Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

1990. szeptember 29. Kelet-Magyarország 3 Megnyugtató és időtálló rendel Átmenetelés KÉT ALAPVETŐ FON­TOS dolgot hiányolnak ma a gazdaemberek. Alkottassák meg végre a földtörvény, szűnjön meg a földtulajdon­nal kapcsolatos bizonyta­lanság, másrészt legyen egy olyan agrárprogram, amely iránymutató, reális, a pa­rasztság széles körében el­fogadható. A földtörvénnyel kapcso­latban egy gazdálkodásban jártas, a politika iránt sem közömbös mezőgazdasági szakember mondta: „Vajúd­nak a hegyek és még egeret £em szültek.” Nincs miről vitatkozni, nincs semmi, amit (^fogadhatnánk, vagy elvethetnénk. Panaszok van­nak, helyi * és országos gop- dok tornyosulnak, mert a mezőgazdaságot érintő ked­vezőtlen természeti és köz­gazdasági hatások könyör­telen ül károsítanak. Az aszályt, az állami támoga­tások megvonását, illetve mérséklését emlegetik és ön­tevékeny a kiútkeresés. Mert nincs földtörvény, fsz-förvépy és agrárprog- rarri,j erőre kapott egy olyan vélemény, miszerint majd a falu,ifi tsz megoldja gondja­it. Vgn már az országban termelőszövetkezet, amely részvénytársasággá alakult és vannak olyan gazdaságok, amelyek nem ipari és szol­gáltatói tevékenységre, de földművelésre szerveztek és szerveznek • kft.-ket. Mind­ezt. annak érdekében és iolyan céllal teszik, hogy a termelési, foglalkoztatási folyamatosságot megőrizzék, s a tulajdonlási formát erő­sítsék. Az említett jelensége­ket látva a pénzügyekben jártas szakemberek kétel­kednek. Kétlik, hogy egy részvénytársaság a piaci kö­rülmények között teljes kö­rű foglalkoztatást vállalva, látszatmunkát, improduktív munkát biztosítva életképes legyen. Ez a kételkedés jo­gos. t A KÜLÖNBÖZŐ PRÓ­BÁLKOZÁSOKAT a gyanú árnyéka is körül lengi. Van­nak, akik azt mondják, hogy a tsz-ek vezetői azért szor­galmazzák az egyik vagy másik gazdasági formát., hogy átmentsék a „hatalmu­kat”. A gyanakvók akkor is ezt mondják, ha a részvény- társaságra, a kft.-re nemcsak a vezetőség, de a traktoros, az állattenyésztő, a növény­termesztő, egyszóval több száz gyalogmunkás is sza­vaz. De hát mit akarhat át­menteni az, akinek eleddig sem földje, sem pozíciója, csak munkája volt a mező- gazdálkodásban? A válasz egyszerű és logikus, a föld­munkás igenis a munkát, a földművelést akarja nem át­menteni, hanem megmente­ni, megtartani. A parasztember dolgozni akar. Király Béla szamosta- tárfalvi olvasó a „Húshagyó kedv” című cikkhez hozzá­szólva írja: „Talán akkor fog javulni a helyzet, ha a kormány is azt akarja, hogy ne legyen húshiány a ból­étokban. Ne a múlt hibáin rágódjanak, hanem annak kijavításán fáradozzanak. Elsősorban a magyar mező- gazdaság talpraállítása a fontos . . . Fizessék meg a mezőgazdasági termelői ára­kat, hogy legyen minden­kinek kedve dolgozni.” Ki­rály Béla a mezőgazdasági munka érdem szerinti el­bírálásától, megbecsülésétől bőséget, gondtalan hús- és kenyérellátást, a mezőgazdap sági termelést és fellendülé­sét reméli. Mindezt szektor­semlegesen. A GONDOK MEGSZÜN­TETÉSE, a mezőgazdaság talpra állítása — mai pénz­ügyeink — mellett nem könnyű. De nemcsak a pénz­telenség az akadály. Kell a bizonyosság. Ideje már, hogy a bizonytalanságot felvált­sa a konkrét, kézzel fogha­tó és megnyugtató rend. Olyan rend, amely lezárja és megoldja a föld körüli vitát, programot ad és időtálló értékeket kínál a munkáért, a földművelésért. Seres Ernő Maguk irányítják sorsukat Az idézett cikk álláspon­tunk szerint egyoldalúan tár­ta fel a fékbetétgyárban tör­ténteket, ezért úgy gondol­juk, hogy az olvasóink reális . tájékoztatásához az általunk .elmondottakat is figyelembe -Kell venni. A gyár igazgatója, Mezősi Dezső 1990. szeptember első /lapjaiban szóban megkereste a vállalat vezérigazgatóját és jelezte, hogy 1990. december 31-ével nyugdíjba kíván vo- 'nulni. Ehhez kérte a vezér- igazgató támogatását. E nyi­latkozatát írásban 1990. szep­tember 12-én megismételte, őggt követően • ugyanezen a 'bajion személyesen megjelent á : vezérigazgatónál a gyár három szakigazgatója és az Volt a kérésük — figyelembe véve a gyárban uralkodó ál­lapotokat —, hogy a gyár ér­dekében Mezősi Dezső Igaz­gató azonal vonuljon nyug­díjba. Kérelmük alátámasz­tására elmondták, hogy a teljes gyárvezetés álláspont­ját képviselik. Kérésük indo­kaként az igazgató antide­mokratikus vezetési stílusát hozták fel. Ezen a megbe­szélésen Mezősi Dezső is részt vett és akkor úgy dön- _tött, hogy a beadott írásbeli kérelmében azonnali felmen­tését kéri. Az azonnali fel­mentés indokaként egészségi ^állapotának rosszabbodását jelölte meg. E nyilatkozatát (myyienféle kényszer és ráha­tás nélkül tette meg a gyár igazgatója. A vezérigazgató a gyári szakszervezettel egyet­értésben hozzájárult az igaz­gató azonnali felmentéséhez és még ugyanezen a napon megbízta Tóth Ferenc keres­kedelmi igazgatóhelyettest határozatlan időtartamra az igazgatói teendők ellátásával. Az 1990. szeptember 12-én a szakigazgatókkal folytatott megbeszélésen megállapodás született, hogy 1990. szep­tember 18-án a gyárban kon­zultációt tartanak a kialakult helyzettel kapcsolatban. Szeptember 18-án Mezősi De­zső ismételt beadványt adott a vezérigazgatónak, melyben kérte, hogy a szeptember 12- én történteket tekintse sem­misnek és továbbra is ő le­hessen a gyár igazgatója. A megtartott rendkívüli meg­beszélésen Mezősi Dezső igazgató felmentése és a gyár további sorsa volt na­pirenden. A gyár teljes veze­tése, a független szakszerve­zet, a szakszervezet és a munkástanács képviselői vol­tak jelen. Az itt elhangzott egybehangzó vélemény az volt, hogy a gyárigazgató semmi törvénybe ütköző cse­lekedetet nem követett el, azonban a gyár jövőjét csak új első számú vehetővel tud­ják elképzelni. Ennek érde­kében a jelenlévők teljes né­zetazonossága mellett a kö­vetkező döntés született: Mezősi Dezső nyugdíjazása a gyár érdekében indokolt, a Minden eddiginél na­gyobb kínálattal jelen­tek meg a nyugati autó­gyárak az idei BNV-n. Bizonyára abban a re­ményben hozták el a már sorozatgyártás alatt álló, illetve a legújabb típusokat, hogy hazánk­ban is van, vagy lesz rá vásárlóerő. Azoknak az olvasóknak mutatjuk be képeinket, akik a jövő vásárlói lesznek, illetve akiknek csak vágyálmuk egy-egy ilyen autó. (E. E. felv.) Cél: a nyugati szint A műszaki hónap is idő­szerűvé tette hogy a témá­ról beszélgessünk Frankó Jánossal, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ve­zérigazgatójának első helyet­tesével, Vezse Józseffel, a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesével és Tóth Ti­borral, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Víz- és Csator­namű Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesével. Nincs versenyhelyzet — Milyennek ítélik vállalatuk műszaki szintjét? Hazai és kül­földi összehasonlítást is tehet­nének. F. J.: Éppen húsz éye egye- sült a szabolcsi és a hajdúsá­gi erdőgazdaság, valamint a naményi ládagyár. Igazi mű­szaki fejlesztésről csak az egyesülés óta beszélhetünk. Azóta koncentráljuk az anya­gi erőket és célirányosan fej­lesztünk. Az utóbbi jó né­vezérigazgató megbízta Tóth Ferenc kereskedelmi igazga­tóhelyettest két hónapra az igazgatói feladatok ellátásá­val. Pályázatot írnak ki a gyárigazgatói munkakör be­töltésére és az érdekképvi-, seleti szervekkel közösen döntenek az új igazgató sze­mélyéről. A jelenlévő veze­tők és érdekképviseleti szer­vek megjelent képviselői vál­lalták, hogy az általuk ismert körben megtesznek mindent, annak érdekében, hogy Me­zősi Dezsővel kapcsolatosan keringő mendemondáknak elejét vegyék. Az itt elhangzott nyilat­kozatok és vélemények alap­ján a vállalatvezetés úgy gondolja, jelen esetben nem „tiszt” áldozatról van szó, ha­nem a gyár dolgozói élnek a palitikai változások adta le­hetőséggel és maguk kíván­ják irányítani sorsukat és maguk szeretnék megválasz­tani vezetőiket. A vállalatve­zetés úgy látja, hogy a veze­tőváltással nem hiúsulhat meg a gyár jövőjét meghatározó esetleges vegyes vállalati for­ma létrehozása. Az itt leírtak hisszük, hogy teljesebb képet adnak a fék­betétgyár ügyéről és hozzá­járulhatnak az indulatok megfékezéséhez. Annál in­kább valószínűsíthetjük ezt, mivel a I8-án kialákíto tt konszenzus alapján a gyári kollektíva munkája megfele­lő kerékvágásban halad to­vább. Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kárpáthegyi Tibor mb. vezérigazgató Megfelelő műszaki színvonal nélkül képtelenség piacképes termékeket előállítani. Gazdaságunk csak akkor emelkedhet a nyugati szint közelébe, ha műszaki színvonalunk eléri a kellő magasságot. Van pótolniva­ló (főleg megyénkben), hiszen köztudott, hogy az el­múlt egy-két évtized gazdasági szabályozói nem ser­kentettek igazán műszaki beruházásokra. műszaki beruházásra. Ebből 110 millió közművek és víz­tisztítók rekonstrukciójára szolgál. Utóbbi összegből Nyíregyházán korszerűsítjük a szennyvízcsatorna-hálóza­tot úgy, hogy nem túrjuk fel a várost. Fúrtunk nem rég a hány évben a gépesítéssel könnyebbé tettük a fizikai munkát. Baktalórántházán a rakodást gépesítettük és kor­szerű fűrészüzemet hoztunk létre. Vásárosnaményban • a régi sufnik helyére három új üzemcsarnokot építettünk. Ti- szalökön komplett és modern feldolgozónk van. A beruhá­zásoknak, a műszaki fejlesz­tésnek is köszönhető, hogy javult munkánk minősége és termékfelfutást is elértünk. Örömmel mondhatom, hogy műszaki színvonalunk nem marad el a kiemelt borsod megyei erdőgazdaság színvo­nalától. Ausztriában is jár­tam, az Eszterházyak hatal­mas erdőgazdaságában. Ott a kitermelést és az elszállítást átadják magas technikával rendelkező alvállalkozóknak. V. J.: A nyolcvanas évek közepétől az építőipari pia­con versenyhelyzet alakult ki. Az- ipari háttérben és a mű­szaki szint területén viszont nem alakult ki versenyhely­zet. Az új lakások jótállási idejét például felemelték há­rom évre, az építőanyagokat szállítók viszont nincsenek hároméves garanciára köte­lezve. A jövedelmezőség is csökkent, ez az ellentmondás elszegényedéshez vezetett. Az építőiparban nincs pénz gépi beruházásra, fejlesztés­re. Sőt, igazán szinten tartás­ra sincs elég pénzünk. Hitelt pedig nem érdemes felvenni, hiszen a kamat 30—35 száza­lékos. A gondok ellenére vál­lalatunk a teljesen elavult be­rendezéseket lecserélte, né­hány technológiánkat komp­letté tettük. Eredmény, kia­lakítottuk a számítógép rendszerünket. Kelet-európai viszonylatban nem állunk rosszul. T. T.: A gazdasági szabály­zók nekünk is hátráltatást jelentettek. A műszaki szín­vonal nehezen mérhető, mert több összetevője van. Mérni lehet például az élőmunka kiváltására irányuló fejlesz­tést, az automatizálást. Né­hány dologban vállalatunk eléri, sőt meghaladja az or­szágos átlagszintet. A hibael­hárítás viszont nihcs nálunk jól gépesítve. Nincs pénzünk egyszemélyes kisgépekre, habár ezek a kisgépek nem lennének jól kihasználva. Vál- latunknál az újítási kedv és eredmény az országos átlag feletti. Ám az országban né­hány helyen több vízműte­lepet összekapcsolva egy disz­pécser-központból vezérel­nek. Ettől mi most távol ál­lunk. Gyors megtérülés — Ebben a bonyolult gaz­dasági évben mennyit költhet­nek műszaki beruházásra és mit várnak ettől a beruházás­tól? F. J.: A tavalyi 54 millió­val szemben idén 42 millió forintot fordítunk erre a cél­ra. Zárójelben említem, hogy erdőtelepítésre idén sokat költünk. Szinte már biztos, hogy hamarosan kapunk bő 20 millió forintot a központi exportfejlesztő támogatás­ból. Ebből hatmiliót Tisza- lökön használunk fel az Euró- raklap gyártásánál, s 19 mil­liót a nyírbátori parkettaüze­münk gépesítésére használ­juk. A parkettát is exportál­juk, valutáris haszna lesz en­nek a műszaki beruházásnak. V. J.: A faipari főüzemünk­ben idén 5—6 milliót fejlesz­tünk. Itt ugyanis hamar meg­térülhet ez a néhány millió, mivel megnőtt az igény a magastető iránt és beépített bútorokat is gyártani aka­runk az általunk épített la­kásokba. T. T.: Idén a két találmá­nyunkból és sok-sok újítá­sunkból hárommillió árbevé­telünk van. Néhány újítást eladtunk más cégnek. Év vé­géig 279 milliót költhetünk megyében nyolc új kutat. 4 városunkban felújítottuk a víztornyot az elmúlt hetek­ben. Cél az hogy a jövő nyári csúcs idején is jó legyen az ellátás. Tervszerű fejlesztés — A privatizáció és az öa^Qr- mányzát jegyében hogyan ■'ter­vezik a további műszaki fej­lesztést? F. J.: Mindkét témától füg­getlenül a jövőben is tervsze­rűen fejlesztünk ott, ahol a fejlesztéstől gazdasági ered­mény várható. V. J. A munkától, a meg­rendeléstől függ minden. A ki nem használt nagy értékű gépek veszteségforrást jelen­tenének. Több régi, nagy hírű építő vállalat veszteséges, nem tudja gépeit mire hasz­nálni. Mi a megrendelésektől függően szerezzük be gépein­ket, berendezéseinket. Nem látunk előre. Jó, hogy gépek bérelhetők, lízingelhetők, kí­nálati piac van gépekből. Előbb fontos, hogy legyen munkánk. T. T.: Taktikai beruházá­saink lesznek. Stratégiánk most nincs. Nábrádi Lajos A kamat mégsem ismeretlen Nemrégiben számoltunk be lapunkban a lakásfelújí­tási alap számlán tartott ősz- szegek kamatáról. Az OTP illetékeseitől kapott kiegészí­tés szerint: a PM rendelete alapján a társasházak felújí­tási alapjának számlakezelé­sét az Országos Takarék- pénztár látja el. 1989. december végén az OTP Megyei Igazgatósága levélben értesítette a társas­házak közösségét, hogy a felújítási alap kamatát 1990. január elsejétől 5 százalékkal megemelte. Ebből következik, hogy a lekötési idő nélkül (amilkor az OTP csak kezeli ezt az összeget) a felújítási számlákon tartott társasházi pénzek után jelenleg 12 szá­zalékos kamatot térítenek. A lekötött, vagyis bizo­nyos időre betétként elhelye­zett pénzek után 14,5 száza­léktól 25-ig fizetnek kama­tot. Például, ha a lekötés 1— 3 hónapra szól, akkor 14,5 százalék, ha 36 hónapra vagy annál többre, alkkor 25 szá­zalék a kamat. Nyíregyházán közel ötszáz társasház található, a megye többi településén szintén ennyi. E lakások OTP-nél kezelt felújítási pénzei után a múlt év végén 15 millió forintot meghaladó kamatot térítettek. A felújítási alap pénzesz­közeiből az OTP elsősorban a felújítási költségekre nyújt támogatást. (Ez jogszabály­ban előírt feladata is.) Az adatok szerint minden betett 1 forintra 2—2,20 forint köl­csön jut. Amíg a társashá­zak általában egy, kettő, há­rom évre kötik le pénzeiket, addig a 24,5 százalékos ka­matra adott felújítási hitelek visszafizetési határideje ma­ximum 15 év. (dm) Ébresztő műszakiak! ABNV álwiitói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom