Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. szv.^ .iber 29. Könyvpanasz Kik kavarták meg a szert? kot- a lúgos tartály kármen­tőjében észlelte a dimetil- foszfitos tartályból a gáz ki­törését, riasztotta a tűzoltó­kat, de a robbanást nem le­hetett megakadályozni. A tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a bekö­vetkezett robbanást a dime­tilfoszfit és a foszforoxiklo- rid keveredése okozta. A Legfelsőbb Bíróság meg­állapította: a tartály park ke­zelőitől, a betanított munká­soktól, akiknek az a felada­tuk, hogy a kapott utasítás­nak megfelelően a különféle vegyi anyagokat lefejtsék, nem várható el a lefejtésre beállított tartályban lévő anyag azonosítása. A hibás, nemtörődöm, hanyag és meg­felelő szabályozás hiányában előállt, súlyos anyagi káro­sodást is előidéző robbanás bekövetkezéséért nem a k,ét betanított munkás volt a fe­lelős. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság a Nyíregyhá­zi Munkaügyi Bíróság ítéle­tét hatályon kívül helyezte, Steiger Károlyt, állásába visszahelyezni rendelte. Maczkó Zoltán esetében a fegyelmi elbocsátást kimon­dó határozatot megváltoztat­ta 6 hónapi 500 forint béí’- csökkentésre ítélte. Azt mostmár tudjuk, hogy kik az ártatlanok. De kik a bűnösök ? (h.'J.) A robbanás félelmetes volt. Nemcsak hangja és lángja mi­att, hanem mert olyan anyagok gőze szállt a levegőbe, amely félelemmel töltött el sok ezer embert. Ehhez képest akár jelentéktelennek is ítélhető, hogy 11 millió forintos kár keletkezett. kért. A MEO telefonon kö­zölte, hogy a minta dimetii- foszfittal azonos, ezért a be­érkeztető füzetben az anyag nevét átjavította, a mérleg­füzetben azonban nem. 1989 szeptember 20-án reggel a tartálypark csoport- vezetője ellenőrizte a beér- keztető-füzetet és tapasztal­ta a javítást. Az anyagkeve­redést megakadályozása vé­gett a javított feliratot lera­gasztotta és a ragasztásra rá­írta, hogy „dimetilfoszfit". A mérlegelési füzet adatát ő sem javította át. Kilenc óra után lefejtésre állították be a dimetilszulfál feliratú, de dimetilfoszfitot tartalmazó tartálykocsit. Maczkó Zoltán a mérlegfü­zettel ellenőrizte a tartály- kocsit és miután az anyag neve nem egyezett, vissza­küldte és kérte a másikat. Molnár Károly tolatásvezető bár meggyőződött arról, hogy a dimetilszulfátos kocsiban dimetilfoszfit van, erről nem tájékoztatta Maczkó Zoltánt, hanem felhozta lefejtésre a foszforoxikloridot tartalma­zó tartálykocsit. Még a délelőtt folyamán lefejtették az NSZK-ból ér­kezett sósavat, majd Steiger Károly egyedül a szovjet tar­tály lefejtéséhez látott. Ami­Az eset 1989. szeptember 20-án történt. Következmé­nyeként két embert — idős Steiner Károly hatelemis be­tanított munkást és Maczkó Zoltán nyolc osztályt végzett betanított munkást — elen­gedtek. Egy évvel az eset után ismét napirendre került az ügy, mert a Legfelsőbb Bíróság elnökének óvására mindkét vádlottat visszahe­lyezték. Idézzük fel az egy évvel ezelőtt történteket. 1989. szeptember 10-én i Tiszavasvári Alkaloida te­rületére érkezett a Szovjet­unióban feladott tartályko­csi Azon cirill betűkkel sze­repelt tartalma, a „foszfor- oxiklorid", A tartálykocsit mérlegelés után — a vasúti pihenőbe vontatva — leállí­tották. 1989. szeptember 17-én szintén cirill betűkkel énke- zett egy tartálykocsi dimetil- szulfát felirattal, a fuvarlevé­len magyarul is ezt tüntették fel, a minőségi bizonyítvány viszont „dimetilfoszfitot” tar­talmazott. $. tartálypark mű­vezetője ez alapján vezette rá a beérkező okmányokra is a dimetilszulfát megjelölését. Miután az anyag így isme­retlenné vált, azonosítás cél­jából analitikai vizsgálatot A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház soron következő darabját — amelyet augusz­tusban kezdtek el próbálni — egy temperamentumos fiatalember Vas Zoltán Iván vég­zős főiskolai hallgató rendez. A Miss Amerika című operett színpadra vitele a diploma- munkája lesz. (Elek Emil felvételei) Fizika kellene, az oroszt visszáruzzák Ilyen a mi formánk: az iskolakezdés sosem jár indulatok nélkül. Rosszul összeállított füzetcso­magokról, hiányzó tanszerekről és tankönyvek­ről, feleslegesen kifizetett tornafelszerelésekről szóltak és szólnak az édesanyák panaszai. Csorna József festőművész képeiből látható kiállítás a rakamazi nagyközségi könyvtárban október 17-ig. (Sulier Mária felvétele) Megpróbáltuk hát „felderí­teni a frontokat". Először Kazsik Miklóstól, a PIÉRT Kereskedelmi Válla­lat megyei kirendeltségének vezetőjétől kértünk helyzet­képet. Megváltozott füzetek — Ez a tanévkezdés úgy zajlott le, hogy nem beszél­hetünk semmiféle csúcsfor­galomról. Az emberek csak a legszükségesebbeket szerez­ték be tőlünk. (A cikkíró csendesen elmélázik: rend­hagyó lett volna a nyíregy­házi Bethlen Gábor utcai író­szerben látott, több hétig tartó tumultus?) Hiánycikk a radír, a körző, a vonalzó, ugyanis ezek jelentősebb része a Cseh- és Szlovák Köztársaságból, illetve Kelet- Németországból érkezik. Éves szerződésünk nem teszi lehe­tővé a szezonra koncentrá­lást. Lemaradás mutatkozik a, középiskolás füzetek szállí­tásában is, pedig azok hazai termékek. A háttérben az áll, hogy szeptembertől a közép­fokú oktatási intézmények­ben nagyalakú irkákat kér­nek Ilyenek lettek a dolgo­zatfüzetek is. A gyártók vi­szont még nem tudták kielé­gíteni a megváltozott igénye­ket. Becserélik a sportfelszerelést A sportfelszerelés-készletről és a kereslet nagyságáról Glovács Ilonától, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sport, hangszer, és munkaru­házati boltjának vezetőhe­lyettesétől kértünk felvilá­gosítást. A kínálat minden szem­pontból megfelelőnek bizo­nyult. A szülőkkel megeshet, hogy nem olyan színű dresszt. nadrágot vagy tornacipőt sze­reztek be, mint amilyet a gyerekük iskolája kér. Ilyen esetekben természetesen be­cseréljük a holmikat. Az is­kolák háromféle színű torna­ruha közül szoktak előírni egyet. Mi feketéből, kékből és pirosból is elegendőt tar­tunk. Tornacipőből vagy a fehéret, vagy a kéket köve­telik meg. Mindkét fajta kap­ható. Mi hír tankönyvügyben? Ennek megválaszolására De­ák Péter, a nyíregyházi Váci Mihály Könyvesbolt vezetője illetékes. (Ö irányítja az ál­talános és középiskolai tan­könyvek helyi forgalmazá­sát.) Elmondta, hogy naponta 320—350 mázsa kenyérre van igény, de számukra nem kö­zömbös: a fajták közötti arány hogyan alakul. Annál inkább, mivel egyedül a fe­hér kenyér ára nem változott az áremeléskor. Pedig fur­csának tartja azt, hogy ami­kor egy kiló Liszt ára 17 fo­rint körül van, ennek a ke­nyérnek a kilója „csak" 14,80. így 5 forint veszteség kelet­kezik minden darabon. Nem vállalhatják fel, hogy emiatt Sokat késtek a tankönyvek — Az elemistáknak a ne­gyedik osztályos környezet­ismeret könyvre, a hetedikes és nyolcadikos történelem könyvre, és a nyolcadikos technika könyv A és B vál­tozatára kellett idáig várni. A gimnazisták ének-zene könyvei sem készültek el időre. Ezek ugyanis telje­sen újak minden évfolya­mon. Harmadikban pedig fi­zika könyv sincs. E legutóbbi kivételével minden hiány­cikk megérkezett a napok­ban. Hamarosan ki is szál­lítjuk valamennyit. Egyébként mi egész év­ben árulunk tankönyveket. Most az iskolák által vissza­küldött áru egy részét to­vábbküldi ük a nagykereske­delmi raktárba, de a fennma­radó hányadból válogathat­nak a hibás könyveiket cse­rélő és a feledékeny nebulók. a gyár veszteséges legyen, hi­szen dolgozóiknak bért kell fizetni, ezért nem mindegy, hogy az arányok hogyan ala­kulnak. Korábban az össztermelés­nek körülbelül 40 százalékát tette ki ez a fajta, most 60 százalékra lenne igény. Ezt két ok miatt nem elégíthetik ki. Egyrészt kétkilósból — ahogy a kereskedelem igény- li — csak 60 mázsát tudnak előállítani, ez a termelési ol­dal. Másrészt az említett gaz­Két éve még rá gondoltak a pedagógusok-, ha bízni sze­rettek volna abban, hogy a yagyar oktatási rendszer nem térhet ki a megújulás elől. Két éve még az egész ország ^hangos volt a nevétől, mert ‘tiszta logikával, árnyalt megfo­galmazásban közvetítette azok érdekelt, akiknek a számára az óvoda, az