Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-06 / 209. szám
1990. szeptember 6. Kelet-Magyarország 3 Tíz város — öt körkérdés (3.) Erősíteni a vállalkozói szemléletet ötrészes sorozatunkban m egyénk városi tanácsainak vezetői válaszolnak lapunk kérdéseire. Ezúttal arra, vajon a leendő közigazgatási testület ben hogyan képzelhető el a településen a gazdálkodás terén a hátrány kiküszöbölése? Csenger, Apáti György tanácselnök: A jelenlegi támogatási rendszer átalakításával képzeljük el, amely egyenrangúvá kell, hogy emelje a fejlett és az elmaradott térségeket, megszüntesse a települések közötti különbségeket. Megfelelő kompenzációs lehetőségeket kell biztosítani az elosztási rendszerben e meglévő különbségek, valamint az életszínvonalbeli szintre- hozás érdekében. A rendelkezésre álló források fel- használásáról a célok meghatározásánál a teljes lakossági véleményt átfogó és tükröző döntés-előkészítésre van szükség. Fekírgyarniat, dr. Prekn Lajos vb-titkár: Az önkormányzat sokat tud tenni,' nagy kérdés viszont, hogy honnan tud majd pénzt szerezni? Üjabb adó kivetése az amúgy is megterhelt lakosságra már • nem volna szerencsés, hanem a vállalkozói önkormányzatot kellene gyakorolni. Fontos, hogy az elmaradott térség az eddiginél nagyobb központi támogatásban részesüljön, differenciált gazdasági szabályozással. Kisvárda, Rákóczi András nb. tanácselnök: Erre a kérdésre választ adni a jelenlegi információnk alapján nem lehetséges, nem ismerjük, illetve most kezdjük mégismerni az önkor- tP^ny^atl törvényt, nem tudjuk, hogyan kerül kialakításra az önkormányzatot és a lakosságot kiszolgáló hivatal, nem ismerjük az önkormányzat gazdálkodási lehetőségét, bevételi forrásait. Mátészalka, Kárpáti Tibor tanácselnök-helyettes: A hátrány kiküszöbölésének számtalan módja van, de amíg a mozgásteret, a feltételrendszert nem ismerem, csak két tényezőt említek jó szakemberekkel és összefogással. Mátészalka rendelkezik megfelelő számú és felkészültségű szakemberrel. Demokratikus, önkormányzat-irányultságú és elkötelezettségű választás megtalálja közülük a legjobbakat Magykálió, Fodor János tanácselnök: A gazdálkodás kérdése — Sok más egyéb mellett — talán a legkritikusabb. Azt nehezen lehet elképzelni, hogy a bevételeket áz adóterhek erőteljes emelésével növeljük. A központi támogatás nélkülözhetetlen. Az új feladatokra okos, célszerű feladatmeghatározással kellene reagálni. Nyírbátor, Levendáné dr. Lengyel Valéria tanácselnök-helyettes: Nyírbátor és vonzáskörzetének gazdaságilag hátrányos helyzete kizárólag saját erőből aligha javítható lényegesen. Az önkormányzati vagyon a szabályozáson túl valós eszközöket kell, hogy jelentsen, és az elmaradott térségek fokozott céltámogatását is biztosítani kell. A valós önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, az ezzel való eredményes vállalkozások részben csökkenthetik gazdaságilag hátrányos helyzetünket. A helyi adók kivetését kevésbé tartjuk járható útnak, mivel e térségben a lakosság anyagilag már jelenleg is az átlagosnál jóval leterheltebb. Nyíregyháza, Csabai Lászióné tanácselnök: Kizárólag korrekt szabályozás adhat erre lehetőséget. Átgondolt, a dolgozókat is érdekeltté tevő tulajdon- rendezés, térségi adókedvezmények és hitelek, vállalkozói ösztönző hitelek és garanciák, a mezőgazdasági kisgépvásárlás állami támogatása, az elmaradás mértékéhez igazodó közműépítési támogatás. Olyan gondolkodás és fogadókészség szükséges, mely minden tőkét befogad, ami a városba jön. Ami eddig jó döntés volt a tanácsnál, a kedvező kamatozású hitelfelvétel — ami ugyan terhet, de óriási előnyt is jelentett — ma már nem járható. E téren is űj gondolkodásra Van szükség. A szellemi erők felszabadítása, ösztönzése és megbecsülése mellett jobban kell törődnünk a felépült lakóházak, intézmények, utak, közművek és parkok fenntartásával. Értékeink megőrzése, ápolása legalább olyan fontos, mint az újak teremtése. Tiszavasvári, Sulyok József tanácselnök: Jelenlegi ismereteink alapján azon objektív és szubjektív történelmi hátrány, amely Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében fennáll, az a gazdálkodási forma, amely jelenleg érvényben van, csak a lemaradás további növekedését jelentheti még az országos átlaghoz képest is. Ez a hatványozottabb akarat, szakértelem, hozzáállás ellenére is megmarad, ameny- nyiben központi intézkedés nem lesz, hogy arányos jövedelemelosztási elvek érvényesüljenek. Várjuk a törvényi feladat-meghatározásokat, mi az, ami az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, mi az, ami területi szervek, vagy szolgáltató intézmények hatáskörébe kerül. Ennek függvénye a szervezet kialakítása. Vásárosnamény, Czakó Jáoos tanácselnök: A hátrány teljes megszüntetése rövid időn belül véleményünk szerint lehetetlen, csupán annak mérséklésére nyílhat lehetőség. Ennek érdekében növelni kell a bevételeket, az érdekeltséget a gazdálkodásban, valamint erősíteni kell a vállalkozói szemléletet, kedvet. Az ön- kormányzat maga is legyen vállalkozó. Záhony, Horváth Ferenc vb-titkár; Tanácsunk az elmúlt években sem elsősorban a központi támogatásokat használta fel a település fejlesztésere. Lehetőségünk nyílott a konkrét gazdálkodásra, melyet a kishatárforgalom az elmúlt év elején tett lehetővé, Bízunk benne, hogy a kishatárforgalom leállítása a szovjet fél részéről nem végleges, így a jövőben is fogadhatjuk a vállalkozókat. Az újfehértói tanács 1,2 millió forintos beruházással alakított át egy meglévő épületet fogorvosi rendelővé, melyben a közelmúltban három fogorvos kezdte meg szakrendelését. (B. A. felvétele) Kérem, ha eddig az országban nem nagyon ismerték Levelek nevét, akkor, most megtudhatták, hogy ímerre található. Minderre a terebélyes botránnyá fajult nyíregyházi szolgáltató ágazat eladásán keresztül jöhettek rá. Ellentmondó információk érkeztek a Leveleki Dózsa Tsz szándékáról, mely szerint értékesíteni kívánja Nyíregyházán a tűzoltó készülék javító és forgalmazó, valamint a környezetvédő ágazatát. Látszólag egy sima adásvételi szerződésről volt szó, amibe később a földművelési minisztérium, az MDF, a munkástanácsok országos szövetsége is bekapcsolódott, De nézzük sorban a tényeket. A Dózsa termelőszövetkezet vezetői a gazdasági kényszer hatására (egyik napról a másikra 27 millió forintot vontak el), valamint a 60—70 milliós aszálykár miatt, hogy megtartsák a likviditást, és fizetni tudják hiteleiket kénytelenek voltak mobilizálni a téesz vagyonát. Az épülettel együtt 12 millió forintot érő nyíregyházi szolgáltató ágazat túladásával kívántak a szorító pénzügyi helyzeten javítani. Á vevő A nyíregyházi Tempó Szövetkezet jelentkezett vevőként, amely az épületeken kívül a berendezéseket és a fogyóeszközöket kívánta megvenni, valamint szerződésben garantálta, hogy minden fizikai munkást átvesz, magasabb bérbesorolással, viszont a két ágazat vezetői közül csak egy vezetői garnitúrát hagynak meg. Mivel korábban a két ágazatvezető (Kádár János és Váczi József) úgymond cserbenhagyta őket, a nagyobb fizetés reményében pártolt át J ön a Stohanek a szomszédom és azt mondja, tegyen bele az újságba. Semmi akadálya, mondom, de előbb tisztázzuk, sütve, főzve vagy hogyan akarja? Nyersen is beletehetem, de van egy bökkenő, egy újság formátuma kicsi, viszont a szomszéd úr .. . — Ki ne mondja! Elegem van már a sértéseiből. Különben is értse jól amit mondok. Nem engem kell az újságba tenni, hanem a véleményemet! — Magának van véleménye? Halljam, mi a véleménye a száz napról? . ? — Nálam a száz nap még csak 79. Három hétig szabadságon voltam. És ha én üdülök nem politizálok. Viszont ez o Justícia-terv megragadott. Főleg a feqy- vertelenítés. Rafinált dolog. Mutasd a fegyvered és megmondom ki vagy. Illetve ki voltál. Istenemre sel- lőt csinálnak az egykori valakikből. — Miféle sellőt? — Olyat, aki már (ma) selő, (holnap) selő, ezek után már sohaselő. Megtörténik a fegyverek igazságos újraelosztása. A korábbi hatalom birtokosainak, miután már se hatalmuk, se birtokuk, minek a puska, minek annak önvédelmi fegyver, akinek nincs mit önmegvédenie? — Azért valami még van! — A villákra gondol? A magas nyugdíjakra? Megvan már ezekre is a timsó. Bekenik timsóval a szobákat, a magas nyugdíjakat, a harácsolt vagyont és úgy összemegy az egész, olyan kicsire zsugorodik, hogy nagyító kell ahhoz, hogy az emberfia lásson belőlük valamit. — Szóval ez a véleménye? Ezt tegyem az újságba? — Ne ezt tegye. Én nem politizálok. Ez a fegyverdolog sem érdekelne igazán, de eszembe jutott, mi lesz ha egyszer a sötétben megtámadnak. Nincs önvédelmi fegyverem. — Fel akar fegyverkezni? Ha lehetne. Ha kaphatnék egy vacak géppisztolyt, vagy golyószórót. Esetleg egy ágyút... Azt mondom Stohaneknek nyújtsa ki a nyelvét. Le- pedékes. Megnézem a pulzusát. Gyorsan ver. A feje forró . . . — Maga beteg. Félrebeszél. — Mi?! Ha most lenne egy önvédelmi atomrakétám, megvédeném magam . . . De lehet, hogy igaza van. Érzem lázas vagyok, a szénanátha teszi. Ez is az agyamra megy. Állítólag az aszály miatt nincs is széna, de szénanátha az van. Hazaviszem Stohaneket. Lefektetem, beadom neki a lázcsillapítót, vizes ruhát rakok a homlokára. Már megyek el amikor utánam szól: — Ugye, ha leveszik a nagy nyugdíjak fölét, akkor azzal az én nyugdíjamat fogják kiegésziteni? Komoly a baj! Ez. már félrebeszél. Rohanok a telefonhoz és sürgősen mentőt hívók Stohanekhez. Seres Ernő a levelekiekhez, a Tempó őket nem kívánta átvenni. Valószínű, hogy a vészreakció hatására robbant ki a botrány. Az első összeütközésre akkor került sor, amikor az adásvételi szerződéssel kapcsolatban a nyíregyházi irodába csak a téesz elnökét, Kováts Csabát engedték, a többieket (téesz. jogász, fő- könyvelő,- Tempó elnöke) nemes egyszerűséggel kizárták. Ekkor már elhangzott, hogy a 25 dolgozó lefoglalja és birtokba veszi a telepet. A tárgyaláson már sikerült mindezt úgy módosítani, hogy a dolgozók ugyanolyan feltételekkel, mint a Tempó augusztus 6-ig megvásárolják a telepet, az épületeket pedig bérlik. A vételárat 5—6 millió között jelölték meg, mondván a pontos összeget a leltár alapján tudják megmondani. Augusztus 6-ra már megalakult Kádár János vezetésével a munkástanács, amely levélben értesítette a téeszt, hogy társas vállalkozásként folytatják tevékenységüket. Augusztus 9-én a földművelési minisztériumban a két ágazat képviseletében Kádár János és Vogronics László, a minisztérium jogásza, valamint a téesz vezetői írták alá azt a megállapodást mely alapján ha augusztus 30-ig nem teszik le az asztalra a pénzt a társas vállalkozás tagjai, a téesz szabadon értékesítheti a telepet és az ott dolgozók munkaviszonyát megszüntetheti. A határidő lejárta előtt két nappal bejelentkezett a téeszhez az MDF két gazdasági szakértője, akiket Kováts Csaba azzal utasított el, hogy a párt ne avatkozzon bele a téesz belügyeibe. Valahogy érthetetlen, hogy a fórum szakemberei miilyen jogon akartak vizsgálódni és miért hívták le őket Nyíregyházára. Újabb levél A határidő napján (augusztus 30-án újabb levél érkezett a téeszhez. Ebben leírják, hogy megalakult a Ti- szatrade és a Tűzvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi KFT., amely a Mezőbank RT. helyi fiókjától 5,4 milliós ígérvényt kapott a vételár kifizetésére. A bank ugyan ezt csak akkor teljesíti, ha belső szabályzatának megfelelően valamilyen fedezetet mutatnak fel a kft. tulajdonosai. Időközben Kádár János egy röpiratot szerkesztett, amelyben a „zöld báró” (té- esz-elnök) hatalmát megelégelt és kizsigerelt munkások kérnek igazságot. A munkás- tanács ugyanakkor birtokháborításért azt a téeszt jelentette fel a városi ' tanácson, amelyiké a telep. . A munkástanácsba 25-ből 17-en léptek be, de a vezetőik egy kivétellel a telep felső vezetői, illetve inproduk- tív munkás. Tehát a legjobban keresőkből áll a munkástanács vezérkara. Hogy lehet akkor munkásérdeket védeni és miért nem fizikai munkás a munkástanács elnöke? A kizsigerelt munkás- tanács vezetői közül az adminisztrátor hölgy 27 ezret. keres, a két ágazatvezer.ő bruttó fiamliúeézren 'félti', ehhe? jön $ közei; tízezres kilométer-átalány. ÁZ éiihűlt évi prémium alapján a tűzoltókészülék ágazatnál a négy vezető 553, míg a 16 fizikai dolgozó 310, a környezetvédő ágazatnál a 3 vezető 479, az 5 fizikai 125 ezer forintot vehetett fel. Ez ellen ugyan a munkástanács vezetőinek kellett volna tiltakozni, de hát á saját maguk áltál megállapított jelentős . pénzeket nem utasíthatták, vissza. A Tempó vár , Az átalánydíjazást éppen azért, vezették, be, . hogy a fizikai munkások ,Hö?ül,, aki többét dolgozik, többet is keressen. Az ilyen mérvű aránytalanságok miatt a téesz vezetősége a fizikai dolgozók alapbérét 20 százalékkal emelte és kikötötte, hogy az idei év után járó prémium kifizetésekor 6Ö—4Ó százalék lehet az arány a fizikaiak javára. Az is érdekes, hogy a téesz kiderítette, a környezetvédő ágazatnál a vezetőknek és családtagjaiknak ugyanabban a szakmában kisipari engedélye van, így a konkurenciát saját maguk jelentik a kenyéradó gazdájuknak. A híresztelésekkel ellentétben Kádárnak nem mondott fel a téesz, ellene fegyelmi eljárást kezdeményezett. Mivel az ez évi 1500 munkaórát teljesítette, a téesz közös munkavégzés keretében nem tart igényt munkájára, de téesz-tag marad továbbra is Utólag az is kiderült, hogy a munkástanács vezetői azért vállalták maguknak ezt a pozíciót, mert abban a hi- szemben voltak, hogy rájuk is érvényes a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó jogszabály. így jövedelmező pozíciójuk megtartásáért talán az országban először munkahelyi vezetők alakítottak munkástanácsot. A történetnek még nincs vége, hiszen a Tempó vár, hogy lecsituljanak a kedélyek és végre a dolgozók döntsenek. Máthé Csaba Botrány egy adásvétel körül Menni vagy nem menni — ez itt a kérdés