Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-06 / 209. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 6. Felelősséggel cselekedni A Vállalkozók Pártja elsősor­ban azt tartja a legfontosabb­nak, hogy szeptember 30-án sor kerülhet az első, igazán szabad, demokratikus önkormányzatok megválasztására. Olyan testüle­tek létrehozására, amelyeknek tagjait nem választják ki előre bársonyszékekben. Annak örü­lünk, hogy nem rafinált módon előkészített úgynevezett íelölő- gyűléseken kényszerítik egyet­len hatalmi csoport érdekeit ki­szolgáló személyeket r. jelölésre és annak elfogadására, majd holtbiztos megválasztására. Mindezek tudatában a mi pár­tunk azonosul cgy-egy település közösségének érdekeivel és ab- bai. szeretnénk segítséget nyúj­tani mindenütt, hogy ez a törté­nelmi jelentőségű választás va­lóban a nép választása legyen. Sokan úgy gondolják, hogy a Vállalkozók Pártja csak a vállal­kozók érdekeit kívánja érvénye­síteni. Nem titkolt szándékunk, hogy ez egyik sarkalatos része programunknak, mert r bukott rendszerben talán a legjobban elnyomott, megnyomorított, em­beri jogaiban sokszor megsér­tett tagjai voltunk a kiválasztot­tak társadalmának. A legerősza­kosabb kollektivizálás időszaká­ban serp voltak képesek azonban meglenni az iparosok, vállalko­zók nélkül és kénytelenek vol­tak legalábbis minimális létjogo­sultságot biztosítani számunkra. De mii most, a helyi hatósági vá­lasztások előtt népben és nem­zetben gondolkodunk. Mi úgy ítéltük meg, hogy az utóbbi években es kényszerű mértékte­len áremelkedések miatt és a bérek, jövedelmek aránytalanul alacsony növekedése folytán egész társadalmunk és annak szinte minden rétege egyre rosz- szabb életkörülmények között él. Ilyen viszonyok között azt hi­szem minden pártnak az lehet az alapvető érdeke, hogy megállít­sa országunk további gazdasági romlását, elkerüljük a gazdasági összeomlást. az életszínvonal szakadatlan romlását és kive­zessük a sokat szenvedett né­pünket a válságból. Ügy tűnik, hogy a szabadon megválasztott országgyűlés és kormány eddig nem találta meg azt a néhány sarkalatos pontot, amelyeknek megváltoztatásával elindulhattunk volna a felemelkedés útlán. En­nek okát elsősorban abban lát­„A gazdagok feleslege a szegélyek jogos talajdona" fl Kereszténydemokrata Néppárt programjából Tegnapi lapunkban kezdtük el közölni a Kereszténydemokrata Néppárt nyíregyházi önkormányzati programját. Akkor a gazda- ; Ságról volt szó, most az egészségügy és szociális gondoskodás te- ! rületén elhatározott szándékukkal ismerkedhet meg az olvasó. Az egészségügy és a flzociáüs gondoskodás területén átfogó változást akarunk. Az ,.ingye­nesének mondott, de valójában paraszolvenciára (hálapénzre) épülő egészségügyi ellátás nem tartható tovább. Ez nemcsak az ellátásra szoruló betegeket, ha­nem az egészségügyi szakdolgo­zókat is megalázó helyzetbe hozza. Ezért ítz orvosi ellátást bizto­sítási alapokra kell helyezni. Az eddigi hárompólusú intézmény- rendszert (körzeti orvosi, rende­lő intézet, kórház) kétpólusú in­tézményrendszerrel kívánjuk fel­cserélni. Ennek egyik póiusán a háziorvos, magánorvos, magán rendelőintézet, biztosítótársaság orvosa, másik pólusán pedig a kórház áll. Komoly szerepe le­het a külföldi adományokat me­gyénk számára felhasználó ala­pítványoknak. Mindez lehetővé teszi a szabad orvosválasztást, mely egészséges versenyt, természetes szelekciót, végső so­ron magasabb színvonalú és be­tegközpontú ellátást eredmé­nyez. A szociális gondoskodás önkormányzati programunk kri­tikus pontja. Ez az a terület, ahol a legtöbbet kellene tenni, s ahol a legkevesebb erőforrás áll rendelkezésre. A családalapító fiatalok lakására, a munkanél­küliek és alacsony jövedelemmel rendelkezők pénzsegélyre várnak. Megoldatlan a cigányság hely­zete. A pénztelenség határt szab a segélyezésnek, noha erre van e legnagyobb igény. így elkerülhe­tetlen, hogy az állami költségve­tésből származó anyagi forrá­sokat kiegészítsük társadalmi és egyéni forrásokkal. A nem ke­resztény világnézetű emberekkel is tudatosítani kívánjuk a szo­ciális igazságosság erkölcsi kö­vetelményét: „A gazdagok feles­lege a szegények jogos tulajdo­na” (Szent Ágoston). Ez azt je­lenti, hogy krízishelyzetben, ami­kor a szegénység nő, nemcsak az államnak, hanem az állam jómódú polgárainak is erkölcsi kötelessége a szegények támoga­tása. Ezért szeretnénk, ha az ön- kormányzat létrehozna egy szo­ciális célú alapítványt, melyhez az induló tőkét a város bizto­sítja, de ahhoz a karitatív szer­vezetek, egyházak, társadalmi szervezetek, vállalatok, intézmé­nyek. szövetkezetek és magán- személyek is csatlakozhatnak. Ezen túlmenően kiemelten tá­mogatni kívánjuk mindazon személyeket, akik önállóan, vagy közösségben szociális munkás­ként indíttatást éreznek idős, el­esett, beteg embertársaik gondo­zására. A piacgazdaságra való áttérés sok áldozatot követel, s ebben jelentős mértékben érintett a ci­gányság városunkban élő része is. Ebben a kérdésben alapel­vünk: ,.nemcsak értük, velük”! A cigányság hazánkban a leg­nagyobb nemzetiség. Ezért lét- fontosságú, hogy képviselve le- gyen az önkormányzati képvise­lőtestületekben. Bizonyos, hogy a cigányság problémáit a cigány­ság nélkül nem lehet megolda­ni. Szeretnénk, ha a cigány ér­telmiség. a cigányközösségek ve­zetői partnerek lennének abban a munkában, amit közösen kell elvégezni a cigányság társadal­mi felemelkedéséért. (Folytatás az 1. oldalról) dő szovjet laktanya szolgálja majd ezt a célt. Amennyiben a mentőállomás a volt mun- kásőrépületben lehet, akkor a laktanya ipari park lesz. Ideiglenesen egy évre így is a Start Vállalat kapja meg a felszabaduló épületeket. Közölte az elnökasszony: ma, csütörtökön igen fontos tár­gyalás lesz Nyíregyházán a sóstói gyógyszállóval kapcso­latban. várhatóan létrejön az Rt. Ugyancsak mára várják a Shell-Interág képviselőit to­vábbi fejlesztésekről folyta­tott eszmecserére. A kellemetlenebb témák között említette a piaccal kapcsolatban létrejött kft. ügyét, amit a dolgozók meg­támadtak : mint mondta, ügyészségi vizsgálatot kezde­ményeztek az ügyben. Beje­lentette az elnökasszony: a Nyíregyházi Élet — amely köztudottan havonta egyszer jelentkezett a Kelet-Magyar­ország városi példányaiban — szeptemberben jelenteti meg utolsó számát, s ebben rész­letesen elszámol a tanács a végzett munkájával, a mel­léklet további sorsa az ön- kormányzat döntésétől függ. Elhangzott továbbá: írásban keresték meg a Belügymi­nisztériumot. amelyben ké­rik a nyíregyházi rendőrség megerősítését, szerintük leg­alább 40 újabb rendőrre vol­na szükség. Ezzel függ ösz- sze: kapcsolatba lépett a ta­náccsal egy innen elszárma­zott és ma Malmőben élő ha­zánkfia. aki az ottani rend­őrség selejtezése során fel­szabaduló, még használható technikai eszközökből tudna juttatni Nyíregyházának. Már ilyen úton érkezett egy adó­vevő