Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-03 / 206. szám
1990. szeptember 3. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol M. Magyar Lászli újságíró A vegyes tulajdonú piac- gazdaság egyik fontos feltétele, hogy növekedjék a gazdaságban a magántulajdonon alapuló vállalkozások részaránya. Mivel a vállalkozásokkal kapcsolatban nem sok kérdést kaptam, úgy tűnik, hogy kis hazánkban minden a legnagyobb rendben. Ezt azonban megcáfolta Busák György nyíregyházi olvasónk, akinek a véleménye szerint csak szép szavak hangzanak el a vállalkozásokról, a valóságban azonban a vállalkozókért senki sem tesz semmit. Ennek bizonyí- tására a következőt kérdezte: „Jelenleg milyen alapítványokból részesülhetnek megyénk vállalkozói?” — Elméletileg létezik a Magyar Vállalkozásfejlesztő Alapítvány, amelyből a kereskedelmi bankokon keresztül részesülhetnek a vállalkozók — tájékoztatott Kovács István, a megyei tanács vállalkozási irodájának vezetője. — Gondot jelent azonban, hogy a budapesti bankközpontok döntik el, hogy mennyi pénzt kapnak a megyék. Az sem a legjobb megoldás, hogy a bankoknak annyi pénzt kell szintén letenniük, amennyit a központi alapból kapnak. Türelemre intem a vállalkozókat. Bár a jelenlegi források feltételei teljesíthetetlenek, a felajánlott nyugati források nemsokára rendelkezésre fognak állni. A vállalkozások érdekében kénytelen lépni a kormány, erre áldozni kell. Be is ígérték az egzisztenciális alapot, de még nincs kidolgozva. „Ki szerettem volna váltani a vállalkozói igazolványt, de a tanácson a vállalkozói törvényre hivatkozva nem adták meg a? engedélyt. Szeretném tudni, ki nem kaphat vállalkozói igazolványt?»* — írta levelében K.- T. Nyírbátorból. Kérdésére Batta István, a nyíregyházi városi tanács tanácsosa válaszolt: — Nem kaphat vállalkozói igazolványt: akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó- és járuléktartozás miatt visz- sza vonták; a tartozás ki- egyenlítéséig. Mindaddig figyelembe kell venni a bírósági határozatot, amíg az elítélt nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól. „AFESZ-cIolgozó voltam 13 évig, majd azt követően 3 éven keresztüi egy szerződéses élelmiszerboltot üzemeltettem, egészségem megromlott, s a gyógykezelés miatt szerződést bontottam. Azóta táppénzes állományban vagyok. Most munkába szeretnék állni, de az AFESZ-kőzpont nem sok jóval biztat, nincs munka. Gondoltam talán munkanélküli-segélyre igényt tarthatok, de csalódnom kellett. Nem jár segély, mert vállalkozó voltam. Valóban így van?” — tette fel a kérdést egy klsvárdai édesanya. — Sajnos valóban nem jár munkanélküli-segély — tudtam meg 'Fomasovszki Mihály tói, a Foglalkoztatási Központ vállalkozási csoportvezetőjétől. — A magán- vállalkozás nem munkavi- skópy. h'ahem szolgálati idő. A rendelet szerint az jogosult munkanélküli-segélyre, aki a jelentkezést megelőző utóbbi három évben másfél éves munkaviszonnyal rendelkezik. „Nemrég alakult meg az Ipar- festületek Megyei Szövetsége. A szövetség milyen szolgáltatásokat tud biztosítani tagjainak?” — kérdezte telefonon egy nyíregyházi kisiparos. Az ipartestületek munkájával kapcsolatos kérdésekre Pózmán Róberttól, a megyei szövetség titkárától kaptam válaszokat. — Megyénkben nyolc ipartestület önkéntes alapon hozta létre a megyei szövetséget. A szövetség elsősorban az alapító tagszervezeteknek nyújt szolgáltatást, összehangolja munkájukat, s mindezt közvetve nyújtja az egyes tagoknak. A szolgáltatás mindenkor a bekövetkezett érdeksérelmeket orvosolja. Három fő területen fejti ki a szövetség érdekképviseletét, s gyakorolja az egyes tagok érdekvédelmét. Az egyik terület a gazdasági, gazdálkodási, közgazdasági számviteli és pénzügyi munkát segítő szolgáltatás. Másik a termelést, szolgáltatást, kereskedést, fővállalkozást és műszaki fejlesztést segítő tevékenység. Végül foglalkozzunk szövetségpolitikai, ön- kormányzati, szociálpolitikai és adótanácsadói feladatokkal is. „Mennyiben más az Ipartestületek Megyei Szövetsége, mint a KIOSZ volt? Ügy tűnik, ugyanazok az emberek nem fognak másként tenni, mint eddig” — vélekedik Kovács László vásárosnaményi olvasónk — A szövetség megalakulásának körülményei, belső tartalmai minőségében mások, mint amik a KIOSZ-t jellemezték. Az új gazdasági formációk más érdekképviseletet várnak, az önkéntesen felépült ipartestületek szövetsége tehát már nem illik bele a korábbi, felülről irányított egy pá e trendszeri szisztéma érdekkörébe. Ez a szövetség — bármennyire is profánul hangzik, legalábbis a kérdést feltevő fülének — szolgálatot fog teljesíteni és betölteni. A vb úgy döntött: nem dönt Rendszerváltás egy lakásügyben? Gyakran egy egyszerűnek látszó eset igen szövevényessé válhat. De sikerül-e az összekuszálódott szálakat kibogozni? Nem mindig. Főleg, ha az érintettek nem Is akarják. A mostani történetet is hasonlónak vélem. Egy egyszerű lakásügynek tűnik, a háttérben viszont fellelhetők a rendszerváltás körüli viszálykodások jelei. Hogy a döntések mögött mi áll, nem derült ki. Mert ha csak a lakáskérdést nézzük, oly egyszerűnek tűnne a megoldás... Az előzmény: tavaly 6 szép új szolgálati lakást adtak át Nyírvasváriban. Ebből 4 pedagóguslakás lenne, kettő — ha minden igaz — tanácsi vezetőknek szolgálati lakás. Egy év elteltével azonban csak két pedagóguslakásnak van „gazdája”, a másik négy azóta is üresen áll... Pz iskolavezetés támogatja Somodi Ferencné, a helyi általános iskola tanítónője most fejezte be a főiskolát. Már csak az államvizsgája van hátra, amit ikergyermekei születése miatt halasztott el Tavaly megigényelték az egyik új lakást, mivel addig egyszobásban laktak. Az akkor még működő lakáselosztási bizottság elutasította kérelmüket, mondván, szerződéses, és nem kinevezett dolgozó. Egy régen épült kétszobás lakást ajánlottak fel számukra, amit némi gondolkozás után kényszerűségből elfogadtak. Az év elején, amikor megtudták, ikerterhes, s a két új lakás még üresen áll, ismét beadták rá igényüket. Nem mindegy ugyanis — mint mondta —. hogy a két pici gyerekkel központi fűtéses űj lakásban lakik-e, vagy olyanban, melyben a villanykályhák is nehezen fűtik fel a szobákat, a fürdőszoba alig, az előszoba egyáltalán nem fűthető, s a nyílászárók sem zárnak megfelelően. Ezeket a tanács nem óhajtotta megjavítani. Arról is szólt, hogy időközben kinevezték, befejezte a főiskolát, az iskolavezetés is támogatja kérelmét, sorban állás sincs a lakásokért. Ráadásul ahol most laknak, ott az iskola szívesen alakítana ki könyvtárat. Miért jobb — kérdezi — ha a lakások üresen állnak? Ráadásul itt, a ház elé, az iskolaudvarra, ami nincs is elkerítve, nem teheti ki levegőzni nyugodtan a gyerekeket, az űj lakásoknál viszont’igen. Képzett szakembereknek Erdélyi József, Nyírvasvári tanácselnöke meglepődve fogadott. A tavalyi elosztásról megjegyezte, a lakáselosztási bizottság előtt két lehetőség volt, vagy az új lakást utalják ki Somodiéknak. vagy a régit, melyben most laknak. Az utóbbi mellett döntöttek, mert a fiatalasszony képesítés nélküli pedagógus volt, a gyerekek sem születtek meg, és voltak egyéb indokok is, melyekről nem kívánt, szólni. A mostani kérelmet már a végrehajtó bizottság tárgyalta, mert a lakáselosztási bizottságnak a mandátuma lejárt. A vb-ülésen váratlan, példa nélküli esemény történt: a jelenlévők mindannyian tartózkodtak a szavazástól. A tanácselnök szerint ezt úgy kell felfogni, hogy nem zárták el Somodiékat az új lakástól, de szerencsésebb lenne az önkormányzati választások, illetve az államvizsga megszerzése után visszatérni a kérdésre. Hangsúlyozta azt, hogy most is van fedél a fejük fölött, jó lakásban laknak. Közben a vb-titkár is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Mindketten kiemelték, a lakás vonzerő ahhoz, hogy magasan kvalifikált, esetleg hiányszakmát pótló pedagógusok kerüljenek a községbe. így azt is érdemes megtenni — a jövőre gondolva —, hogy hosszabb ideig nem jelölnek ki bérlőket az üres szolgálati lakásokra. Az viszont érdekes adalék, hogy az igazgatóhelyettes úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy néhány éven belül szükség lenne ott pedagógusra, mert egyedül a rajzot tanítja nem szakos nevelő, egyébként megfelelő a szakosellátottság. Gordiuszi csonté Ez tehát a jelenlegi helyzet. Az egyik oldalon a jobb — és üres! — lakásra vágyó házaspár ikergyermekeivel, akik elsősorban azért nem értik a döntést, mert más pályázó nincs. A másik oldalon a várakozás a bizonytalanra, ha majd jön valaki, legyen (két) lakás is. Az ügy hátteréhez még egy momentum: a fiatalasszony édesapja a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének vezetője, polgármesterjelölt. Vajon ez mennyiben befolyásolta a döntéseket?... Kováts Dénes Ellenőrizni a vezetést Megyénkben is alakulnak a munkástanácsok. Mátészalkán a Tejipari Vállalatnál auugusztus 16-án a gyár 110 dolgozója tette le voksát a munkások érdekvédelmi szervezete mellett. Megválasztották a munkástanács elnökét és a tíz főből álló vezetőséget. Céljaik közt szerepel, hogy a cégbírósági bejegyzés megtörténte után, teljes joggal részt kívánnak venni a vállalati tanács munkájában, ahol a vezetők újraválasztását is véghezviszik. konkrét, elképzeléseik vannak a premizálási rendszer megváltoztatását, valamint a gyáregység további sorsát illetően. Javaslattal élnek egy Munkás-önsegélyező kör megalakítására, mely a jelenleg a szakszervezetnek befizetett összeg 65 százalékának visz- szatartása révén képezne közös kasszát. Szeptember el- ső hetében munkásnagygyűlést szerveznek, ahol részleteiben is a dolgozók elé kívánják tárni a terveiket. A vásárosnaményi Zöldért vállalatnál is munkástanácsot alakítottak a napokban, melynek céljaként a munka- vállalói érdekek képviseletét, a munkahelyi vezetés ellenőrzését és a dolgozói tulajdon megteremtését jelölték meg a tagok. A munkástanács elnököt és három fős elnökséget választott. Mérlegen a mérleg A fehérgyarmati METRIFER Kft. első alkalommal két terméket állít ki az idei OMÉK- en. A Miski Ferenc—Papp Simon Iván—Márton Gyula fejlesztők kikísérletezte elektronikus mérlegekkel egy héten át ismerkedhetnek az érdeklődők. Az MPM 201 típusú, 200—-300 kg méréshatárú kis állatmérleg készítése közben a KAHYB vállalta a tapasztalatszerzést. A sertéstenyésztési rendszer Kisláng településen lévő egységében vizsgázott a prototípus, s a fejlesztők menetközben formálták a mérleget. Csökkent a mérleg magassága, minimális az állati szennyeződésből eredő károsodás, pontatlanság. Mivel a méreteken is változtattak, így a sertésólakban, de a juhoknál is könnyen más-más helyen állítható fel a kerekeken gördülő mérleg A KAHYB saját rendszerébe beállítva (díjtalanul) működteti az egyik elektronikus mérleget; mely hálózatról, s tölthető telepről egy arán. üzemeltethető. Ugyanakkor a METRIFER is bérel egy területet a kiállításon, ahol a kft szakemberei helyszíni tanácsokkal, bemutatóval igye keznek vevőket találni, A kis szatmári üzemnek létkérdés lenne, hogy nagy megrendelést szerezzenek, s ezzel munkát biztosíthassanak dolgozóiknak. Utolsó simítások a vásár előtt. Emberségre nevelni Bemutatjuk dr. Várady lózsef rimái katolikus főesperest Aki néhány nap múlva betér a nyíregyházi római katolikus plébániára, nem ismer majd rá. Megszépülve, megújulva fogadja, várja a híveket, s új a lakója, a gazdája is: dr. Várady József főesperes. Rövid bemutatkozásra kérem: — Kelet-Magyarország szülöttje vagyok, Balmazújváros a szülőhazám. Rokonságom itt is van Szabolcsban. Tízen vagyunk testvérek. az egyszerű, máról holnapra élő kerékgyártó mester házában hatan diplomáztunk saját emberségükből. A szülői ház az alapokat adta. a neveltetéssel, a munka szeretetével, a családi összetartással a hittel. Tőlünk sose kérdezték, milyen leckét adtak fel az iskolában, nekünk mindig munkánk volt. Amikor viszont eljött az ünnep Ideje, akármilyen szegény volt az apám, és anyagi szükségben isvoltűnk. nem fordulhatott élő, hogy ő vasárnap' dolgozzon. A munka, a megélhetés, a létfenntartás, az emberi élet alapja, az ünnep pedig mindezt táplálta, mert az adta bele az örömet, mee a szenttel, az istenivel* váló kapcsolatot. Ilyen körülmények között tanult és élt az ifjú Várady József, majd 32 hónap internálás következett. — Én még a Szovjetunióról sem hittem el. hogy ott éhezni vagy éhen halni lehet. Én kellemesen is emlékszem vissza, mert ott is volt sok jó ember. Én nem a rendszert néztem, hanem a jó embereket és ezért mindig derűs volt az életem. A kényszer miatt félbeszakadt tanulást az internálás után folytatta. Egv év aiatt elvégezte a hátralévő két gimnáziumot, majd Pestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karára. Ott doktorált 1954-ben. akkor már felszentelt pap volt. A kápláni munkát Füzesabonyban kezdte. Egerben folytatta, majd 57- től teológiai tanár lett. Tizenkilenc esztendőn keresztül nevelte az ifjúságot a papi lelkületre, fegyelemre és filozófiát tanított..Rengeteg rátot szerzett, 15- évfolyam' papsága viseltetik iránta tisztelettel és becsüléssel. — Emiatt is kerültem ide, mert nagyon elhanyagolt a szabolcs-szatmár-ber£Ki és a hajdúi egyházkerület. Főesperesként olyan feladatot is kaptam, hogy itt a papsággal összefogva a lelki pásztori munka színvonalát emeljük. Vonakodva jöttem, de eddig még nem volt egyetlen hely sem. ahová önként érkeztem volna, mindig parancsra mentem. És mindenhonnan nehezen jöttem el. Dr. Várady József teológiai tanársága 1976-ban egyik napról a másikra ért véget. Az Állami Egyházügyi Hivatal megbizottainak követelésére öt nap alatt el kellett hagynia még a várost is. Bélapátfalvára került plébánosnak s hiába akarta az érsek úr kinevezni esperessé, nem járult hozza az Egyházügyi Hivatal. Előző helyén Miskolcon öt évig dolgozott, sa hatalmas lelkipásztori vonzókor mellett egy gyönyörű orgona maradt utána. Azt mondják: Miskoicnak ez a legszebb hangversenyorgoná- ja. A jövőről, a nyíregyházi évekről így beszélt a főesperes úr: Nekem nincsenek kü-, lönleges terveim a. jövendővel kapcsolatban, de azt látom hogy az egyháznak rendeltetése szerint egészen mást kell csinálni, mint amit a társadalom elvár tőle. Nem intézményeket kell létesítenünk. a mi feladatunk — mint ahogy Jézus Krisztus bemutatta — úgy alakítani az egyéneket, hogy azokból közösség legyen családban, falvakban. városokban is. A miénk az apró munka, a munkára nevelés. ami minden erkölcs alapja; az emberség, egymás megbecsülése és megtalálni a kontaktust Istennel. — A gyermekeknél kezdjük. de nem hagyjuk ki az öregeket, a fiatalokat, a felnőtt korosztályt, akik nem részesültek vallásos neveltetésben. Szeretnénk a szívükbe egy kis szent lángot gyúj tani. hogy legyen értelme számukra az életnek, hogy célt találjanak, amiért, érdemes küzdeni önmagunk, s' gyerekeink formálásában, nevelésében a társadalom, a magyar nép jövőjéért. Az anyaszentegyháznak ebben a mostani társadalmi szituációban kell megteremteni azt, a ban kell megteremteni azt, ami érdekli és orvosolja is a társadalmat. Én ezt szeretném előmozdítani.' • * Balogh József