iskola nem puszta munkahely volt csupán, hanem a személyiségformálás klasszi­kus műhelye. Most is az egész ország han­gos Beke Kata nevétől. De eb­ből már hiányzik a hit, a biza­kodás. Inkább fáradt lemondás úszik a neve után. ö sem jobb a többinél. Bársonyszé­ket k-apott, és azonnal megvál­tozott a véleménye. Lám, Iám mit tesz, ha megváltoznak a szerepek? Beke Kata vérig sér­tette a magyar pedagógusokat. Azt mondta, ha elégedetlenek a helyzetükkel, akkor vállalja­nak takarítást! Az egyetemi hallgatók meg félmüveitek, ide vezetett a kontraszelekció! Fcl- müveltek, mert féimüvelt peda­gógusok tanították őket. Mentegetőzik. Beke Kata a rá- diában, hogy nem egészen úgy gondolta, ahogy mondta. De már minden hiába! A könnyel­műen megfogalmazott monda­tok beivódtak az agyakba, és egy pillanat alatt elpusztítot­ták azt a hitet, amelyet az el­lenzéki Beke Kata szerzett. Igaz, most már a kormányzópárt po­litikai államtitkára. dasági okok miat nem tehe­tik meg. Nem vitatja, hogy van igény rá, de a 45 százalékos arány fölé'nem kerülhetnek. Példaként a maszek pékeket hozta fel, akik ezt a fajtát nem sütik. Bár átérzik a kis keresetű­ek gondját, s tisztességtelen haszonhoz sem akarnak jut­ni, meg van kötve a kezük. Ám a minimális nyereségről nem mondhatnak le. Mi lehet a megoldás? Nem könnyű kérdés. Enyhíthet a gondon a fogyasztói igények változása, esetleg az, hogy az állam vállalja fel a kenyér­fajta előállítási veszteségé­nek dotálását. Bár félő, hogy mint általában, ennek az ügy­nek is mi, állampolgárok isz- szuk meg a levét... K. D. Ó rát vesz? — nyúlt a zsebébe, majd kide­rítetlen rendeltetésű mütyüröket kínál hozzá. Húsz éve még karórát árult a szovjet katona, ma a fegyverétől szabadulna. Jólértesültek szerint a KGST-piacokon akár tan­kot is vehetne az érdeklő­dő. Mára összecsomagol­ják a felszerelést, kiköltöz­nek a lakásokból, vonalra ültetik a családtagjaikat és elköszönnek az ideiglene­sen itt állomásozó szovjet déli hadseregcsoport tísz- jei, katonái. Ma már nem titkoljuk, hogy egy idegen hatalom elő- vagy utódvédjeiként őrködtek a szocializmus felett. Közös védelmi rend­szerbe tartozó magyar tár­saiktól természetszerűleg az internacionalizmus min­denek felett való voltát kö­vetelték meg. Ám Kelet- Európát megrázkódtató forradalmi hullám szük­ségtelenné tette jelenlétüket a szövetségesnek mondott, ám sakkban tartott orszá­gokban. így érthető, hogy a nem­zeti honvédség nem jöhe­tett létre eddig. A demok­ratikus társadalom építése viszont feltételezi, hogy eszmeiségében nemzeti vo­násokat felmutató, lét­számában csekélyebb, ha­gyományaiban a jeles tör­ténelmi elődök példáját követő fegyveres erő szü­lessen. Szükségleteink és anyagi lehetőségeink szabják meg a mértéket, milyen hon­védségre bízzuk szuvereni­tásunk védelmét. Ma már nem titok, hány fiatalt so­roznak be, hiszen azt tart­juk fontosnak: minél rövi- debb időt töltsenek távol a családjuktól, a munká­juktól a kiskatonák. Meg­nyirbálják a tárca túlbü­rokratizált szervezetét. Annyi tisztet foglalkoztat­nak, amenyit hatékonyan lehet és szükséges. Mind nagyobb arányban talá­lunk orvosokat, közgazdá­szokat, jogászokat, mérnö­köket a felsőfokú katonai végzettséggel rendelkezők mellett a honvédségben. Az a törekvés, hogy a szak­értelem, a hozzárétés kap­jon elsőbbséget a honvé­delmi kérdések megoldásá­ban. A pákozdi győzelem emlékére ma is üd­vözöljük a fegyve­res erők és testületek hiva­tásos tagjait és polgári al­kalmazottait, valamint mindenkit, akit ebből az alkalomból elismerésben részesítettek. Szolgálatuk jellege átalakulóban, a Magyar Köztársaság igé­nyeihez igazodik. Vizsgarendezés Tóth Kornélia Még egyszer a tiszavasvári robbanásröl Gyüre Ágnes A fehér kenyér nyomában Egyik olvasónk jelezte, hogy a 14,80-as fehér kenyér hi­ánycikknek számít manapság, pedig ez a legolcsóbb. Miért van ez? Várható-c változás? Erről kérdeztük Ribőczki Ist­vánt, a nyíregyházi 2. számú kenyérgyár vezetőjét, aki az okok hátteréről is beszélt. Pákozd példája

Next

/
Oldalképek
Tartalom