Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-18 / 245. szám

1990. október 18. Kelet-Magyarország 3 BÖNGÉSZŐ Könyv Sztálinról Sztálin haldoklóit. A kuncevói nyaraló ebédlőjé­nek padlóján feküdt. Már meg sem kísérelte, hogy fölkeljen, csak balját emel­te fel néha, mintha segítsé­gül hívna valakit. Félig le­hunyt szempillája nem tud­ta elrejteni a bejárati ajtó­ra szegeződő, kétségbeesett tekintetét. Ajka lassan, hangtalanul megmozdult. Eltelt már pár óra a szél­ütés óta, de nem volt senki mellette. Végül beóvakod­tak a helyiségbe a testőrei, akiket nyugtalanított, hogy a ház ablakai mögött élet­nek semmi jele. Az orvoso­kat azonban ők sem hívhat­ták azonnal. Az emberiség történelmének egyik leg­nagyobb hatalmú személyi­sége erre nem számítha­tott. Berija személyes uca- sítására volt szükség. Egész éjszaka keresték .. . Az agonizáló vezér — majdnem félisten — akinek néhány szavára embermil­liókat telepítettek át az or­szág egyik végéből a má­sikba, a kellő pillanatban nem kaphatta meg a szük­séges segítséget. A társa­dalom bürokratikus „rend­je”, amelyet megalkotott, őt magát is áldozattá tette. Ezekkel a sorokkal kez­dődik Dmitrij Volkogonov „Győzelem és tragédia” cí­mű könyve, amely Sztálin politikai arcképének hiteles megrajzolására vállalkozik. Ezeket írja a szerző a fül­szövegben: „Amikor kísér­letet tettem Sztálin politi­kai portréjának megrajzo­lására, fájdalommal kellett tapasztalnom, hogy törté­nelmünkben sok minden a szabadság lábbal tiprása miatt történt. Pedig a sza­badság kivívása volt a nagy októberi szocialista forrada­lom célja. Mégis, miután kivívták, nem tudtak élni vele az emberek. Sztálin — azon az alapon, hogy veszé­lyes — elutasította a sza­badságot, A szabadság csak a valódi demokrácia felté­telei között létezik” — vall­ja a szerző, akinek köny­vét a Zrínyi Kiadó jelen­tette meg. Népszerű földrajz Megyei szerző, a nyíregyházi dr. Frisnyák Sándor munkája jelent meg a napokban a Tankönyvkiadó gon­dozásában; „Magyarország történeti földrajza”. A könyv rövid terjedelme ellenére nagy ismeretanyagot ölel fel, igen sok példával, számadattal, földrajzi névvel. A gaz­dag információmennyiségből — ajánlja a szerző — a lé­nyeget, az idő- és térbeli tájékozódáshoz szükséges föld­rajzi ismereteket érdemes megtanulni. A könyvet — alapfunkciójának megfelelően — sok térkép, térképvázlat, diagramm, földrajzi modell, statisz­tikai és egyéb táblázat illusztrálja. A kötet hat nagyobb egységre tagolódik, Hazánk a korai feudalizmus idején, Magyarország bányaipara és kohászata (az államalapí­tástól a 16. század közepéig), Hazánk a virágzó és kései feudalizmus idején, Magyarország a 18. században és a 19. század első felében, A gazdasági élet tőkés átalakítása (1848—1918), Társadalomföldrajzi változások 1918—1945 között. A szerző, a nyíregyházi tanárképző főiskola tan­székvezetője, a földrajztudományok kandidátusa. Harang Böngészőnket egy talán kevésbé ismert havi folyó­irat októberi számának be­mutatásával zárjuk. A Ha­rang című folyóiratról van szó, amely második évfolya­mát élte meg, s úgy hatá­rozza meg önmagát, hogy a családok vallási, kulturális, társadalmi lapja. Néhány téma, illetve cím az októbe­ri Harang-ból. Krisztus és a repülő csészealjak, Egy­ház, erkölcs, politika. Sza­badegyházak merre. Kémek a bencéseknél, A test isten dicsérete, Gondolatok a li­turgikus táncról, Kápolnák, kegyhelyek, kolostorok. Publicisztika, irodalom, képzőművészet, nemzetkö­zi kitekintés, egyháztörté­net, változatos képanyag és illusztrációs anyag teszi vál­tozatossá a kulturált hang­vételű és akusztikájú folyó­iratot. P. G. Gázhoz jutnak az Ep­reskert utcai lakások Nyíregyházán. A munká­latokat a KÉV-Metál Kft. dolgozói végzik. Ké­pünkön: 110-es gázveze­tékcső összeszerelése lát­ható. (H. P. felvétele) Nem lettek iák Nemrégiben megrótt egy olvasónk, hogy a társai nevé­ben hozzánk küldött pana­szát megírva nem az ő érde­keit képviseltem. Az ügy lé­nyege: A Szamossályi Üj Élet Termelőszövetkezet var­rodájának dolgozói két cso­portra szakadtak. Az egyik a régi főnök mellett kardosko­dik. A másik, egy új üzem­vezetőnek szavazna bizalmat. A tsz vezetősége is — mivel az ő kezükben van a kineve­zés joga — a régi mellett voksolt. Jómagam az újságírás eti­kájának megfelelően, mind­két felet meghallgattam. A véleményeket leírtam, s kö­vetkeztetésként csak annyit jegyeztem meg: A megoldás kulcsa az ott dolgozók, és a szövetkezeti vezetés kezében van. S ha az egymással folyta tott harcok kötik le az ener­giát — ismerve a textilipar és a melléküzemágak helyze­tét —, annak a félelelmem- nek adtam hangot, hogy el­vesztik az emberek munká­jukat. Sajnos olvasónk valószínű félreértett valamit. Ügyében a nyilvánosság megteremté­sével — azzal, hogy megír­tuk — kívántunk segíteni. Arra viszont nem vállalkoz­hatunk, — mert felhatalma­zásunk és jogunk sincs — hogy kételkedjünk a mind­két fél által elmondottakban, netán nyomozást folytassunk. Számunkra öröm a biza­lom, de nem vagyunk ható­ság, és nem lehetünk bírók sem. D. M. C ondolják csak el: fekszenek a kórházi ágyon a csillapuló fájdalomból ocsúdva, s jól­esne egy másik ember, egy egészsé­ges közelsége. Az elsuttogó sóhaj a nővérkét hívja. Jön is, megáll az ágy mellett — egy erőteljes testal­katú, kisportolt, komoly arcú fiatal­ember! Zavarban vagyok, én is, ő is, ami­kor arról faggatom, hogyan szólít­hatom: nővérke, fivérke, ápoló úr? — Nem tudom. A legtöbbszer el szokták kerülni — mondja Nagy Géza, a megyei kórház sürgősségi betegellátó osztályának a dolgozója. Ide a legtöbbször mentő szállítja a betegeket: a részegeket, a vakbél­műtétre „ítélteket”, a hirtelen rosz- szulletteket. Itt esnek át az első vizsgálatokon, s döntenek arról, ho­vá kerüljenek. — Ebben a munkában az a szép, hogy nem unalmas, hiszen minden­féle betegséggel megfordulnak itt, s nagyon fontos, hogy milyen első el­látásban részesülnek — mondja Gé­za. Miközben megmutatja az osztály néhány kórtermét, arról faggatom: miért dönt egy tizenéves fiatalem- ber úgy, hogy „fivérke” lesz. — Ti­zennégy éves korban nem tud iga­„Fivérke”, vizet! zán dönteni az ember. A nővérem is egészségügyi dolgozó, a sógorom is. A Kölcseyben négy év alatt lett volna lehetőségem más területet is választani, de érdekelt ez a dolog. Szerettem volna továbbtanulni, de akkor nem sikerült. — A nővérke nem csak a beadott injekcióval gyógyít. Fontos, hogy gyöngéden megnyugtasson, áradjon belőle a bizalom. — Nem hiányzik belőlem sem az alkalmazkodási készség, de azt hi­szem, ez mindenkiben megvan, aki ezen a pályán marad. Úgy tapaszta­lom, hogy a nőbetegek jobban elfo­gadják a „fivérkét”, mint a férfiak. Ez a szokatlanság egy idő után meg­szűnik, bár jelenleg csak 4—5 fér- fiápoló van a kórházban. — Ügy gondolom, sok múlik a nő­vérkéken, hiszen ők vannak a bete­gek mellett. Milyen a jó nővérke? — Szakmailag legyen kiváló. A munkája során a lehető legkisebb fájdalmat okozza. Ehhez sok gya­korlás és érzék is szükséges. Ha ide­je engedi, legyen képes törődni a betegekkel. — Engedi? — Nem nagyon. Nálunk mindent gyorsan kell csinálni. Arra törek­szünk, hogy egyetlen tűszúrással ve­gyük a vért, adjuk az injekciót és az infúziót. — Nehéz elhinni, hogy élete vé­géig a betegágy melletti munkát akarja végezni. — Az idén felvettek az egészség- ügyi főiskola diplomás ápolóképző szakára. Bízom benne, hogy szakma­ilag is sokat ad majd. Négy évig lesz mivel foglalkozni. Aztán meg? Majd meglátjuk. i mikor Gézát kerestem, a mun- /i kahelyén csinosabbnál csino­sabb ápolónőkkel találkoz­tam. Kap veszélyességi pótlékot? — kérdeztem tőle. Először nem értette, mire gondolok, majd járadt mo­sollyal tette hozzá: — Ezért nem. Pedig lehetne. Nagy István Attila j zel megszűnt önállóságuk, te­lepülésrészekké váltak nevü­ket is elveszítve. Döntő több­ségüknél harmonikus volt a fejlődés, így az ott élő polgá­roknak nem okoz gondot az egyesülés. Ahol viszont ma is kényesnek érzik az egyesítést, és vissza kívánják új önállósá­gukat, az önkormányzati tör­vény erre is lehetőséget ad. Esetükben helyi népszavazás rendelhető el, ha a jogszabály­ban rögzített megfelelő számú polgár kéri ezt, és a település eleget tud tenni az önálló községgé válás alapvető tár­gyi feltételeinek. — Hogyan alakul át a volt tanácsok belső szervezete? — Az önkormányzati tör­vény a belső szervezet kiépí- tését valóban saját ügynek te­kinti, ezért csupán kevés jog­szabály rendelkezik erről. Többek között ezt a belső szervezeti felépítést kell pél­dául rögzíteni a testület által megszövegezett szervezeti és működési szabályzatban. En­nek elkészítéséhez egyébként a Belügyminisztérium mód­szertani segédanyagot készí­tett, ami azonban semmikép­pen nem tekinthető olyan mintának, amelybe egyszerűen csak be kell helyettesíteni a település sajátosságait. Helyi népszavazás- Mi a helyzet az egyesített községekkel? — Ezek ma nem önálló köz­ségek, mert csatolták vagy egyesítették őket szomszédos községekkel, városokkal. Ez­Alpolgármesteri szék A tanácsi szervezet helyébe egységes polgármesteri hiva­tal lép, amelyet a polgármes­ter irányít, és a jegyző vezet. Végig kell gondolniuk a testü­leteknek, akarnak-e alpolgár­mestert, bár egy ilyen funkci­óra — akár társadalmi meg­bízatásban — szüksége lehet a legkisebb közösségnek is, hiszen bármikor felmerülhet, hogy a polgármestert helyette­síteni kell. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a legerő­sebb párt adja a polgármes­tert, míg a második helyre szorult párté az alpolgármes­teri szék. Körülbelül az év végéig érdemes a belső szer­vezeti felépítésen gondolkodni, ugyanis ma még nem dönthető el sok minden. Meg kell ugyanis még születnie több olyan jogszabálynak, amely meghatározza majd az összes önkormányzati és államigaz­gatási feladatot és hatáskört. L. László János AUTÓSOK FIGYELEM! Autórádiók, riasztók, napfénytetők és egyéb felszerelé­si cikkek árusítása, beszerelése soron kívül, nyugati és keleti típusokba. VAGÉP-HUNITRON ÜZLETHÁZBAN Nyíregyháza, Lujza u. 1. sz. alatt. Tel.: 10-571. (71759) Hogyan kezdjünk hozzá? Áz önkormányzatok első lépései Az ország mintegy 3000 tele pülésén megválasztottuk az ú. önkormányzatokat, ahol már az első forduló sikeres volt, talán már a képviselőtestületek alakulóülésén is túl van­nak, másutt erre még csak ezután kerül sor. Ezekben a na­pokban egy országos méretű tanulási folyamat indul el, amelynek során mind az új önkormányzatok képviselői­nek, mind az állampolgárok millióinak meg kell ismerked­niük az önkormányzati törvény hatálybalépésével megte­remtődő új intézményekkel és lehetőségekkel. Dr. Fürcht Pállal, a BM önkormányzati főosztályának helyettes vezető­jével beszélgettünk az önkormányzatok első várható lépése­iről. — Országszerte megválasz­tották a képviselőtestületek tagjait, a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken pedig közvetlen módon a polgármes­tereket is. Az önkormányzati törvény alapján 15 napon be­lül meg kell tartani az alaku­ló üléseket. Ahol már van polgármester, ott ő hívja össze, ám mindenképpen segítséget nyújt az előkészítésben a még hivatalban lévő vb-titkár. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő vezeti. mint korel­nök. Már az első alkalommal több fontos kérdésben kell dönteni. Az 5 ezernél kevesebb lakosú helyeken például ekkor határozza meg a testület, hogy a polgármester főállású lesz vagy társadalmi megbízatásban végzi feladatát, illetve, hogy mennyi fizetést kap. A korel­nök előtt tesz esküt a polgár- mester, és ezt követően átve­heti az ülés vezetését. Cél­szerű már ekkor kiírni a pá­lyázatot a jegyző személyére — melyet ingyenesen közzéte- szünk a Belügyi Közlönyben — és érdemes felállítani egy bizottságot is a szervezeti és működési szabályzat terveze­tének elkészítésére. A közsé­gekben választani kell három tagot — elektort —, akik egy körzetenként összehívott ülé­sen kijelölik a megyei közgyű­lés küldötteit. Körjegyzőség is... — Az alakuló ülés megszer­vezésén kívül melyek a leg­sürgetőbb teendők? — Számba kell venni a kö­zeljövő feladatait, ezek közül talán a legfontosabb a telepü­lés helyzetének áttekintése, mit is örököltek egyáltalán. Feltétlenül meg kell ismer­kedni az év hátralévő részé­nek pénzügyi lehetőségeivel. Az önkormányzati választást megelőzően mintegy hatszáz közös tanácsunk volt, és ezekhez mintegy ezerötszáz nem székhely társközség kapcsolódott. Most minden községben önálló képviselőtes­tület jött létre, és saját pol­gármestert választottak ma­guknak. Az igazgatási felada­tok megoldása azonban a jö­vőben sem történik minden községben önállóan. Lehetőség van arra, hogy az ezer lakos­nál kisebb települések a ve­lük szomszédos községekkel úgynevezett körjegyzőségeket alakítsanak. Ez természetesen nem csorbítja az egyes telepü­lések önállóságát, sőt ha tud­nak és akarnak, saját jegyzőt is tarthatnak. Elképzelhetők a társulásnak további formái: lehet csupán egyes igazgatási ügyekben ösz- szefogni, vagy néhány intéz­ményt közösen működtetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom