­hagyta. Hulladékhasznositás. papírgyárak haszno­sítják a nyíregyházi MÉH-telepen feldolgozott ócskavasat, színesfémet és papírhulladékot. (Balázs A. felvétele) ..Az aradi Golgotára Rára­gyog a nap sugára. . — Ady Endre 1898-ban írt Október 6. című versével nyit a folyóirat októberi száma. Az 56-os forra­dalmat idézi a következő olda­lakon Tamási Lajos verse, Me- zey Katalin regényrészlete és Albert Camus vallomása. A ma­gyarok vére, amely arról tanús­kodik, hogy a magyar forra­dalom mély és maradandó ha­tást gyakorolt a nyugati értel­miség gondolkodására. Fekete István Őszi távíró című hangu­latos természetleírására vissz­hangoznak Szauer Ágoston és Szőllősi Zoltán versei, amelyek szintén őszi tájakat, színeket villantanak fel az olvasó kép­zeletében. Beney Zsuzsa verses „képeslapjai” és Tel! Emil játé­kos rigmusai egészítik ki az ok­tóberi szám liraválogatását. A NEVETŐ IRODALOMÓRA Ka­rinthy Frigyes humoreszkjét mutatja be — a Lógok a sze- rent. Folytatásos fantasztikus regénynek Lem művét (A világ­űr csavargója) választották a szerkesztők — íjon Tichy ezút­tal is fantasztikusban mulatsá­gos) kalandokba keveredik, a titokzatos Enterópia bolygón. Janikovszky Éva . levelezési ro­vata is újra jelentkezik (Ami a szívedet nyomja.. .)» az írónő bölcs tanácsai nemcsak a cím­zetteknek szólnak, mindannyian találhatunk bennük megszívlel­ni valót. Janikovszky Éva a Te ezt még úgysem érted című so­rozatát is folytatja — ebben a részben a „rendszerváltás” csa­ládi hatásáról olvashattok. A tárgyalóteremből A Vécsey Károly Általános Iskola négy pedagógusa kerékpárral járta meg Aradot, emléktúrával tiszteleg­ve a 13 hős tábornok emlékének. Hazaérkezésük után élményeikről faggattuk őket. Október elsején indultak útnak, tanítványaik megha­tó külsőségek között búcsúz­tatták nevelőiket. A Nyír­egyháza—Berettyóújfalu— Békéscsaba—Arad—Nyír­egyháza útvonal 496 kilomé­teres távját hétfőtől szomba­tig tették meg, napi 8—9 órát kerekezve, nem mindig ideális körülmények között. Fizikailag sem megveten­dő e teljesítmény, de mint elmondták, a magyar közle­Elvitték... Idős kezek papírra „vé­sett” betűi bánatról és fájdalomról panaszkod­nak. A megtörtént eset más embernek lehet, nem nagy ügy, de neki egy na­gyon szűk hónapot jelent majd! A gemzsei nénike egye­dül él, a kor már egyre többször kényszeríti or­voshoz. A napokban míg ő a szomszéd faluban gyógykezeltette magát, va­laki, vagy valakik betör­tek a lakásába. Elvitték a havi kis nyugdíját, és még sok apróság mellett, töb­bek között a kerékpárját is. A pénz nagyon hiány­zik, de még jobban a bi­cikli. Olvasónk különleges ismertetőjelként a hatal­mas „fél literes bádog- nyi” lámpáját említi. Kedves emlék az a — va­lamikor a nagycsaládo­soknak adott — táska is, amit szintén elloptak. A rendőrség nyomoz az ügy­ben. Sajnos nem sok ered­ménnyel kecsegtetnek. A néni mégis bízik és hisz az emberek segítőkészsé­gében. Hátha valaki fel­ismeri a kerékpárt, vagy hallott a táskáról, és je­lenti a rendőrségnek. D. M. kedési morál jelenségeit is saját bőrükön tapasztalták. Látszik, hogy nem vagyunk kerékpáros nemzet, mert ne­héz volt közlekedniük a nagy forgalomban. Az autó­sok szinte semmibe veszik a kerékpárosokat, sokszor le kellett húzódniuk az útpad­kára, nemegyszer veszély- helyzetbe is kerültek. Trükk nélkül Harmadikén voltak Ara­don, nem kis izgalommal várták, hogyan sikerül át­jutniuk a határon az emlék­műre szánt koszorúval. A tervezett válaszok közül az volt a legérdekesebb: majd azt mondják, az egyik kollé­gájuk vegetáriánus, neki kell a „zöldség”. Szerencsére ezt a trükköt nem kellett bevet­niük. Az emlékműhöz érve egy pillanatra meghűlt bennük a vér, mert kapával, ásóval, kaszával „felfegyverzett” em­berek voltak a közelben. Az­tán megnyugodtak, mert — mint kiderült — ők csak az emlékmű környékét rendez­ték. Rá is fért, mert koráb­ban mellig érő gaz vette kö­rül. Szépen rendbetették, kis fenyőfákat is ültettek köré- je. Az már kevésbé volt szív­derítő, hogy libalegelő és kemping „társaságában” áll az emlékmű ... Már nem volt ott Amikor másodszor tértek vissza, a koszorún már nem volt rajta a nemzetiszínű szalag. Ismerőseiktől meg­tudták, — érthető okból, mert az ottani magyarok csak így juthatnak hozzá —, kokárdákat csinálnak belőle. Most már kicsit szabadabban lehet megemlékezni, de a kempingből azért mindig szemmel tartja valaki a kegyhelyet, s a magyar Him­nuszt sem tanácsos elénekel­ni. A helybeliekkel beszélget­ve tapasztalták: az ottaniak nem kis büszkeséggel beszel­nek magyarságukról, öröm­mel mutatták meg a Romá­niai Magyarok Demokrati­kus Szövetsége székházát — mely egy kis parasztház volt. De volt! Ott egyebek között néptáncesteket, kulturális rendezvényeket tartanak. Megmutatták a szerény kö­rülmények között kialakított magyar óvodát is Élmények videón Élményeiket videoszala­gon rögzítették, s a gyerekek is kíváncsian várták beszá­molójukat. Ez volt az ő vál­lalásuk, emlékezésük a hő­sökre Végezetül álljon itt a négy pedagógus neve, akik számára talán örök élmény lesz, amit tettek: dr. Egri Kiss Tiborné, Szathmári Ru­dolf, Pavlovits Gergely, Ja­kab László. K. D. A szeretet jegyében A kórházi lelkigondozó Sikerekkel és buktatókkal teli életében talán a kórházi ágyon legelesettebb az em­ber. Kétségbeeső kérdéseire nemigen kap választ a be­teg. Nos, néhány hónapja a megyei kórházban lelkigon­dozó igyekszik rajtuk segíte­ni a maga módján. Csátiig Gyuláné súlyos, hó­napokig tartó betegsége so­rán döbbent rá arra. meny­nyire fontos a fehér ágy mel­lett a jó szó, s hogy a test sérülésével sokszor a lélek is sérül. Különösen a súlyos, műtét előtt álló beteg vár valamiféle bátorítást, kézfo­gást. A túlterhelt orvosok jobbára a test gyógyításával vannak elfoglalva, az ápoló­nők tengernyi munkája kö­zepette nemigen jut idő effé­lékre. Márpedig, ha beteg a lélek, előbb-utóbb kárát vall­ja a test is, nehezebben gyó­gyul, különösen a kórházban. A kórház vezetőinek és a református egyháznak az engedélyével Csánig Gyulá­né elvállalta ezt a munkát, és ahol tud, és erejéből fut­ja, ott segít. Bizony sok kórteremben meglepődnek, amikor a lelki gondozó be­kopog és bemutatkozik. Be­vallja, sokan afféle szekta­tagnak, hittérítőnek vélik, pedig szó sincs erről. Igaz ugyan, hogy a református egyház nevében jelentkezik, ám nem hittérítő. Azt vi­szont nem tagadja, hogy gyakran a biblia szavait is idézi. A kezdeti idegenkedés után munkája lassan megszokottá válik, s a betegek sem tarta­nak tőle annyira. Jó néhá- nyan persze most is elkül­dik, mások viszont szívesen fogadják, leültetik. Különö­sen azok várják, akiket nem­igen látogatnak, vagy esetleg gyógyíthatatlan betegeik. Min­denkinek jólesik a vigasztaló szó, az együttérzés. Az eset­leges kudarcélmények mel­lett gyakran pozitív vissza­jelzéseket is kap. Mint mondja, ilyen például az ön­gyilkosjelölt. aki elmondja néki indítékait, noha kezelő­orvosa előtt elhallgatta. No meg az is jó, hogy sok he­lyen már régi ismerősként várják. Persze nehéz meg­mondani, hogy a gyógyulási folyamatban hol mutatkozik, megmutatkozik-e egyáltalán a munkájának az eredménye. Csánig Gyuláné egyébként most végzi teológiai tanulmá­nyait. Nagy empátia, beleér­ző képessége mellett kórházi lel'kiápolói intenzív kurzuson is részt vett. Mint mondja, fizetést nem kap a munká­jáért. A szeretet jegyében látogatja, vigasztalja a bete­geket. (bodnár) fl nevető irodalomóra ® AKCIÓ! Szüretelőle figyelem! 220 1-es és 120 1-es használt műanyag hordók 500, ill. 300 Ft + 25% ÁFA áron eladók, amíg a készlet tart. Cím: „NYÍRSÉG” Konzervipari Vál- lalat I. sz. göngyölegtelepe. Simonyi óbester út 41. (Bukarest úttól jobbra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom