Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-27 / 227. szám
1990. szeptember 27. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Kettős szorítás • Üres a kassza? • Elverték, vagy megforgatták? • Válaszol a pénzügyek gazdája Költségvetés közelről Hogyan gazdálkodott a város? Igaz-e, hogy már az önkormányzati választások előtt kiürült a kassza és üres zsebből kénytelen majd gazdálkodni az új helyhatóság? Ezekre a kérdésekre kértünk választ László Géza pénzügyi osztályvezetőtől. Mennyi az idei tanácsi költségvetés? — Pontosan kétmilliárd 958 millió 858 ezer forint. Évközi hitellel... Hogyan alakultak a bevételek? — Kettős szorításba kerültünk. A korábbi évekhez képest lényeges változás, hogy az állam a nekünk járó támogatást visszatartotta. A bevételek így idén augusztus 31-ig az időarányoshoz (vagyis a 66.7 százalékhoz) viszonyítva 3.5 százalékkal kevesebbek, vagyis 63.2 százalékosak. A másik nem kisebb gond, hogy az állami ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos jogszabályok változásai miatt is megtorpanás következett be. Feszítette gondjainkat az úgynevezett érdekelt- ségi bevételeknél a tanácsi bérlakásnál és a telekértékesítésnél jelentkező jelentős bevételi kiesés. Itt a tervezett 50 millió helyett csak 21 millió forint folyt be. Szerencsére megfelelő az intézmények működési bevétele, és jól alakult a lakossági adókból, s főként az illetékekből származó bevétel. Javult az adómorál? — Helyesebben nincsenek kirívó fegyelmezetlenségek. Összességében a bevételnél jelentkező hiányokat évközi hitelekkel hidaltuk át, amely eddig 387 milliót tesz ki. Ennek oka az állami támogatások kiesése volt, a garancia erre, hogy ezt a pénzt megkapja a város. Bért azonban addig is fizetni kell, az egészséges működési feltételekért mi vagyunk a felelősek. Melyek a legnagyobb bevételi források? — Az állami támogatás az összbevétel 35.9 százaléka, vagyis több, mint egymilliárd forint. A lakosság személyi jövedelemadójából nekünk mintegy 740 millió folyik be. Telekértékesítésből 216 milliós, tanácsi bérlakások eladásából 69 milliós bevételt terveztünk. Állami vállalatok által használatba vett telkekért 33 millióhoz jutunk és további pénzeszközök állnak rendelkezésünkre különböző szervezetektől, intézményektől, de gazdálkodunk is. Nem lesz pénzhiány Vagyis aki átveszi a város kasszáját, üresen találja azt? — Aki október elején felelős vezetője lesz Nyíregyházának, annak rendelkezésére áll a munkához szükséges pénzösszeg. Akkor tekintsük meg a mérleg kiadási oldalát is... — Kiadásra ugyanannyit terveztünk, mint bevételre. Ezt szeptember 1-jéig 67.1 százalékban — vagyis szinte hajszálpontosan teljesítettük. Azaz nem költekeztünk túl. Itt a legjelentősebb tétel az oktatásközművelődés .— a kiadások 62.9 százalékát ez viszi el. A városgazdálkodási feladatok 17.8, a szociális-egészségügy 15.6 százalékot jelent, az igazgatás költségei pedig 3.7 százalék. Érdemes lenne forintban kifejezni a kiadásokat és tételszerüen, hadd lássa a lakosság is, mire és mennyit költenek... — Az óvodai ellátás idén 160 millióba kerül, az általános iskolai oktatás 493 millióba, a középiskolai 503 millióba. Kulturális és sportcélokra 66 millió jut — és kevés. Mindenütt feszít, hogy az áremelések fedezete — amely mintegy 65 milliós nagyságrendű — nem biztosított. Érdekes lehet a következő számsor is. Az év eddigi részében közvilágításra 42 milliót, köztisztaságra 13, parkfenntartásra 11.7 milliót, út- és hídfenntartásra 26 és fél milliót költöttünk. Szociális segélyezésre 26.7 milliót, gyámügyi segélyezésre 11 milliót, s a mozgássérültek üzemanyagtérítésére több mint 6 milliót fordítottunk. Ki a jó gazda? Végül: Ön azt mondta imént, hogy az új önkormányzatnak nem lesz üres a kasszája, ugyanakkor 190 millió az idei hiteltörlesztésük. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni? — Nincs ellentmondás. Az ifjú házasok lakáshitel-támogatásából — aminek mi vállaltuk át a kamatterhét — bejön még 12 millió. A majd 66 milliós telekkialakításra felvett idei hiteltörlesztéseink mögött ott vannak a telkek, amelyek behozzák a kiadást. Egyáltalán miért kellett hitelekbe belemenni? — Mert célszerű volt. Aki inflációs körülmények között nem vesz fel kedvező kamatozású hiteleket — mint mi tettük a magánerős út- és közműfejlesztés megelőlegezése esetében, vagy az örökösföldi gimnázium és a Hunyadi utca meg- és kiépítésére, az rossz gazdája ennek a városnak és hideg vizet sem érdemel. E hitelek, kölcsönkötvények nagymértékben segítették ahhoz Nyíregyházát, hogy gyorsabban fejlődjenek az ellátatlan területek, egyébként hosszú éveket veszítettünk volna. Akkor beszélhetünk-e eladósodásról? — Arról szó sincs. Ha valaki azt akarná most felróni, hogy éltünk a kedvező lehetőségekkel, hogy arra törekedtünk, hogy az úgynevezett ^futamidőn belül újabb és újabb feladatokat hozzunk előre, akkor mélységesen igazságtalan lenne. Mert a hitelek felvétele a mi esetünkben nem azt jelentette,, hogy elvertük, hanem hogy megforgattunk a ovárosközösség pénzét. Hírünket viszik Művészet, video, karikatúra A város tanácsa lehetőségeihez mérten számos kulturális nagy- rendezvényt támogatott anyagiakkal és szervező munkával. Ilyenek: a Művészeti Hetek, a Nyíregyházi Nyár, a Nyírségi Ősz, az Országos Népművészeti Kiállítás és Vásár, a Munkahelyi Művelődési Hetek, a Váci Mihály vers- és prózamondóverseny, az Országos Karikatúra Biennálé, az Országos Videoszemle és Tanácskozás, a Jósavárosi Napok és legújabban az Örökösföldi Napok. A megújult Művészeti Hetek rendezvénysorozatában az utóbbi időben a budapesti művészeti főiskolák hallgatói mutatkoztak be elsősorban. Határainkon túl is egyre nagyobb érdeklődést kelt a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótábor, amely elviszi Nyíregyháza jó hírét. Az itt dolgozó művészek a városnak ajándékozott munkáinak gyűjteményére épülő, a város kulturális életét új színfolttal gazdagító Városi Galéria is megnyílt. Támogatta a város a művészeti életet, művészek letelepítését. Gyarapodott a köztéri alkotások száma. Létrejött a rétegigényeket kielégítő videomozi, s nem utolsó sorban a városi televízió, amely mind jelentősebb szerepet vállal az információáramlásban, a várospolitika alakításában. Miközben örvendetes, hogy új egyesületek, körök és klubok alakultak, sajnálatos, hogy ezek a csoportok önfenntartásra nem képesek, fenntartóik mind gyakrabban vonják meg tőlük anyagi támogatásukat. Egy a várost szépítő-gazdagító épületek közül: a Domus Áruház Nyíregyháza szédületes — amerikai tempójú — növekedésével az ország 7. nagyvárosa lett. Ez a hihetetlen léptékváltozás egy település életében mértéktelenül rövid idő alatt természetesen nem járhat következmények nélkül. Az országos átlagtól való elmaradás erőltetett ütemű ledolgozása, a kiemelt szerepkörnek történő megfeleltetés igénye a város területnövekedésével és kialakult szerkezetének erőteljes változásával járt. # Hogyan látja mindezt Veress István főépítész? — Nagyvárosi mivoltunkból és modernizálódó életünkből a várostestet fokozott terhelések érik és a számítások szerint az igazi robbanás már a közeljövőben bekövetkezhet. Ezek a terhelések a környezeti szennyeződésből, a forgalomnövekedésből s a városodás folyamatának minőségi változásából, a városiasodás fokozottabb megjelenéséből adódnak. Az alapvető igen alacsony mennyiségi és minőségi színvonalú termelő és humán infrastruktúra gyökeres és komplex fejlesztése — átalakítása a korábbi tervekben ugyan már körvonalazódott, a tényleges adottságok miatt csak a feltétlenül kikerülhetetlen beruházásokra futotta. Sokszor csak ideiglenes megoldásokat „kényszerí- tett” ki a szükség. Mert akár csak egyetlen kisebb nagyságrendű lakóintézményi, vagy ipari raktározási terület kialakításához fajlagosan nagyobb költséggel kellett volna előkészíteni a területet, a város távlati igényét is figyelembe véve. A szűkös források viszont döntően átmeneti, vagy ide-iglenes megoldásokat tettek csak lehetővé. 0 A kényszerű kompromisszum eredményezte a torzulásokat? —1 Igen! Ez nyomta rá bélyegét a városképre, a humanizált környezetre. így alakultak ki a befejezet- lenség érzetét keltő torzók, lettek rendezetlenek a csatlakozó részek, provinciális ízűek a műszaki, archi- tektorikus megoldások. A komplex hasznosítás és a távlati igény egyre kisebb, egyre csökkenőbb idővel követte a korábbi fejlesztési és beruházási döntéseket. És bár az utóbbi években alapvetően változott, humánusabb, esztétikusabb, a hagyományokat és várospolgár érzetét előtérbe kerítő lett az építészeti-beruházói szemlélet, azok az ellentmondások, amelyek országos norMenekülés a magánytól Van, aki csak társaságot keres Az utóbbi két évben egyre-másra alakultak Nyíregyházán az önszerveződő csoportok, klubok, egyesületek. E szervezeteket maga a lakosság kezdeményezte, hiszen az élet legváltozatosabb problémáira keresnek segítségükkel választ. Örvendetes, hogy a korábbi kulturális és sport jelleg ma már kiszélesedett, a kisközösségek sok formájában keresik a megoldást. Ez tűnt ki azon a fórumon is, amelyet a tanácsi vezetés hívott össze a tájékoztatás és tájékozódás céljából. A családnak nyújt támaszt a nagy- családosok egyesületének helyi szervezete, az értelmi fogyatékos gyermekek szüleinek egylete, az örökösföldi egészség- és családvédő egylet. Mint megtudtuk, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) színes rendezvényei sorát tovább akarja gazdagítani. Kedvezményes kereskedelmi szolgáltatást terveznek, úgynevezett NOE- vegyesbolt nyitását, ahol tagjaiknak nagykereskedelmi áron kívánnak árusítani, de e kedvezményben részesítenék alapvető élelmi- és mosószerekből a kisnyugdíjasokat is. Az egészségesebb életmód érdekében komplex programot dolgoznak ki, amelynek keretében jól megfér egymás mellett a biokertészet, a bioétkezés és a biobolt. Tanácsadó szolgálatuk létrehozásával a családi él Ejt kogfüktusajnak kivédése, a cél. Az egyesületet — amelynek lelkes vezetője a Gégény házaspár — a tanács többször is jelentékeny pénzösz- szeggel támogatta. Nélkülözhetetlen az értelmi fogyatékos gyermekek szülei egyesületének tevékenysége is. Tájékoztató előadásaik, klubfoglalkozásaik nevelési-gondozási módokat ismertet, a gyermekek játszócsoportjai óvodai felkészítésük alapja, kirándulásaik, táborozásaik szülte az egyetlen lehetőség a kitekintésre, szórakozásra, a szülők kikapcsolódására. Szűrő, pszichológiai, pedagógiai tanácsadási tevékenységük — mivel annak állami megfelelője nincs — valóban nélkülözhetetlen. Ezért is illeti köszönet külön is a Tamai házaspár szakértelmét, áldozatkészségét. Az örökösföldi egyesület — amely a család általános segítője kíván lenni — működése még rövid múltra tekint visz- sza, perspektívája azonban programjában van, amelynek főbb elemei előadások, fórumok, termékbemutatók rendezése és szűrővizsgálatok szervezése. Több nyugdíjasegyesület is alakult az utóbbi időben, amely társaságot, tanácsadást, segítséget célzott meg programjában és természetesen a szabadidő tartalmas kihasználását. Orvosi előadásokat szerveznek, városnézést, kirándulást. kötés-horgolást. De a kártyázás és a beszélgetés önmagában is rV.Vrí jV'fVV- a-.••„t .■ sokat jelent, ez nem kevesek számára az egyetlen szórakozás, menekülés a nyomasztó magánytól. Szólni kell még az Erdélyből áttelepültek, a cigányság, a siketek és nagyothallók egyesületeiről és a mozgáskorlátozottak egyesületéről is. Ezek az önszerveződések ugyancsak élvezik a város kisebb-nagyobb összegű segítségét, de ügyeik intézéséhez helyiséget is kaptak. A mozgáskorlátozottak egyesületi tevékenységéből nőtt ki szinte teljesen önerőből a Start Vállalat, amely számos egyesületi tagnak nyújt munkalehetőséget. Érdekvédelmi tevékenységükön túl jelentős a művelődési és sporttevékenységük. Piremon sportegyesületük tagjai alkotják zömben a magyar ülőröplabdaválogatott világversenyeken számos dobogós helyezést elért együttesét. Önzetlen és páratlan egyesületi munkájukat ismerte el idén márciusban a kormány az Ifjúsági-díjjal. A tanácsi támogatás új formájaként megjelent Nyíregyházán az első lakás, amely kifejezetten egy mozgáskorlátozott család speciális igényeit is képes kielégíteni — jó lenne, ha később követnék a többiek. Csepp a tengerben, de már ez is valami: a Nyírfa és a Domus Áruházak feljáróin már a mozgássérültek is közlekedhetnek. matívákat, előírásokat és vélt szükségleteket erőltettek többek között Nyíregyházára, ma is lassítják a helyi sajátosságok, érdekek megvalósítását. 0 Tud erre szemléletes példát mondani? — Egy döntően fiatal átlagélet- korú és egy magasabb átlagéletkorú 1 város természetesen más-más alapon kell, hogy az iskolai tanterme- két, vagy óvodai férőhelyeket lakói számára biztosítsa. Az ezekhez szükséges területek pedig jogilag a jelenlegi tulajdonosra — kinek a tulajdonát a „szükséges” fejlesztés majd érinti — értékvesztést és kényszert jelentett, hiszen a normatíva szerint szükséges területek megvásárlásának a központi leosz- tósdiból következően általában nem volt, vagy nincs meg a fedezete. A tervezés központi személetű akaratát városunkra erőltetve csak fél, vagy alig kész megoldásokat eredményezett. Ezek jól nyomon követhetők a lakótelepek hiányzó játszótereinél, parkolóinál, közparkjainál, de a megépített utak alól hiányzó közművek egy részénél... és sorolhatnám tovább. Az esetek nagy részénél 4 tulajdonformák semmi- bevétele vagy a közüzemi hálózat települési irányításának hiánya sem szolgálta a városlakók érdekét, hiszen nem volt együttdolgozás, aligha lehetett a más-más fejlesztési szándékokat összehozni. így alakultak ki olyan torzók, melyek máig rontják a közérzetet. A csak a meny- j nyiségi fejlesztés gazdaságossága j hozott létre olyan idegen testeket a városban, melyet ma már mindany- nyian utálunk. (Jó példa erre a Szarvas utca víztoronytól délre eső része, vagy a Kossuth utca északi : oldala és még lehetne sorolni). 0 így kezdett eltűnni Nyíregy- 1 háza? Az, amelyik Krúdyé - volt, de még a mi szüléinké is? — Kezdtük idegennek érezni. A 1 léptékek a fejlesztések mentén óriá- i si méretűvé változtak, és ezek iga- t zából soha nem lettek legalább épí- j tészetileg kvalitásos új beépítések. Kimardt a városra jellemző utca-tér jelleg. A maga akadémikus tisztaságában is idegen, rideg lakótelepszemlélet azonban nem tarthatta tovább magát. Különösen, hogy megváltozott a fejlesztésben részt vevők köre, megjelent és mára már dominál a magánerő. A pontszerűen le- pöttyintett építmények helyett rendszemléletben, utca-tér képletben, szintszámcsökkentésben, az egyedi sajátosságok érvényre jutásában kell gondolkozni. 0 Hogyan? —■-'Úgy, hogy a lehető legtöbb helyen és bárpielyik pillanatban megjelenő átépítési szándék nyerjen Szabad utat. Kapjon teret a ma. . . .(Folytatás a 2. oldalonj A földön kell járni A településfejlesztés és -rendezés j — ahogyan a vároeH&építész látja------ •- *. **",#*.’ i i
