Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1990. szeptember 27. „Nem állt be törés” Változások öt tételben Dr. Koncz Imre főosztályvezető szerint a most leköszönő tanácstestület több mint ötéves működési ideje alatt számos kritikus döntési ponthoz érkezett. A városfejlesztés és a gazdálkodás 1985-ben elfogadott koncep­ciója ugyanis változtatást igényelt. A városfejlesztés öt évre szóló céljait akkoriban egy reményt keltő tanácsi szabályozó rendszerre alapozták Nyí­regyházán, amelynek fontos elemei voltak a normatív elosztás elve (fejkvó­ta rendszer), a céltámogatási rendszer és mindenek előtt az a meghirdetett elv, hogy az a rendszer a helyi tanácsok biztonságos gazdálkodásának alapja, s amire a kormány garanciát vállal. E szabályozó rendszer valóban nagyobb önállóságot és jobb mozgásteret nyújtott a tanácsi gazdálkodás­hoz, egyben megnövelte a helyi testületek felelősségét is. Csakhogy az ország gazdasági helyzetének romlása igen érzékenyen érintette Nyíregy­házát is. A sorra kerülő intézkedések már hozzányúltak az előzetesen garantált pénzeszközökhöz. Ez városunk esetében a beruházások mintegy egyötödét vonta el, ami pontosan egy év fejlesztési lehetőségeinek megvo­nását jelentette. Sor került a forgalmi adó bevezetésére és az infláció is jelentősen megnyirbálta a lehetőségeinket. — Ebben a szituációban két választási lehetőség állt a tanács előtt: Az egyik, hogy a megváltozott körülményekre hivatkozással lemond bizonyos beruházásokról. A másik, hogy pótlólagos forrásokat keres. Tanácsunk az utóbbi utat választotta. A megoldáshoz új gazdálkodási módszereket kellett keresni. 1. Komplex szemléletű területhasznosítási tevékenységet alakítottunk ki. Lényege: kihasználni azt az új helyzetet, hogy a bankok, biztosító társasá­gok és egyéb szervezetek megyei központú székházakat kívántak építeni, így vált lehetővé, hogy a leromlott átlagú belvárosi épületek helyén a városfejlesztést szolgáló, jó megjelenésű házak épüljenek. Ez egyben pénz­kímélő megoldás volt, mert a különböző területek szanálására a tanácsnak • nem volt pénze. ! 2. A lakásgazdálkodás egységes folyamatába integráltuk a magánerős lakások céljára kialakított építési telkeket. A bérlakásról lemondott, vagy OTP-lakást leadó lakókat, illetve a fiatal házasokat előnyben részesítettük a telkek osztásánál, ennek eredményeképpen öt év alatt több mint ezer építési ! telket alakíthattunk ki. 3. Kötvényt bocsájtottunk ki 49 millió forint értékben, 12 százalékos kamattal. Ez tette lehetővé, hogy a kiskörűt építésének újabb szakasza \ mintegy 3 évvel a tervezett előtt valósult meg, átmenetileg szabad pénzesz­közeinket néhány hónapra a bankokban elhelyezve 10 milliós nagyságren- j dű többletbevételhez jutott a város. 4. Telekkialakításra, közművesítésre, beépítésre alkalmas területek elő­készítésére kedvező kamatozású hiteleket vettünk igénybe, amellyel időt nyertünk. 5. Tanácsunk úgy döntött, hogy vállalkozásokban is részt vesz, amelyek hozadéka hosszú távon egy központilag el nem vonható bevételhez juttatja az önkormányzatot. A belépéskor rendező elvünk volt, hogy minimális vagyoni hozzájárulással és korlátozott felelősséggel járó vállalkozókhoz csatlakozzunk. Jelenleg egy részvénytársaságnak és 3 kft.-nek tagja a városi tanács. } Az utóbbi időben előtérbe került a külföldi tőke bevonására való törek­vés, amelynek legfőbb célja a városfejlesztési, ellátási és foglalkoztatási I gondok enyhítése. Fontos itt megjegyezni, hogy nem az önkormányzati vagyon kiárusításáról van szó, ha ehhez rendelkezésre bocsájtunk jelenleg hasznosítatlan területeket. Sőt! Ezen felül még jelentős bevételhez is jut az k önkormányzat, amelyből felgyorsíthatjuk az infrastrukturális beruházáso­kat. Az elmúlt öt évben létrejött Nyíregyházán egy olyan oktatási-közműve­lődési, egészségügyi és szociális intézményhálózat, amely az ország nagy- városai sorában is megállja a helyét és megalapozza e tevékenységek > színvonalas ellátását. Mindezek ellenére néhány fontos területet nem tudtunk a szükségletek­nek megfelelően fejleszteni. A holnapra vár a fejlett úthálózat megvalósítá­sa, a körutak építésének befejezése, a belterületi utak kikövezése, felüljárók építése, telefonhálózatunk jelentős fejlesztése, a szennyvízvezeték-rend­szer komplex kiépítése, és lakótelepeink környezetének otthonossá tétele, garázsok tömegének építése. — Ezzel együtt is úgy gondoljuk, — fejezte be mondanivalóját dr. Koncz Imre — hogy a lakosság látja: a városi tanács megpróbált rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, s ennek is köszönhetően a városfejlesztés folyamatában nem állt be törés. Bölcsőde helyett: idősek otthona Családi orvoslás • Az étel létkérdés Munka-e az ápolás? Az öt éve választott nyíregyhá­zi tanácsi testületek szükségét látták egy átfogó, egységes, elméletileg is megalapozott szociálpolitikai koncepciónak, amellyel részben ellensúlyozhatják a fokozódó fe­szültségeket. Át kellett tekinte­niük az egészségügyi és szociális intézményhálózatot, és a célnak megfelelően át is alakítani azt. Mert például a GYED bevezetése, majd a gyermek 2 éves koráig ki- teijesztése miatt feleslegesség vált, hogy 1240 bölcsődei helyet mű­ködtessen a tanács. Ugyanakkor az idős lakosság körében mind erőteljesebbé vált az igény, hogy az úgynevezett napközi otthonok­ba járhassanak, ahol társaságot ta­lálnak és étkezést is kapnak. peztek, amivel részben átvállalták az élelmezési költségeket. Ennek összege 1990-ben meghaladja az 5 és fél millió forintot. Tanszerse­gélyekre a nagycsaládosoknál több mint 2 milliót fordított a tanács, s jelentősen nőtt a gyámügyi segély összege is. 1985-ben rendszeres nevelési segélyre 202 gyermek, idén már 1685 gyermek szorult. A bölcsődei helyek csökkenté­se feszültségekkel jár. Figyelem­be kellett venni, hogy a gondozók ne kerüljenek a munkanélküliek sorába, s hogy a szülők lakóhe­lyükhöz közel tudják elhelyezni gyermekeiket. E szempontok alap­ján 735-re csökkentek a bölcsődei helyek, s a felszabadult termek­ben idősek klubjai, pihenőházai alakultak. Jelenleg a Jósaváros- ban megszüntetett bölcsőde he­lyén alakítanak ki egy 50 helyes szociális otthont, s 200 idős em­ber veheti igénybe a klubok szol­gáltatásait, de így sem nyert fel­vételt minden jelentkező. Pedig a folyamatosan romló életkörülmé­nyek elsősorban a nyugdíjasokat sújtják, akiknek többsége a létmi­nimum alatti jövedelemből él. Sok embernél valóban létkérdés, hogy a városi vezetés nyújt-e részére szociális étkeztetést. Csak záró­jelben: öt évvel ezelőtt az ezt igény­lők száma mindössze 200 volt, míg napjainkban már megközelí­tette a 800-at. Hasonló feszültsé­get lehetett tapasztalni a jelentős áremelések után a nagycsaládo­soknál és a hátrányos helyzetű családok gyermekeinél az iskolai és óvodai étkeztetés területén. A tanácsi szervek külön alapot kó­máikat. Változtattak azon a ko­rábbi gyakorlaton, hogy a szociá­lis támogatást nyújtó tanácsi szer­vek, intézmények egymástól füg­getlenül támogatták a lakosság különböző korosztályait, rétegeit, csoportjait, s így többször nem is a krízishelyzetbe került családokat, hanem az egyéneket segítették. Az egységes családgondozást szolgálja az 1985-ben alakult csa­ládsegítő központ, de közel két éve egy kézbe került a felnőtt, a gyermek- és az ifjúságvédelem ügye is. Az utóbbi öt évben közel négy­szeresére nőtt az eseti szociális segélyt kérők száma. Az idén je­lentősen megemelt lakbér által súj­tott közel 2800 család részére kellett lakbértámogatást megállapítani. Mintegy 2000 idős és beteg ember számára adtak ki ingyenes gyógy­szerellátásra jogosító igazolványt. 1990. március 1-től ápolási díjat állapíthatnak meg annak, aki munkaviszonyát szüneteltetve otthonában felügyeli, gondozza arra szoruló hozzátartozóját és emiatt jövedelem nélkül maradt. Mind emellett folyamatosan nö­vekszik a szociális otthoni elhe­lyezést kérők száma, s a kérelem teljesítéséig ma már mintegy fél évet kell várni. E tekintetben nagy segítséget jelent majd a jósavárosi bölcsőde szociális otthonná alakí­tása, s az evangélikus egyház által létesítendő szeretetotthon. Az otthonukban önmagukat el­látni képes, de megfelelő családi háttérrel nem rendelkező idősek­nek, betegeknek segít a házi szo­ciális gondozó szolgálat, amely­nek tevékenységét ma már több mint háromszázan — a korábbi­nál kétszer többen — igénylik. A későbbi feladatokra felkészülni a városban élők családi és szociá­lis körülményei ismeretével le­het. Befejezéshez közeledik Nyír­egyháza szociális térképének ké­szítése. Ez bizonyítja, hogy na­gyon sok idős ember él egyedül, akiken a jövőben úgy kell segíte­ni, hogy meghallgassák problé­Nyíregyháza támogatásra szo­ruló családjainak száma az elmúlt öt évben megháromszorozódott. A szociális támogatást nyújtó in­tézményei ugyancsak háromszo­rosára nőttek, és e két terület kia­dásai meghaladják a 100 millió forintot. Mind többen tették szóvá, hogy a város lakosaival naponta érint­kező orvosi alapellátás a megyei kórházhoz tartozik és az önkor­mányzatnak se változtatni, se be­leszólni nem volt lehetősége. Idén január 1-től az egészségügyi alap­ellátás málló városi intézmény­ként működik. Ezzel folyamato­san lehetővé válik a családi orvos­lás, megteremthető az egységes körzeti-, gyermek- és fogorvosi hálózat kiépítése. A szociális gondozó- és védőnőhálózat meg­szervezése. A betegek szolgálatába lépett az örökösföldi 3 munkahelyes és a borbányai 5 munkahelyes új orvo­si rendelő. Kialakítás alatt áll a Korányi úti és az orosi gyermek­rendelő. Új lehetőséget nyújt az egészségügyi főiskola indítása, amely szociális gondozókat ké­pez. A megvalósulás stádiumába került a Szívalapítvánnyal közö­sen létesítendő komplex városi szű­rőállomás. „Mezítlábas” diplomácia Nyíregyháza nemzetközi kapcsolatrendszere csak a leg­utóbbi években jelenik meg úgy, ahogy ma már megszok­tuk. Korábban ugyanis kizáró­lag baráti népek baráti pártjai­nak helyi vezetői adtak találko­zót egymásnak — általában egymás jeles ünnepei alkalmá­ból. Nagyon nehezen lehetett nyitni a Nyugat felé. Városunk a 80-as évek elején próbálko­zott először az olaszországi Torino irányába kitörni. A kapcsolat kulturális csoportok cseréjeként indult, s nagyjából ezen a szinten működött né­hány évig, majd itt is bebizo­nyosodott, hogy a pusztán for­mai és protokolláris szempon­tú kapcsolatok kudarcot valla­nak. Tartalmas, a kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolat- rendszer kiépítése volt tehát a feladat, mégha csak évek múl­tán következik is be az ünnepé­lyes pillanat, amikor a városok vezetői aláírják a testvérkap­csolatokat szentesítő okmányt. Mint legutóbb Iserlohn város­sal, mikoris közel százan — képzőművészek, együttesek, zenészek, pantominművész, stb. — vettek részt a több mint egy hétig tartó rendezvényso­rozaton. (1989-ben Iseriohn- ban rendeztek nyíregyházi he­tet, a kapcsolatok üzemek, vál­lalkozók és magánemberek közötti kapcsolataivá alakul­tak.) Igaz, a szállodai és étkez­tetési, utaztatási árakat tekint­ve mindez nem kevés pénzbe kerül, de a befektetés megtenni a gyümölcsét, hiszen az isme­retségek révén munkahelyek települnek le nálunk. Vagy a finn testvérvárossal, Kajaani- val való kapcsolat eredménye­ként találtunk olyan partnerre, amely a sóstói gyógyszálló több mint egymilliárd forintos beru­házásának fő szponzora. És nem beszéltünk még az örven­detes számban gyarapodó nyelvi képzést elősegítő kapc- solatfelvéteiről. A Nantess-tal (Franciaország) kialakult kapcsolat eredményeképpen vesznek részt a Kölcsey Gim- názium diákjai francia nyelvi képzésben! Említhetnénk még az olaszoiiszági, az osztrák, a szlovák, az ukrán, az erdélyi, a svéd, a dán, s a legújabban ala- kuló jugoszláv, holland és ame­rikai kapcsolatokat, amelyek a kultúra, a gazdasági és a ma­gánszférában gyümölcsözhet­nek. Egy bizonyos: a városve­zetésnek az a törekvése, hogy lehetőségeket teremtsen a vá­rosközösség mind több lakója számára a mindenfajta proto- kolltól mentes „mezítlábas” diplomáciára, sikerrel járt má­(Folytatás a 1. oldalról) gántulajdon igényeiből fakadó 2— 8—10 lakásos sokoldalú beépítési lehetőség. Csak egészen minimális építési kényszert érezzen a tulajdo­nos és csak ott, ahol más városi tele­pülési igény azt követeli. Úgy mint szélesedjen az utca, tehát épüljön hátrább az új épület, a beépítés magassága korlátozva legyen stb. Keveredjenek a lakóhely — munka­hely — üzlet, szolgáltatás, ne legyen a nap egy-egy szakában a város egy- egy területe kihalt, mint például ma az Örökösföld, a Jósaváros, az úgy­nevezett alvó lakótelepek. Ezen kívül a perifériák beépítése mellett a történelmileg kialakult régi város­test átépítése az egyik legfontosabb feladat. Újra élet költözzön bele, ha kell, megváltozott funkcióval. Azok az utcák, épületek és környezetük, melyek történeti, esztétikai, és han­gulati okok miatt fontosak nekünk, újuljanak meg. És ha ez városunk lakóinak s nemcsak az egy vagy több tulajdonosnak az érdeke, akkor támogassuk őket, tegyük érdekeltté, és ne a,kötelezések,rösszízű eszkö­zével .éljünk. V . • Az illeszkedés kompromisszu­ma nem jelenthet kötelező erőltetéseket? — Semmiképp! Az utca, a tér, a sarok, a tömb olyan fogalmak, me­lyeket évszázadok óta használtunk, így hát újra kell értelmezni őket. Talán ezért is látszik az új szemlélet realitásaként a feltűnően sok új sa­roképület. Ezek egyben mintaadók is, városképi hangsúlyok és a továb­bépítések mintájául is szolgálnak. Azokat a sebeket, melyeket a koráb­bi rendkívül merev és tarolással járó tervek okoztak, szépen lassan így tüntetjük el, illetve keresünk partne­reket az ilyen beépítésekhez. Ez nem mond ellent annak, hogy min­den esetben törekszünk a komplexi­tásra, a környezettel való együtt-ter- vezésre és kivitelezésre. Túlzottan sűrű a város. A ragaszkodás a ki- sebb-nagyobb saját telekhez jól il­leszthető a további városfejlesztési szándékhoz is. A kertes-családi házas fejlesztéseket kell nagyobb léptékben favorizálni. Nem elégsé­ges még, amit a tanyás területek életképessége növelése érdekében teszünk. Azok a külterületek, me­lyek életterek is egyben'— ha nin­csenek fi^áf gátjai — ismét nyerjék vissza rangjukat és jogukat. Nyír­egyháza túlzottan erőteljes növeke­déséből, a városfejlesztés gyermek- betegségéből fakadó kisstílűségeket is át kellett gondolni. Ilyen például a két körutas sugaras úthálózat, vagy a teljesen forgalommentes belvárosi utópia, a további középmagas többszintes átépítések. E sok együtt­élő tényező hatására kell korszerűb­ben és új terv szellemében folytami városunk átalakulását. így született városunk általános rendezési tervé­nek módosítása, ami azután egy tel­jesen új rendezési tervet eredménye­zett. • Amely már megalapozza az új, optimális várost? — Sajnos ennek hatását is rontják a jelenlegi országos előírások, s legalább annyira a város most már erősen lecsökkentett pénzei, melyek nélkül a további fejlesztésrendezés területi szükségleteit biztosítani nem lehet. Ugyancsak gát a még mindig kevés tőkeerős vállalkozó, a merev, városi érdektől távol álló szak- és főhatósági rendszer, a még tisztázatlan önkormányzati tulaj­donjogok, a fizetőképes keresletek erős’ csökkenése; a nem helyi szék­helyű — vagy irányítású — cégek, vállalatok érdektelensége a város problémái iránt. A most már lazább kereteket nyújtó szabályozáson be­lül nem tudunk élni a meglévő szel­lemi tőkével, fellépni az esztétikai környezetszennyezés ellen. Ren­dezni kell a tervezési jogosultságot, és a kizárólag egyéni érdeket elvte­lenül kiszolgáló „tervezőket” nem szabad engedni tovább partizánkod- ni mindannyiunk kárára. A védett környezetünk megújításában csak a hozzáértés és a lelkiismeretes terve­zés-végrehajtás kapjon zöld utat. Ne lehessen további szemlélet Nyíregy­házán sem, hogy a csúnya, kirívó építményeket nem tiltja semmiféle szabály. A város arculata alakításá­ban a már bizonyított és közmegbe­csülést kivívott csoport értékítélete legyen a mérvadó. Nyíregyháza főépítészkedésem ideje alatt ilyen rendkívül nehéz körülmények kö­zött fejlődött. Azokon a helyeken, ahol a városi tanácsnak volt kompe­tenciája, igyekeztünk a beruházáso­kat, fejlesztéseket ebben a szellem­ben irányítani. 0 Lehet előre látni a holnapot? — Örökösföld befejeződésével a lakótelepszemlélet egyszer s min­denkorra kimúlt. A város minden területén a lehető legváltozatosabb funkciójú beépítések elegyednek, keverednek egymással. A városköz1 pönt, ha lassan is,'kezdi mutatni formálódó, elképzelt arculatát. Az épületek hangulatosak, jelzik a vál­tozó szándékot. Környezetük lehe­tőleg egyszerre nyerik el a beépíté­sekhez szükséges formákat, kiszol­gáló bútorzatokat (parkoló, fű, fa, virág, padok, közvilágítás stb.). Visszaépülnek a sebek helyei és a romlott állagúak helyére új, de lép­tékében igazodó, az utca-tér hangu­latához alkalmazkodó épületek sora valósul meg. Formálódik az új köz­lekedési rendszer, alatta a nem lát­szó szükséges infrastruktúrának kiépítésével és egyben növekszik a humanizálható, az autók szennyezé­sétől visszaszerezhető területek na­gysága. A város minden pontján pezsgő megújulás tapasztalható. Új épületek, közművek, utak sora épül, de mindenütt a visszamaradó kör­nyezetébe illeszkedő formában. Saj­nos, nagyon lassan csökken a belvá­ros terheltsége. A nagyobb és látványosabb fej­lesztésnek és rendezésnek most egy viszonylag hosszabb, alig-alig ta­pasztalható, de nagyon költséges időszak a feltétele. A nem látható, föld alá kerülő közművek, az egyéb infrastruktúrák kiépítésének, fej­lesztésének az időszaka következik. (Posta, útépítés és annak területelő­készítése, vasútrekons-trukció, szennyvízvezeték, gázátadó és ge­rincvezetékek kilométereinek kell létrejönni rövid időn belül).A város- központ és közvetlen környezete megújításához újabb terület-előké­szítéssel kell számolni, hiszen ren­geteg a nem lakás céljára épült épü­let, az emberekhez méltatlan állapo­tú lakóház. A bevezető utak város­képi formálása és a nagy forgalom várostesten kívül helyezése is elo­dázhatatlan. Az egészséges, humá­nus élet tereit — mint a Bujtos, a Sóstói erdő továbbépítése és a mi­krokörnyezeti közparkok, játszóte­rek kialakítása — biztosítani kell. 0 Megnőtt Nyíregyháza iránt a külföldi idegenforgalmi, beru­házói érdeklődés. Elégedett a fogadásukkal? — Az ő fogadásukra a készsé­günk eddig is megvolt, a fejlesztési­rendezési elképzelések nekik is tág teret nyírnak. Ám a városfejlesztés eddigi irányaiból is látható, hogy csak nehézségek árán tudjuk fogad­ni rendezett keretek között ezeket a jelentkezőket. Ami a továbbiakban már kevés, határozottan állítom, hogy a szűkén vett területi érdekelt­ségű városatyák (és -anyák) mellett nagyobb számban van szükség az egész Nyíregyháza érdekében fel­lépni akaró, akár a körzet időszaki háttérbe szorítása. mellett is kiállni tudó képviselőkre. A földön kell járni

Next

/
Oldalképek
Tartalom