Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

12 II Kelet­A Snagnartrszág hétvégi melléklete 1990. október 13. Kovács Mari párizsi divatlevele Receptötletek Hús nélkül készül Pulcsik minden változatban (Jt szeszélyes időjárás, a váratlanul visz- sza-visszatérő szeles idő óvatossá tet­te az embereket, s mintegy megelőzve őket, a divatházakat is, amelyek pulóverek kés­zítésére specializálták magukat. Most az egyszer könnyű volt divatba hozni a pulcsikat, mert mint említettem, az időjárás is besegített. Min­den ember védeni akarta testét a szes­zélyes időjárástól. A hölgy, aki lovagolni készül, kézi kötésű, magas nyakú pulóvert visel. A pulóverhez persze nem kötelező a lovaglónadrág és -pálca, azok nélkül is véd a hideg ellen. A férfi ugyan­csak kézi kötésű mintázott, gomb nélküli pulóvert hord. (A Bergere cég modelljei) Burgonya alufóliában Hozzávalók 6 személynek: 12 db közepes nagyságú burgonya, 3 evőkanál olaj, só és alufólia . A burgonyát megmossuk, és szá­razra töröljük. Megkenjük olajjal és besózzuk. A burgonyákat egyen­ként alufóliába göngyöljük, és elő­melegített sütőben 40 percig süt­jük. Az így elkészített sült burgo­nyához készítsünk fokhagymakré­met! Fokhagymakrém Hozzávalók: (6 adag) 1 csapott kávéskanál só, 6-8 gerezd fok­hagyma, 1 kávéskanál pirospapri­ka, 1 kávéskanál mustár, 3 tojás- sárgája, kevés olaj. A fokhagymagerezdeket meg­tisztítjuk, megsózzuk, és deszkán késsel szétnyomjuk. Majd tálba tesszük, hozzákeverjük a mustárt, a paprikát és a 3 tojássárgáját. Az egészet jól elkeverjük, és az ola­jat cseppenként hozzáadagoljuk. Annyi olajat teszünk bele, hogy kenhető, krémes állagú legyen. Fokhagymakrém másképpen Hozzávalók 3 személynek: 2 to­jássárgája, 1 gerezd fokhagyma, fél kávéskanál paprika, só, 1 csi­pet bors, 1 dl olaj, negyed citrom leve. A tojássárgáját, az összenyo­mott fokhagymát, a paprikát, a sót és a borsot egy tálban össze­keverjük. Az olajat állandó keve­rés közben igen lassan belecse­pegtetjük. Végül belekeverjük a citromlevet. Barkácsoljunk Mintázzon spárgával! Különleges, izgalmas és modern hatású textíliákat állít­hatunk elő, ha van bennünk vállalkozási kedv, fantázia és türelem. Az alapkellék egy úgynevezett nyomódúc vagy bélyegző. A munkához természetes alapanyagú kelme, festék, spárga és deszka szük­séges. A konyhai gyúródeszká­hoz vagy hús­vágó deszká­hoz hasonló vastagság ú faanyagból vágjunk le a ki­választott mintának megfelelő nagy­ságú lapocskát. Erre a lapra ceru­zával felrajzoljuk a kívánt minta vo­nalát, vázlatát. Ezután vastagabb spárgából — a vonalakat követve — technokollal, vagy más jó minőségű ragasztóval felragasztjuk a kivá­lasztott mintát. Ahol szükséges, ott természetesen daraboljuk a spár­gát, például a vízhullámoknál; má­sutt, mint a csigaháznál, hosszabb, egybefüggő darabokat ragasztunk fel. A spárgából nemcsak a látható — 1. fonatos, 2. csiga, 3. hal, 4. masni, 5. hullámvonal, 6. vízhullám, 7. madárka — mintákat alakíthatjuk ki, hanem nevet, monogramot, kü­lönféle szöveget: például párnára. Szép álmokat, stb. is felragasztha­tunk a spárgából — persze hosz- szabb deszkára, szép zsinór írással előrerajzolva. A háztartási boltokban (vagy Ápiszban) kapható kelmefestékből egy keveset lapos tányérkába ön­tünk, majd egy kis gumihengert ide- oda megforgatva benne (radírból is készülhet vagy szivacsból), a fes­téket jól rávisszük a nyomóducra, betunkoljuk vele a spárgamintát, és egy darab rongyon próbanyomást végzünk. Ha ez kielégítőnek mutat­kozik, hozzáfoghatunk a végleges, erőteljes, határozott mozdulatokkal végzett nyomáshoz a kiszemelt kel­mén. Az esetleges kis hibákat vé­kony ecsettel, a festékkel korrigál­hatjuk. Mintázáshoz a természetes pa­mut- és vászonanyagok a legalkal­masabbak, melyek jól beszívják és megtartják a festéket, a színeket. Az új kelmét előbb forró vízben avas­suk be. A megmintázott kelmét ezu­tán a bal oldalán átvasaljuk, hogy ily módon fixáljuk a drukkolást; színtar­tó és mosásálló marad. A minták variálásával számtalan kompozíció lehetséges. Geometriai és copf-mintával asztalterítőt; hal- és csigaformával, vízhullámokkal strandholmikat: fürdőköpenyt, für­dőruhát, vászonszoknyát, vászon­cipőt, plázsruhát dekorálhatunk. Monogramot varázsolhatunk á gye­rek tornazsákjára, a tini oldaltarisz­nyájára, és így tovább. A spárga érdes felülete egészen különleges, rusztikus hatású motí­vumokat fog eredményezni. Öltöztessük a lakást Elég, ha csak a textileket cseréli ki A lakásnak stílusa van, akár házgyári, modern kislakás, akár vidéki, ódon parasztház vagy magas mennyezetű városi bérlakás. A külső felépítés meghatározza a belső teret, a.tér méreteit. A külvilág és a belső tér közötti összekötő kapcsok, a nyílászáró szerkezetek — avagy magyarul az ajtók és az ablakok — kétar- cúak: mást mutatnak kifelé és befelé. Elhelyezkedésük, nagysá­guk befolyásolja a lakás berendezését. A lakásbelső méretei meghatá­rozzák a lakás bútorozhatóságát is. Közhely, hogy a lakótelepi la­kásokba csak kicsi és odaillő bútort lehet bevinni. És odaillő kell a magas vagy alacsony, de tágas vidéki, régi házakba is. Itt, igaz, elfér az aprócska bútor is. De szétszórja, szétzilálja a teret! A berendezés más jellege elveszi a lakás építészeti adottságaiból eredő hangulatát. A tárgyaknak, a bútoroknak kü­lön életük van. A “megfelelés” ará­nyokban, méretekben, elrendezés­ben, színekben válaszol a falak síkjának, a térnek. Ezen túlme­nően a bútorok és tárgyak kivá­lasztása egészen változatos le­het. Régi és új, porcelán és kő, fa és műanyag egyformán megje­lenhet környezetünkben. Csak éppen választani, kiválasztani kell tudnunk belőlük. Az anyagok óriási változatos­ságot biztosíthatnak. Van azon­ban közöttük egy, amelyik nélkül —talán — nincs is lakásbelső. És ez a textil. Ágynemű és párna, függöny és falikép, szőnyeg és bútorhuzat formájában mindenütt jelen van. Sőt: a textil jelenti a lakás ruháját. Aki változatosan sze­retné öltöztetni otthonát annak elég, ha csak a textileket cseréli ki, s máris egészen más hangulatotte- remtett a lakásbelsőben. A textil viszonylag olcsón be­szerezhető holmi. A bútorok vál­togatása nagy luxus; nem is kö­vetheti a divat változásait. Textil­lel azonban — különösen, ha bú­toraink eléggé visszatartott vo- nalvezetésűek — új környezetet, új hangulatot teremthetünk ma­gunk körül. A lakásban vannak állandó, ritkán cserélendő, és vannak gyak­ran, könnyen cserélhető tárgyak — ezek adják meg változtatva is állandó, állandóan változtatható jel­legét. De nemcsak a változtatásról van szó. A lakás felöltöztetésével a sorozatban gyártott tárgyak egyé­nivé varázsolhatok; nem kell köte­lezően egyforma kaszárnyákban laknunk még akkor sem, ha ugyan­azzal a bútorral rendezkedtünk be. Aki hajlandó és mer játszani, odafigyelve saját magának — és lakásának, tárgyainak — igényei­re, annak rövidesen csodában lesz része: megteremtődik körülötte az a környezet, amely visszahatva rá forrása lesz jó közérzetének. Intim sarok Féligazság vagy teljes? A gyerekek néha egészen külö­nös „születés elméleteket" talál­nak ki; a hányás vagy a székletü­rítés mintájára képzelik el a szüle­tést. Amikor pedig megtudják, hogy a születés kórházban törté­nik orvosi segítséggel, biztosak abban, hogy felvágják a mama hasát és kiveszik belőle a kisba­bát. Sok szülő meg is erősíti az ilyen elképzeléseket, azzal nyug­tatva magát, hogy tulajdonképpen igazat mond, hiszen gyakran elő­fordul az ilyesmi. Valójában azon­ban a „kényes” kérdések elől próbál kitérni. Különösen kislá­nyoknál veszélyesek ezek a féli­gazságok, mert a szüléshez így csak a fájdalom, a műtét, a seb kellemetlen képzetei kapcso­lódnak s később tudtán kívül a gyermekvállalás elutasítására vagy a szüléstől való túlzott féle­lemre ösztönzik. A leggyakoribb kérdés: hogyan jön ki a kisbaba a mama hasából? A válasz megértése feltételezi á nemi szervek ismeretét, ami a helyes nemi nevelés esetén már óvodás korban biztosított. A felvi­lágosítás történhet például vala­hogy így: „Ugye láttad már több­ször fürdetésnél, hogy az anyu­kádnak, lánytestvérednek nem olyan nemi szerve van, mint apu­kának, hanem egy nyílás van a lába között. Ettől a nyílástól egy kb. kétujjnyi cső, amit hüvelynek nevezünk vezet addig a fészekig, ahol a kisbaba növekszik az anya hasában. Ezt anyaméhnek hív­ják. Amikor a kisbaba már olyan nagy, hogy nem fér el benne, ez a cső kitágul, éppen annyira, hogy a kisbaba keresztül tudjon bújni raj­ta. Persze anyuka is segít neki, nyomja belülről, mert már alig vár­ja, hogy meglássa a pici gyerekét. Néha könnyen, néha nehezen születik a baba, s olyankor szük­ség lehet a doktor bácsi segítsé­gére. Ezért viszik kórházba az a- nyukát szülés előtt. Te is így szü­lettél..." - és itt következhet né­hány személyes érdekesség: ő hány kiló és hány centi volt, mi­lyen volt a haja, szeme stb. A szülő számára legkénye­sebb kérdés az, hogy hogyan kerül be a kisbaba a mama hasá­ba. De ez csak a szülő számára kényes, a gyermeknek eredetileg nem az, csak legfeljebb a szülő zavarát látva válik azzá. Már az óvodás is képes megérteni az Kelvirág sajtöntettel Hozzávalók: 1 db nagy kelvirág, 20 dkg sajt, 8 dl tej, 2 tojás, só, paprika, zsemlemorzsa. A kelvirágot megtisztítjuk, 4 da­rabra vágjuk, és 10 percig sós vízbe tesszük. Majd fél liter sós vizet felforralunk, a kelvirágot be­letesszük, lefedjük, és lassú tű­zön 25 percig főzzük. Közben 20 dkg sajtot megreszelünk, 8 dl tej­jel, vagy tejszínnel, 2 tojássárgá­jával, 1 csipet erős paprikával ösz- szekeverjük. 8 dl karfiollét felfor­ralunk, a készített keveréket be­leöntjük és felfőzzük. A karfiolt hagyjuk jól lecsöpögni, és tűzálló tálra tesszük, majd a sajtszósszal leöntjük. A maradék sajttal és zsem­lemorzsával behintjük és margari­non 200 foknál 15 percig sütjük. Tálalásnál burgonyapürét adunk hozzá. Padlizsán A padlizsán főleg a Földközi­tenger környékén terem meg. Fel- használásakor sok fűszert kell használni, mivel alig van aromája. Gazdag kalciumban, vasban, C- és B1, B2 vitaminban, kalóriaérté­ke alacsony. Fogyókúrázóknak is ajánljuk. Töltött padlizsán Hozzávalók 4 személynek: 2 kg padlizsán, liszt, 1,5 dl olaj, 3 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 35 dkg tehéntúró, 1 evőkanálnyi kakukkfű, 3 evőkanál paradicsom­velő, 20 dkg reszelt sajt, 1 dl tej­szín, kevés szerecsendió, só, bors. A padlizsánokat megmossuk, és hosszában felszeleteljük. Sóz­zuk, borsozzuk, és lisztbe forgat­juk. Az olajat felforrósítjuk, és a padlizsánokat mindkét oldalán meg­sütjük. Majd kivesszük az olajból, és lecsöpögtetjük. A hagymát és fokhagymát nhegtisztítjuk, apróra vágjuk, és az olajban megpárol­juk. Hozzáadjuk az összetört tú­rót, 3 percig sütjük, majd kakukk­fűvel, paradicsomvelővel, sóval, borssal ízesítjük, és fél csésze vizet adunk hozzá. A padlizsáno­kat tűzálló tálba helyezzük, és megrakjuk a túróval, rászórjuk a reszelt sajtot és a szerecsendiót, és tejszínt öntünk rá; majd ismét padlizsánszelet, ismét túróréteg, majd legfelülre padlizsánszelet, tejszín és szerencsendió követ­kezik. Előmelegített sütőben fél óráig sütjük. apa szerepét a gyermek megszü­letésében. A mindkét szülőtől való származás csak akkor válik ért­hetővé számára, ha tudja, hogy az apa indítja el a kisbaba fejlődését az anya testében. Ezt is a gyerek értelmi fejlettségéhez mérten kell elmondanunk. Pl. így: „Annak a magocskának, amiből a kisbaba kifejlődik egyik fele a papánál, másik a mamánál van. Ha azt akarják, hogy legyen kisbabájuk, gondoskodni kell, hogy a magocs- kák találkozzanak." Az öt-hat éve­sek általában megelégszenek ezzel a magyarázattal. Azoknak a szülőknek, akik már pici korban elkezdik a nemi neve­lést, ajánlom Grethe Fagerström - Gunilla Hansson: Peti, Ida és Pi- curi című könyvét. Ez a könyv, ami tulajdonképpen képregény, beszélgetések formájában, ké­pekkel illusztrálva meséli el Peti és Ida történetét, akik kistestvé­rük születésére készülődnek. Ez a könyv megkönnyíti a „kényes" kérdésekre való válaszolást, ha a szülő a gyerekkel együtt olvassa el. Vassné Figula Erika pszichológus

Next

/
Oldalképek
Tartalom