rádió. Végezetül Csabai Lászlóné megköszönte a sajtó munka­társainak az elmúlt négy és fél évben tapasztalt, zömé­ben eredményes együttmű­ködését a tanáccsal, hangsú­lyozva. már hosszabb ideje úgy dolgoznak a városházán Hol vagytok szociáldemokraták? juk. hogy a parlament kormány­zó frakciója és az ellenzéki-pár­tok egymással versengve, első­sorban saiát érdekeit szeretnék érvényesíteni és nem tudtak kel­lő figyelmet fordítani az egész népet érintő olyan törvényke­zésnek. amelvnek kedvező hatá­sai már az első száz napban is érzékelhetők lettek volna. Ezért, a kormánvzati munkái Is Mentősen befolyásoló önkor­mányzatokra lesz szükség. Es ez nem kis felelősséget jelent, majd a helyi képviselőtestületek szá­mára. Pártunk és az ipar-testü­letek éppen eíért olyan salát és független tetőiteket támogatnak mind a iélölésék, mind a válász- tás alkalmával. akik felmerik vállalni a rájuk háruló felelős­séget és képesek is lesznek a cselekvésre. Hát itt. és most is. és minden­hol! Ha akarnánk, sem tudnánk megfeledkezni a szociáldemok­ráciáról, mint pártról és realista eszmerendszerről, mert e témá­val nap mint nap foglalkozik a sajtó vagy a rádió. Nemcsak az országos pártvezetőség körüli, gyakran szándékosan felfújt, de a szociáldemokrata hagyomá­nyokhoz mindenképpen méltat­lan botrányszagú eseményekre gondolunk, hanem arra, hogy sem a politológusok, sem más tárgyilagos gondolkodók sem tudnak a hazai problémákhoz közelíteni a szociáldemokrácia eszköztara nélkül. Nézzük, mi­ért? Mert a Szociáldemokrata Párt a dolgozó emberek, a bérből, nyugdíjból és más tisztes jőve­Jogsegély, tagtoborzás delemből élők, a gyarapodó lét­számú kisvállalkozók pártja. A legnagyobb történelmi múltra visszatekintő párt. Százéves tör­ténete alatt a legnehezebb idők­ben is következetesen védelmez­te a dolgozó emberek érdekeit. Természetes szövetségesei a különböző szakszervezetekben tömörülő tagság és az ipartestü­letek. Éppen ezért, mindenéi fontosabbnak és égetően aktuá­lisnak tartjuk, az iparban és a mezőgazdaságban, az egészség- ügyi intézményekben és az isko­lákban, a magánvállalkozásban, a hivatalokban dolgozókkal, a nyugdíjasokkal való kapcsola­taink bővítését, kiépítését. Ügy véljük, a mai politikai palettán a balközépen elhelyezkedő szo­ciáldemokraták a mérleg nyelvét jelenthetik. Valamennyien érdekeltek va­gyunk hát abban, hogy a hely­hatósági választásokon szociálde­mokrata jelöltek is induljanak, akik eélkitűzéseink valóra váltá­sával a lakosságközpontú önkor­mányzat egy-egy építőkövét is jelenthetik. A szociáldemokratákat a mar­xista típusú munkáspártoktól az különbözteti meg, hogy — a magántulajdont nem akar­ja megszüntetni, sőt ezen alapuló piacgazdaságot ser­kent, — a hatalom megosztásának és egyensúlyának elvét vallja (minden diktatúrát, monopó­liumot és hatalmi koncent­rációt elvet), — az emberi és polgári jogok teljes körű kiterjesztését kí­vánja a munkások és dolgo­zók polgárosodásával, — a munkavállalók védelmét úgy kívánja megvalósítani, hogy az ne akadályozza a magánfelhalmozást, mely a nemzet gazdagodásának szerves része. A liberálisoktól alapvetően a/, különbözteti meg, hogy a — szükségszerűen jelentkező konfliktusokat, kompromisz- szumos úton kívánja megol­dani, — alapértékelnek megfelelően, az emberi méltóság nem es­het a piacgazdaság áldoza­tául, a magánfelhalmozás nem nyomoríthatja meg a munkást és a munkavállalót. A reális helyzetértékelők