Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-03 / 206. szám

t Kelet-Magyarország 1990. szeptember 3, Kezdődhet a tanév, bár... Minden negyedik könyv hiányzik Újrakezdés — anyagi gondokkal Milliók a közös kalapban A Fehérgyarmat és Vidé­ke ÁFÉSZ évek óta megha­tározó szerepet játszik a szatmári térség diákjainak tankönyv- és iskolaszerel­látásában. Már az elmúlt iskolai év végén megtör­tént a felmérés, s a bizomá­nyos segítségével, szinte pontos igényeket lehetett .megfogalmazni. A szövetke­zetiek a városközpontban lévő egyik raktárukat tették szabaddá augusztus végére, hogy a közel 1 millió forint értékű tankönyv mennyisé­get megfelelő körülmények között tárolják. A város al­só és középfokú iskolái mindegyike megkapta a rendelkezésre álló tanköny­veket. Nagy gondot jelent a történelemkönyvek, az atla­szok, munkafüzetek hiánya. Az Áfész két héttel a tanévkezdés előtt teherautó­val megkezdte a városkörzet iskoláiba is a szállítást. Szükség évet bont Kölcsöntanteremben Orökösföldön A megyeszékhely örökös­földi lakótelepén tegnap új általános iskolát kellett vol­na a tanári kar és a nebulók rendelkezésére bocsátani. A műszaki átadás folyamata már augusztus 21-én elkez­dődött, az épületet azonban ezidáig nem hozták üzemké­pes állapotba a kivitelezők. (Az ÉPSZER és alvállalko­zói.) A fennálló balesetve­szély miatt hétfőn még nem fogadhatják itt a gyerekeket. — Mi lesz addig a felvételt nyert 650 diák és az új tan­testület sorsa? — kérdeztük Hajdú Sándor igazgatótól. — Az építők vállalták, hogy szeptember 6-ig pótolják a hiányosságokat. Tehát e he­lyen csak csütörtökön reggel indulhat az oktatás. A tan­évnyitót azért le tudtuk bo­nyolítani augusztus 31-én, mert az aulában lévők testi épségét már nem kell félteni. Az első tanítási héten az ötö­dik, hatodik és hetedik osz­tályosok almát szednek az ilonatanvai tangazdaságban. (Nyolcadikosok nálunk nin­csenek.) — Egy negyedik és két harmadik osztályunk Sóstón, a régi úttörőtáborban kapott helyet. Az elsősöket, másodi­kosokat és a harmadikosok egy részét a 21-es számú ál­talános iskola fogadta be ideiglenesen. — Tudjuk, a szülőkből nem vált ki örömöt a jelenlegi helyzet. Kérjük türelmüket és megértésüket, Hiszen mi nem tehetünk semmiről. Megnyugtatásukra annyit tu­dok mondani, hogy csemeté­ik szállításáról és étkezteté­séről gondoskodtunk. • A (gyüre) A tankönyveknek közel negyede hiányzik. Amennyi­ben tömegében érkeznének a hiányzó szállítmányok, úgy az Afész kisteherautója a városkörzet iskoláiba ki­szállítja ezeket. Félő azon­ban, hogy majd csak a tan­év megkezdése utáni hetek­ben lesznek kaphatók a hi­ányzó tankönyvek, s ilyen­kor már csak az egyedi be­szerzésre lesz lehetőség, s az iskoláknak maguknak kell gondoskodni elosztá­sukról. A közelmúltban megkezdődött tanév bizonyára ma még beláthatatlan (és tervezhetetlen) változásokat is hoz magá­val. Sok máris a bizonytalanság, a tanácstalanság, az újra­kezdés izgalmába a változás kényszerű elemei is kevered­nek. Nemcsak a „mit tanítsunk?” kérdése okoz gondot, hanem prózaibbak is: lesz-e pénz világításra és fűtésre, kapnak-e fizetést decemberben a pedagógusok? Fehérgyarmat három kö- zéniskolájában annak néz­tünk utána: hogyan látják önmagukat és lehetőségeiket szeptember elején. — A bizonytalanságot ér­zékeljük mi is — mondja Udud Nándor, a gimnázium igazgatója —. naponként je­lennek meg egymásnak el­lentmondó információk. A pártok vetélkedésének egyik fő témája az iskola. Sok a probléma a finanszírozással is. de csökken az érdeklő­dés a gimnázium iránt is. Németből speciális osztályt indítunk, ide volt elég je­lentkezőnk, de a másik két osztály létszáma „kényszer- beiskolázással” alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a második vagy a harmadik helyen szerepeltünk. Milyen ered­ményt lehet így elérni? Ugrásra kész az ötezres Az anyagiak forrásánál „A pénz nem boldogít” — mondja a közmondás is, de „boldogtalan, akinek nincs” fejezi be az egyszerű ember. Nos, erről a papírra nyomtatott vagy fémbe préselt „tárgy­ról” beszélgettünk Juhász Margittal, a Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatóságának osztályvezetőjével. — Az MNB feladatai közé tartozik, hogy a forgalomban lévő pénz minőségére, való­diságára odafigyeljen. Ezért a bérkező bankjegyeket, pénzérméket rendszeresen ellenőrizzük. A szakadt, vagy gyűrött bankjegyeket bevon­juk, és újakat bocsátunk ki helyettük. — Gyakori, hogy valakihez eltépett vagy hiányos papír- pénz kerül, esetleg a f^rj „du­gópénzét” mossa ki .»■‘•'eleség. Mi ilyenkor a teendő? — Ha hiányos pénz kerül a birtokunkba, azt az MNB pénztáraiban kicserélhetjük. Feltétel, hogy a bankjegy több mint fele meglegyen. Ilyenkor a hiányzó rész ará­nyának megfelelően költséget vonnak le. Ha a papírpénz­nek kevesebb mint a 2 szá­zaléka hiányzik, azt teljes mértékben kifizetik. A hiányt egy speciális mezőkre osztott táblázattal állapítjuk meg. — Milyen időtállóaki a bank­jegyeink? — A papír tíz- és húszfo­rintosok hamarabb „elkop­nak”, legfeljebb 1,5—2-szeres r fordulatot bírnak ki (ez a J bankba visszakerülést jelen- | ti). Ezzel szemben a fémpén­zek természetesen sokkal to­vább „tűrik” a használatot. Szóba került korábban, hogy a papír tíz- és húszforinto­sokat kivonják, ez nem tör­tént meg, sőt húszasokat új­ra forgalomba hoznak, mivel ez praktikusabb, mint az érme. — Sok krimiben olvashatunk pénzhamisítókról, nemrégiben például magyar ezrest is meg­próbáltak hamisítani. — Tapasztalataink szerint ritkán hamisítják a magyar pénzeket. Elsősorban a raj­tuk levő grafikák miatt. Az újabbakat már védettségi je­gyekkel látják el, ami azt je­lenti, hogy ultraviola fények­re érzékeny szálakat és szá­mokat nyomnak a papírba illetve pénzre. Ez egy lámpá­val egyszerűen ellenőrizhető. Az elkövetkezendő időben ja­vulni fog a papír alapanyag­minősége is. Ha hamis bank­jegyet találunk, a rendőrség illetékes eljárni az ügyben. — Űj fizetőeszköz, az ötezer forintos megjelenése előtt «ál­lunk. Mikor találkozunk ezzel t legnagyobb névértékű ma- yar pénzzel? — Az ötezer forintosból az első készleteket legyártották, a tervek szerint jövő január­tól már forgalomba kerül. Szükség is van rá, mert olyan nagy készpénzmennyi­ség forog, melynek biztonsá­gos kezelése problémát okoz különösen a pénzintézetek számára. — Mi lesz a fillérekkel? — Érdekesség, hogy Ma­gyarországon a kettő- és öt­filléres érme is hivatalosan forgalomban van még. A ná­lunk levő utolsó ötfillérese­ket a ballagó diákok vitték el. Valószínű meglepődne az az eladó is, akinek lyukas kétfilléresekkel fizetnének, holott ez még rendes fizető- eszköznek számít. A Nem­zeti Bank, gondolva a gyűj­tőkre, a jelenleg érvényben lévp magyar érme fizetőesz­közökből sorokat állított ősz­sze, amit meg lehet vásárol­ni. Készült egy katalógus is, mely az összes magyar fo­rintról képben és írásban tájékoztatást ad. (Ebben lát­hatjuk, hogy eddig például három címer szerepelt már pénzeinken.) — A bank nagy szerepet vál­lal külföldi valuták forgalma­zásában. — A külföldi, elsősorban a nyugati valuták kezelése, forgalmazása komoly szakér­telmet kíván. Mi látjuk el az utazási irodákat és ide szol­gáltatják be a felesleges készleteiket. A bankjegyek ellenőrzése itt is szükséges. Elsősorban gyakorlat alap­ján minősítjük és csak a gyanúsakat vizsgáljuk mű­szerrel. Az USA-dollár fém­érzékenysége, a többi valuta ultraviola fényérzékenysége segít a vizsgálatban. Sokan megkeresnek, hógy ellenőriz­zük a feketepiacon vásárolt pénzeiket. Volt már rá példa, hogy hamis dollárt találtunk. Ezek a pénzek megtévesztik a felületes szemlélőt, jó mi- nőségeűk, ezért azt tanácsol­juk, lehetőleg ne vásárolja­nak senkitől illegálisan. Dankó Mihály Napi egy Bartókért Megtudod, ki vagy? „Csak azt nem tudom, ki vagyok” — kesergett Franco­is Villon a középkorban, és kesereg az ember azóta is. Pedig milyen jó lenne ismer­ni saját pszichikumunk működési rendszerét, lehető­ségeit, és azok határait. Fő­leg azoknak kellene tisztá­ban lenni „hatásmechaniz­musukkal”, akik emberekkel foglalkoznak. Azért, hogy ne ártsanak, sőt még eredmé­nyesebben szolgálják társai­kat, és maguk is egészsége­sek, elégedettek maradhas­sanak. E kihívást konstatálva szerveznek a Megyei és Váro­si Művelődési Központban önismereti pszichodráma cso­portot és komplex személyi­ségfejlesztő tréninget orvo­soknak, pedagógusoknak, teo­lógusoknak, • népművelők­nek, védőnőknek — röviden: a diplomás segítőknek. A pszichodráma csoport tervezett létszáma 14—16 fő. Tfz, illetve húsz hónapon át egy 7X50 perc időtartamú képzési napon találkoznak a hallgatók, akik előzetes al­kalmassági vizsgálat után vehetnek részt a kurzuson. A tagokat és a MORENO In­tézet által kiképzett vezető terapeutákat orvosi titoktar­tás kötelezi. A személyiségfejlesztő tré­ningen 15—18 érdeklődő ve­het részt kilenc hónapon ke­resztül havi egy képzési na­pon. A tanfolyam végén lá­togatási bizonyítványt adnak. Mindkét képzés díja napi 1000 forint. A jelentkezők Kézy Bélá­nkhoz, az MVMK munkatár­sához fordulhatnak. Fejkvóta papíron Az igazgató úr sorolja a számokat. a felvételi ered­ményeket (a jelentkezettek 35—40 százalékát vették fel, ami nem a legjobb), a nyelv- vizsgások sikereit. — A személyi feltételekkel nincs gond — mondja —. de kifejezetten rosszak a körül­ményeink a gazdálkodásban. Évek óta jelezzük a gond­jainkat. de semmi sem tör­ténik. A pénzünk a fenntar­tásra. a bérekre elegendő, ha minden úgy marad, mint most De szemléltetőeszközök vásárlására, a cserékre, egy­általán fejlesztésre nem gon­dolhatunk. Ettől az évtől a fenntartó tanácsok 39 ezer forintot kapnak középiskolás diákon­ként. Ez a fejkvóta. A gim­názium esetében durván-szá- molva ez tizenötmillió forin­tot jelent. — Költségveté­sünkben eleve kilencmillió­val kellett számolnunk — mondja Udud Nándor —. a hatmilliót nem kaptuk meg a tanácstól! Vonzó lehet-e ilyen körülmények között a gimnázium? Ha ez így megy, néhány év és feléljük mind­azt. amit egy évtized alatt el­értünk. Hasonló gondokról számol be a szakközépiskola igazga­tónője. Hudúk Erzsébet is. Az iskolának az elmúlt tan­évben négyszázötven tanuló­ja volt. A létszám évről évre nő. a demográfiai hullámot — minden gondjával együtt — ők már érzékelik. — En­nek vannak előnyei is — mondja az igazgatónő —. hi­szen válogathatunk, és így a legjobbak kerülhetnek be az iskolába. — Mi sem kaptuk meg a nekünk járó pénz egyhar- madát. amit én rendkívül sé­relmesnek tartok. Ha az ál­lam az oktatásra szánta ezt a pénzt, jusson el oda! Ezt tör­vénynek kellene garantálnia. Jelenleg azt számolgatjuk, hogy elég lesz-e a pénz bér­re és működésre, vagy be kell zárni az iskolát. Esély! az elhelyezkedésre Meg kell gondolnunk, hogy miiven szakköröket indít­sunk. Ez már az oktatás színvonalát is érinti. De kép­telenek vagyunk fejleszteni, pedig az iskola pénzigényes. Számítógépek kellenének (korszerűek) azért, hogy job­ban tudjunk alkalmazkodni a „munkaerőpiac” igényeihez. Minél több esélyt szeretnénk nyújtani az elhelyezkedés­hez. Fehérgyarmat harmadik középfokú intézményében az elmúlt tanévben több mint hatszázan tanultak valami­lyen szakmát. Kovács Ist­ván. a szakmunkásképző in­tézet igazgatója sorolja a gondokat. A végzettek kilenc­ven százaléka elmegy a me­gyéből. a gyakorlati képzés­hez nincs elegendő munka­hely. illetve nem lehet ter­vezni a jövőt. Most csak azo­kat veszik fel. akik papírt hoznak arról, hogy van hol a kötelező gyakorlatot elvé­gezni. Nő az úgynevezett szórványoktatásban résztve­vők száma. Ez azt jelenti, hogy a tanulók kisiparosok­nál. kisebb műhelyekben töl­tik le a gyakorlatot. Az összlétszám egyharmada. Igenám! Annak nem kell másfél százalékot a szakkép­zési alapba fizetnie, aki ta­nulót foglalkoztat. Ezért. az­tán előfordul, hogy a har­madéves — szakmunkás fel­adatokat végezve — ötszáz forint ösztöndíjat kap a mes­tertől vagy a műhelvfőnök- től. de ha letette a vizsgát, le is út. fel is út! Jöhet az újabb harmadéves! Kiváló módszer a költségmegtakarí­tásra. Udvarseprés szakma helyett :— Semmit sem tehetek — mondja az igazgató —. még Örülnöm íg kell, hogy a gya­korlati foglalkoztatás gondja megoldódott. Pedig bőven előfordul, hogy a szakma for­télyai helyett az udvarseprést gyakorolja az ifjú ember! Jól felszerelt tanműhelyünk van, a tavalyi termelési ér­ték hétszázezer forint volt, de lehetett volna akár kétmillió is. Nincs megrendelés. Per­sze. azok az üzemek, ame­lyek ebben a térségben ta­lálhatók. szintén fuldokol­nak. Szerencsémre Szaniszló Fe­renc, a városi tanács műve­lődési osztályának a vezetője kopogtat. Mi is a helyzet az­zal a fejkvótával? — Az összeg beérkezett, be­lekerült a közös „kalapba”, s ennyi jutott belőle. Az el­múlt években az oktatás töb­bet kapott a költségvetésből. Megépült az új általános is-, kola, bővítettük a szakmun­kásképzőt. új tornacsarnokot kapott a város is. Most szű­kös időszak következik. Ne­künk arra is kell gondol­nunk. hogy minden változás mögött emberek vannak. Nagy István Attila Elkártyázta a gyűrűt Sok van a rovásán a nyír­egyházi Mitiner Zsoltnak. A rovott múltú fiatalember egy maszek kereskedőnél dolgozik, tisztes jövedelme van, csendben, a törvényeket megtartva is élhetne. Ám egyre-másra bűnt követ el. A közelmúltban ismét jog­erősen elítélték. Hosszú bűnügyi lajstromán súlyos testi sértés, garázda­ság, lopás is szerepel. Külö­nös, hogy sorkatonai szolgá­lata alatt többször is büntető szankciót alkalmaztak ellene önkényes távozás miatt. Ne­hezen viselte a katonás ren­det, a büntetések ellenére többször „dobbantott”, vagy­is engedély nélkül píhagyta a laktanyát. A sok-sok bün­tetés nem érte el nála a kellő nevelő hatást. Egy este Mitiner egy népes társaságban szórakozott az egyik nyíregyházi vendéglá­tóhelyen. A társaság egyik hölgy tagja mutatás gyűrűt viselt. Valaki elkérte tőle a gyűrűt, csak úgy, megszem­lélni. A gyűrű kézről-kézre járt, ám Mitinernél megállt. Ö zsebrevágta a gyűrűt, és azt mondta a lánynak: „Hol­nap találkozunk, majd visz- szaadom. így legalább bizto­san eljössz.” A javíthatatlan­nak tűnő fiatalember még aznap éjjel elkártyázta a gyűrűt. Mitiner Zsoltot, a megyei bíróság jogerősen hét hónap börtönre ítélte, és a gyűrű árát is kötele? megfizetni.«'

Next

/
Oldalképek
Tartalom