Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-18 / 245. szám
1990. október 18. Kelet-Magyarország 3 BÖNGÉSZŐ Könyv Sztálinról Sztálin haldoklóit. A kuncevói nyaraló ebédlőjének padlóján feküdt. Már meg sem kísérelte, hogy fölkeljen, csak balját emelte fel néha, mintha segítségül hívna valakit. Félig lehunyt szempillája nem tudta elrejteni a bejárati ajtóra szegeződő, kétségbeesett tekintetét. Ajka lassan, hangtalanul megmozdult. Eltelt már pár óra a szélütés óta, de nem volt senki mellette. Végül beóvakodtak a helyiségbe a testőrei, akiket nyugtalanított, hogy a ház ablakai mögött életnek semmi jele. Az orvosokat azonban ők sem hívhatták azonnal. Az emberiség történelmének egyik legnagyobb hatalmú személyisége erre nem számíthatott. Berija személyes uca- sítására volt szükség. Egész éjszaka keresték .. . Az agonizáló vezér — majdnem félisten — akinek néhány szavára embermilliókat telepítettek át az ország egyik végéből a másikba, a kellő pillanatban nem kaphatta meg a szükséges segítséget. A társadalom bürokratikus „rendje”, amelyet megalkotott, őt magát is áldozattá tette. Ezekkel a sorokkal kezdődik Dmitrij Volkogonov „Győzelem és tragédia” című könyve, amely Sztálin politikai arcképének hiteles megrajzolására vállalkozik. Ezeket írja a szerző a fülszövegben: „Amikor kísérletet tettem Sztálin politikai portréjának megrajzolására, fájdalommal kellett tapasztalnom, hogy történelmünkben sok minden a szabadság lábbal tiprása miatt történt. Pedig a szabadság kivívása volt a nagy októberi szocialista forradalom célja. Mégis, miután kivívták, nem tudtak élni vele az emberek. Sztálin — azon az alapon, hogy veszélyes — elutasította a szabadságot, A szabadság csak a valódi demokrácia feltételei között létezik” — vallja a szerző, akinek könyvét a Zrínyi Kiadó jelentette meg. Népszerű földrajz Megyei szerző, a nyíregyházi dr. Frisnyák Sándor munkája jelent meg a napokban a Tankönyvkiadó gondozásában; „Magyarország történeti földrajza”. A könyv rövid terjedelme ellenére nagy ismeretanyagot ölel fel, igen sok példával, számadattal, földrajzi névvel. A gazdag információmennyiségből — ajánlja a szerző — a lényeget, az idő- és térbeli tájékozódáshoz szükséges földrajzi ismereteket érdemes megtanulni. A könyvet — alapfunkciójának megfelelően — sok térkép, térképvázlat, diagramm, földrajzi modell, statisztikai és egyéb táblázat illusztrálja. A kötet hat nagyobb egységre tagolódik, Hazánk a korai feudalizmus idején, Magyarország bányaipara és kohászata (az államalapítástól a 16. század közepéig), Hazánk a virágzó és kései feudalizmus idején, Magyarország a 18. században és a 19. század első felében, A gazdasági élet tőkés átalakítása (1848—1918), Társadalomföldrajzi változások 1918—1945 között. A szerző, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanszékvezetője, a földrajztudományok kandidátusa. Harang Böngészőnket egy talán kevésbé ismert havi folyóirat októberi számának bemutatásával zárjuk. A Harang című folyóiratról van szó, amely második évfolyamát élte meg, s úgy határozza meg önmagát, hogy a családok vallási, kulturális, társadalmi lapja. Néhány téma, illetve cím az októberi Harang-ból. Krisztus és a repülő csészealjak, Egyház, erkölcs, politika. Szabadegyházak merre. Kémek a bencéseknél, A test isten dicsérete, Gondolatok a liturgikus táncról, Kápolnák, kegyhelyek, kolostorok. Publicisztika, irodalom, képzőművészet, nemzetközi kitekintés, egyháztörténet, változatos képanyag és illusztrációs anyag teszi változatossá a kulturált hangvételű és akusztikájú folyóiratot. P. G. Gázhoz jutnak az Epreskert utcai lakások Nyíregyházán. A munkálatokat a KÉV-Metál Kft. dolgozói végzik. Képünkön: 110-es gázvezetékcső összeszerelése látható. (H. P. felvétele) Nem lettek iák Nemrégiben megrótt egy olvasónk, hogy a társai nevében hozzánk küldött panaszát megírva nem az ő érdekeit képviseltem. Az ügy lényege: A Szamossályi Üj Élet Termelőszövetkezet varrodájának dolgozói két csoportra szakadtak. Az egyik a régi főnök mellett kardoskodik. A másik, egy új üzemvezetőnek szavazna bizalmat. A tsz vezetősége is — mivel az ő kezükben van a kinevezés joga — a régi mellett voksolt. Jómagam az újságírás etikájának megfelelően, mindkét felet meghallgattam. A véleményeket leírtam, s következtetésként csak annyit jegyeztem meg: A megoldás kulcsa az ott dolgozók, és a szövetkezeti vezetés kezében van. S ha az egymással folyta tott harcok kötik le az energiát — ismerve a textilipar és a melléküzemágak helyzetét —, annak a félelelmem- nek adtam hangot, hogy elvesztik az emberek munkájukat. Sajnos olvasónk valószínű félreértett valamit. Ügyében a nyilvánosság megteremtésével — azzal, hogy megírtuk — kívántunk segíteni. Arra viszont nem vállalkozhatunk, — mert felhatalmazásunk és jogunk sincs — hogy kételkedjünk a mindkét fél által elmondottakban, netán nyomozást folytassunk. Számunkra öröm a bizalom, de nem vagyunk hatóság, és nem lehetünk bírók sem. D. M. C ondolják csak el: fekszenek a kórházi ágyon a csillapuló fájdalomból ocsúdva, s jólesne egy másik ember, egy egészséges közelsége. Az elsuttogó sóhaj a nővérkét hívja. Jön is, megáll az ágy mellett — egy erőteljes testalkatú, kisportolt, komoly arcú fiatalember! Zavarban vagyok, én is, ő is, amikor arról faggatom, hogyan szólíthatom: nővérke, fivérke, ápoló úr? — Nem tudom. A legtöbbszer el szokták kerülni — mondja Nagy Géza, a megyei kórház sürgősségi betegellátó osztályának a dolgozója. Ide a legtöbbször mentő szállítja a betegeket: a részegeket, a vakbélműtétre „ítélteket”, a hirtelen rosz- szulletteket. Itt esnek át az első vizsgálatokon, s döntenek arról, hová kerüljenek. — Ebben a munkában az a szép, hogy nem unalmas, hiszen mindenféle betegséggel megfordulnak itt, s nagyon fontos, hogy milyen első ellátásban részesülnek — mondja Géza. Miközben megmutatja az osztály néhány kórtermét, arról faggatom: miért dönt egy tizenéves fiatalem- ber úgy, hogy „fivérke” lesz. — Tizennégy éves korban nem tud iga„Fivérke”, vizet! zán dönteni az ember. A nővérem is egészségügyi dolgozó, a sógorom is. A Kölcseyben négy év alatt lett volna lehetőségem más területet is választani, de érdekelt ez a dolog. Szerettem volna továbbtanulni, de akkor nem sikerült. — A nővérke nem csak a beadott injekcióval gyógyít. Fontos, hogy gyöngéden megnyugtasson, áradjon belőle a bizalom. — Nem hiányzik belőlem sem az alkalmazkodási készség, de azt hiszem, ez mindenkiben megvan, aki ezen a pályán marad. Úgy tapasztalom, hogy a nőbetegek jobban elfogadják a „fivérkét”, mint a férfiak. Ez a szokatlanság egy idő után megszűnik, bár jelenleg csak 4—5 fér- fiápoló van a kórházban. — Ügy gondolom, sok múlik a nővérkéken, hiszen ők vannak a betegek mellett. Milyen a jó nővérke? — Szakmailag legyen kiváló. A munkája során a lehető legkisebb fájdalmat okozza. Ehhez sok gyakorlás és érzék is szükséges. Ha ideje engedi, legyen képes törődni a betegekkel. — Engedi? — Nem nagyon. Nálunk mindent gyorsan kell csinálni. Arra törekszünk, hogy egyetlen tűszúrással vegyük a vért, adjuk az injekciót és az infúziót. — Nehéz elhinni, hogy élete végéig a betegágy melletti munkát akarja végezni. — Az idén felvettek az egészség- ügyi főiskola diplomás ápolóképző szakára. Bízom benne, hogy szakmailag is sokat ad majd. Négy évig lesz mivel foglalkozni. Aztán meg? Majd meglátjuk. i mikor Gézát kerestem, a mun- /i kahelyén csinosabbnál csinosabb ápolónőkkel találkoztam. Kap veszélyességi pótlékot? — kérdeztem tőle. Először nem értette, mire gondolok, majd járadt mosollyal tette hozzá: — Ezért nem. Pedig lehetne. Nagy István Attila j zel megszűnt önállóságuk, településrészekké váltak nevüket is elveszítve. Döntő többségüknél harmonikus volt a fejlődés, így az ott élő polgároknak nem okoz gondot az egyesülés. Ahol viszont ma is kényesnek érzik az egyesítést, és vissza kívánják új önállóságukat, az önkormányzati törvény erre is lehetőséget ad. Esetükben helyi népszavazás rendelhető el, ha a jogszabályban rögzített megfelelő számú polgár kéri ezt, és a település eleget tud tenni az önálló községgé válás alapvető tárgyi feltételeinek. — Hogyan alakul át a volt tanácsok belső szervezete? — Az önkormányzati törvény a belső szervezet kiépí- tését valóban saját ügynek tekinti, ezért csupán kevés jogszabály rendelkezik erről. Többek között ezt a belső szervezeti felépítést kell például rögzíteni a testület által megszövegezett szervezeti és működési szabályzatban. Ennek elkészítéséhez egyébként a Belügyminisztérium módszertani segédanyagot készített, ami azonban semmiképpen nem tekinthető olyan mintának, amelybe egyszerűen csak be kell helyettesíteni a település sajátosságait. Helyi népszavazás- Mi a helyzet az egyesített községekkel? — Ezek ma nem önálló községek, mert csatolták vagy egyesítették őket szomszédos községekkel, városokkal. EzAlpolgármesteri szék A tanácsi szervezet helyébe egységes polgármesteri hivatal lép, amelyet a polgármester irányít, és a jegyző vezet. Végig kell gondolniuk a testületeknek, akarnak-e alpolgármestert, bár egy ilyen funkcióra — akár társadalmi megbízatásban — szüksége lehet a legkisebb közösségnek is, hiszen bármikor felmerülhet, hogy a polgármestert helyettesíteni kell. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a legerősebb párt adja a polgármestert, míg a második helyre szorult párté az alpolgármesteri szék. Körülbelül az év végéig érdemes a belső szervezeti felépítésen gondolkodni, ugyanis ma még nem dönthető el sok minden. Meg kell ugyanis még születnie több olyan jogszabálynak, amely meghatározza majd az összes önkormányzati és államigazgatási feladatot és hatáskört. L. László János AUTÓSOK FIGYELEM! Autórádiók, riasztók, napfénytetők és egyéb felszerelési cikkek árusítása, beszerelése soron kívül, nyugati és keleti típusokba. VAGÉP-HUNITRON ÜZLETHÁZBAN Nyíregyháza, Lujza u. 1. sz. alatt. Tel.: 10-571. (71759) Hogyan kezdjünk hozzá? Áz önkormányzatok első lépései Az ország mintegy 3000 tele pülésén megválasztottuk az ú. önkormányzatokat, ahol már az első forduló sikeres volt, talán már a képviselőtestületek alakulóülésén is túl vannak, másutt erre még csak ezután kerül sor. Ezekben a napokban egy országos méretű tanulási folyamat indul el, amelynek során mind az új önkormányzatok képviselőinek, mind az állampolgárok millióinak meg kell ismerkedniük az önkormányzati törvény hatálybalépésével megteremtődő új intézményekkel és lehetőségekkel. Dr. Fürcht Pállal, a BM önkormányzati főosztályának helyettes vezetőjével beszélgettünk az önkormányzatok első várható lépéseiről. — Országszerte megválasztották a képviselőtestületek tagjait, a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken pedig közvetlen módon a polgármestereket is. Az önkormányzati törvény alapján 15 napon belül meg kell tartani az alakuló üléseket. Ahol már van polgármester, ott ő hívja össze, ám mindenképpen segítséget nyújt az előkészítésben a még hivatalban lévő vb-titkár. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő vezeti. mint korelnök. Már az első alkalommal több fontos kérdésben kell dönteni. Az 5 ezernél kevesebb lakosú helyeken például ekkor határozza meg a testület, hogy a polgármester főállású lesz vagy társadalmi megbízatásban végzi feladatát, illetve, hogy mennyi fizetést kap. A korelnök előtt tesz esküt a polgár- mester, és ezt követően átveheti az ülés vezetését. Célszerű már ekkor kiírni a pályázatot a jegyző személyére — melyet ingyenesen közzéte- szünk a Belügyi Közlönyben — és érdemes felállítani egy bizottságot is a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítésére. A községekben választani kell három tagot — elektort —, akik egy körzetenként összehívott ülésen kijelölik a megyei közgyűlés küldötteit. Körjegyzőség is... — Az alakuló ülés megszervezésén kívül melyek a legsürgetőbb teendők? — Számba kell venni a közeljövő feladatait, ezek közül talán a legfontosabb a település helyzetének áttekintése, mit is örököltek egyáltalán. Feltétlenül meg kell ismerkedni az év hátralévő részének pénzügyi lehetőségeivel. Az önkormányzati választást megelőzően mintegy hatszáz közös tanácsunk volt, és ezekhez mintegy ezerötszáz nem székhely társközség kapcsolódott. Most minden községben önálló képviselőtestület jött létre, és saját polgármestert választottak maguknak. Az igazgatási feladatok megoldása azonban a jövőben sem történik minden községben önállóan. Lehetőség van arra, hogy az ezer lakosnál kisebb települések a velük szomszédos községekkel úgynevezett körjegyzőségeket alakítsanak. Ez természetesen nem csorbítja az egyes települések önállóságát, sőt ha tudnak és akarnak, saját jegyzőt is tarthatnak. Elképzelhetők a társulásnak további formái: lehet csupán egyes igazgatási ügyekben ösz- szefogni, vagy néhány intézményt közösen működtetni.