felis­merték, a magyar nép lassan teljes politikai apátiába süllyed, mert pontosan a középréteg, ill. a bérből és fizetésből élők, a gyarapodó számú kisvállalkozók egyetemes érdekeit ténylegesen nem vállalta fel egy párt sem. A rendszerváltás hozzájuk még nem jutott el. / Ml nem vonjuk kétségbe az Országgyűlésbe jutott, illetve kormánypártok abszolút elköte­lezettségét Magyarország felvi­rágoztatása Iránt. De nem értünk egyet az összes módszerrel, meg­oldással, a hangsúlyokkal. Azt tapasztaljuk, a nép politikával szembeni jelenleg növekvő ér­dektelensége előbb-utóbb oldód­ni fog, sőt a gazdasági problé­mák akár az utcára is vihetik az elszegényedő többséget. Mi, megyei szervezők nem tar­tozunk semmilyen szociáldemok­rata frakcióhoz sem, a tiszta szo­ciáldemokrata célokat tűztük ki célul. A párt szervezése megkez­dődött megyénkben is. Ez úton is kérünk minden szimpatizánst, keresse a kapcsolatot a szerve­zőkkel, Eddigi tapasztalataink szerint többen vagyunk, mint gondolnánk, csak nincs kontak­tus közöttünk. Kérjük, ha nem sikerült megtudni a helyi vagy egy közeli tagtoborzó időpontját, közvetlenül keressék központi ideiglenes irodánkat, melynek címe: 4400 Nyíregyháza, Tanács- köztársaság tér 9. III,'316. Posta­cím: Szabadság tér 11. Pf.: 167. MSZDP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Koordinációs Bizottsága együtt a sajtóval, hogy a la­kosság kellő háttériniormá- ciót szerezzen bizonyos dön­tésekről. Jóllehet, az elmúlt négy és fél évben nem min­dig sikerült valamennyi kér­dést a város javára dűlőre vinni — különösen áll ez a függetlenedésre a megyei ta­nácstól — ennek ellenére nincs szégyenkeznivalója a testületnek, az apparátusnak, amely változatlanul ellátja feladatát és szeptember 30- aig minden adandó alkalmat megragad, hogy dönteni tud­jon a városközösség érdeké­ben. Heiligenstadt, NDK: Több tíz ezer ember gyűlt össze a Bé­ke téren szeptember 4-ikén, hogy meghallgassa Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár választási kampánynyiló be­szédet. A közös német választásokat december 2-ára írták Ki. Újabb OMEK-díjasok (Folytatás az 1. oldalról) résből, meggyből és uborká­ból. Ugyanebben a pavilon­ban, a Dohányértékesítő Kö­zös Vállalattal közösen sze­repel Kislétáról a Nyírségi Dohánytermelési Egyesülés, amelynek tevékenysége is­merhető meg a kiállított poszteren. Számtalan kistermelő áll meg az „A” pavilon „Vető­mag” feliratú standjánál, ahol a nyíregyházi Vetőmag Vállalat Kutató Központja által előállított új bab- és borsófajták és a vírusmentes burgonya minigumó iránt ér­deklődnek. Ez utóbbiak kö­zül a legnagyobb a hagyo­mányos gülbaba-fajta si­kere. Magánkiállító is szerepel megyénkből az OMÉK-on. A nyíregyházi Krajnyák testvé­rek páternoszter szaporító­háza a K szabadterületen kelti fel sokak kíváncsiságát 8 méternél is nagyobb ma­gasságával. A szabadalmi el­járás alatt lévő torony-üveg- ház meghökkentően új és szellemes technikai megoldá­saival már izraeli, arab és angol kertészek elismerését is kivívta. Mindent tud, amit egy üvegháznak tudni kell és a világpiacon az ára — mely 1 millió forint — is messze­menően versenyképes. Terü­letigénye csak 16 négyzetmé­ter és fele az energiaszük­séglete, mint egy azonos hasznos felületű hagyomá­nyos üvegháznak. Jó lóra tett a Bátorgép Kft., amikor az Agroinnov Kft.-vel közösen a magán- gazdálkodókat célozta meg fejlesztéseivel. A két szabol­csi cég közös kiállító terüle­tén rengeteg az érdeklődő a HD—160 típusú terményda­ráló (ára csaik 10 ezer forint), az egytengelyes, 3 tonnás MBP—3 pótkocsi (három ol­dalra tud billenteni), vala­mint az egy, kettő és négy soros kivitelű, mini burgo­nyagumó ültetésére is alkal­mas burgonyaültető gépeik iránt. A bringó-hintójuk, melyből már Olaszországban is fut négy, kiváló reklám- hordozónak bizonyul. Kiosztották az OMÉK 1990 díjakat a tenyészállatok kö­zött. Szép eredményeket ér­tek el a szabolcsi sertéste­nyésztők. A Magyar nagyfe­hér hússertések között OMÉK Nagydíjas lett a Kis- várda „Rákóczi” téesz 5 ko­casüldője és I. díjat kaptak a kansüldőik. Második díjat kaptak a tomyospálcai „Rá­kóczi” koca-, és kansüldői és a nyírtassi „Dózsa” fiatal kanjai. A nyírtassi kocasül­dőket 3. díjjal jutalmazták. A KA-HYB fajtájú sertések között OMÉK I. díjat nyert az ófehértói „Búzakalász” té­esz kansüldőivel, a Magyar lapály kategóriában pedig a napkori Kossuth téesz koca- és kansüldöi kaptak II. díjat. A tej hasznú szarvasmarhák között kitüntették Emőkét, a kállósemjéni Üj Élet téesz Magyar holstein-fríz tehenét és Reményt, a Számos-menti Állami Tangazdaság hús­hasznú Limousin-Magyar tarka tehenét. Egyre többen vannak, akik a Magyar Politikai Foglyok Szövet­ségének igazolványával rendel­keznek. Az érdekvédelmi szö­vetség körültekintően és folya­matosan végzi vállalt feladatát. Aktivistái az ország valamennyi megyéjében, nagyobb városai­ban működnek. Nyíregyházán januárban alakult meg a szer­vezet, szóvivője Szabó Zoltán. Mindenekelőtt a megbízatásának a körülményeiről kérdeztük: — A feladattal, amit vállaltam Almást Árpád országos elnöksé­gi tag (különben demecseri la­kos) bízott meg Megállapodá­sunk szerint jogsegélyszolgálatot és tagtoborzást végzünk. A hang­súly most a jogsegélyszolgála­ton van, hiszen sokan vannak, akik korábbi sérelmeik jogor­voslásához segítségre, tanácsra szorulnak. Amit mi díjtalanul nyújtunk, az a felvilágosítás, út­mutatás a kérelmek elkészítésé­hez és a tőlünk telhető ügyinté­zés — Megítélése szerint Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyében hányán vannak olyanok, akik a szövetség tevékenységére, tagságára igényt tarthatnak? — A már ismert létszám 8—10 ezerre tehető, de ez időről idő­re növekszik. Erre a fogadóórá­kon megjelentek számából is kö­vetkeztetni lehet. Hetente két­szer, kedden és csütörtökön tar­tunk fogadóórát, egy-egy foga­dóórán 8—10 személy jelenik meg. Ezt én még nem tartom kielégítőnek. kezdeti stádium­ban vagyunk, a tagtoborzástól sokat* várunk. — Tagtoborzás? De milyen feltételekkel és milyen céllal. Másrészt mikor kezdődik ez a munka? — A tagtoborzás célja és felté­tele. hogy a szövetség soraiba lépjenek mindazok, akik 1945-től napjainkig jogsérelmet szenved­tek, politikai foglyok, üldözöt­tek és deportáltak voltak. Nem kasszafúrókra, nem köztörvé­nyesekre számítunk. hanem azokra, akiket elveik miatt, ko­rábban politikai meggyőződésük és cselekedetük miatt, gazdasági és társadalmi pozíciójuk miatt meghurcoltak. Tagszervező gyűlést most, közeli időpontban, szeptember 8-án tartunk Nyír­egyházán a Felszabadulás út 6. szám alatt, a volt Hazafias Nép- fron tanácstermében. A szövet­ségnek rendes tagjai lehetnek azok. akik igazodtam politikai foglyok, deportáltak, kitelepítet­tek voltak vagy a kulákperek áldozatai. Tiszteletbeli rendes tag lehet az, aki az előzőleg felsorol­taknak özvegye, családtagja. Pártolótag az lehet, aki a célki­tűzésekkel egyetért. — A szervezeti élethez, a szö­vetségi munkához szükséges a megfelelő iroda és egyéb he­lyiség? — Mint említettem, a fogadó­óráinkat, a korábbi Hazafias Népfront székházában tarjuk. Ott rendezzük majd be a szövet­ség irodáját is. Erre a célra a helyiséget már kijelölték, de a berendezkedés feltételei még nincsenek meg. Ne a falu rovására fiz Agrárszövetség a földtulajdon-rendezésről A pártállam lebontása so­rán megszűnt megalázó alattvalói stá­tusunk, de a mezőgazda­sággal való bánásmód alig változott. Úgy tűnik, ma is az ideológia határozza meg az ágazat sorsát. A történelmi igazságszolgáltatás a gazdaságirányításban nem al­kalmazható. Ennek ellenére kor­mányprogrammá vált. Az Agrárszövetség megalaku­lásától egyetértett azzal. hogy aki földet akar művelni, kapjon erre lehetőséget. Kapja vissza földjét, vagy ha nem örökölt, kapjon kedvező lehetőséget bér­letre vagy vásárlásra. Azzal azonban soha nem értett egyet, hogy a földet emeljék a tulaj­donreformból. A régi sérelmeket gyógyítani kell, de nem újabb igazságtalanságokkal Álláspontunk szerint: a meg­váltott földek régi tulajdonosait kártalanítani kell; az legyen a tulajdonos, aki a földet műveli; ne váljon a vidék szociális le­rakodóhellyé. A födtulajdonlás mindig érzé­keny része volt a társadalom­nak Tömegesen i960—61-ben ke­rült a föld tsz-használatba és nem tulajdonába. A szövetkeze­tek tulajdonába csak az 1967-es IV, törvény hatályba lépesével került a föld. A tulajdonrende­zés kiindulópontjának ezt a dá­tumot tekintjük. A kötelező megváltás törvé­nyes, de igazságtalan volt. A megváltást az állam diktálta, nem vette figyelembe a föld ér­tékét. A régi földtulajdonosok sem kapták meg tulajdonuk ér­tékét. éppen úgy, mint a társa­dalom más rétegei tulajdonuk államosításakor. Ezért a földtu­lajdon kártérítése az általános tulajdonrendezés keretei között valósuljon meg, állami kártala­nítással. A távol élő tulajdonosok, örökö­sök az akkori föld aranykorona- értékének megfelelően megálla­pított Ft-összeg erejéig az állam által kibocsátott kárpótlási köt­vényre jogosultak. Azok a régi tulajdonosok, akik falun maradtak. így kevesebbet kaphattak az állam gondoskodá­sából és szeretnének földet mű­velni, a megváltási ár visszafize­tése mellett kapják rneg földjük tulajdon- és használati jogát. A megmaradó tsz-tulajdonú földet a tsz-tagok és alkalmazottak kapják meg. Ezzel biztos élet­teret kap a tsz-tag és a magán- termelő egyaránt. Nem szakad ketté a falu társadalma. Saját tulajdon birtokában eldöntheti a földművelő, hogy önállóan, vagy szövetkezetben kívánja gazdál­kodását folytatni. így lehet elér­ni, hogy az élelmiszer-termelés színvonala ne essen vissza. Nem átalakításra, hanem át­alakulásra van szükség. A kis­gazdaságok kialakulását lehet segíteni, de nem a nagyüzemek ellehetetlenítésével, a szakembe­rek megfélemlítésével és elűzé­sével. hanem kedvezményes hi­telekkel, olcsó kisüzemi gépek­kel, egyre bővülő szolgáltatá­sokkal. Érjük el végre, hogy mások nélkülünk a földügyben sem dönthessenek. Ne engedjük a tu­datosan munkanélkülivé tett tö­megek városból való visszaára- moltatását. Nem nyugodhatunk bele, hogy a hatalomért ver­sengő pártok a nagyvárosok és a nagyipar problémáit újra a fa­lu rovására oldják meg. Agrárszövetség Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Választmánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom